Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. január 29., péntek Az újkor társadalmi-gazdasági változásai óriási hatással voltak a természettudo­mányok, különösen a biológia, a fizika, a kémia és a technika fejlődésére. Ennek eredményeként a gondolkodók egész sora tűnt fel, hogy munkásságukkal kaput nyissanak az új dolgok előtt. A XVII. század kimagasló tudósegyénisége volt a 350 éve született Isaac Newton, akit máig is a fizika „fejedelmének” neveznek. Életmű­ve, munkássága kihatott a későbbi korszakok fejlődésére is. Elmélet arról, miként esett le az alma a fájáról A természettudományok koronázatlan királya volt Aki már járt Londonban, és eljutott a Westminster apátság­ba, annak — mint vendégnek — angol büszkeséggel és önérzettel mutatták meg azt a sírhelyet, ahol Isaac Newton alussza örök álmát. Egy sorban nyugszik Charles Darwinnal, a nagy bio­lógussal, akiről szintén tisztelet­tel emlékeznek a szigetország la­kói. Nem véletlenül, hiszen mind­ketten meghatározói voltak ko­ruk természettudományának. Hogy Newton születésének nap­ja, sőt éve körül némi bizonyta­lanság mutatkozik, az csak lát­szat. Az úgynevezett Julianus- naptár szerint — amit az angolok még mindig használtak — 1642. december 25-én született. Az eu­rópai kontinensen viszont régen a Gergely-naptár van érvény­ben. így, ha Newton születésnap­ját átszámítjuk, akkor az 1643. január 4-re esett. A közép-ang­liai Lincolnshire megyében, Wo- osthorpe faluban látta meg a napvilágot, egy kis farmon. Ap­ját nem ismerte, hiszen még szü­letése előtt meghalt, így édes­anyja néhány évvel később férj­hez ment egy lelkészhez. Az éles eszű fiatalemberre ha­mar felfigyeltek. Némi huzavona után a szülőfalujához közeli kis­város iskolájába küldték. Tizen­nyolc éves korában már Camb- ridge-ben tanult, a Trinity Colle­ge növendéke lett. A már akkor nagy múltú intézetben matema­tikát, geometriát, ókori nyelveket és teológiát tanult. Ezek mellett érdekelte a vegytan és az alkímia, sőt a jog is. Eredetileg pappá akarta szenteltetni magát, de vé­gül mégis a világi matematikus- ság mellett döntött. Kitartott kol­légiuma mellett — ahol a tudo­mányt magába szívta —, és vál­lalta a nőtlenség ott már hagyo­mányos kötelezettségét. 1665-ben kényszerből el­hagyta Cambridge-et, miután az akkor országszerte dühöngő pestis miatt becsukták az egyete­met. Hazament szülőfalujába, ahol két esztendőn át teljesen csak a gondolatainak szentelte idejét. Mint utóbb kitűnt, életé­nek nagy eszméi akkor fogantak benne. Az úgynevezett fluxiós módszer — amit manapság a dif­ferenciál- és integrálszámítás né­ven ismerünk —, továbbá a fény­elmélet és a nehézségi erő tana gyökerében visszanyúlt erre az időszakra. „A fénykoromat éltem — mesélte erről később Newton —, és hatalmas energiával mé- lyedtem el a matematika, a filo­zófia titkaiba, és számos felfede­zést is tettem....” Ám az akkor egész fiatal — mindössze 21 éves — tudós jelle­méből adódott, hogy felfedezé­seit hosszú ideig érlelte magá­ban, vagy — a vitáktól irtózva — félretette azokat. Fénytani esz­méivel fél évtized múltán lépett ki a homályból, gravitációs elmé­letével húsz évvel később, míg a fluxiós módszerrel harminc év múlva. Életrajzírói szerint 25 éves korára már a legtöbb tu­dományágban előbbre tartott ko­ránál. A cambridge-i egyetem gyorsan felismerte kiemelkedő képességeit, ezért már 26 eszten­dősen a matematikai tanszéket vezette. Előadásait azonban nem látogatták túl sokan, mert a hall­gatók nem mindig értették meg. Nemzetközi hírnevet az opti­kai problémákat taglaló londoni előadás-sorozata szerzett New­tonnak. Ez volt a kor fizikájának egyik központi problémája. Fel­szerelte magát különféle len­csékkel, tükrökkel, távcsövekkel és prizmákkal. Sőt maga is szak­szerűen csiszolta a lencséket. Ar­ra törekedett, hogy tökéletesíti a távcsövet. 1668-ban el is készí­tette első tükrös teleszkópját, és három évvel később a tökéletesí­tett másodikat. Ez egyszeriben annyira megnövelte tekintélyét és hírnevét, hogy 1672-ben a londoni Királyi A kadémia tagjá­vá választották. A teleszkópja pedig „Anglia nemzeti büszke­sége lett”. Alig egy hónappal később, hogy az akadémia tagjává válasz­tották, s bemutatkozó előadást tartott A fény és a színek új elmé­lete címmel. Már akkor kitűnt, hogy Newton nem tartozott a vi­tatkozó tudósok közé, inkább békeszerető, érzékeny ember volt, aki a legcsekélyebb táma­dásra is elkeseredett visszahúzó­dással reagált. A sors mégis minduntalan tudományelméleti vitákra kényszerítette. Előadá­sának második részét 1675-ben küldte el felolvasásra az akadé­miának. Ez a tanulmány tartal­mazta az úgynevezett fényemisz- sziós feltételezését, amely szerint a fénysugarak a fénylő testből ki­bocsátott részecskék — korpusz- kulák — áramlása. Az éterrezgés nem maga a fény, hanem a kor- puszkulák hordozója. Állítása miatt tudományos vi­tákba keveredett, amelyek a kedvét szegték. Olyannyira, hogy kis híján félbehagyta ter­mészettudományos munkássá­gát. Levelet is írt a Királyi Aka­démiának, hogy töröljék a tagok sorából, de erre — mások köz­benjárására — mégsem került sor. Talán ezzel is magyarázható, hogy csak jóval később — 1704- ben — jelent meg az Optika című műve, amely az újkor fizikusai­nak nélkülözhetetlen tankönyve lett. Ebből sajátították el a pon­tos kísérleti kutatás és matemati­kai bizonyítás módszertanát. Magától Newtontól tudjuk, hogy a már említett pestisjárvány sújtotta években — 1665-66-ban — kezdett foglalkozni a nehézke­déssel, a gravitáció eszméjével. Akkor történt a híres almaeset, amely szerint egy lehulló gyü­mölcsöt látva kezdett azon töp­rengeni, hogy miért mindig füg­gőlegesen esik minden. Ezzel az elmélettel magyarázta meg, hogy mi tartja össze a világmindensé­get. Ekkor titokban hozzákez­dett a Principia írásához, amely — 43 éves korában — 1687-ben jelent meg. Ez a munka a mecha­nikai jelenségek magyarázatát adta, négy alapfogalom — a tö­meg és erő, tér és idő—, valamint három alapelv — a tehetetlenségi mozgás, az erőhatás és a tömegek kölcsönhatásának — segítségé­vel. Ezen alapul a „klasszikus fi­zika”, amely két évszázadon át elvben kielégítőnek mutatkozott minden földi és csillagászati fizi­kai jelenség magyarázatára. Ezzel Newton tudományos munkássága, mondhatni, véget ért. Bár ezután is jelentek meg fontos könyvei, de azok jórészt a korábbi gondolatait tartalmaz­ták. Lehet, hogy volt más műve is, amely a tűzvész áldozatául esett, miután 1690 táján tűz ütött ki a dolgozószobájában, és kéz­iratai megsemmisültek. Rövid­del ezt követően Newton búsko­morságba esett, amelyet az előbb említett tűzvész okozta veszte­séggel hoztak összefüggésbe. Hogy elmezavara milyen volt, arról ma sincsenek megbízható adatok. Néhány fennmaradt le­veléből úgy tűnik, üldözési má­niája lehetett, amely melankoli­kus hangulattal párosult. Elme­zavara előtt parlamenti képvise­lő is volt, de csak ritkán hallatta szavát a Házban. 1696-ban elnyerte a királyi pénzverde őrének méltóságát, később pedig a pénzverde fő­igazgatója lett. Két évvel később a párizsi tudományos akadémia is tagjává választotta. 1703-ban az angol Királyi Akadémia elnö­kévé, 1705-ben pedig nemesi rangra emelték. Fontos része volt abban, hogy Nagy-Britanni­ában pénzügyi reformot hajtot­tak végre. Gazdag életét 1727. március 20-án — 85 éves korá­ban — fejezte be Londonban. Mindvégig megőrizte szellemi frissességét és testi egészségét. Az átmeneti búskomorságtól el­tekintve sohasem volt beteg. Utolsó éveiben a Királyi Akadé­mia koronázatlan királyaként uralkodott a természettudomá­nyok felett. Megélhette, hogy a matematikusok és a fizikusok új nemzedéke körében általánossá és klasszikussá vált az a fizikai vi­lágkép, amelynek alapjait őrakta le. Hazája első tudósa volt, akit a Westminsterben — a királyok te­metkezési templomában — he­lyeztek örök nyugalomra. Mint később a nagy francia gondolko­dó, Voltaire írta róla: „ Úgy te­mették el, mint egy királyt, aki alattvalói szerint kitűnő munkát végzett...” (mentusz) A bolygók kialakulásáról Newton nemcsak a bolygók mozgásával, hanem azok feltéte­lezett kialakulásával is foglalko­zott. Mindezt egyszerűen a gra­vitációval magyarázta: „... Úgy vélem — írta —, hogy ha a Nap, a bolygók és az egész univerzumanyag egyenletesen szét volna szórva az égi térség­ben, és ha minden egyes részecs­ke elegendő gravitációval visel­tetnék az összes többi iránt, to­vábbá, ha a tér, amelyben ez az anyag eloszlik, véges lenne, ak­kor az anyag e tér külső részeiből, gravitációja folytán, a tér belsejé­ben elhelyezkedő anyag felé töre­kednék... Ha azonban az anyag végtelen térben osztanék el egyenletesen, akkor sohasem sű­rűsödne egyetlen tömeggé...” Hívő és óvatos ••• Newton hívő volt és óvatos, mint Darwin. Saját tételeiből nem vonta le az önként adódó következtetést, de az utókor vi­lágosan látta, hogy az új rendszer mindenható akart lenni. Newton azonban szerény volt, és a mechanika természettörvé­nyeivel a világ működését — és nem annak okát — igyekezett megmagyarázni. „Hipotézisekbe nem bocsátkozom...”— han­goztatta elhántóan a vonzás és taszítás okáról. Egy j egyzőkönyvből Önéletrajzírói sze­rint Isaac Newton 1685-ben A mozgás­ról szóló kötet kéz­iratát elküldte Lon­donba, a Királyi Tu­dományos Akadémi­ának. Ezt követte egy évvel később a Prin­cipia első kötete. Az akadémia jegyző­könyvében erről ez olvasható: „1686. április 28- án Vicent doktor át­adta Newton: Philo- sophiae naturális principia mathema- tica című kéziratát, amely Kopernikus hipotéziseinek mate­matikai bizonyítását nyújtja. Abban a for­mában, ahogyan Kepler feltételezte, s az égi mozgások ösz- szességét egyes-egye- dül azzal a feltevéssel magyarázza, hogy a bolygók távolságuk négyzetének fordított arányában gravitál­nak a Nap közép­pontja felé...” s Örömmel tájékoztatjuk T. Vásárlóinkat, hogy a DELTA KFT. TENk községben (Lehel u. 6.) CSIRKEFELDOLGOZÓ ÜZEMET létesített, amely megkezdte működését. A TENCSI ÁLLANDÓ AKCIÓJA: 1993. február 1-jétől MTöltse fel a fagyasztót!!! Friss comb, mell, felezett csirkéből, továbbá fagyasztott termékekből alkalmanként 5000 Ft feletti vásárlás esetén 30 km távolságig oda-vissza üzemanyag-térítést biztosítunk. 3000-5000 Ft közötti vásárlás esetén csak az egyik utat térítjük. Áraink: csirkecomb: 179 Ft/kg csirkemell: 190 Ft/kg felezett cs.: 154 Ft/kg cs. szárny: 124 Ft/kg cs. fej-láb: 32 Ft/kg cs. máj-szív: 169 Ft/kg cs. züza: 175 Ft/kg cs. far-hát: 60 Ft/kg cs. nyak: 67 Ft/kg brátfertig cs.: 148 Ft/kg grill csirke: 154 Ft/kg NYITVA TARTÁS: kedd - péntek: 9-13-ig Telefon: 60/52-400 39/45-444 Erdőtelek: 43 Értesítjük a város tisztelt lakosságát, hogy Egerben az új digitális telefonközpont üzembe helyezésével egy időben — január 29-től — az alábbi közérdekű telefonszámok első számjegyei megváltoznak: RÉGI SZÁM ÚJ SZÁM Orvosi ügyelet — felnőtteknek 311-000 411-000 — gyerekeknek 310-841 410-841 — fogászati 312-979 412-979 Áramszolgáltatási hibabejelentés 310-270 410-270 Fentieken kívül néhány közület telefonszámai is megváltoznak, melyről a telefonálókat szövegbemondók tájékoztatják. További részletes felvilágosítással a tudakozó (09) és az ügyfélszolgálati irodánk (310-044) szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Miskolci Igazgatósága Vas-műszaki kereskedés 3300 Eger, Puky Miklós út 3. Tel.: (36) 317-364 VÁSÁR! VÁSÁR! — az árváltozások előtt! ZANUSSI MOSÓGÉPEK 38.200 Ft VJATKA AUTOMATA MOSÓGÉP 24.000 Ft HŰTŐGÉPEK, FAGYASZTÓK: ZL 300 I fagyasztóláda 35.300,- ZL 125 I fagyasztószekrény 23.800,- 280/60 I hűtő-fagyasztó: 30.200,- ZL 160 I** hűtő: 18.100,- GÁZKÉSZÜIJÉKEK: gáz-fűtőkészülék: C18: 42.000,- C24: 49.100,- ZC18: 49.000,- VEZÚV 10-24: 47.000,- SZIKRA 23: 33.600,- KF 125 I bojler: 35.200,- F 850 gázkonvektor: 22.500,- Villanybojlerek, hősugárzók, porszívók! ^ Nyitva: h. szünnap, k-p 8.30-17.30, sz. 9-12 óráig. J /Mély fájdalommal tudatjuk/'] hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk PALKOVICS BÁLINT 1993. január 27-én, életének 73. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése 1993. február 1-jén 13.30 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. Gyászoló felesége és gyermekei Köszönetét mondunk mindazoknak, akik Édesanyánk FÓNAD ERZSÉBET temetésén megjelentek, és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom