Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-22 / 18. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1993. január 22., péntefc A televíziónézők közül minden bizonnyal sokan látták, hogy a Magyar Tudományos Akadémián nemrég emlékülést tartottak Bolyai János születésének 190. évfordulóján. A világhírű matematikus-filozófus életét, munkásságának jelentőségét Császár Ákos, PungorErnő, Szentágothai János akadémikus, továbbá Nagy Ferenc tudománytörténész méltatta. A kamerák segítségével ellátogathattunk Marosvásárhelyre, a híres református kollégiumba, amely ma is őrzi nevét. Megszólaltak az Erdélyben élő tudósok, írók közül többen is, akik a jelenkor szellemében értékelték Bolyai jelentőségét, felsorakoztatták érdemeit. Alakja és alkotása jelképpé nőtt „Ne durva erővel, hanem műveltséggel igyekezzünk kitűnni...” A Boly alak, azon kevés család közé tartoztak, ahol az apa és fia nemcsak a tudományos irodalomban alkottak maradandót, hanem szépirodalomba is drámai hősökként vonultak be. Gondoljunk Németh László halhatatlan művére A két Bolyaira. Most azonban a fiűra emlékezünk. Bolyai János Erdély szülötte volt, Kolozsvárott látta meg a napvilágot 1802 december 15- én. Bólyai Farkas és BenkőZsuzsanna gyermekének a matematika iránti érdeklődése korán megmutatkozott. Alsó és középiskoláit a marosvásárhelyi református kollégiumbanvégezte. Tizenhat éves korában — 1818-ban — a bécsi hadmérnöki akadémia hallgatója lett, ahol kiemelkedett matematika tudásával évfolyam- társai közül. Egy fennmaradt iskolai jegyzetfüzetében például megtaláltak egy olyan elmés eljárást, amelyet 17 évesen dolgozott ki az úgynevezett szögharmadolás megoldására. Nemsokkal később, 1820-ban egy ugyancsak Bécsben készített feljegyzésében olyan ábrákat rajzolt és utalásokat tett, amelyek első lépései voltak az új geometria megteremtésének. Az ifjú Bólyai 1823-ban kitűnő eredménnyel fejezte be katonai tanulmányait, és alhadnagyként Temesvárra helyezték. Akkor írta híres levelét apjának miszerint „...semmiből egy új, más világot teremtettem...” Felfedezését részletesen kifejtette levelében, amellyel tulajdonképpen elkedődött a kettőjük közötti vita. Bólyai Farkas, — noha a kor hírneves matematika tanára volt, — nem értette meg fiát, és nem méltányolta munkásságát. 1826-ban áthelyezték Aradra, ahol korábbi bécsi matematika tanárának és ottani elöljárójának Johann Wolter von Eckwernek átadta tértani művének kéziratát. Ám az érdemi elismerés akkor is elmaradt. Korszakalkotó felfedezése, az abszolút geometria csak 1831-ben jelent meg a marosvásárhelyi kollégium nyomdájában. A mű egy példányát elküldték a német Gauss- nak, a matematikusok „fejedelmének”, aki zseniálisnak, de a korát annyira megelőzőnek tartotta, hogy nem vállalta az új geometriának és alkotójának támogatását. A remek latinsággal megírt, tömör, jelmagyarázattal, hibajegyzékkel és ábrákkal együtt mindössze 29 oldalnyi terjedelmű értekezés Bólyai Farkas: Tentamen című könyvének függelékeként jelent meg. Ebből adódott az Appendix — függelék — ragadványnév. Tulajdonképpen a mű címe mutatja a régi kérdés merőben új megközelítését ebben a tudományban: ”A tér abszolút igaz tudománya. A XI. Euklidész-féle axióma helyes, vagy téves voltától független tárgyalásban: annak téves volta esetén a kör geometriai négyszögesítésével. ’’Euklídész rendszere a párhuzamosság igazságára támaszkodott. Az orosz Lobacsevszkíj ennek tagadására felépülő nem euklídészi-geometri- át dolgozta ki. Bólyai János a vitás axiómának mind igenléstől, mind tagadástól független „abszolút igaz ” tértant alkotott. Főként azokat a tulajdonságokat kutatta, amelyek az euklídészi és a nem-euklídészi geometriában egyaránt érvényesek. Bólyai Jánosnak saját magának kellett fedeznie művének nyomatatási költségeit, és a szűkös anyagi lehetőségei miatt a kutatási eredményeinek csupán egy részét közölhette. Szerette volna munkásságát folytatni és további eredményeit is közkincs- csé tenni. Addig azonban a tudományokkal csak katonai kötelességeinek teljesítése után, szolgálatmentes óráiban foglalkozhatott, különböző állomáshelyeken. Eközben egészsége megromlott, miután maláriát és kolerát kapott. Ezért feletteseitől három évre felmentést kért a napi szolgálat alól, annak érdekében, hogy tudományos munkát végezhessen. Ezt azonban elutasították. Végül is 1833 június 15- én — kapitányi rangban nyugállományba helyezték az akkor 31 esztendős fiatalembert. Domáldra, majd Marosvásárhelyre vonult vissza. 1846-tól a tudományba mélyedve töltötte további éveit. Tértanához kiegészítéseket fűzött, vizsgálta az új geomertriai rendszer ellentmondásmentességét, észrevételeket tett Lobacsevszkíj műveihez. Matematikai munkássága azonban nem korlátozódott geometriai vizsgálataira, miután korát megelőzve függvénytant alapon értelmezte a komplex számok hatványait és logaritmusait. Foglalkoztatta a geometria és a fizika kapcsolata is. Felismerte a geometriai térszerkezet és a gravitációs erőtér szoros összefüggését. Tulajdonképpen ezt a kapcsolatot konkrétan a német Albert Einstein mutatta ki 1916-ban híres egyenletében. Bólyai János úttörő munkát fejtett ki a bölcseletben, a matematikai logikában, a nyelv-filozófiában, a jeltanban és az információelméletben is. Virtuóz hegedűművész volt, és a zenei nyelv megújítására tett előremutató kísérletet. Mindezeket a befejezetlen főművében a Tan-banfoglalta össze. Ez lényegében a tudományok rendszerezésének új megközelítése volt, az egész emberi tudást összefoglaló, rendező Bólyai Jánost szegénységben húnyt el Marosvásárhelyen. Mivel egykor hadmérnök volt, iratokkal teli ládáit — amelyben a rengeteg feljegyzéseit elhelyezte —, a helyi várparancsnok lefoglalta, és a városi rendőrség fészerébe tették. Ott a rácsorgó eső sok oldalt eláztatott. A marosvásárhelyi reformáés az egyént, valamint a közösséget egyaránt boldogságra vezérlő átfogó enciklopédia. Három fő része: az Üdvtan, a Méltán és a Múltán. Ezek tulajdonképpen egy-egy fogalmat jelöltek, így a méltán melléktant, a múltán az elmúltat, vagyis a történelmet, az üdvtan a nyelvet, az algebrai jelképeket. Az Appendix megjelenését — amelyet 1867-ben franciául és 1868-ben olaszul is közzétettek —, követően Bólyai János — élete második részében —, legalább 15 ezer oldalnyi anyagot írt. Ebből viszont az elmaradt anyagi és erkölcsi támogatás miatt semmi nem jelent meg nyomtatásban, így gondolatai életében ismeretlenek maradtak, sőt szélesebb körben jórészt ma is ismeretlenek. Pedig Bólyai öröksége egyre időszerűbb. Az. a katona, aki fiatal éveiben a hadsereg legjobb tus kollégiumnak végül is sikerült saját épületébe átmenteni a gazdag tudományos hagyatékot. Csak jóval ezek után érkezett meg Eötvös József kultuszminiszter utasítása, hogy küldjék fel az iratokat tanulmányozásra a Magyar Tudományos Akadémiának. kardforgatói közé tartozott, véi- giggondolva élete tanulságait így üzent: "...már most ne durva erővel, hanem műveltséggel kell igyekeznünk kitűnni...” Viszonylag fiatalon — 58 éves korában — magányosan húnyt el 1860 január 27-én. Szily Kálmán akadémikus egykori leírása szerint, amikor Bólyai Farkas — az apa — beteg volt, már 13 éves fiát Bólyai Jánost küldte előadást tartani a marosvásárhelyi református kollégiumba. Ez is jelezte fényes tehetségét, amely 190. év távlatában sem kopott meg. Bolyait a világ tíz legnagyobb matematikusa között tartja nyilván a nemzetközi tudóstársadalom. Babits Mihály egyik szonettjében ekként szólaltatta meg: ”... Új törvényekkel, túl a szűk egen, új végtelent nyitottam én eszemnek...” (mentusz) Az öröklés vak kémiája hozta létre? Németh Judit egyetemi tanár egyik legutóbbi nyilatkozatából tudjuk, hogy apja Németh László: A két Bólyai című drámájának megírása előtt nagyon sok anyagot gyujött a két kiváló matematikus életéről, tevékenységéről. Az erre vonatkozó jegyzeteit megtalálhatjuk Sajkódi esték címmel a Magvető Könyvkiadó által 1961-ben közzétett esszégyűjteményében. Ebben részlet olvasható A Bátyaiak a matematika világában című tanulmányból: „A matematikai tehetség Bólyai Jánosnál nem elszigetelt. Mint diák ő is erős volt a nyelvekben, de nála csak a zenei képesség ugrik ki mellette. Ha a motorikus övét nem választja el — ami badarság volna —az agy egyéb zónáitól, félelmetes vívóügyessége is beszámítható ebbe az alapkiválóságba. Ez a bázis nála mégis szűkebb, mint apjánál, Bólyai Farkasnál. Szinte annyival szűkebb, mint amennyivel na-, gyobb a teljesítmény. Hogy ezt a beszűkülést és kiélezést, amelynek a nagy eredménye köszönhető, az öröklés vak kémiája hozta-e létre, vagy az elme erőgazdálkodásába irányítóan beavatkozó nevelés: csak találgatni lehet...” A boldogság megvalósításának útján 1968-ban jelent meg Bukarestben, Benkő Samunak: Bolyai János vallomásai című munkája, amelyben utal a nagy matematikus fő művére a Tan-ra. Ennek fontos része volt a Jótan, amelynek Bolyai tudományos rendszerében különös rendeltetést kapott. A sorokból kitűnt, hogy a Jótan tárja fel a boldogság megvalósításának tényleges útját és kívánalmait. Ott kapnak helyet az újonnan kidolgozandó törvények, életmódszabályok, egyszóval mindaz, ami az eljövendő társadalmi közösséget összetartja és rendezi. Bolyai János humanista és demokratikus elveket vallott: ” E fő, véé- és köz-célra jó, okos tökélyes polgári törvények, parancsok, vagy inkább mérsékeltebben, szelídebben és helyesebben, illőbben kifejezve: javaslat, ajánlat, tanácsok, és mégjobban szólva jó-tan, azaz a jó, helyes, bölcs életmódróli tan — írta. — Életbölcsesség is készítendő az állam minden tagja ereje, összeszedése, gyűjtése és közremunkálása által. Miszerint ugyanezért, hogy úgy polgári törvény a közakarat kifolyása, eredménye, szüleménye, származatja, minden tag már önkényt, s természet szerint.. Minden további eskü nélkül is, magát a törvénynek — amely már az őakaratja is —, alá vet, vagyis annak magatartására. s mások által is megtartására masát kötelezi... ” Szántó György képriportja Modern felderítés a légtérben Az AWACS létrejötte a NATO vezető törzseinek parancsnokai folytatta tanulmányok alapján, az 1978-ban aláírt szándéknyilatkozathoz nyúlik vissza. Közös erőfeszítéssel megkezdték a rendszer kiépítését, amely nagymértékben növelte a lévgédelem lehetőségeit. 1980 elején a rendszert főparancsnoksági jogkörrel ruházták fel. Felügyeletét a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága (SHAPE) látja el. Ä rendszer két alakulatból áll. Az egyik az E-3A, Németországban, Geilenkir- chenben állomásozik. Állományában 18 Boeing NATO E-3A típusú repülőgép van. A másik az Egyesült Királyság-beli Waddingtonban állomásozó 8. brit királyi repülőszázad, állományában 7 Boeing E-3D repülőgéppel. A repülőgép képes a NATO területére belépő kis és nagy magasságon működő repülőeszközök korai felderítésére és nagy magasságból a valószínű ellenség területének szemmel tartására. Lokátora képes arra, hogy földi megfigyelő üzemmódban a mozgó és helyhez kötött eszközöket megkülönböztesse. M A rácsorgó eső sokat eláztatott
