Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
HÍRLAP, 1993. január 26., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Grafikaválogató A Gyöngyösi Műhely gyűjteményébe szánt grafikákat — a megadott méretben és paszpar- tuval ellátva — február 3-án várják az átvevők. Az alkotásokból utóbb a Törvény ház mögötti biliárdcsarnokban nyilvános kiállítás nyílik. Markazi könyvtárgyarapodás Nemrégiben tovább gyarapodott a markazi könyvtár állománya. Nemes Gézáné, Csörgő Ti- borné és Födő Istvánné ajándékozta a bűnügyi történeteket, klasszikus regényeket, illetve ismeretterjesztő, valamint más műveket a helyi olvasó közönség legkülönfélébb igényeinek kielégítésére. Gáz és telefon Kétszeresen is várják az adá- csiak a tavaszt. A jobb idő beköszönte mellett a községben már- , dúsban hozzálátnak a helyi gázprogram megvalósításához, áprilistól pedig valószínűleg már használhatják az elkészült új telefonhálózat állomásait. A Mátra Múzeum kincsei Beszélgetés dr. Füköh Levente igazgatóval Gyöngyösön a Mátra Múzeum természettudományi gyűjteményegyüttese hazánk második legnagyobb természetrajzi jellegű egysége. A hazai fauna és flóra alapdokumentálása mellett megkezdődött a Mátraalján — az egyetemes rendszertani elveknek megfelelően — az élővilág fellelhető dokumentumainak gyűjtése, feldolgozása is. Vajon melyek azok a kuriózumok, érdekességek, amelyeket Gyöngyösön érdemes megtekinteni, csökkent-e, vagy növekedett a látogatók száma 1992-ben, s egyáltalán, van-e elegendő pénz a múzeum üzemeltetésére, gyűjtemények vásárlására...? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Füköh Leventét, a Mátra Műzuem igazgatóját. — Vannak látható és nem látható érdekességeink — mondja a múzeumigazgató. — Lassan már 4 éve megtekinthető a természetrajzi kiállításunk. Ez egy teljes Mátratörténeti kiállítás, a hegység kialakulásától kezdve a ma élővilágáig sok-sok mindent bemutat. Ezt azoknak is érdemes megtekinteniük, akik háttérismeret nélkül, csak esztétikai igénnyel j önnek be múzeumunkba. Ez az első szint. A középszinthez már középiskolás háttérismeret szükséges. Mert a vitrinben kiállított tárgyak — ásványok, kőzetek, őslények, rovarok, növények, állatok — ilyen szemmel nézhetők. A harmadik szint pedig még magasabb ismereteket feltételez, illetve közöl, s ez főleg az ásványföldtani részre értendő. Ezen kívül a kiállításba vannak beépítve olyan direkt, az iskolai oktatást célzó, úgynevezett mobil dolgok, amelyekhez nyugodtan hozzá lehet nyúlni. Kívánatos is, hogy a látogató forgassa, mozgassa azokat. Ilyen többek között az ásványok természetes és UV-fényben való megtekintése, s a rovarokat bemutató diasorozat, amely — rendszertani egységben — az oktatáshoz szolgál segítségül.- Az elmúlt évben mivel bővítették a híres természetrajzi kiállításukat?- A pincében létrehoztunk egy élőállatokat bemutató kiállítást, ahol például a Mátrában található kétéltűeket és hüllőket mutatjuk be, mégpedig olyan, életközeli módon, ahogyan az a természetben is megfigyelhető. Emellett — a látványosság és az ismeretterjesztés érdekében — édesvízi halakat mutatunk be akváriumban. Végül pedig olyan nagyobb testű trópusi hüllőket, amelyek nem mindenütt és nem mindenkor láthatók. E téren elképzelhető bővülés, gondolok itt rovarokra, újabb trópusi állatokra. Mindez a szponzortól függ, mert a kiállítás nem a múzeum tulajdonában van, ugyanis ez egy közös vállalkozás.- Milyen volt a Mátra Múzeum 1992. évi látogatottsága?- A Mátrába érkező turistáknak jelentős része megáll itt, Gyöngyösön. Az azonban országosjelenség, hogy — az egyre nehezebb gazdasági körülmények között — csökken azoknak a száma, akik megengedhetik maguknak, hogy kiránduljanak. Az iskolai csoportok száma is észrevehetően kevesebb, csakúgy, mint a Mátrában üdülők létszáma. Szóval, nálunk is csökkent a korábbi évekhez képest a látogatottság, azonban még így sem ritka, hogy 30-40 ezer ember megtekinti havonta a Mátra Múzeumot. Érdekes viszont, hogy előtérbe kerültek a családos tárlatnézések, főleg a vasárnapi napokon. Múzeumunkba olyan módon is szeretnénk becsalogatni a nézőket, hogy az 1996-os világ- kiállításra megrendezzük a vadászattörténeti, vadgazdálkodási kiállítást. Ehhez már az elmúlt évben is kaptunk segítséget a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. Addig olyan időszakos kiállításokkal állunk a nagyközönség elé, amelyek révén megismerhetőek anyagaink. Ebben az évben Egerben is bemutatjuk kollekciónk egy részét, s tesszük ezt a különböző testvér- városi, megyei kapcsolatok keretében is. A közeli napokban Nürnbergben is megismerhetik természetrajzi anyagaink egy részét.- Úgy tudom, hogy a Mátra Múzeum múzeumbaráti köre alapítványt is létrehozott a gyűjtemények bővítésére. Mi ennek a konkrét célja?- Igen, a Museum Historico- Naturale Matraeuse Alapítványt (a név a múzeum nemzetközi neve) — elsősorban a természetrajzi gyűjtemények fejlesztése céljából. Ez gyűjteményvásárlásokra és feldolgozásuk technikai hátterének fejlesztésére ad lehetőséget. Ebből az alapítványból sikerült megvennünk a közel 50 ezer darabból álló rovargyűjteményt, amely Európa — és azon l)r. Füköh Levente: „A nagyobb támogatásra persze, szükségünk van...” (Fotó: Szántó György) kívüli területek — rovarfaunáját szemlélteti. Ez igen jelentős magángyűjtemény, amelynek megvásárlásához segített még a megyei önkormányzat, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium.- Voltak-e, vannak-e anyagi gondjaik, segíti-e a gyöngyösi önkormányzat az önök munkáját?- A helyi önkormányzattól pályázat útján 100 ezer forintot kaptunk. Ezt egy olyan társadalomtudományi, helytörténeti kiadvány összeállítására fordítjuk, amely Gyöngyös történetéből dolgozza fel a történelemtudományi, néprajzi, nyelvészeti, népzenei, stb. témaköröket, rendszerbe foglalva a XX. századi helytörténeti kutatásokat. Ezt a kiadványt 1993-ban szeretnénk megjelentetni, de ehhez még pénz kell, például a nyomdai költségekre. Az önkormányzat segítségén túl számítunk a Múzeumbarátok Körének támogatására is... Olyan anyagi gondjaink nincsenek, hogy például kiállításokat kellene bezárnunk, vagy más, drasztikus intézkedéseket megtennünk. Természetesen mindenképpen takarékoskodnunk kell, de az országos átlaghoz képest nem áll rosszul a múzeumunk. Azt kell mondanom, hogy ne legyen rosszab az 1993-as év sem, mint a tavalyi. A nagyobb támogatásra persze, szükségünk van. Azért is hoztuk létre az alapítványt, hogy további értékes gyűjteményeket tudjunk vásárolni, mert ha erről lemondunk, akkor a nívósabb darabok — a „fekete kereskedelmen” keresztül — kikerülnek az országból... Nos, reméljük, nem így lesz, és egyre több értékesebb gyűjteményt csodálhatunk majd meg a mátraalji múzeumban... Korcsog Béla Honda-napok Kiállítást és vásárt rendez a Honda cég Gyöngyösön. A városi kultúrcentrumban január 30-án és 31-én szombaton, illetve vasárnap kerül sor a minden bizonnyal látványos, érdekes járműparádéra. Saját szociális otthon Abasáron Budapesti vállalkozó egymillió forintos alapítványát egyházi és önkormányzati támogatással segítve szeretnének községi szociális otthont létesíteni Abasáron. A községben is igény van ugyanis az idős, magukra maradt emberek hozzáértőbb, körültekintőbb gondozására, színvonalasabb elhelyezésére, de az ilyen lehetőség a településtől meglehetősen távol esik, ráadásul pedig megragadásához elég kicsi az esély. Az elképzelések szerint vagy az öregek jelenlegi napközi otthonának, vagy egy — az emlílett célra vásárolandó — másik épületnek az átalakításával teremtik meg a szükséges feltételeket. Kis lakóegységekre és közös kony- hás, ebédlős intézményre egyaránt gondoltak már, a végleges megoldásról azonban nem döntöttek. A szakszerű felügyeletben, a sokoldalú ellátásban azonban közös az áldozatvállalók álláspontja, s az is bizonyos, hogy a szép terv megvalósítása legfeljebb néhány esztendőt várat magára. Ha sikerül az elgondolás valóra váltása, a községi saját szociális otthon minden bizonnyal nemcsak az első, hanem talán jó ideig az egyedüli is lesz Heves megyében. Szövetkezeti gondok, tervek Nincs csere, és nem épül lakás A gyöngyösi Lakás-, Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezetnél is érzik a nehezebb időket. Immár az ötödik esztendeje, hogy leálltak a korábban élénkebb minőségi cserék, s négy év óta nem épül új otthon a területén. Mindkettőt sokan sajnálják, hiszen az egyik és a másik is célravezető volt. Könnyebben, gyorsabban kielégíthették a városi igényeket. Gond az is — sorolja Bálint Benedek elnök beszélgetésünk alkalmával —, hogy a mind tetemesebb „kintlevőségek” miatt a szükséges fenntartási költségeknek legalább 10 százaléka, mintegy 2,8 millió forint hiányzik a „kasszából”. A felújításokhoz elengedhetetlen pénz biztosításához már az üdülőszövetkezet mátrafüredi szállóját is kénytelenek áruba bocsátani, amire a létesítésekor gondolni sem mertek. Egészen más tervük volt vele: a tulajdonosi használat mellett is megmaradó szabad férőhelyek értékesítésével valamiféle folyamatos többletbevételre számítottak a tevékenységükből fakadó különböző elképzelések gyorsabb megvalósításához.- Természetesen úgy szeretnénk az impozáns megjelenésű és kellemesen kialakított, berendezett, felszerelt ház értékesítését, hogy az üdülőtulajdonosokkal kötött eddigi szerződéseket a világért se sértsük — magyarázza az elnök. — Senkinek nem kell lemondania használati jogáról, a pihenés változatlanul folytatódhat. S bevételeinket persze, még több más módon is szeretnénk pótolni, gyarapítani. Igyekszünk megszerezni épületeink iroda- és üzlethelyiségeinek tulajdonjogát, hogy a továbbiakban már mi adhassuk bérbe ezeket, vagy éppenséggel mi működtessük. Jogerős bírósági határozat alapjan követeljük a bérleti dijat olyan esetekben is, amelyekben eddig a pénzhez nem juthattunk. Kénytelenek vagyunk úgyszólván minden jogos fillérnek utánanézni, s valamennyit megfogni, ha lehet. Ha nem is öröm számunkra, sajnos már az első lakásárveréssel is foglalkoznunk kell, mert az egyre csak növekvő tartozást képtelenek vagyunk tovább tűrni. A szigorúbb gazdálkodás jegyében került sor a lakások külön vízóráinak felszerelésére is, a szövetkezet saját karbantartó dolgozóival, eddig 530 tulajdonosnál. A hozzávetőlegesen 20 százalékos átlagmegtakarítást hozó program valóra váltására úgy ösztönöznek, hogy a költsé- ek felét a közös felújítási alapól fedezik. S avval is biztosítják az akció sikerét, hogy a fogyasztásmérők kezelését, garanciális munkáit, javításait, leolvasásait az iparos részleg vállalta magára egyéb teendői mellett. A kedvező tapasztalatok alapján nem véletlen, hogy a lakóknak már egyéb is eszükbe jutott. A szövetkezeti tagokon kívül OTP-s társasházak és önkormányzati bérlők kérik, hogy a Pesti úti lakótelep tetőtéri kazánjaitól is a Patina Rt.- től fura módón eddig távfűtésként számlázott meleget szintén olcsóbban, tömbfűtési áron kaphassák, mint a Mátrai úton kezdettől. Természetesen úgy, hogy a melegvízhez is minden további nélkül megrendelik a mérőkészülékeket. Ilyenformán a nehezebb időkben is tovább nőhet a lakásszövetkezet tagsága, amely egyébként megyénkben már most is a legnagyobb.- igy Egy év alatt félmillió forint Országos hírű a gyöngyösi alapítvány Tehetséges gyermekek támo- gatásárajött létre hajdan a Junior Art Alapítvány, amelynek székhelye ugyan Gyöngyösön van, ám az ország minden részéből fogad jelentkezőket. Legfőbb támogatójuk még ma is az Antenna Hungária Rt., de sok segítséget kapnak helyi vállalkozóktól, intézményektől is. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Schubert Henrik zenetanár, tagjai: Róka Ágnes, Váradi Béla, Bari Katalin tanárok, illetve Jakabovits Beáta, az Alapítvány titkára és Patócs Tamás szervező. Egy év alatt általában félmilliót költenek arra, hogy a kiemelkedőt alkotó gyermekeket valamilyen módon támogassák. Nem szükségszerű rögtön pénzbeli segítségre gondolni, hiszen például eszközöket vásárolnak, valamint táborokat, kiállításokét is szerveznek részükre. Az idén például Dániában tartanak egy nemzetközi tábort, amelyre a magyarokon kívül olasz, dán, svéd, német, cseh és kézdivásárhelyi gyerekeket várnak. Hagyományos programjuk közé tartozik a Junior Art Napok megrendezése is: ez legközelebb áprilisban lesz a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Itt mód nyílik majd arra, hogy az érdeklődők közelebbről is megismerhessék a gyerekek munkáit. A halálos szakasz — Gyöngyös előtt A bukfenc mentette meg... Ott, ahol most az a félig megdőlt pótkocsi látható, akkor épp egy ember üldögélt. Szomorú volt-e vagy fáradt, esetleg pityó- kás kissé, nem fontos. Abban a pillanatban, amikor a mázsás szörny megindult felé, tigrisbukfencet vetve ugrott odébb, s ez a mozdulat valószínűleg az életét mentette meg. Az elmúlt héten kedden történt a baleset a Gyöngyös előtti útszakaszon. Egy Lada és egy teherautó csúszott egymásba, nem kis „gócpontot” varázsolva ezzel percek alatt a műútra. Ennek a pótkocsis kamionnak a sofőrje csak az utolsó pillanatban vette észre a vesztegelő autókat, és rántotta el a kormányt — beleirányítva ezzel gépét az árokba. (Ahol egy ember épp akkor még üldögélt... a többit már tudjuk.) Ennek köszönhetően nem lett tömeges tragédia az úton. Felvételünk a baleset másnapján, szerdán készült, amikor egyjóravaló daru segítségével húztak ki az árokban rekedt kamiont. A forgalmat megállították néhány percre, az árokban azóta újra csend és béke van. Talán csak egy ember üldögél, valahol, máshol, áldva ösztönét, s azt, hogy egyszer, régen megtanult bukfencezni... (doros) Pincegaleria Az első hazalátogató Érdekes sorozatot kezdett el Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központ „pincegalériája”. A címe mindent elmond. így hangzik: „Hazalátogatók”. Vagyis: olyan neves személyiségeket hív meg a tervezett kéthetes időközökben, akik a mátraalji településről indultak el a hírnévhez vezető úton. Az első ilyen találkozóra január közepén került sor. A debütáló pedig nem volt más, mint Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, az egykori gyöngyösi diák, az egykori gyöngyösi tanár. Bevallása szerint azért jön haza időközönként az Olimpia utcában lakó édesanyjához, hogy kipihenje magát, hogy a szülői lakásban, a csendben, a nyugalomban, a békességben feltöltődjön. Ez a rendezvény tulajdonképpen afféle „talk show”. Kell hozzá tehát egy újságíró, aki különböző és faramuci kérdésekkel arra kényszeríti „áldozatát”, hogy minél „izgalmasabb” dolgokat mondjan el magáról. Ezt a feladatát azonban Balázs László, a Magyar Rádió munkatársa pontosan mostani riportalanyával, Zombori Ottóval szemben nem tudta megvalósítani, mert az Uránia igazgatója nemigen ad alkalmat arra, hogy kérdezzék. Ő egy olyan autonóm személyiség, aki jóízűen cseveg akkor is, ha nem kérdezik, sőt: annak örül inkább, ha nem akaiják szóra bírni, mert mondja ő a magáét önakaratából is. Főként, ha csillagokról beszélhet órákon át. Mint tette ezt most is, bár két és fél óra elteltével kénytelen volt „lélegzetet venni”, szünetet tartnai, mert hallgatóságának egy része több időt már nem tudott szentelni a szellemes előadó hallgatására. Zombori Ottó azonban nem csupán úgy csillagász, hogy az égbolton kívül semmivel sem törődik. Versrészleteket szóbele mondandójába. Frappáns, olykor mellbevágó részleteket, amelyek hangsúlyozottabbá teszik megállapításait. Kitűnő előadó. Annyi a mondanivalója, hogy kénytelen felpörgetni beszédritmusát is, olykor a feltoluló gondolatok miatt pedig ide-oda csapong, mert sajnál minden olyan érdekes részletet kihagyni, amit csak tágra nyílt szemmel lehet a széksorokban fogadni. A riporter tehát „törököt fogott”. Az ő szerepe elhalványult, mert Zombori Ottó ebben a „műsorban” mindenkit „lesöpört” a pódiumról. Élvezetes, szórakoztató estnek lehettem a résztvevője, és én ennek nagyon örültem. De azt megtanultam, hogy az Uránia igazgatójával való — legközelebbi — csevegésre egy napi hideg élelmet és egy váltás fehérneműt kell magammal vinnem. Isten hozta a hazalátogatót, legyen máskor is szerencsénk...! G. Molnár Ferenc
