Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

HÍRLAP, 1993. január 7., csütörtök SPORT 7. Kárpáti Tamás: Zemplényi-sztori A börtönlakók védangyala VIII/2. A tábornok előresiet, nem en­gedi, hogy a sofőr ugráljon, maga nyitja ki vendégének a hűvösben várakozó luxuskocsi ajtaját. A szemüveges, kövérkés úr lehup­pan a hátsó ülésre, gondosan maga mellé helyezi kígyóbőr ak­tatáskáját, majd szabaddá vált kezével búcsút int. Ujjain a vakí­tó napfényben szikráznak a bril- gyűrűk. Az álomautó lassan, méltóságteljesen gördül tova. Peckesen szalutál a tábornok, ki­csit jobban kihúzza magát, mint mikor elöljáró távozik. Nem, nem maffiafilmet forgatnak, csu­pán Zemplényi György távozik a büntetés-végrehajtás országos parancsnokától. Fogadtatása nem volt mindig ennyire szívélyes. Például ami­kor 1974februárjában megkezd­te a sikkasztásért és csalásért ka­pott 2 év 3 hónap szigorított bör­tönben letöltendő szabadság- vesztését, aligha volt ilyen díszes kísérete. A Budapesti Fegyház és Szigorított Börtön felszerelési raktárában nem jutott minden elítélt mellé egy tábornok. Leg­följebb nevelő. Utóbbi azonban meglehetősen jó szeműnek bizo­nyult már egy hónap múltán is. Egyéni foglalkozáson megálla­pította, hogy „nevezett törtető ember. Bűncselekményeinek so­rozata is ennek tudható be. Egy bizonyos társadalmi rétegbe sze­retett volna bekerülni, de ezt nem tehetsége, munkája útján látta megvalósíthatónak. Célját színleléssel, a másoktól kicsalt pénzösszegekkel tudta csak biz­tosítani.” Zemplényit a börtönfalakon belül is a sokoldalúság jellemzi. Volt írnok, dolgozott Állam­pusztán a növénytermesztő bri­gádban, a tököli rabkórházban liftesfiúként hasznosította ma­gát. Már ekkor nehéz eldönteni, hogy egyszerű mezei balfácán, vagy a karakánság márványból faragott szobra. Egy csoportos foglalkozáson ugyanis kijelenti, hogy neki egyénileg kialakított erkölcsi normái vannak, melyek­ből semmilyen körülmények kö­zött nem hajlandó engedni. Vé­leménye szerint mindenkinek jo­ga van olyan jól élni, ahogyan csak tud. Az őt sújtó bírói ítélet nem áll arányban az elkövetett cselekménnyel. Nem tett egye­bet, mint megpróbált egy kicsit nagyvonalúbban élni. Mint tudjuk, ez akkoriban nem sikerült. De szaladjunk elő­re az időben több mint másfél év­tizedet. 1992. június 6-ot írunk. A kánikulai szombaton Zemplé­nyi ismét Tökölre érkezik. Ezút­tal nem „beutalóval”, hanem 500 kiló cseresznye, 500 csomag földieper, 500 darab sütemény, 500 doboz cigaretta és 200 tábla csokoládé társaságában. Szerény ajándékai az elítélteknek. Nem az első, és nem is az utolsó „sze- retetcsomag”. A fiatalkorú el­ítéltek élelmezésének javítására a gyümölcsökön, üdítőkön, tor­tákon kívül küldött még 598 do­bozolt sonkakonzervet és 233 ki­ló téliszalámit. Adományai kö­zött szerepel továbbá 31 férfiöl­töny, flipper- és videojáték, asz­tali focik, szintetizátor, Yamaha elektromos basszgitár és ritmus­gitár, valamint antennarendszer kiépítése. (Ez utóbbi önmagá­ban egymillió-négyszázhetven- ezer-háromszázhetvenöt forintba került, az egész tököli mulatság pedig több mint 2,5 millióba.) Mindenki boldog. Á rabok örö­mét nem kell magyarázni, de Zemplényiét se különösebben. Ekkora elégtételt nem minden­nap ad a sors. Nem is volt semmi probléma egészen szeptember első napjáig, amikor újabb időzí­tett pokolgép robbant — aligha az utolsó a Zemplényi-ügyben. Az egyik délutáni lapnál jelent­kezett a tököli börtön egy dolgo­zója, s inkognitóját megőrizve — ami teljesen érthető — mesélt a rács mögötti kulisszatitkokról, kiváltképp Zemplényi tököli lá­togatásairól. Az adományok fel­sorolása után nem csupán sugall­ta, hanem állította, hogy cserébe kizárólag barna bőrű, jól kimos­datott gyerekeket vitt ebédelni, vacsorázni, „és még ki tudja, ho­vá...” Megtudhattuk, hogy kedven­cei gyakran a Béke Szállóban töl­tötték az éjszakát. A cikkhez kö­zölt fotón két félmeztelen, duz­zadó izmú ifjú szkanderezik, a kép aláírása így szól: Talán őket is szívesen vitte volna Gyuri bá­csi a Békébe. Másnap a börtön igazgatója, dr. Vörös Ferenc ez­redes cáfolja ugyanazokon a ha­sábokon az ellene és Zemplényi ellen felhozott vádakat. Áz in­terjú címe: Börtönlakók védan-' gyala. Az elkövetkező napokban minden magára valamit is adó újság leteszi az asztalra a maga friss információját börtönügy­ben. Talán ezen a fronton szakad leginkább ketté a megszólalók tábora. Érződik a levegőben, hogy itt valaminek történnie kell. Történik is. Az Igazságügyi Mi­nisztérium feljelentést tesz a Fő­ügyészségen dr. Vörös ellen hi­vatali visszaélés és sikkasztás bűntettének gyanúja miatt. Ez­zel egyidejűleg a parancsnokot állásából felfüggeszti, és fegyel­mi eljárást indít ellene. (Folytatjuk) A Real nem megy Zadarba Valószínűleg elmarad csütör­tökön a kosárlabda klubcsapa­tok Európa-bajnokságának egyik legnagyobb érdeklődéssel vart középdöntő csoportmérkő­zése. A jelek szerint ugyanis az eddig veretlenül álló spanyol Re­al Madrid nem hajlandó a hor­vátországi Zadarba utazni. A klub szóvivője kijelentette, hogy ők csupán a spanyol kül­ügyminisztérium ajánlását fo­gadják meg, miszerint nem taná­csos a háborúban álló Horvátor­szág tengerparti részének a fel­keresése. Közbülső megoldás­ként felmerült: Zágrábban játsz- szák le a találkozót. Ebbe viszont a zadariak nem egyeztek bele. Birkózás Lakatos a válogatott edzője Megkezdte felkészülését az idei esztendő nagy feladataira a magyar birkózóválogatott. A budapesti négyhetes edzőtábor kezdetén Hegedűs Csaba, az MBSZ elnöke és Kárpáti Károly, a legidősebb itthon élő olimpiai bajnok köszöntötte a keret tag­jait, akik nagy számban kapcsolódtak be a munkába. Áz MBSZ elnöksége már korábban döntött arról, hogy a kö­töttfogású felnőttválogatott szakágvezetői feladatait Kocsis Fe­renc látja el a következő olimpiai ciklusban. Az egykori olim­piai bajnok munkáját közvetlenül Lakatos András segíti majd a következő esztendőkben. Lakatos természetesen (olykor he­lyettesítéssel) tovább dolgozik az Egri Vasas birkózó-szakosz­tályában is. Kitűnő a játékosanyag Bizonytalan a háttér Heréden Jól szemléltető hullámgörbé­vel lehetne ábrázolni a labdarú­gó NB III. Mátra-csoportjában szereplő Heréd csapatának őszi teljesítményét. Mélyről, nehéz­kesen kapaszkodva, örvendetes módon jutottak egyre maga­sabbra a bajnoki táblázaton, az­tán csúcsközeiben ismét lefelé vették az irányt. Még jó, hogy a visszaúton, a tabella viszonylag elfogadható helyén, a kilencedi­ken megálljt parancsolt számuk­ra a szezonvég. Az őszi idény mérkőzéséit két edző irányításával, megosztva játszotta végig a gárda. A tavaly sikeresnek mondható Kristyán István vezetésével indultak, az­tán a hatodik forduló után Pé- czely Szabolcsnak szavaztak bi­zalmat. A váltást nyilván annak „köszönhette” Kristyán István, hogy a csapat nem „hozta” tava­lyi önmagát, noha még nem volt reménytelen helyzetben, és a fel­lendülés is vele kezdődött. A to­vábbiakról Péczely Szabolcs edzővel beszélgettünk. Először éppen a váltás különös szituáció­járól, hiszen előtte Domoszlón munkálkodott. — Emlékezetes hétvégén ke­rültem a herédiek kispadjára. Szombaton még a Domoszlóval nyertünk Hevesen, vasárnap pe­dig már a herédiek győzelmének örülhettem Törökszentmikló- son. — A folytatás sem volt bosz- szankodásra okot adó. — Egy darabig feltétlen így igaz. Ment a „verkli”, jöttek egy­más után a győzelmek. „Szíve­sen” dolgoztak az edzéseken a fi­úk. Erőnlétileg ugyan nem volt minden rendben, de a kitűnő ké­pességű játékosok tudásuk sze­rinti eredményeket értek el. Az­tán megtorpantak. Fordulópon­tot a Rákospalotától elszenve­dett vereség jelentett. Mint köz­tudott, már 2-0-ra vezettünk, és kihagytunk egy 11-est. A lélek­tani megingást használta ki a fő­városi csapat, és fordította az eredményt a maga javára. — Azt követően már nem tud­tak talpra állni. — A bizonytalan anyagi és er­kölcsi háttér „megölte” a csapat lelkét. A vezetés nem volt ott mindenben a csapat sarkában, sőt egyre nagyobb űr keletkezett köztük. Dunakeszin végigtá­madtuk az első félidőt, aztán vé­tettünk egy öngólt. Szünet után már csak a hazaiak voltak a pá­lyán, mi csak statisztáltunk. A gyöngyösiek ellen a kapus Ke- menár a kezét törte. Monoron 2-1-ra vezettünk, aztán nyolc perc alatt kaptunk három gólt. A Magyar Kupában két NB I-es el­lenfelet is fogadtunk, ami na­gyon örvendetes, de sokat „ki­vesz” egy NB III-as csapatból az ilyen feladat. A legnagyobb probléma azonban az volt, hogy a csapat nem tudta egyértelműen a szakosztályvezetés szándékát. Olyan érzésünk is támadt, mint­ha bajt okoznánk azzal, ha nye­rünk... — A csapat a herédi pályafel­újítása miatt Selypen játszik, mint pályaválasztó. Ez sem lehet éppen előnyös. — Kétségtelen teher a játéko­sokon az, hogy a hazai mérkőzé­sen illik jól szerepelni. Csak mi Hatvanban a MÁV-pályán edzünk, így a selypi játéktér mesz- sze nem számít hazainak. Rá­adásul, mivel az utolsó mérkőzés előtt leparancsoltak bennünket a hatvani játéktérről, kézilabdapá­lyán készültünk a monori össze­csapásra. — Meglehetősen hányátok­nak tűnik a herédi labdarúgás sorsa, noha az elért eredmények mégsem annyira lehangolóak. — Nem, mert mint mondtam, ezek a játékosok ideális feltéte­lek mellett képesek lennének ar­ra, hogy az élmezőnyben végez­zenek. A labilis háttér azonban aláássa az egyébként jogos remé­nyeket. A jó szereplésnek sok ösz- szetevője van. Jól szerepelni csak becsületes munkával, egyértel­mű célokkal és feltételekkel le­het. Kár lenne ezért a csapatért, ha már így összehozták. De a bi­zonytalanságban minden szétes­het. Fesztbaum Béla A közelmúltban a herédiek „főnökétől” kaptunk egy néhány soros üzenetet. Ebben Gál György leírja, hogy a csapat 1993-as szereplése a szűkös anyagiak miatt kérdésessé vált. A pénzügyi háttér bizonyta­lan, mivel a polgármesteri hivatal csupán 200 ezer forinttal támogatja az idén az együttest, ami jó, ha az útiköltséget fedezi. Amennyiben nem sikerül hamarosan szponzort találni, még az is elképzelhető, hogy a csapat visszalép az NB III-tól, és feloszlik. Gál György végezetül lapunkon keresztül is köszönetét mond a tá­mogatóknak, a helyi önkormányzatnak, az edzőknek, a játékosok­nak, családtagjaiknak, a szurkolóknak a csapat eddigi szerepléséhez nyújtott anyagi és erkölcsi segítségért. (A témára a közeljövőben visszatérünk.) A labdarúgó NB ll-ben Rajt: március 14-én A magyar labdarúgó-váloga­tott japán túrája miatt a szövet­ség egyszer már módosítani kényszerült az első osztályú baj­nokság tavaszi menetrendjét. További változtatásokra azon­ban nincs szükség, mivel a klu­bok leszavazták Jenei Imre szö­vetségi kapitány elképzelését a januári belga túráról, valamint a Wales elleni barátságos mérkő­zésről. Az idén szokatlanul korán, február 20-án kerül megrende­zésre a tavaszi első, az 1992-93- as idény 16. fordulója, a zárásra pedig június 19-én kerül sor. A szövetségben január 12-én, ked­den készítik el a mérkőzések pontos, óra szerinti időbeosztá­sát. A párosítás az őszi találko­zók tükörképe. Az NB II. március 14-én rajtol (a programot két hét múlva ké­szítik el), az osztályozok idő­pontja pedig június 26. és 30. A magyar sport 1992-es mérlege (11/1.) Negyvenhárom aranyérem Az MTI sportszerkesztősége elkészítette az elmúlt év mérlegét. Az összesítés szerint ismét sikeres évet zártunk. A barcelonai nyári olimpiáról 11 arany-, 12 ezüst- és 7 bronzérmet hoztak haza a magyar sportolók, a világbajnokságokon 11, a kontinensbajnokságokon pedig 21 győzelmet szereztek. Az ösz- szesített éremmérleg: 43 arany-, 59 ezüst- és 58 bronzérem. A szakszövetségektől kapott adatokból kiderül, hogy a nyír­egyházi rádióamatőr, Lukács József érte el a legszebb sikere­ket, o három világ- és három Eu- rópa-bajnoki címmel lett gazda­gabb. Két vb-elsőséget könyvel­hetett el Horváth Marianna (ví­vás), Polgár Zsuzsa (sakk), Oro- si János és Nagy György (rádió­amatőr-sport). Az Európa-baj- nokok közül triplázott Földi Csilla (súlyemelés), duplázott Hugyetz Lajos (karate), Tóth Jó­zsef (modellezés), Bereczki Bri­gitta (sí), Orosi János és Nagy György (rádióamatőr-sport). A paraolimpián is kitettek magukért a magyar versenyzők, négy arany-, három ezüst- és négy bronzéremmel fejezték be a küzdelmeket. Olimpiai aranyérmesek (11): Birkózás: Farkas Péter (UTE), kötöttfogás, 82 kg Rep- ka Attila (Diósgyőri Birkózó Klub), kötöttfogás, 68 kg. Cselgáncs: Kovács Antal (Paksi Atomerőmű SE), 95 kg. Kajak-kenu: Női kajakné­gyes, 500 m (Czigány Kinga — ÚTÉ, Dónusz Éva — UTE, Kő­bán Rita — Csepel, Mészáros Erika - UTE). Torna: Ónodi Henrietta (Bé­késcsabai Előre Agro Stop TC), ugrás. Úszás: Egerszegi Krisztina (Bp. Spartacus), 400 m vegyes Égerszegi Krisztina, 100 m hát Egerszegi Krisztina, 200 m hát Darnyi Tamás (Budapesti Ren­dészeti SE), 400 m vegyes Dar­nyi Tamás, 200 m vegyes. Vívás: Szabó Bence (UTE), kard. Olimpiai ezüstérmesek (12): Cselgáncs: Csák József (UTE), 65 kg Hajtós Bertalan (Bp. Honvéd), 71 kg. Kajak-kenu: Kőbán Rita, k-1 500 méter Gyulay Zsolt (Bp. Honvéd), k-1 500 méter, férfi kajaknégyes, 1000 méter (Csí­pés Ferenc — Bp. Honvéd, Fidel László — Köfém SC, Gyulay Zsolt, Ábrahám Attila — Bp. Honvéd) Öttusa: Mizsér Attila (UTE), egyéni. Torna: Ónodi Henrietta, talaj. Úszás: Rózsa Norbert (Buda­pesti Rendészeti SE), 100 m mell Rózsa Norbert, 200 m mell Sza­bó Tünde (Nyíregyházi VSC), 100 m hát. Vívás: férfi kardcsapat (dr. Abay Péter — UTE, Bujdosó Imre — Vasas, Köves Csaba — UTE, dr. Nébald György — Bp. Honvéd, Szabó Bence), férfi párbajtőrcsapat (Hegedűs Fe­renc — BVSC, Kolczonay Ernő — Fless SC, Kovács Iván — MTK-Pilu, Kulcsár Krisztián — Bp. Honvéd, Totola Gábor — MTK-Pilu). Olimpiai bronzérmesek (7): Cselgáncs: Csősz Imre (Deb­receni Dózsa), plusz 95 kg. Kajak-kenu: Zala György (Ferencváros), c-1 1000 méter Dónus? Éva, Kőbán Rita, női kajakkettes, 500 méter. Ökölvívás: Béres Zoltán (Va­sas), 81 kg Mizsei György (Kis­kunfélegyháza), 71 kg Kovács István (Vasas), 51 kg. Úszás: Czene Attila (Buda­pesti Rendészeti SE), 200 m ve­gyes. Világbajnoki aranyérmesek (11): Búvárúszás: Bedő Gabriella (Dunaferr SE), csillaggyakorlat. Kajak-kenu: Kolozsvári Gá­bor (BSE), maratoni c-1. Motorcsónak: Cserni Béla (Dunaújvárosi VSC), S-550 kcm. Rádióamatőr-sport: Lukács József (Nyíregyházi Városi Rá­dióklub), ultrarövidhullám, Ult­rarövidhullám-csapat (Lukács József, Orosi János — Nyíregy­házi Városi Rádióklub, Nagy György — Pécsi Meteor SC) Rö­vidhullám-csapat (Lukács Jó­zsef, Orosi János, Nagy György). Sakk: Polgár Zsuzsa (Sport Plusz SE), villámsakk Polgár Zsuzsa, rapidsakk. Torna: Ónodi Henrietta, ug­rás. Vívás: Horváth Marianna (Bp. Honvéd), női párbajtőr. Női párbajtőr-csapat (Horváth Marianna, Nagy Tímea — Bp. Honvéd, Szőcs Zsuzsa — MTK- Pilu, Szalay Gyöngyi — Tapolcai Bauxitbányász, Várkonyi Mari­na — MTK-Pilu). Világbajnoki ezüstérmesek (20): Atlétika: Vass Márta (Szuper­maratoni FC), 100 km-es or­szágúti futás. BMX-kerékpár: Légmán Im­re (Street Style), talaj. Búvárúszás: Bedo Gabriella, ötbójás gyakorlat Deássyné Fa- bó Éva (Dunaferr SE), uszonyos 800 méter Gurisatti Gyula (Du­naferr SE), M-gyakorlat Guri­satti Gyula, Berekméri István Í Dunaferr SE), Monk-gyakorlat laton a Zsuzsa (BHG Búvár­klub), Bedő Gabriella, Monk- gyakorlat. Kajak-kenu: Pétervári Pál (Építők SC), maratoni c-1 Bo- hács Zsolt (Bp. Honvéd), Gyulai István (BSÉ), maratoni c-2. Öttusa: Női csapat (Kovács Irén — GYÁÉV, Pécsi Mónika — Álba Volán, Tulok Andrea — GYÁÉV). Rádióamatőr-sport: Orosi Já­nos, rövidhullám. Sakk: Polgár Judit (Sport Plusz SE), villámsakk Polgár Zsófia (Sport Plusz SE), rapid­sakk. Súlyemelés: Takács Erika (Szentendrei Petőfi SE), plusz 82,5 kg, összetett Takács Erika, plusz 82,5 kg, lökés. Teke: Kovácsné Grampsch Ágota (BKV Előre), Bíró Zsu­zsanna (BKV Előre), női páros. Szabó Sándor (FTC-Dreherl, Mészáros József (BKV Előre), férfi páros. Torna: Ónodi Henrietta, talaj, Csollány Szilveszter (ÚTÉ), gyűrű, Vitorlázás: Sabján Zoltán (Balatonfüredi SC) — a német Peter Ringmaier legénységeként —, tempest osztály. Világbajnoki bronzérmesek (12): BMX-kerékpár: Szilágyi Már­ton (Street Style), talaj (profi ka­tegória). Búvárúszás: Bedő Gabriella, M-gyakorlat, Bartha Anikó (Szolnoki Búvár SE), csillaggya­korlat. Modellezés: Kiss István (Deb­receni Városi Modellezőklub), túrahajó FSRV-6ä5 köb-cm. Körrepülő sebességi FZA csapat (Szegedi Sándor — Gyulai Do­bos István MK, Múlt József — Gyulai Dobos István MK, Ele­kes Imre — Gyulai Dobos István MK) Motorcsónak: Mihaldinecz Rudolf (Dunaújvárosi VSC), Forma-3. Öttusa: Női váltó (Kovács Irén, Pécsi Mónika, Tulok And­rea) Rádióamatőr-sport: Nagy György, ultrahullam. Súlyemelés: Takács Mária (BSE), 75 kg, összetett Takács Mária, 75 kg, lökés Tóbiás Vero­nika (Diósgyőri SE), 82,5 kg, szakítás Teke: Csányi Béla (Bamberg), Németh Lajos (Óberkullen- dorf), férfi páros. (Folytatjuk) Gyöngyös városi kispályás labdarúgó-bajnokság Hengerelt a Missio- Gyöngyszöv Véget ért a Gyöngyös városi kispályás labdarúgó-bajnokság is, amelyben három osztályban harminchét csapat küzdött a he­lyezésekért. A legjobbak között a Missio-Gyöngyszöv együttese szerezte meg a bajnoki címet úgy, hogy a pontvadászat során mindössze egy vereséget szenve­dett. A bajnokság végeredménye: /. osztály 1. Missio­Gyöngyszöv 22 16 5 1 64-19 37 2. Malomipar 22 12 5 5 43-26 29 3. Gyöngyszöv 22 11 7 4 38-22 29 4. Nagyréde 22 9 10 3 46-43 28 5. ITV-Digitál 22 12 3 7 46-31 27 6. Építők 22 9 3 10 42-38 21 7. Novus+G Kft. 22 6 7 9 35-42 19 8. Vízmű 22 6 6 10 24-36 18 9. Pedagógus 22 6 6 10 31-44 18 10. IP0SZ 22 5 7 10 35-44 17 11. Inter Bip 22 4 5 13 25-46 13 12. Gy.halász 22 3 2 17 20-58 8 II. osztály: 1. Likőriparit. 22 17 2 3 76-35 36 2. Likőripar I. 22 15 3 4 87-50 33 3. Főiskola 22 14 3 5 68-39 31 4. Autószerviz 22 10 7 5 41-34 27 5. MV Modul 22 10 5 7 35-36 25 6. Erőmű 22 11 2 9 58-40 24 7. Bányász 22 9 3 10 39-47 21 8. Spaten Sörker. 22 8 2 12 38-45 18 9. Flamengo 22 7 4 11 37-61 18 10. Ludas 22 6 3 13 34-73 15 11. Mezőgép 22 4 2 16 24-70 10 A Honvéd Zalka vi s szaIé p ett. III. osztály: 1. Zsaru Kft. 26 20 4 2 98-25 44 2. Hegycsúcs 26 19 2 5 66-31 40 3. Bányász II. 26 16 3 7 61-30 35 4. Gyöngyösi Volán 26 15 3 8 76-53 33 5. Aroma 26 14 4 8 54-47 32 6. Abasári Milan 26 12 4 10 60-52 28 7. MAGY. Lendület 26 10 7 9 39-40 27 8. Verőtény 26 10 5 11 52-49 25 9. Orbán tér 26 9 4 13 51-42 22 10. MAC DAC 26 6 6 14 45-61 18 11. Egyetértés 26 6 6 14 32-64 18 12. FC Rolitron 26 4 8 14 24-61 16 13. Termomax SC 26 6 3 17 34-92 15 14. Thorez 26 3 5 18 37-82 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom