Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

HÍRLAP, 1993. február 17., szerda SPORT 7. Röplabda Szuper Liga Sopánkodás helyett önvizsgálat Először azt hittem, úgy járt az Eger SE női röplabdacsapata, mint az az ember, aki jól teleszív­ta a tüdejét, kíváncsian arra, va­jon meddig tudja bent tartani a levegőt. Fél perc elteltével még karakánul vigyorgott, majd ahogy teltek a másodpercek, egyre inkább hasonlított a feje a főtt rákhoz, míg végül nem bírta tovább, s a büszkén feszülő mell­kas tehetetlenül horpadt be. Az egri röplabdás lányokra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy az elmúlt hónapok­ban nem álltak volna helyt a nemzetközi porondon. A CEV- kupát is ide értve, ez idáig hu­szonöt mérkőzést játszottak, s nyugodt szívvel állíthatjuk: nem vallottak szégyent. Arról nem is szólva, hogy hazai közönségük előtt valamennyi szuper ligás el­lenfelüket, köztük a Zágrábot, a Post Wient és a Tungsramot is megleckéztették. A csapat úgy indult el cseh és szlovák találkozóira, hogy leg­alább egy győzelmet elcsen, ám ebből semmi sem lett. Négy mér­kőzés, négy vereség. Az első két találkozót látva gondoltam, hogy a nehéz sorozat viselte meg a csa­patot, és az idegi és erőnléti fá­radtság mostanra tetőzött a játé­kosoknál. Ám amikor ezzel elő­hozakodtam Kasziba István edző előtt, ő nem teljesen értett velem egyet. — A dekoncentráltság tipikus jeleit fedeztem fel a játékosok­nál, de az állóképességükkel nincs baj. Sajnos, a siker egy kis­sé elaltatta a lányokat, s emiatt nem sikerült legalább a Banska Bystricát vagy a Brnót legyőz­nünk. Reálisan erre számítot­tunk, hiszen azzal tisztában vol­tunk, hogy a Bratislava és a Sla- via Praha otthonában kevés a sanszunk. — Milyen következtetéseket vont le ebből a négy mérkőzés­ből? — Először is ezért a négy ve­reségért a csapatnak és nekem vállalni kell a felelősséget. Nem lehet sopánkodni, egymásra mu­togatni, inkább mindenki száll­jon magába, tartson önvizsgála­tot. A csapat a már említett de­koncentráltság mellett a játék­ban több fegyelmezetlenséget is elkövetett, ami főként az idegen­beli meccseinkre jellemző. Ez mutatja, hogy még nem vagyunk profik — amit egyébként a keddi edzésen meg is mondtam a lá­nyoknak. Ezen már a közeljövő­ben javítanunk kell, hiszen a ha­zai bajnokság rájátszásában is lesznek idegenbeli meccseink, ahol sem én, sem a csapat nem szeretné, ha hasonló meglepeté­sek érnék. — Ahogy a szakvezetés is szá­molgatott, úgy mi is elővettük a csehszlovák túra előtt a tabellát. Egy győzelem -jobbszettarány- nyal — elég lehetett volna a har­madik helyhez.■■ — így igaz. De most verjük a fejünket a falba? Ilyen a sport. A bajnokság rajtja előtt a 6-9. hely­re taksáltuk az ESE-t, úgy tűnik, hatodikak leszünk. Azért a hat ország krémjét felvonultató me­zőnyben ez sem rossz — bár lehe­tett volna jobb is! Az ESE ma este öt órakor az Olympia Praha ellen lép pályára a körcsarnokban. Kasziba edző még elmondta, hogy hátralevő mérkőzéseiken szeretnék azt az arcukat megmutatni, amit itthon megszokott a publikum. A csapat egyeztette Magyar Kupa-meccseit a Vasassal. így az első találkozót február 25-én délután öt órakor játssza az ESE hazai környezetben, míg a visz- szavágót másnap rendezik a Fo­lyondár utcai csarnokban. (budai) Csépe — All american Figyelemre méltó kitüntetésben részesült a gyöngyösi Csépe Gab­riella, aki második esztendeje a washingtoni American University ösztöndíjasa. Az úszónő második alkalommal vehette át a Jó tanuló, jó sportoló elismerést, s ezúttal ennek legmagasabb fokozatát, az All americant. A díjátadó ünnepséget egy kosárlabda-mérkőzés szünetében ren­dezték meg, s külön öröm, hogy ezt a kitüntetést egyedül a magyar sportolónak ítélték oda. Tizenöt társa úgyszintén megkapta a jó spor­tolásért, jó tanulásért járó elismerést, de csak annak alacsonyabb fo­kozatát. Csépe Gabriella egyébként az amerikai egyetemi bajnokságra ké­szül, s hogy ezen ott lehessen, most kell megúsznia a kvalifikációs szintet. Ugyanakkor Nagy József edzőjével fél szemmel már a nyári Európa-bajnokságra is kacsintgatnak. Heten, mint a ... Első ízben jelentette meg 660 oldalon az Europa Publications Limited kiadó a nők „Ki kicso­da?” könyvét. (The Internatio­nal who’s who of Women). A kiadvány több mint négy­ezer ma is élő neves nő, akadémi­kus, művész, politikus és sporto­[f OKTATÁS- ^ SZERVEZŐ CÉG agilis, kiterjedt kapcsolattal, telefonnal, gépkocsival rendelkező TERÜLETI KÉPVISELŐKET KERES Füzesabony, Heves, Hatvan, Gyöngyös városokban. Érdeklődni: 36/413-341 telefonon. Hétfőtől péntekig 8.00-16.00 óráig. „ \ =/ ló nevét tartalmazza. A 169 sportolóból hét magyar: Eger- szegiKrisztinaúszó, Kőbán Rita kajakos, Monspart Sarolta volt tájfutó világbajnok, Ónodi Hen­rietta tornász és a sakkozó Pol­gár lányok: Judit, Zsófia Zsuzsa. es Nyári edzőtábor — télvíz idején Bőrükön Dél-Afrika fénye... és mérkőzéseken. Mi ugyan va­lamennyi meccset megnyertük, de a házigazdáknál feltűnő volt a vágy, hogy tanulhassanak, s ha így folytatják, hamarosan többet hallunk majd róluk ebben a sportágban. Ambícióik a sport­ban is nagyok, hiszen jelentkez­tek a 2004-ben sorra kerülő olimpia megrendezésére is. — Visszatérve a dél-afrikai életre, mi tette önre a legmélyebb benyomást? — Egy külön élmény volt, ahogyan a reptéren fogadtak minket, a város polgármestere, a magyar főkonzul és az ottani ví­zilabda-szövetség elnöke. Na­gyon meghatónak találtuk az előcsarnokban a magyar kolónia tagjaiból verbuválódott jókora tömeg lelkes éljenzését, igazán baráti fogadtatását. Annál is in­kább, mert ismerős arcok is fel­bukkantak. Héri Márta és Tőrös Károly, az Egerből elszármazott sportemberek mindent megtet­tek azért, hogy minél kelleme­sebben teljenek a napjaink. Ter­mészetesen a helyi sajtó és tévé képviselői is megjelentek, szám­talanszor lefotózták a csapatot, jómagam pedig az ottani rádió­nak nyilatkoztam elutazásunk előtt. Egyébként a város maga gyakorolt rám igen mély benyo­mást gyönyörű fekvésével. Nem véletlenül hasonlítják lépten- nyomon Rio de Janeiróhoz... — Érdeklődtek a házigazdák a távoli Magyarország iránt? — De meg mennyire. A két ország kapcsolata egyre széle­sebb körű, s ehhez mi is igyekez­tünk hozzájárulni a magunk módián. Angol nyelvű prospek­tusokat, országunkat és városun­kat bemutató könyveket, és nem utolsósorban finom és tüzes egri bort vittünk magunkkal. Nem véletlenül hangzott el a főkonzul űr szájából, hogy utunkkal dip­lomáciai szolgálatokat is tettünk. — Hogy fogadta a magyar gyomor a kinti ételeket? — Minden nagyon ízlett, főleg a sült birkaoldaías volt a ked­venc, de a leves, az igencsak hi­ányzott, mert az náluk nem szo­kás. Porokból magunk is koty­vasztottunk, de a jó húslevest nem pótolhatta. „Most pedig megyek, és meg- eszek egy jó sóletet” — zárta a beszélgetést az egriek edzője, lé­vén az ebédnek legfőbb ideje. Útközben még megtudtuk, hogy szerdán, vagyis ma elkezdik a ha­zai tréningeket, hiszen a jövő hét végén a Vasassal kell megmér­kőzniük a Magyar Kupában, a négy közé jutásért. Buttinger László HUNGARIAN HAPPINESS: Sannyskíes; warm w^terantí beautiful girls have brought top Hungar­ian water' polo ciub side Eger out of the cold of their country for a two-week training ‘‘eamp’Ciri Cape Town, Radka Kucera, of Captour, was at Newlands pool to make the visitors feel-welcome. Eger, a side with senior and. funidr internationals, ppen their programme against SACS Old Boys at Newlands tomorrow. A Cape Town-ban megjelenő The Argus című újság is hírt adott az egri pólósok túrájáról. Senki ne gondoljon rosszra, a felvételen lát­ható hölev csak a fotó kedvéért társult a csanathii7 keznek, és van olyan tanintézet, ahol egy tucat pólócsapat is tré­ningez. — Akkor bizonyára még so­kat hallhatunk majd a dél-afri­kai pólóról... — A mi látogatásunk törte meg a negyedszázados pauzát, amikor is a bojkott miatt egyet­len sportküldöttség sem utazha­tott ide, Afrika csücskére. Ta­pasztalataim szerint az itteni ví- zilabdások hallatlanul jó felépí­tésűek, remekül úsznak. Bepó- tolnivalójuk inkább a labdakeze­lésben és az összjátékban van, ami kiderült a közös edzéseken Halál a pályán Tragikus hirtelenséggel ért vé­get egy labdarúgó-mérkőzés In­diában. A bajnokság nyolcad- döntőjében az indiai vasutasok csapata Andhra Pradesh állam együttese ellen mérkőzött Kan- purban. A vasutasok egyik tá­madásánál a csapatkapitány, Sundeep Dutta fejelni készült, amikor az egyik védő — már a földön — véletlenül mellkason rúgta. A 26 éves Dutta elvesztet­te eszméletét, és meghalt, mi­előtt a kórházba szállították vol­na. HASZNÁLTRUHA-KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK, VISZONTELADÓK! MÉG MINDIG NÁLUNK lehet kapni AZ ORSZÁG LEGOLCSÓBB importált HASZNÁLT RUHÁJÁT. ISMERT, JÓ MINŐSÉG, VÁLTOZATLAN ÁRAK! 51 felett kérésére fizetési kedvezmény ÉS INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS. Eredeti, válogatatlan áru: (Ahogy importáljuk) 69 Ft/kg + ÁFA Válogatott felnőttruha: (Minden darabja piacképes) 119 Ft/kg + ÁFA Gyermekruha (10-12 éves korig) különválogatva 149 Ft/kg + ÁFA Már most köthet szerződést a májusi VAG0N0S TÉTELŰ importra SZINTE HIHETETLEN ÁRON! 49 Ft/kg + ÁFA Érdeklődés, igénybejelentés és szerződéskötés munkanapokon 7.30 és 16.00 óra között a Heléna Kér. Szóig. Kft.-nél Cím: Szombathely, 11-es Huszár út 118. Telefon: 94/24-990 Fax: 94/26-777 Gyuri bácsi elköszönt Hétfőn délután még a ser­dülőbajnokság összeállításán szorgoskodott, bújta a sza­bálykönyvet, hogy még vélet­lenül se csússzon hiba a ki­írásba. Aztán hazament. Ta­lán olvasgatott, belehallgatott a rádióba, majd lefeküdt. Ám ezúttal örök álomra szende- riilt. Dr. Hevessy György, mind­nyájunk Gyiiri bácsija el­ment, nincs többé. Nem ko­pogtat be a szerkesztőségi szcmába, nem hoz újabb leve­let, amiben ezt vagy azt szóvá tesz, nem telefonál ránk, hogy megint elszúrtunk vala­mit. Olyan ember volt, akit nem lehetett nem észrevenni. S nemcsak hórihorgas alakja miatt."Mindene volt a labda­rúgás. Egyik barátja úgy fo­galmazott: a futbaíl tisztasá­gának őrangyala volt. A két világháború között a MESE-ben játszott, majd amikor befejezte aktív pálya­futását, játékvezető lett. Hi­hetetlen szabályismerettel rendelkezett, s számára az írott szó szent és sérthetetlen volt. Akkor is, amikor a megyei labdarúgó-szövetség főtitká­raként dolgozott húsz éven keresztül, majd a Helasz ver­senybizottságának vezetője­ként és az NB III. Mátra-cso- port titkáraként tette a dol­gát. Jogot végzett, tanult em­berként a labdarúgást tekin­tette élete mozgatórugójá­nak. Idén áprilisban töltötte volna be 80. életévét. Átadásra is sportbált! Mint lapunkban is hírül adtuk, egyéni kezdeményezésre „Egri sportolók az uszodáért” elnevezéssel február 20-án bált rendeznek a városi sportcsarnokban. A tiszteletre méltó ötlet megvalósítói ezzel is nyomatékot kívánnak adni annak az egyre erősödő szándéknak, hogy mielőbb elkezdődjön a fedett létesítmény építése. A bevétel, nyilvánvalóan legfeljebb néhány építési mozzanathoz nyújthat fedezetet, az esemény erkölcsi értéke azonban több irányba sugározhat és lehet hasznos az anyagiakban most különösen szűköl­ködő sportnak. A szórakoztatási ötleteken túl szívet melengető lenne látni, amint egymást csak névleg ismerő sportolók táncra is kelnének egymással, vagy legalább baráti beszélgetésekbe elegyednének. Ol­dott légkörben eshetne szó hétköznapi küzdelmeikről, eredményeik­ről, céljaikról. Feltehetőleg erőt adna egy ilyen együttlét a holnapok feladataihoz, a klubszínek képviseletéhez. Azt nehéz lenne megjósolni, hogy milyen bevételt táncolnak majd össze a résztvevők (a menyasszonyok esetenként egy egész vagyont is összetáncolnak), de feltétlen szép siker lenne, és bizonyítaná az egri sportélet nagyszerűségét, ha megtisztelnék jelenlétükkel az egyesüle­tek és a rangos szakosztályok a nemes szándékot. Tömegesen de­monstrálni, hogy valóban kell az a fedett uszoda. A sportélet különös mozgolódását jelenti az is, hogy országos mé­retű előbbiekhez hasonló rendezvényt meghirdettek Budapestre is. Az első Nemzeti Sport-bálra február 27-én kerül sor a Duna Inter- kontinentálban. Világhírű magyar sportemberek és regimentnyi szponzor fejezte már ki támogató szándékát. Az egri természetbarátok viszont már túl is vannak hagyományos (mert ők nem az idén kezdik) batyusbáljukon. Mondhatnánk azt is, könnyű nekik az úszókkal szemben, hiszen az ő létesítményüket ré­gen megadta a teremtő. Bízvást, nem kell várni isteni csodára, hogy megépüljön az egri fedett uszoda is. Átadása ünnepelésekor — hogy le nemaradjak ötletemmel —, már most javaslok egy újabb sportbált. Ahol az idei bálozóknak még ne essen nehezére egy ropogós csár­dás... (feszt baum) Edzőmeccsek Makiáron és Nagygomboson Vendég a Vác és a GYSE Nem kisebb ellenfelet lát ven­dégül ma délután két órakor az Eger SE NB Il-es labdarúgó csa­pata, mint az élvonal listavezető­jét, Csank János együttesét, a Vác FC-Samsungot. Az előké­születi mérkőzést a makiári pá­lyán játsszák. Ma délután három órakor ugyancsak edzőmeccsen fogadja az NB Il-es FC Hatvan az NB III. Mátra csoportban szerep­lő Gyöngyösi SE-t. A klub tá­jékoztatása szerint a találko­zót Nagygomboson rendezik meg. közel volt a hazautazás. Ekkor a szafari és a helyi szüret örömei­ben is részesültünk. — Fel lehetett készülni egyál­talán arra a nagy kánikulára, ami eléggé kitartónak bizonyult? — Napozókrémet mindenki hozott magával, de így is előfor­dult — főleg a fiataloknál —, hogy lekapta a fiúkat a nap. Fő­leg a középiskolás-bajnokság döntői alatt, amikor reggel ki­lenctől este hatig a tikkasztó na­pon tartózkodtunk. Mellesleg, de korántsem mellékesen jegy­zem meg, hogy Fokvárosban az iskolák saját uszodával rendel­llven meg nem volt a varos vizi- labdázásának történetében, ilyenre még a sportban minden­tudó öreg rókák sem emlékez­nek. Pócsik Dénesi hiába kér­deztem, ő is csak tanácstalanul ingatta a fejét, végül kibökte: legjobb emlékezete szerint ilyesmi még nem fordult elő. Először történt meg az egri vízi­labdacsapattal, hogy a dél-afri­kai meghívásnak eleget téve, át­repüljenek az Egyenlítőn, s ez­által a barátságtalan, mínuszok­kal borzongató télből néhány óra leforgása alatt a napfény or­szágába érkezzenek. Méghozzá nem is egy röpke vizit erejéig, hanem egy kéthetes edzőtábo­rozásra. Az Eger SE szakosz­tály-igazgatójával többek kö­zött arról is beszélgettünk, ho­gyan volt ez lehetséges, ami ko­rábban csak szép álomnak tűnt, az hogyan vált valóra. — Csakis úgy, hogy ráakad­tunk a KLM holland légitársa­ságra, és az érdekeink találkoz­tak — tájékoztatott az Eger SE szakosztály-igazgatója, akinek arcát kreol színűre festette a dél­afrikai nap. — A miénk az volt, hogy élhessünk a meghívással, az övék pedig az, hogy mi Dél-Afri­kában reldámozzuk a céget. A támogatást kizárólag erre a célra kaptuk, más egyébre nem hasz­nálhattuk fel. A költségvetésün­ket ez a gyönyörű utazás egyet­len fillérrel sem kurtította meg. — Mennyi idejük maradt az edzések mellett az ország megis­merésére? — A házigazdák igen feszes programot állítottak össze szá­munkra, hiszen a napi 4-5 óra edzés mellett hivatalos mérkőzé­seken és technikai bemutatókon is részt vettünk. Mégis ezernyi él­ményben volt részünk, mert a két edzés között mindig gondos­kodtak arról, hogy ne teljenek üresen az óráink, és minél többet lássunk ebből a csodálatos or­szágból. — Milyen vidékeket kerestek fel? — Az természetes, hogy fel­vittek minket a város fölött emel­kedő Asztal-hegyre, s innen gyö­nyörködhettünk a panorámá­ban. Aztán jártunk olyan törté­nelmi helyen, mint a Jóremény­ség foka, ahonnan átruccantunk a Fókák szigetére, de volt alkal­munk megmártózni az Indiai­óceánban is, amelynek vize nyáridőben húsz fok fölötti. Jel­lemző a sűrű programunkra, hogy az első szabadnapunk feb­ruár 13-ára esett, amikor mái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom