Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

KÖMLŐN: AZ UJ TIPUSU SZÖVETKEZETRE SZAVAZTAK HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 11., HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERYÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT J K ’92-es árakkal váijuk kedves vásárlóinkat üzleteinkben! ^ r Ez a lap 9000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Trianontól Voronyezsig Trianontól Voronyezsig — A 2. Magyar Királyi Hadsereg tra­gédiája címmel nyílt kiállítás a „dom-áttörés,, 50. véfordulója alkalmából szombaton a buda­pesti Napóleon Galériában. A március közepéig látható tárla­ton fényképeket, eredeti doku­mentumokat és tárgyi emlékeket tekinthetnek meg az érdeklődők. Kábítószer az Orient-expresszen Négy csomag heroint találtak a határőrök pénteken az éjszakai órákban a Hegyeshalomnál kilé­pő Orient nemzetközi gyorsvo­nat egyik kocsijának mosdójá­ban. Az összesen 405 grammnyi kábítószert ismeretlen személy rejtette el. A hegyeshalmi vámhi­vatal a kábítószert lefoglalta és megindította az eljárást. Zimányi a TIB elnöke Zimányi Tibort, az ügyvezetői funkciókat eddig ellátó alelnö- köt választotta meg első vezető­jének a Történelmi Igazságtétel Bizottság a korábban lemondott Nagy Erzsébet utódjául. A köz­gyűlés által elfogadott zárónyi- Fatkozat megfogalmazza: elsőd­leges céljuk továbbra is, hogy el­érjék az igazságtétel törvényi szintű megoldását. Szót emel to­vábbá a társadalom életszínvo­nalbeli polarizálódása, a szegény rétegek végleges leszakadása el­len. Cserkészek ismét tutajon? A Magyar Cserkészszövetség 1912-es megalakulásának tiszte­letére szombaton ünnepséget tartottak Budapesten a Pest me­gyei Közgyűlés épületében. Je- Fenleg legnagyobb problémájuk, az anyagi források és a vezetők hiánya, mivel a taglétszám igen gyorsan bővül, országszerte min­tegy félezer szervezetben körül­belül 25 ezer cserkész tevékeny­kedik. Terveik között szerepel alapítvány létrehozása, és megis­métlik a tizes években rendezett nagy tutajos túrát is, amely a ma­gyarországi cserkészek első je- Fentős rendezvénye volt. Kutyák Kínába A pekingi Állami Nemzeti Kutyapark képviselői félszáz ku- tyakölyköt vásárolták a tatabá­nyai kutyaiskolától. A tenyész­tésre szánt négylábúak csapatá­ban többféle színű és termetű uszkár, snauzer, pitbull, terrier, pekingi palotapincsi és dog uta­zott a távoli országba. Gyászmise és megemlékezés a Don-kanyar áldozataiért (Fotó: Gál Gábor) „Nemzeti hősöknek tekintjük őket...” „Az utókor kötelessége az, hogy emlékezzen, vállalj a a nem­zet sorsát és egyben figyelmeztes­sen a népirtó háborúk céltalan­ságára, amelyek csakis szenve­dést okozhatnak az egész embe­riségre”— ezzel a gondolattal in­vitálta megemlékezésre az ország népét a Honvéd Hagyomány- őrző Egyesület, a Doni Bajtársak Szövetsége, illetve a Magyar Frontharcos Szövetség abból az alkalomból, hogy január 12-én lesz 50 éve a magyar 2. hadsereg doni katasztrófájának. E szervezetek — a helyőrség­parancsnoksággal együttmű­ködve — rendeztek emlékező ünnepséget, s tartottak gyászmi­sét szombaton Egerben, ahol a mai katonautódok, a túlélők, il­letve az áldozatok hozzátartozói adóztak a tragikus sorsú hadse­reg emléke előtt. Délelőtt tíz óra­kor a ciszterek templomában mondott szentbeszéaében dr. Miklós Béla kanonok hangsú­lyozta: „...a 2. hadsereg idegen földön is a hazáját védte, s nem­zeti hősöknek tekintjük őket”. A résztvevők a misét követő­en a Dobó István Laktanyában folytatták a kegyeletes ese­ményt. A díszszázad felvonulá­sa, a csapatzászló fogadása, vala­mint a jelentésadás után Szabó Béla alezredes, helyőrségpa­rancsnok mondott beszédet. — Ötven évvel ezelőtti tragé­diára, csaknem 120 ezer magyar férfi hősi halálára, a sebesültek, a hadifoglyok drámájára emléke­zünk — kezdte. (Folytatás a 3. oldalon) Csurka nem lesz MDF-elnök Antall József még egy ciklust remél A keresztény nemzeti közép- osztály megerősödését, határo­zottabb cselekvést, cselekvőké­pesebb államot, a nemzeti kultú­ra, a nyelv értékeinek védelmét sürgették szombaton a felszóla­lók az MDF népi-nemzeti köré­nek második országos találkozó­ján, Budapesten. Áz egesz napos rendezvény délelőttjén a kormány két mi­nisztere — Andrásfalvy Bertalan kultusz, és Boross Péter belügy­miniszter is előadást tartott, de szólt a Testnevelési Egyetem au­lájában és előcsarnokában ösz- szegyűlt, mintegy ezer megje­lenthez Csurka István, a Magyar Út Alapítvány életrehívója, Le- zsák Sándor, az MDF elnökségé­nek tagja, valamint a Monopoly Csoportot képviselő Halász Ist­ván. A szellemi-politikai műhely összejövetelén megjelent Kónya Imre, az MDF parlamenti frakci­óvezetője, Siklós Csaba, Keresz­tes K. Sándor, Horváth Balázs miniszterek, de jelen volt Grosics Gyula, Szörényi Levente, a Poty- ka bácsi néven közismert Po- rubszky István és Fónay Jenő, valamint az MDF másik szellemi műhelyének, a nemzeti liberálisoknak a képviseletében Elek István. Csurka István az MDF két hét múlva megrendezésre kerülő VI. országos gyűlésére is kitért. Ki­fogásolta, hogy az elnökjelölte­ket anélkül veszik fel a listára, hogy programjuk ismertetését kérnék tőlük, ezért ő az elnökje­löltséget — de nem az elnökségi tagságot — visszautasítja. A magyar nép és a magyar nemzeti gondolat mindenkor ve­zérlő csillaga kell hogy lengyen a Magyar Demokrata Fórumnak — mondta Antall József az MDF elnöke, miniszterelnök a népi-nemzeti körök II. országos találkozójának záró előadásá­ban. Visszautasította a miniszter- elnök azt a szabaddemokrata fi­lozófusnak, Kis Jánosnak tulaj­donított vélekedéseket, misze­rint ennek a köztársaságnak nincs legitimációja, és a magyar nemzet nem rendelkezik demok­ratikus hagyományokkal. Ha pe­dig nem legitim, akkor csak a kö­vetkező másfél évet kell kibírni a hatalomváltásig. Antall József a jelenlévők tetszésnyilvánításától kísérve kijelentette: ’’Nem fog­juk hagyni!. Kifejtette: a koalíci­ónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy stabil alapokat teremtsen, tehát még egy válasz­tási időszakban ennek a nemzeti­középnek kell kormányoznia. Kicserélik a forgalmi engedélyeket Felülbélyegzik a rendszámokat Az Országos Rendőr-főkapi­tányságon tervezik a gépkocsi­rendszámok és -forgalmi enge­délyek megújítását. Erre azért lenne szükség, mert az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a bűnüldözés önmagában már nem tudja megoldani a gépkocsi­lopások számának jelentős visz- szaszorítását, illetve a forgalmi engedélyek hamisításának meg­akadályozását. Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazga­tója az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre csak tervekről van szó, amelyek megvalósításához még több hónap szükséges. Kidolgo­zás alatt áll egy olyan új forgalmi engedély,,Amelyet már nem lehet hamisítani. Újdonságként beve­zetnék az úgynevezett tulajdo­nosi lapot, amely kétséget kizá­róan bizonyítaná a jármű tulaj­donjogát. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a meglévő új rendszámokat úgynevezett érvé­nyesítő-hitelesítő címkével lát­nák el, azaz lényegében felülbé­lyegeznék. Ä rendőr tábornok elmondta: hosszabb távon viszont nem ki­zárt, hogy a gépkocsik jobb azo­nosítása érdekében a rendszá­i\lmen lődd uevizagazoaiKouasi vauozas varna- tó. Készül az új devizakódex, és előreláthatóan az első negyedévben be is fejeződik az ezzel kapcsola­tos előkészítő munka. Az alapelv az, hogy elsősorban a vállalatok, a vállalkozások számára biztosítsanak szabadabb mozgásteret a jövőben a devizagazdálkodás kor­szerűsítése réven. Valószínűleg az űj devizakódex, az úgynevezett áru-mellékköltséggel kapcsolatos devizagazdálkodás feltételeit jelentősen liberalizál­ni fogja. Mindez része a forint konvertibililtása to­vábbi szélesítésének. Bizonyos változások a lakosságot érinteni fog­jar*.. IVVIZ.U1 ŰZ, GgJIIV, UUg) liilllUCll UlZ.Ullll^ai megszűnik a lakosság deviza-beszolgáltatási köte­lezettsége, ha a külföldi pénz nem gazdasági tevé­kenységből származik. Ez lényegében a már kiala­kult gyakorlathoz a jogszabály hozzáigazítását je­lenti. Eddig ugyanis minden magyar állampolgár­nak fel kellett ajánlania eladásra külföldi fizetőesz­közét a megszerzést követően. Kivételt ez alól az ajándékként kapott összegek képeztek, ha azokat az új tulajdonosuk banki devizaszámlán helyezte el. A bankok azonban nem vizsgálták a külföldi pénz forrását. Gyakorlatilag a lakosság már eddig is lega­lizálni tudta devizabevételeit. (MTI) mókát 1-től 20-ig terjedő szám­mal látnák el, amely utalna arra a megyére, ahol a tulajdonos lakik. Ugyancsak tervezik a rendszá­mok kiadásának központosítá­sát. Túrós András nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az említettek egyelőre csak tervek, s minden bizonnyal ezek közül is csak né­hány valósul meg. Ehhez azon­ban módosítani kell a vonatkozó belügyminisztériumi rendeletet. (MTI) Alkotmánybíróság: Napirenden a népszavazás Az Alkotmánybí­róságjanuár 11-én és 12-én teljes ülést tart — tájékoztatta a tes­tület sajtófőnöke az MTI-t. Az Alkotmánybí­róság folytatja azok­nak az indítványok­nak a tárgyalását, amelyek a volt egy­házi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről szóló törvény alkotmány­ellenességének hiva­talos megállapítását kérték. Ma a testület meg­vitatja azokat az in­dítványokat, ame­lyek szerint az ille­téktörvény egyes rendelkezései a disz­krimináció tilalmába ütköznek. Kedden az alkot­mánybírók megkez­dik az Országgyűlés alkotmányügyi bi­zottsága indítványá­nak tárgyalását. A bi­zottság az alkotmány értelmezésére kérte az Alkotmánybírósá­got abban a kérdés­ben, hogy lehet-e népszavazás tárgya az Országgyűlés fel­oszlatása. (MTI) A gyöngyösi Thúr első éve A minőségben nem lehet engedmény ▼ <111 Cgj llj 1 CSí » Cllj lulodoug VJj UllgJ U9U1I; <1 1 11111 IIU9ip<lia 1T1U31 Ilii tötte le az első évét. De ha hozzá tesszük, hogy előzőleg, mint válla­lat évtizedeken át működött már, mindjárt kiderül, hogy a mostani privatizáció „eredménye”. A kezdő év tehát nemcsak azért érde­kes, mert új helyzeben tevékenykedtek, hanem azért is, mert a hűs- piaci áremelkedések jelentős mértékben kihatottak a bel- és a kül­földi értékesítésre is. — Milyen tapasztalatok gyűl­tek össze 1992-ben? — kérdez­tem Molnár Gábortól, a rész­vénytársaság elnök-vezérigazga­tójától. — Két fontos dolot hadd emeljek ki — válaszolta. — Az egyik: a minőség mindenek előtt. A másik: a piaci változásokra azonnal reagálni kell. — A minőségről nincs mit el­mélkedni, ez alapvető követel­mény. De mit értsek a reagálás alatt? — Például azt, hogy a tavalyi év első hónapjaiban annyi élő sertést kínáltak megvételre, ami ondot okozott. Később azon- an fordult a helyzet, és szinte az egész országot be kellett jár­nunk, hogy vágóállatot vehes­sünk. — Lehetne adatokat hallani? — A sertéshús fogyasztása mintegy negyven százalékkal esett vissza. A felvásárlási ár ok­tóberben ötven százalékkal volt nagyobb, mint az első fél évi. Az előző évhez viszonyítva pedig hetven százalékkal. Áz összes ki­adásaink három negyedét a fel­vásárlás kötötte le. Gondot oko­zott az is, hogy csak készpénzért jutottunk hozzá élő állatokhoz. — Hogyan befolyásolta a munkájukat a felvásárlás inga­dozása? — A feldolgozási lehetősége­inknek csak a kétharmadát tud­tuk kihasználni a sertések eseté­ben, három negyedét pedig a szarvasmarháknak Volt időszak, amikor még vendégmunkásokat is alkalmaznunk keFlett, az ősszel viszont jelentős visszaesést kel­lett leküzdenünk, majd az év vé­ge olyan zsúfolt lett, hogy 18 ezer sertést Cegléden kellett feldol­goztatnunk. — A kereslet változásait ho­gyan tudták követni? (Folytatás a 3. oldalon) A költségvetés hiányának finanszírozása Államkötvény-kibocsátás Az idén a múlt esztendőhöz képest várhatóan jelentősen megnő az államkötvény-kínálat. A költségvetés — az ez évi elő­irányzat alapján — 160 milliárd forint értékben bocsáthat ki ál­lamkötvényt. A múlt esztendő­ben a teljes kibocsátás összege 102 milliárd forintot tett ki. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a költségvetés hiányá­nak finanszírozásához a forráso­kat a Pénzügyminisztérium egy­re inkább államkötvények érté­kesítése révén kívánja előterem­teni. A deficit a tervek szerint az idén kismértékben meghaladja a 185 milliárd forintot. Hasonlóan a múlt évhez a Pénzügyminiszté­rium ezúttal is kibocsát speciális államkötvényt. Ennek az a sajá­tossága, hogy a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg, s az MNB dönt arról, hogy azt a későbbiek­ben tovább adja, a piacra dobja, vagy sem. A törvény szerint ilyen kötvényt a Pénzügyminisztéri­um 60 milliárd forint értékben hozhat forgalomba. Ennek a pa­pírnak a kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapka­mattal, s lejárata legalább 10 éves. Ezentúl a költségvetési tör­vény felhatalmazza a Pénzügy­minisztériumot 100 millárd fo­rintnak megfelelő, egy évnél hosszabb lejáratú államkötvény kibocsátására is. A múlt esztendőben az MNB által megvásárolt speciális állam­kötvény-kibocsátás értéke 30 milliárd forint volt. Ezenkívül októberben és novemberben 20 milliárd forint össznévértékű há­roméves lejáratú fixkamatozású államkötvény került a piacra az MNB által szervezett aukciókon. A pályázaton kiválasztott bró­kercégek novemberben és de­cemberben hétmilliárd forint össznévértékű állampapírt érté­kesítettek. Ennél az értékesítés­nél a külföldiek először kaptak lehetőséget állampapírok meg­vásárlására. Az év végén, de­cemberben üjabb két kibocsátás volt Mind kettőt a Magyar Nem­zeti Bank szervezte. Az egyik ösz- szértéke 30 milliárd forintot tett ki és az állampapírok futamidője két év volt. A második kibocsá­tás során 15 milliárd forint né­vértékű államkötvény került a piacra, négyéves futamidővel. (MTI) A hozzátartozók könnyei az elesettekért Devizagazdálkodási változások várhatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom