Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

2. VILÁGTÜKŐR HÍRLAP, 1993. február 25., csütörtök A cél egy boszniai iszlám állam lenne? Belgrád háborús uszítással vádolja Ankarát A kelet-európai energiaválság megelőzése A vezető ipari országok tokiói csúcstalálkozójának egyik témá­ja a kelet-európai energiaválság megelőzése lesz — közölték ja­pán kormányforrások. A hetek csoportja megvitatja majd, mi­ként lehetne Franciaországból és más államokból pótolni az ára­mot abban az esetben, ha Orosz­ország, Örményország, Csehor­szág, Szlovákia vagy eppen Ma­gyarország atomerőművei leáll- nának. Tokió javasolni fogja azt is, hogy hozzák létre a COCOM exportellenőrzési szervezet utódját. A nemzetközi fegyver­forgalmat ellenőrző szervezet célja az lenne, hogy megakadá­lyozza a hagyományos és a tö­megpusztító fegyverek bejutását olyan országokba, amelyek regi­onális konfliktusokban vannak érintve. Szerbiai üzemanyagárak Szerbiában 100 százalékkal megemelkedtek az üzemanyag- árak — jelentette a DPA. így most már a jegyért kapható ben­zin literje 8 ezer dinárba (körül­belül 17 márkába! kerül a köztár­saságban. Továbora is érvényes azonban az eladások korlátozá­sa: eszerint hivatalosan autón­ként havonta legföljebb 15 liter­nyi benzinjegy váltható majd ki. Az államok és a környezetvédelem a mértékben eltér a szovjet írnokban, illetve Kelet- Közép-Európa országaiban a kormányzatok környezetvédel­mi felkészültsége, tájékozottsá­ga. Sokban — többek között mé­reteikben — különböznek a problémák is. Ebben összegezte tapasztalatait Tőkés István, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője arról a tanács­kozásról, amelyet a washingtoni Demokrácia Központ és a Gil­man Alapítvány hívott össze. Amint Tőkés István az MTI-nek elmondotta, az amerikai kor­mány által Budapesten felállított Közép-európai Környezetvé­delmi Központ sikeres tevékeny­ségéhez további amerikai támo­gatásra számíthat. Bankárkonferencia Prágában Európai Bankfórum néven nemzetközi bankárkonferenciát tartanak Prágában. A fogadással egybekötött, ünnepélyes meg­nyitót követően az érdíemi ülés­sorozat is megkezdődött, még­pedig az egykori csehszlovák szövetségi gyűlés jelenleg gaz­dátlan épületében. A rendez­vény célja, hogy Kelet- és Kö- zép-Európa bankszakemberei kapcsolatokat építhessenek ki nyugat-európai kollégáikkal, emellett pedig, hogy megismer­kedhessenek a bankvilág legkor­szerűbb technológiáival. Jugoszlávia kedden háborús uszítással vádolta meg Törökor­szágot. Az immár csupán Szerbi­ából és Montenegróból álló ál­lam külügyminisztériuma azt ve­tette Turgut Özal török elnök szemére, hogy nyilatkozataival közvetlenül szítja a boszniai há­borút, hogy az a Balkán más ré­szeire is átterjedjen. A belgrádi vádak szerint An­kara azt szeretné, hogy Boszniá­ban iszlám állam létesüljön, amely török befolyás alatt állna, Az orosz elnök környezeté­ben igyekeztek eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyeket a Borisz Jelcin helyzetének meg­rendülésével kapcsolatos ameri­kai vélemény keltett. — Nem kívánjuk kommentál­ni az amerikai külügyi tanácsadó kijelentéseit, mert ezek egyrészt személyes véleményét tükröz­ték, másrészt egyelőre csupán a sajtó tudósításai alapján ismer­jük a beszéd tartalmát — jelen­tette ki az MTI moszkvai tudósí­tójának kérdésére Anatolij Kra- szikov, az orosz elnök sajtószol­gálatának főnöke. Kraszikov an­nak kapcsán mondta ezt, hogy Richard Armitage a múlt hét vé­gén egy beszédében kijelentette: Borisz Jelcin elnökségének nap­jai meg vannak számlálva. — Azt lehet mondani, hogy ezek az értékelések megalapo­zatlanok. Kétség sem férhet hoz­zá, hogy az elnök helyzete szi­lárd. Borisz Jelcint az ország ezer­éves történetében először maga a lakosság választotta meg veze­tőjének, és semmiféle alapunk nincs feltételezni, hogy megvál­tozott volna a nép elnökhöz való Az új amerikai kormányzat nagyobb figyelmet kíván fordíta­ni a kisebbségi kérdésekre, ezen belül az erdélyi magyarság ügyé­re. Ezt hallhatta Tőkés László üspök kedden Ralph Johnson ülugyi államtitkár-helyettes­től. A püspököt amerikai magyar szervezetek segítették abban, hogy tájékoztathassa a romániai helyzetről az amerikai kormány­zat illetékeseit, többek között a romániai megbízatásra készülő fiatal diplomatákat. Amint Tő­kés az MTI tudósítójának el­mondta, tapasztalatai szerint azok tisztában vannak a fő prob­lémákkal, összefüggésekkel, és nyíltan közelítenek a kérdések­hez. Johnson, a térségért felelős ál­megvalósítva ezzel az egykori oszmán birodalom helyreállítá­sát célzó ankarai törekvése­ket. A Tanjug hírügynökség által közzétett nyilatkozat azzal is megvádolta Törökországot, hogy — úgymond — elfogadha­tatlan módon beavatkozik Jugo­szlávia belügyeibe, amennyiben kapcsolatot tart fenn Szerbia muzulmán többségű tartomá­nyaival, Koszovoval, illetve Szandzsákkal. viszonya — hangoztatta Kraszi­kov. Kraszikov kitért arra, hogy folytatódik a csúcstalálkozó elő­készítése, amelynek fontos állo­mása lesz a külügyminiszterek pénteki találkozója. — Budapest nagyon szép, kellemes varos, Magyarországgal pedig különle­ges kapcsolatokat ápolunk, így Oroszország részéről nincs sem­miféle elvi vagy politikai ellenve­tés az orosz-amerikai csúcstalál­kozó budapesti megtartását ille­tően. Ez azonban még nem je­lenti azt, hogy Budapesten kerül sor az esemenyre, hiszen mind­két fél részéről számos egyéb kí­vánalomnak, igénynek is meg kell felelnie a helyszínnek, így er­ről később születik döntés — mondotta az MTI-nek adott nyi­latkozatában Anatolij Kraszi­kov. Az amerikai külügyminiszté­rium bejelentette: elmozdítják posztjáról Armitage-t, aki a kül­ügyminisztérium tisztségviselő­jeként Bush elnök legfőbb ta­nácsadója volt a szovjet utódál­lamok segélyezésére vonatkozó kérdésekben. A szóvivő szerint leváltása nincs összefüggésben a Jelcinről nemrég tett kijelentése­ivel. lamtitkár-helyettes kifejtette vendégének: bár az új kormány­zat jövendő politikájáról széle­sebb összefüggésekben még nem tud nyilatkozni, kétségtelen, hogy — tekintettel a boszniai fej­leményekre is — növekvő figye­lem irányul a kisebbségi kérdé­sekre, sőt: az eseményeket köve­tő politika helyett céljuk, hogy a folyamatokat előre felismerve, felmérve tegyék meg a szükséges lépéseket. Az államtitkár-helyettes sze­rint egyébként Washingtonban komolyan mérlegelik, hogy újra megadják Romániának a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­ményt, mert úgy vélik, hogy ez­zel segíthetnek a demokrácia ügyének. A diplomata e vonat­kozásban elismerően méltatta az A Reuter emlékeztet arra, hogy Törökország már régóta erőteljes nemzetközi fellépést követel a boszniai szerbekkel szemben, és szorgalmazza a fegyverszállítási tilalom feloldá­sát, hogy a boszniai muzulmá­nok megvédhessék magukat. Özal szombaton véget ért bal­káni körútja után közölte: egyet­értett bolgár, macedón, alban és horvát vendéglátóival abban, hogy végre meg kell állítani a boszniai szerb agressziót. Új vatikáni bizottság II. János Pál pápa új vatikáni bizottságot állított fel a kelet-eu­rópai romai katolikus egyházak támogatására. Az új testület — amelynek teljes elnevezése: Ke­let-európai Egyházak Állandó Osztályközi Bizottsága — az Oroszország-bizottság helyett jött létre, amelyet még 1925-ben alakítottak, hogy az akkori Szov­jetunióban uralkodó kommuniz­musnak és a hívők ottani üldözé­sének a kérdéseivel foglalkoz­zon. Vatikáni közlés szerint az új bizottságra azért van szükség, mivel a „volt Szovjetunióban a vallásszabadsághoz való alapve­tő jog elismerésével megváltoz­tak a létfeltételek”. A bizottság feladata, hogy egyfelől segítse a római katolikus egyházaknak a kommunizmus összeomlása utá­ni újjászerveződését a kelet-eu­rópai országokban, másfelől ösz- szefogja a térségben működő or­todox és más keresztény egyhá­zakkal való kapcsolatokat. Áz új testület feladatai közé tartozik a térség katolikus egyházaihoz kapcsolódó intézmények tevé­kenységének támogatása és ösz- szehangolása is. RMDSZ álláspontját, amely ugyancsak igényli a kedvezmény megadását. Tőkés László egyetértett a tervvel, megjegyezve: némi óva­tosság indokolt, hiszen könnyen megeshet, hogy ismétlődik a Ce- ausescu-korszak jelensége, ami­kor az amerikai gazdasági támo­gatás nem a gazdasági fellendü­lést szolgálta, hanem a hatalom legitimációjának forrása lett. A püspök kifejtette a külügymi­nisztérium illetékeseinek, mi­lyen szerepe volt a kelet-európai diktatúrák megbuktatásában a jó értelemben vett nemzeti öntu­datnak, s hogy Amerikának e té­nyezővel számolnia kell — még akkor is, ha ez az öntudat helyen­ként negatív irányba csap át, és manipulálnak vele. Jelcin helyzetéről Nagyobb figyelem a kisebbségi kérdéseknek Vizsgálják a mozdonyvezetők képzését is Ausztria komoly vasűtdilemmája A halálos áldozatokkal, sebe­sültekkel, egyéni drámákkal és milliós kárral járó szerencsétlen­ségek mindig részvétet és az okok feltárásának igényét ered­ményezik... Különösen így van ez, ha olyan kísérteties hasonlósággal ismétlődik meg ugyanaz a ször­nyűség, mint ahogyan az nemré­giben Ausztriában történt. Az előző szombat reggel Melkben, rá alig öt nappal, csütörtökön Hütteldorfban, egy és ugyan­azon a Bécs-Linz vonalon, egy­formán pályaudvar területén, kétszer két vonat ugyanúgy, frontálisan ütközött. Mindkét esetben az egyik mozdonyvezető vétett: nem vet­te figyelembe a piros lámpát, megállás helyett gyorsított, bele az ellenvonatba. Melknél is, Hütteldorfnál is három-három halott volt, s több tucat sebesült, Melknél 150 millió, Hütteldorf­nál 30 millió schillinges kár ke­letkezett. A két vétkes mozdonyvezető mindkét esetben huszonéves. Végzetes tévedésük oka: figyel­metlenség. A balesetek nyomán Ausztriában lázas vizsgálódás indult, vajon van-e valamilyen közös, sorsszerű oka ennek az emberi figyelmetlenségnek. Az elsőszámú vádlott a mozdonyve­zető-képzés volt. A St. Pölten melletti Wörth- ben Európa egyik legkorszerűbb szimulátorán tanulnak a moz­donyvezetők. Történetesen azt a pályát, amelyen mindkét baleset történt, valamennyien kívülről fújják — az egyik gyakorlat ép­pen ez. Nem véletlenül: Linz és Bécs között jelzések ezreit kell figye­lembe venni. A gyorsvonat 202 méter hosszú, 369 tonnát nyom, s aki a 7000 lóerőt mozgásba hozza, hihetetlen felelősséget vállal. A mozdonyvezetők kiképzése 19 hónapig tart. Az első négy hó­napban tanteremben a villany- és dieselmozdonyok működését ta­nulják. Utána nyolc héten át a szolgálat előírásai a tananyag. Csak ezután kezdődik a tényle­ges oktatás: kétszer 19 hetet töl­tenek mozdonyon, kísérőként. Tolatásgyakorlat, személy- és te- hervonat-szolgálat után követ­kezhet csak a vizsga, majd nyolc hónapos gyakorlat, és csak ez­után kerül a sikeresen helytállt fiatalember „élesben” mozdony­ra. Túl fiatalok a mozdonyveze­tők — mondják most a két bal­eset után Ausztriában. Míg ha­jóskapitány csak a 28. életév be­töltése után lehet valaki, a vasút­nál vannak 22 éves mozdonyve­zetők is. Nem is kevesen, hiszen évente minimum 150 nyugdtjba- vonulót kell pótolni. Ezeknek a fiataloknak nincs elég tapaszta­latuk, és hiába az előírás, hogy a nagy teljesítményű vonatokon (ezek óránkénti 160 kilométeres sebességre is képesek) két moz­donyvezetőnek kell egyszerre szolgálatban lennie — a szakkép­zett munkaerő hiánya miatt ez az előírás többnyire csak papíron marad. Az osztrák vasutak sebtében elvégzett felmérései azt bizonyít­ják, hogy a vasutasok egyáltalán nem túlterheltek, munkakörül­ményeik jók. A kívülálló, füg­getlen, pszichológust is maguk­ban foglaló szakértői bizottsá­gok véleményére még egy dara­big várni kell. Az azonban igen valószínűnek látszik, hogy az osztrák vasutak 1991-ben elha­tározott felfuttatása elsietett volt. Azóta naponta több tucat já­rattal bővült a menetrend, anél­kül, hogy a jó öreg K.u.K. idők­ből származó hálózat jelentősen fejlődött volna, hogy kellőkép­pen szaporodott volna a sínpá­rok száma. A nagyszabású, nem utolsósorban az országúti forgal­mat tehermentesíteni hivatott és így környezetvédelmi célokat szolgáló bővítéshez nem volt meg a kellő anyagi fedezet, hi­ányzik az igazi korszerűsítés, és kevés a szakképzett munkaerő. Hogy a nagystílű menetrend­igényeknek az ÖBB eleget te­gyen, egy-két biztonsági intézke­dést szintén nagyvonalúan kiik­tattak — állítják keserűen füg­getlen szakértők. S az is igaz — maga Heinrich Übleis, az ÖBB főnöke is elismerte —, hogy nem az osztrák biztonsági rendszer a legkorszerűbb a világon. Hatezer mozdonyvezető küszködik a látványos menet­rend miatti erőltetett szolgálattal — sok túlórával, sok, csekély ta­pasztalattal rendelkező fiatallal. Sokak gyanúja, hogy a látvá­nyos menetrend a biztonság ro­vására megy, ami megengedhe­tetlen, hiszen itt százezres nagy­ságrendű utazóközönség életét fenyegetheti veszély. Az osztrák vasutak vezetése mindenesetre most reflektorfénybe került, a té­ma nagyon is napirenden van, és nemcsak a kormány, hanem a közvélemény is intézkedéseket vár. Kérdőjelek Második Nürnberg? Habozás nélkül, azonnal „második nürnbergi bíróságnak” nevezte el a világsajtó a Biztonsági Tanács által kezdeményezett nemzetközi törvényszéket, amelynek egyértelmű feladatot szán­nak: ítélkezzék azok fölött, akik a volt Jugoszláviában 1991. ja­nuár 1-je óta felelősök a nemzetközi humanitárius jogok súlyos megsértéséért. Mit, kiket minősít ez a példátlanul kemény világszervezeti dön­tés? Azokat a döbbenetes atrocitásokat — a nemzetközi jog nyel­vén háborús és népellenes bűnöket —, amelyek a balkáni véron­tás kapcsán felháborítják a világot; s magukat a bűnösöket, akik — függetlenül nemzetiségüktől, vallásuktól — alighanem a szá­zad egyik legkegyetlenebb tömegmészárlásának kezdeményezői és végrehajtói. Lebecsülheti-e mostantól bárki a boszniai népirtás nyomán támadt nemzetközi közfelháborodás erejét? Hiszen ezt érzékel­teti a bíróság megalakítására vonatkozó döntés egyhangúsága éppen úgy, mint a sürgősségre utaló 60 napos határidő. De so­katmondó az a tény, hogy a fasiszta háborús bűnösöket felelős­ségre vonó történelmi nürnbergi per óta első ízben ítélkezik majd nemzetközi törvényszék háborús és népellenes bűnök elkövetői felett — a magyar ENSZ-nagykövet megfogalmazásában — „az igazság érdekében.” Miért éppen most döntött így a BT? Azért, mert miközben mind kilátástalanabbnak látszik a békés rendezés déli szomszéd­ságunkban, példátlan méreteket ölt a népirtás, az „etnikai tiszto­gatás.” Az ENSZ szándéka, hogy a nemegyszer kölcsönösnek tűnő tömeggyilkosságok résztvevői érezzék, hogy gaztetteikért előbb-utóbb felelniük kell. S az sem baj, ha mások a világ más ré­szein úgy gondolják, hogy a figyelmeztetés nekik is szól. Mert a mostani ENSZ-döntés precedens: Nürnberg példája a mai és a holnapi népellenes bűnök megtorlására bármikor felújítható. Megérti-e ezt mindenki, akinek ez szólhat — sajnos —jó néhány földrészen? (FEB) Az Operaház Párizsban Magyar zenei esteknek tapsolhatott a francia publikum Ismét magyar zenei est volt kedden Párizsban: a Champs- Élysées színházban a Magyar Állami Operaház művészei lép­tek közönség elé, a Chatelet szín­házban pedig folytatódott a ja­nuár óta tartó Bartók-ciklus. Mindkét esemény számottevő, ám jól megérdemelt sikert ho­zott. Az Operaház együttese a Mu- sispace Koncertiroda sorozatá­ban, „Az előadóművészet mes­terei” ciklusban mutatta be kon­certelőadáson Beethoven Pá­rizsban ritkán hallható operáját, a Fideliót. Az előadást a fiatal brazil karmester, a Bécsben ta­nult Maximianno Cobra vezé­nyelte, aki egyben a ciklus művé­szeti vezetője is. A címszerepet az operaház ifjú művésznője, So­mogyi Eszter énekelte, Florestan Molnár András, Rocco a jelen­leg Németországban vendégsze­replő Bátor Tamás volt, a többi szerepben Ötvös Csilla, Bende Zsolt, Berczelly András és Ger­desits Ferenc lépett a koncertdo­bogóra. Különösen nagy lelkesedés fogadta a III. Leonóra nyitány előadását. Az est befejeztekor a közönség hosszan tartó tapsa többször is színpadra hívta a közreműködő művészeket, vala­mint a fiatal karmestert és a kó­rus karnagyát, Szalay Miklóst. A Fidelio előadását tegnap este megismételték. A Chatelet színházban Peter Donohue fiatal brit pianista szó­laltatta meg kitűnően a Párizs­ban vendégszereplő brit Philhar- monia Orchestra közreműködé­sével, Heinz Holliger vezényle­tével Bartók második zongora- versenyét. Az igen nagy sikerű est műso­rában szerepelt a tavaly elhunyt kitűnő magyar zeneszerző, Ve­ress Sándor Threnos című, Bar­tók emlékére írt zenekari műve, továbbá egy Haydn-szimfónia és Schumann Manfréd-nyitánya is. A Progressz és a Mir összekapcsolódása Moszkvai idő szerint kedden éjfél előtt összekapcsolódott a Progressz M-16 teherszállító űr­hajó a Mir űrállomással — jelen­tette az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség a földi irányítóközpontra hivatkozva. A vasárnap indított teherűr­hajó üzemanyagot, tudományos műszereket és egyéb terhet jutta­tott el az űrállomásra. A Miren tartózkodó Szolov- jov és Polescsuk űrhajósok köz­lése szerint az űrállomás fedélze­ti rendszerei kifogástalanul mű­ködnek. Vigyázz, ha jön a víziló! Amerikai diplo­maták menekülésre fogták a dolgot, ami­kor Sierra Leone egyik vadasparkjá­ban megtámadta csónakjaikat egy ví­ziló. A nagykövet és néhány kollégája az Outamba-Kalimu nemzeti park folyó­ján evezgetett, ami­kor egy kifejlett pél­dány feléjük vette az irányt. — Mindjárt rájöttünk, hogy nem Disneylandben va­gyunk, s nem egy fel­húzható vízilóval van dolgunk — mesélte utólag a társaság egyik tagja. Amikor megláttuk az állat szeme fehérjét, úgy véltük, legjobb lesz odébbállni. Az egyébként bé­kés természetű álla­tot alighanem az in­gerelte fel, hogy a há­rom csónak túlságo­san is megközelített egy pancsoló víziló­bébit. — Ijesztő volt, ahogy a felnőtt állat felénk közeledett. Teljes sebességgel hagytuk el a helyszínt — mondta a diplo­mata. A szóban forgó nemzeti park arról híres, hogy nagy számban élnek ott törpe vízilovak, ame­lyek a kihalástól fe­nyegetett állatfajok közé tartoznak. Az amerikai diploma­táknak mindazonál­tal nem tűnt fel, hogy törpe vízilovakat lát­ták volna. — Igen nagyra nőtt példá­nyokat is megfigyel­tünk, s minél köze­lebb úsztak hozzánk, annál nagyobbnak látszottak — mesélte egyikük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom