Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-12 / 36. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. február 12., péntek Légitaxi Szöulban Egy szöuli cégnek köszönhe- •tően a koreai fővárosban az utas rövidesen ugyanannyiért juthat ki a repülőtérre helikopterrel, mint taxival. A február közepén beinduló szolgáltatás egyelőre csak egy dél-szöuli kiinduló állomással működik: innen 39 kilométert kell megtenniük a repülőtérre tartóknak. A főváros északi része fölött jelenleg azért nem kockáztatják meg a légi taxit, mert itt fontos stratégiai pontok vannak — köztük az elnöki lakhely —, védett légtérrel, és előfordulhat, hogy a levegőben haladó helikoptert lelövik. A Clinton-vezetés nem kapkodja el A Clinton-vezetés nem tervezi, hogy haladéktalanul növeli az Oroszországnak és a többi volt szovjet köztársaságnak szánt segélyeit — írta a The New York Times című napilap. Az új elnök ugyanis el kívánja kerülni azt a fajta kapkodást, amellyel megítélése szerint elődje közelített a problémához. Clintonék magas szintű bizottságot hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy összehangolja Washington gazdasági stratégiáját Oroszországot és a többi volt szovjet köztársaságot illetően. A bizottság fejévé Strobe Talbott író-újságírót választották, aki hosszú ideje rendszeresen publikál a térségről. A külföldi befektetések biztosítéka Az atomfegyverekből kiemelt dúsított urán és egyéb ásványi anyagok is biztosítékul szolgálhatnak a jövőben az Oroszországban megvalósított külföldi befektetésekre. Legalábbis így képzeli el Jurij Petrov, a múlt héten létrehozott orosz Állami Beruházási Testület vezetője. A szervezetet Borisz Jelcin elnök utasítására alakították meg a minap. Feladata a külföldi befektetések biztosítása a politikai kockázatok ellen. A testület emellett a moszkvai kormányalapok, az orosz központi bank és az orosz magántőke finanszírozásában megvalósítandó tervezetek elemzésével, kiválasztásával és gyakorlatba ültetésével is foglalkozik. Gének szabadalmaztatása? Egy japán kutatólaboratórium az emberi szervezet mintegy hatvan génjének szabadalmaztatásáért fordult az illetékes hivatalhoz. Amennyiben a kutatóintézet megkapja a szabadalmi jogot a proteint termelő génekre, úgy jogdijat szedhet majd az eljárást felhasználó vállalatoktól. Bár a szakemberek bizonytalanok abban a tekintetben, hogy a géneket egyáltalán lehet-e szabadalmaztatni, a kutatóintézetek világszerte megrohamozták fehéijetermelő eljárásaikkal a szabadalmi hivatalokat. A SZU külföldi javait i Oroszország örökli Oroszországban elnöki rendelet jelent meg arról, hogy a volt Szovjetunió külföldi javait Oroszország örökli. A Borisz Jelcin által aláírt rendelet értelmében az orosz államra szállnak mindazok az ingóságok és ingatlanok, amelyekkel a volt Szovjetunió rendelkezett külhonban. Az örökös egyszersmind magára vállalta mindazokat a kötelezettségeket is, amelyek a szóban forgó javak fenntartásával és rendeltetésszerű működtetésével kapcsolatosak — tűnik ki az ITAR-TASZSZ és az Interfax híréből. Környezetvédelem — a politika rangján Clinton amerikai elnök megszüntette az eddigi kormányok környezetvédelmi tanácsadó testületét, és új testületet hozott létre, politikai rangra emelve a környezetvédelmet az Egyesült Államokban — jelentette a Reuter. Clinton azt tervezi, hogy kormányszerepet ad a környezetvédelmi ügynökségnek. „Űj irányba kell mozdulnunk, el kell ismernünk, hogy a környezet védelme egyúttal gazdasági megerősödést és új munkahelyek teremtését is jelenti az amerikaiaknak” — jelentette ki az Egyesült Államok elnöke. • Román telefonok Kérdőjelek Nincs lehallgatókészülék A román távközlési minisztérium szakértői műszereikkel az érdekelt képviselők és az Eveni- mentul Zilei című lap riportereinek jelenlétében megvizsgálták azokat a telefonkészülékeket, amelyeknél az elmúlt hetekben az újság által beszerzett BIRD nevű berendezés azt jelezte, hogy lehallgatják őket. Ä BIRD műszer mutatója elektromágneses mezők jelenlétét érzékeli, ami lehallgató mikrofonokra utal. Ennek alapján számolt be a lap arról, hogy az ellenzék számos személyiségének, pártjának helyiségeiben, telefonjában lehallgató mikrofonokat helyeztek el. A távközlési minisztérium műszerei a vizsgálat során több esetben megerősítették az elektromágneses mezők jelenlétét. Ennek nyomán több telefont szétszedtek, de lehallgató mikrofont nem találtak. Többek között negatív eredményt hozott a vizsgálat az RMDSZ parlamenti irodájában is, ahol a telefonokban a BIRD műszer előzőleg lehallgató mikrofont jelzett. Az ügy kivizsgálását múlt hétfőn interpellációban követelte az ellenzék. A mostani vizsgálatról készült jegyzőkönyvet az érdekelt pártok képviselői is aláírták. Kim ír Szén súlyos beteg Kim ír Szén észak-koreai vezető egészségének rohamos rosz- szabbodásáról terjedtek el híresztelések az utóbbi napokban, és a találgatások nyugtalanságot váltottak ki a dél-koreai kormány körében. Szöulban attól tartanak, hogy Kim ír Szén halála hirtelen felfordulást idézne elő Észak-Koreában, és Dél-Koreá- nak szembesülnie kellene az országegyesítés súlyos gondjával. Nemrégiben a szöuli pénzügyminisztérium kimutatta, hogy a koreai egyesítés 980 milliárd dolláros teherrel sújtaná Dél- Koreát. A híresztelések szerint tavaly óta megromlott a 80 éves vezető állapota: a nyakán lévő daganat fejthet ki nyomást az idegekre. Szakértők úgy tudják, hogy az utóbbi években tucatnyi kúlföl- di, főként szovjet orvost hívtak meg titokban Kim ír Szén kivizsgálására, és az akkori diagnózisok 4-5 évet adtak az elnöknek. A dél-koreai hírügynökség értesülése szerint Kim betegsége a múlt év augusztusa táján, a Pe- king-Szöul közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele idején vált különösen súlyossá. Állítólag a hatalom örököse, Kim Dzsong II októberben újbóí orvosokat hívott Kínából apjához, és kórházba is vitette Kim ír Szent. Úgy hírlik, a fiatalabb Kim arról is döntött, hogy apja legfeljebb csak egy óra hosszat tartó rendezvényeken vehet részt, és minden este tíz óra előtt már le kell feküdnie. Sőt, arról is gondoskodik, hogy apja csak örömteli hírekről szerezhessen tudomást. Milyen a boszniai csomó? Ez szinte a vég — kommentálta sok megfigyelő az elmúlt napok újabb, baljós jugoszláviai fordulatait —, hiszen a szembenálló felek most már nemcsak egymásra lőnek, hanem támadás ért egy segélyekkel Szarajevó felé tartó német szállító repülőt is. Válaszképpen egy időre leálltak a bosnyák fővárosba indítandó utánpótlásjáratok, ám ez a krízisintézkedés nyilvánvalóan nem lehetett megoldás: Bosznia- Hercegovina számos településén a külföldről érkező élelmiszer- és segélyküldemények szó szerint az életet, a túlélést jelentik. De van-e egyáltalán megoldás? Nem jutunk-e lassanként oda, hogy még a diplomáciai rendezésen szorgoskodó szakértők is feladják a reményt? Hiába tette át székhelyét például Géniből New Yorkba az EK és az ENSZ megbízásából közvetítő Vance-Owen páros, érezhető előremozdulás az új amerikai vezetéssel történt beható tárgyalások után sem következett be. Könnyű dolga volt annak idején Nagy Sándornak, amikor a kibogozhatatlannak tűnő gordiuszi csomót egyetlen kardcsapással átvágta — használta fel az ókori példázatot egy szellemes hírmagyarázó —, csakhogy most már ott tartunk, hogy az elvágandó boszniai csomó, sőt csomók összekuszálódott szálait sem igen lehet látni. Legyen cél a fegyvernyugvás és a megbékéltetés ? Persze, csakhogy ez a szerbek területfoglalásainak szentesítését is jelentené. Vagy inkább a külső erőkkel történő rendcsinálás az egyetlen elképzelhető eszköz? E felelősségtől egyelőre a Fehér Ház új lakója is visszariad, pedig kampánya idején Clinton még a harciasabb fellépés híve volt. Két sínen futnak majd tehát a próbálkozások? A jelek szerint minden eddigi kudarc ellenére csak ez jöhet szóba. A politikai rendezés szorgalmazását, Bosznia kantonokra osztásának elvét nem szabad feladni, ám a katonai beavatkozás eshetősége is napirenden marad. Miként lehet a kettőt kombinálni ? Fogas kérdés, úgy tűnik, nehezebb feladat, mint Nagy Sándoré volt. (FEB) Nem hallgatnak a fegyverek Miközben az új amerikai kormányzat diplomáciai erőfeszítésekkel próbálkozik a boszniai válság megoldása érdekében, a helyszínen továbbra sem hallgatnak a fegyverek. A Reuter értesülése szerint Krajinában a szerb tüzérség horvát állásokat lőtt Zára kikötővárostól keletre. A horvát erők három hete indítottak támadást a szerb Krajina határán azzal a céllal, hogy visszaszerezzék a szerbek ellenőrizte stratégiai jelentőségű átjárót Horvátország déli és északi része között. A zágrábi rádió szerint az éjszaka folyamán Pridraga, No- vigrad, Kasic és Zemunik Donji térségét lőtték a szerb erők. Boszniában a tegnapra virradó éjszaka folyamán északkeleten Tuzla, északnyugaton Bihac térségében a szerb erők muzulmán védelmi állásokat támadtak. A boszniai fővárosban, Szarajevóban nyugalomban telt az éjszaka. A szerb ostrom alatt lévő város nyugati körzetei ellen hajnalban azonban tüzérségi támadás kezdődött. A szarajevói rádió szerint Srebrenica térségében szerdán a szerb tüzérségi támadásokban heten vesztették életüket, kilencen pedig megsebesültek. (MTI) Befejeződött a pápa afrikai útja II. János Pál pápa tegnapra virradó éjszaka visszatért tizedik afrikai körútjáról, amelynek nyolc napja alatt Benint, Ugandát és Szudánt kereste fel. Előző nap Kartumban hatalmas tömeggyűlést és misét tartott a szu- dáni Keresztényeknek, akik először gyülekezhettek össze a fővárosban. Szudánban az iszlám törvénykezés (saria) van érvényben, és a pápa először látogatott el egy fundamentalista muzulmán kormányzat vezette országba. A 26 milliós szudáni lakosságból mintegy 2,5 millió a katolikus : ők valamennyien az ország déli, elnyomott, fekete lakoss᧠ából kerülnek ki. A gyűlés egyen tüntetés is volt. „II. János Pál, adj nekünk reményt!” — hirdették a táblák a tömegben. A pápa a hívők és állampolgárok jogainak tiszteletben tartását sürgette. — Ahol hátrányos megkülönböztetés cr állampolgárokat hitük, vallási meggyőződésük miatt, alapvető és mélységes igazságtaíansag történik az ember ellen, és a társadalmi béke veszélybe kerül — hangoztatta. (MTI) Az USA nagyobb szerepet vállal Az ENSZ BT felszólítása Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Belgrádot, hogy engedje továbbhaladni a Duna jugoszláviai szakaszán feltartóztatott román hajókat. A jugoszláv hatóságok megtorlásként állították meg a hajókat, mert a bukaresti kormány megakadályozta, hogy a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciókat megsértő hajók a román Duna-szakaszon áthaladjanak Szerbia felé. — Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a jugoszláv hatóságok megtorló intzkedéseket hoznak azon országok ellen, amelyek betartják az ENSZ alapokmánya szerint rájuk háruló kötelezettségeket — áll a BT nyilatkozatában. (MTI) Az amerikai kormány nagyobb szerepet vállal a boszniai válság rendezéséből, amely véleménye szerint katonailag nem oldható meg, csak tárgyalásokkal. Megegyezés esetén Washington kész másokkal együtt bekapcsolódni a katonai békefenntartásba is, de a hangsúly a diplomácián, a politikai és a gazdasági nyomáson, a kölcsönös engedményeken van. Ezt jelentette be Christopher külügyminiszter, hangoztatva: — Merész zsarnokok és félő kisebbségek figyelik, eltűri-e a világ az etnikai tisztogatás politikáját, azt, hogy az állam a kisebbségek jogait azok kiirtásával intézze el. Amerikának közvetlen stratégiai érdekei vannak a térségben, s meg kell védeni az elvet, hogy a határok erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan — mondta a miniszter, aki szerint a válság továbbterjedhet, és nagyszabású balkáni háborúhoz vezethet. A világ válasza az erőszakra a volt Jugoszláviában próbaköve annak, hogyan kezelik a faji és a vallási kisebbségek ügyét a hidegháború utáni világban, hiszen a kérdés egész Kelet-Euró- pában jelentkezik — mondotta. A hosszú washingtoni belső tárgyalások után bejelentett lépések nem sokban különböznek attól a politikától, amelyet Bush elnök kormánya követett. Az új vezetés is elfogadja alapul a Van- ce-Owen-féle genfi rendezési tervet, azzal, hogy azt tökéletesíteni kell, és tárgyalásra hívta fel valamennyi felet, így a bosnyá- kokat is. Szigorítják a Szerbia elleni gazdasági tilalmat, s növelik a nyomást Belgrádra általában, hogy ne terjessze tovább a háborút Koszovóra és Macedóniára. Felállítják a háborús bűnökről ítélkező nemzetközi bíróságot és Reginald Bartholomew, az amerikai NATO-nagykövet személyében különmegbízottat neveznek ki. A nagykövet elsőnek Moszkvában tárgyal, miután Jelcin elnök telefonon a kezdeményezés támogatásáról biztosította Clintont. Christopher sajtóértekezletén a kérdésre, miért nem váltja be Bili Clinton elnök a kampányban tett ígéretét, hogy fegyverrel is fellép a szerbek ellen, a Bush- kormányt közvetetten bírálva kijelentette: korábban erőteljes figyelmeztetéssel meg lehetett volna előzni az agressziót, ám a jelenlegi helyzet sokkal bonyolultabb. Egyúttal a szövetségesek, akiknek csapatai vannak a volt Jugoszláviában, azokat féltve ellenzik a katonai lépéseket — akárcsak a bosnyákoknak való fegyverszállítást. Vajon visszajönnek a kommunisták? Négy hónappal az őszi parlamenti választások után ismét szavaznak a litvánok — február 14-én arról kell dönteniük, hogy ki legyen az országnak a függetlenség visszanyerése utáni első államfője. A széles körű jogokat biztosító, öt évre szóló elnöki megbízatásért két személy versenyez — Algirdas Brazauskas, a reformkommunisták alapította és a parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott Litván Demokratikus Munkapárt elnöke, és Stasys Lozoraitis, az ország washingtoni nagykövete. A közvélemény-kutatások végig az elnökválasztási küzdelem alatt az előbbi biztos előnyét mutatták. Ha nem következik be a választói érzelmekben alapvető fordulat — aminek egyelőre semmilyenjele sem látszik —, a Munkapárt vasárnap kiteljesítheti a parlamenti többség megszerzésével ősszel aratott győzelmet. — Visszajönnek a kommunisták, veszélyben Litvánia függetlensége — hangzottak már az őszi választások előtt a Brazauskasékkal szemben álló erők vészjósló figyelmeztetései. A legélesebb vádak a Vytautas Landsbergis akkori parlamenti elnök vezette Népfront, a Saju- dis soraiból hangzottak el, de mint a szavazás végeredménye mutatta, nem találtak meghallgatásra a választóknál. Az ország lakossága nem fogadta el a leegyszerűsítő és hamis képletet: aki nem támogatja fenntartás nélkül a magát a nemzet atyjának szerepébe képzelő Lands- bergist és a Sajudist, az a litván nép, az ország függetlenségének az ellensége. A választók emlékeztek rá, hogy a litván kommunista párt még a Szovjetunió megléte idején is sikerrel őrizte meg viszonylagos autonómiáját: Brazauskas pártja volt az, amely az SZKP-ból kiválva először szakított Moszkvával, s a Sajudis mellett élére állt a litván függetlenségi mozgalomnak. Az ellenségkeresésbe belemerevedett, támogatóinak jó részét elvesztett Sajudis csak 24 helyet szerzett a 141 tagú parlamentben, Landsbergis pedig — bár indulni akart az elnökválasztáson — visszalépett a jelöltségtől. Mielőtt megtette volna, népszerűségi mutatója a Sajudis fellegvárának számító Vilniusban is 10 százalékra esett vissza. Az eredetileg hét indulóból öt már a kezdet kezdetén elvérzett — nem sikerült megszerezniük a hivatalos elnökjelöltséghez szükséges, megfelelő számú támogató aláírást. A Brazauskas- sal szemben versenyben maradt Lozoraitis sikerrel vette ezt az akadályt, amiben az is közrejátszott, hogy a Munkapártot és az Agrárszövetséget leszámítva valamennyi parlamenti párt mögötte sorakozott fel. Hogy ez a támogatás mennyit használt a II. világháború óta külföldön élő, tapasztalt diplomatának, az majd csak a szavazás során dől el, de a jelek szerint eddig inkább hátrányára volt, mint előnyére. Lozoraitist éppen legfőbb érvétől fosztotta meg, kérdésessé tette a választók szemében, hogy valóban független, pártpolitikai megfontolásokon felül álló jelölt lenne, akinek megválasztása segítene leküzdeni a litván társadalom megosztottságát. Hátrányára válik a washingtoni nagykövetnek az is, hogy az utóbbi évtizedeket külföldön élte le, s bármennyire vonzó, bizalmat ébresztő személyiség is, otthon egészen a legutóbbi időkig kevesen ismerték. A litvánok számára legégetőbb kérdésekben — a katasztrofális gazdasági helyzet javításának lehetőségeit illetően — nem igazi partnere a józan, pragmatikus politikusnak mutatkozó Brazauskasnak. Kampányígéretei lényegében megegyeznek az övével, s csak egyetlen nyomós érvet tud felhozni maga mellett: személyében biztosabban tudná garantálni a Litvániának most oly fontos belső békét, mint ellenfele. Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a szavazók meggyőzéséhez, akik, mint az őszi választás is mutatta, nem látnak olyan ijesztő ördögöt a Munkapárt vezetőjében, mint politikai ellenfelei. (MTI) A menekülthullám megakadályozására A Budapesten hétfőn kezdődő nemzetközi értekezleten 35 európai ország bel- és igazságügyi minisztere hat nemzetközi szervezet képviselőinek jelenlétében egységes intézkedéseket és közös fellépést kíván kialakítani a menekülthullám és az ember- csempészet megakadályozására — idézte tegnap a Wiener Zeitung Gálszécsy Andrást, az Európa Tanács migrációs munka- csoportjának alelnökét, Boross Péter belügyminiszter személyes tanácsadóját. Közlése szerint a tanácskozás témája lesz többek között a bűnüldöző hatóságok együttműködésének összehangolása, a nemzetközi információcsere alapjának a megteremtése, az illegális népvándorlás elleni intézkedések katalógusba foglalása. A konferencia ajánlásai megvalósításának ellenőrzésére hét ország képviselőiből létre kívánják hozni a „Budapest Klubot”. A lap szerint Gálszécsy András nem osztja az orosz invázió miatti félelmeket, sokkal inkább tart a jugoszláv menekültáradat tartósságától, sőt esetleg egy újbóli romániai hullámtól — az utóbbi oka a rossz gazdasági helyzet lehet. Ä nyugalmazott miniszter fontosnak mondja az egységes európai toloncegyezmény kidolgozását. Tekintettel az afrikai és ázsiai menekültek nagy számára, ajánlatosnak tartja, hogy fogjon össze Európa a kitoloncolás technikai lebonyolításában. Javaslata szerint érdemes lenne olyan „toloncjáratokat” indítani, amelyek valamelyik központi európai repülőtérről szállítanák vissza az illegális menekülteket hazájukba. — Ilyen járatok beindítása nagyban megkönnyítené a hatósági eljárást, és csökkentené az egyes országok költségeit — írja a Wiener Zeitung Gálszécsy András elképzeléseire utalva. Ismét kitört a Mayon Ismét kitört szerda este a Fü- löp-szigeteki Mayon vulkán, megolvadt sziklát és izzó lávát lövellve a magasba. Tegnap reggelre aztán a tűzhányó újra le- csöndesedett, és mint a Reuter jelentette, már csak elvétve pöfékelt ki hamut és gőzfelhőt magából. A múlt héten több mint hatvan ember vesztette életét, amikor nyolcévi szendergés után működésbe lépett a vulkán, és forró gőzzel árasztotta el a környéket. Helyi vulkanológusok szerint egyelőre nem várható a Mayon újabb, elemi erejű kitörése.
