Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

HÍRLAP, 1993. január 15., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13 Fogászat Felsőtárkányban Február 1-jétől saját közsé­gükben kezeltethetik rossz fogai­kat a felsőtárkányiak. A volt pártházban kapott helyet — a körzeti és a csecsemőrendelő mellett — a fogászat is. A fogfá­jós betegeket dr. Sebestyén And­rás fogad) a. majd egyik héten dél­előtt, a másik héten pedig dél­után. Az UFO-król A Magyarországi Zöld Párt rendezésében január 24-én, dél­előtt 10 órai kezdettel Mezőtár- kányban a művelődési házban „UFO-k: Vízöntő-korszak” címmel előadást tartanak. A Filharmónia hangversenye Január 28-án, csütörtökön 12 órakor Füzesabonyban, a városi művelődési központban „A gyermek Mozart” címmel hang­versenyt rendeznek az Egri Fil­harmonikusok. Az énekszámo­kat Búzás Aida adja elő. Vezé­nyel Gémesi Géza. Bélyeggyűjtő elismerése Nagytályán Élénk az élet Nagytályán, a felnőtt- és gyermek-bélyegszak- körben, amelynek tagjai minden hónap első és utolsó vasárnapján várják az érdeklődőket a polgár- mesteri hivatal tanácskozóter­mébe. Ide tartozik még az is, hogy Rábai László, a Mabéosz észak-magyarországi területi irodájának vezetője kitüntette és megjutalmazta idős Herczeg Jó­zsefet, aki 40 éve bélyeggyűjtő, és a nagytályai felnőtt- és gyer- mek-bélyegszakkör lelkes veze­tője. A helyi önkormányzat ne­vében Hevesi László polgármes­ter köszöntötte az ünnepeltet. Képviselői iroda Abonyban Az év elejétől Füzesabony­ban, a Rákóczi út 62. szám alatti épületben (a volt fogorvosi ren­delő) képviselői irodát nyitott Elek István MDF-es országgyű­lési képviselő. Itt ügyfélfogadást tart, ahol a választópolgárok el­mondhatják gondjaikat, problé­máikat. Hétfőn és szerdán 9-12 óráig, kedden és csütörtökön 9-17 óráig, pénteken pedig IS­IT óráig vátják az irodában az ér­deklődőket. Milyen lesz 1993 Kálban? A beruházások éve után Üj épületszárnnyal gyarapodik a káli varroda Egy új év kezdetén új tervek, új célok beteljesüléséért aggódva töprengünk el: vajon lesz-e leg­alább ez is olyan, mint a régi volt? Ilyenkor vetünk számot az el­múlt esztendővel is: mit hozott, mit adott, mivel biztat? Kál ön- kormányzatának 1992. évi mun­kájáról, megvalósult és megvaló­sítására varó céljairól Tompa Vilmos, a község polgármestere beszél: — Nehéz esztendő áll mögöt­tünk, a beruházások éve. Tavasz- szal résztervekkel indult a község talán legnagyobb beruházási programja, a gázhálózat kiépíté­se. Mintegy 320 lakásra szóló be­kötési engedéllyel rendelkez­tünk. Nem volt könnyű megvívni ezt a harcot, de elmondhatom, hogy a mai napig a 900 igényből 640 lakásban már benn van a gáz. Azt, hogy ilyen sok igényt ki tudunk elégíteni, Aszódnak kö­szönhetjük: sok bekötési lehető­ségről mondott le Kál javára. Ezt a gázszolgáltatóval kötött szer­ződés tette lehetővé, mégis nagy meglepetést keltett a Tigáznal, mikor Aszód átadta a lehetősé­geket. Furcsa módon, két héttel ezután ezt a megoldást letiltot­ták. Nehézségeink ellenére a mintegy 23 kilométer hosszú há­lózat hat hónap alatt elkészült. — Pénzügyi téren is jól zár­tunk, s még körülbelül két és fél millió forint értékben sikerült az óvodába és az iskolába is beve­zetni a gázt. Nagyon nagy segít­séget jelentett, hogy a Füzesabo­nyi Takarékszövetkezet a lakos­ság hiteligényét 100 százalékig kielégítette. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az év elején tervezett 600 lakással szemben 900 járult hozzá a háló­zat kiépítéséhez. Ugyanakkor a káli gazhálózat kiépítésével a Tárná menti községek előtt is megnyílt az út a gázprogram megvalósításához. — Régi vágyunk teljesült az elmúlt evben, amikor a vasút északi részén mintegy 11 millió Víz után gáz Mezotárkányban Céltudatosan, a legfontosabb teendők sorbavételével és elvég­zésével igyekszik a mezőtárkányi önkormányzat a falu fejlesztését elősegíteni. Mint ahogy Siska Já­nosáé Mezőtárkány polgármes­ter asszony elmondotta: tavaly a vezetékes vízhálózat létesítése volt a legfontosabb kívánsága a helybeli lakosoknak. Ezt 14 mil­lió 300 ezer forint költségből el­végezték, 10 kilométer hosszú vezetéket fektettek le, és egy új kutat is fúrattak. A 388 méter mély kút megnyugtató mennyi­ségű vízzel tudja táplálni a veze­tékrendszert. Ezzel a program­mal elérték, hogy most már az egész falu rá van kötve az artézi vízre. Az intézmények fenntartása, karbantartása mellett a másfél- millió fennmaradó összegből portalanították a Temető, a Jó­zsef Attila és a Kossuth utca egy rövid szakaszát. Bár nem önkormányzati költ­ségvetésből, hanem lakossági fi­nanszírozásból, összefogással bevezették a kábeltelevíziót is a községbe. A kétmilliós beruhá­záseredményeként 150 lakásban lehet fogni az égi jeleket. Az idén ismét „nagy fába vág­ták a fejszéjüket” a tárkányiak. Bekapcsolódtak a gázprogram­ba. A lakossági felmérés megtör­tént, hétszázan voksoltak igen­nel. Hozzájárulásuk lakásonként 50 ezer forintot tesz majd ki, míg az önkormányzat az előzetes tá­jékoztatás szerint 50 millióval lép be a társulásba. A többi — ez évi pénzük — az intézmények fenntartására, szintentartására kell. Kápolnai pillanatkép Polgármesteri számadás Alighanem a legforgalmasabb hely a megye önkormányzati hiva­talai közül a kápolnai polgármesteré. Már lassan a delet veri a temp­lom toronyórája, de még öten állnak előttem, illetve Lendvai Mátyás polgármester irodája előtt. Ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez kér­nek segítséget, tanácsot, bátorító szót az emberek. — Mindenért ide fordulnak. Fénymásolástól kezdve a hivatalos le­velek tartalmának a megértetéséig — mondja az egyik hölgy, akivel szót váltunk, amint végre elfogy a sor. Ezt tolmácsolom is a polgármesternek, megkérdezvén, hogy bírja idegekkel? — Csinálni kell. Ezt is vállaltam, helyt kell állni — mondja, s aztán arról beszélgetünk: milyen főbb érdekes ügyek kerültek terítékre a mai napon. — Az elmúlt héten a tehéntartók tartottak értekezletet — kezdi. — Küldöttségük most azzal fordult hozzánk, hogy adjuk át a legelőt, amit a téesz annak idején elvett tőlük. Úgy 22-en vannak, a tehenek száma meg 70 körüli. Még 1990-ben gazdakört alakítottak, de erről jegyzőkönyv, hivatalos papír nem készült, így a téesz sem tárgyalt ve­lük. Szeretnék bejegyeztetni magukat. Hogyan csinálják, hová for­duljanak? Azt is előadták, hogy tejbegyűjtot szeretnének az úgyne­vezett „apaistállóból” kialakítani. Kérik vissza, meg mindent, ami annak idején a legeltetőbizottság tulajdona volt. — A gazbevezetés is a nyakunkon van — folytatja. — A lakossági igény felmérése folyamatban van. Arról kaptam tájékoztatót, hogy a lakossági érdeklődés legalább 75 százalékos. Az összesítést most vég­zik. Ebben az esetben február 28-ig kell a pénzbefizetéseket, az OTP- kölcsönöket elintézni, hogy márciusban a földmunkálatokat elvégez­zék. Eldőlt, hogy 40 ezer forintba kerül családonként a beruházás. Si­etős a munka, most február végéig be kell fizetni a pénzt, ellenkező esetben a kivitelező megemeli a tarifát. Arról is tájékoztatást kapott a polgármester, hogy a benzinkút bő­vítése, újjáépítése még december második felében megtörtént. Meg­volt a műszaki átadás is, de hibákat találtak, amelyeket e napokra ki kell javítani, és akkor már fogadhatja a vásárlókat a létesítmény. Az is közügynek számít, hogy sikerült tető alá tenni az új orvosi rendelőt. Ez 13,9 millió forintba került. A további költségek mérsék­lésére „Kápolna község egészségügyi ellátásáért” néwefalapítványt hoztak létre, amelynek a számlaszamát most jegyzik be. Errol az ön- kormányzat értesíti a lakosságot, de már többen érdeklődtek ez iránt is. — Sok embert idegesít a faluban a kárpótlás ügye — sorolja to­vább. — A földárveresek még be sem indultak. Mikor lesznek? — kérdezik. Ma is többen voltak ebben az ügyben nálam. Az a helyzet, hogy a megyei kárpótlási hivatal nem fogadta el az első tervezetet, a téesznek újat kellett volna csinálnia, ám ezt a gazdaság megfellebbez­te. így áll az ügy hivatalos szinten. Nem győzöm a panaszosoknak el­magyarázni. Lassan kifutunk az ebédidőből is. A hivatalban ketten maradunk a búcsúzáskor. Hogy mikor ebédel a polgármester, nem tudom, de azt igen, hogy délután hozzá kell kezdenie a múlt évi mérleg elkészítésé­hez, hiszen január végén a testületi ülésen ez lesz az egyik napirendi pont. — /. i. — Hogy látnak bennünket külföldről? Tanulmányút Németországban A közelmúltban a német ál­lam, illetve a CDU (Keresztény- demokrata Unió) meghívására egy kormánypárti politikusok­ból álló delegáció utazott Bonn- ba. A több mint kéthetes tanul­mányutat a Karl Arnold Alapít­vány politikusképző intézet szer­vezte. Heves megyét Farkas Ist­ván, az MDF füzesabonyi elnö­ke, a város önkormányzatának tagja képviselte. A tapasztala­tokról vele beszélgettünk. — Az intézet által összeállí­tott képzési program — a német alaposságot ismerve — nem sok szabadidőt ígért számunkra — mondja bevezetőül. — Az éjsza­kába nyúló előadásokon túl olyan „lazább” programokban volt részünk, mint a Szövetségi Parlament, Tanács, illetve a Kan­cellári Hivatal meglátogatása. — Milyen témákat érintettek az előadások, és milyen tapaszta­latokat szerzett? — Először talán azt említe­ném meg, hogy kik is tartottak szemináriumokat. A teljesség igénye nélkül, például dr. Step­han Eis el, a Politikai Akadémia igazgatója, a CDU bonni elnöke, dr. Thomas Gauly, a CDU egyik vezetője, a párt alapprogramjá­nak kidolgozója, Bernd Lükén közgazdászprofesszor, az alapít­vány igazgatója, dr. Burkhard Steppacher, a Konrad Adenauer Alapítvány Európa-kutatási osztályának vezetője. Olyan po­litikusok, politológusok, gazda­sági szakemberek, akiknek sze­repe jelentős a német politika alakításában. Az előadásokban vendéglátóink megpróbáltak ke­resztmetszetet adni Németor­szágról az Adenauer-éra kezde­tétől a német újraegyesítésig. Gyakran számunkra, magyarok­nak is adtak sok hasznos taná­csot — elkerülendő a buktatókat. Ezenkívül szó volt a demokrácia alapvető intézményeiről, a né­met parlamentáris rendszerről, a pártok helyzetéről, az önkor­mányzati munkáról. A gyakorla­ti tudnivalókkal természetesen a helyszíneken: például a bonni városházán, Sankt Augustin vá­ros tanácsülésén, a WND (német rádió-televízió) kölni központjá­ban ismerkedhettünk. Náluk is előfordulnak beállított jelene­tek, félretájékoztatások. Ezek kiderülése minimum nyilvános bocsánatkérést, fegyelmit, elbo­csátást eredményez. Éppen ott- tartózkodásunk idején került nyilvánosságra egy ilyen eset, amikor is amerikai tévések fiata­lokat pénzért újnácikként fil­meztek. Nagy botrány volt belő­le. — Milyen benyomást szerzett ezen pár hét alatt a látottak-hal- lottak alapján? — Jóllehet, már egy évet él­tem korábban Németországban, és éppen ott, Észak-Rajna- Wesztfáliában, nem igazán egy­szerű válaszolni. Megragadott mind az előadások, mind a ma­gánbeszélgetések alkalmával, hogy a német politikusok, s álta­lában az emberek tisztában van­nak a magyar kormány eredmé­nyeivel, erőfeszítéseivel, és sike­resnek értékelik azt. Vélemé­nyük szerint az egykori NDK- ban — annak ellenere, hogy már- ka-százmilliárdokat fektetnek be — alig jobb a gazdaság állapo­ta, mint nálunk. Ismerik nehéz­ségeinket, gazdaságiakat, politi­kaiakat, azt, hogy a magyar el­lenzék nagy része a korábbi dik­tatúrát megvalósítókból áll. Bíz­nak abban, hogy a magyar nép felnő ehhez az egyáltalán nem könnyű feladathoz, ami a rend­szerváltással jár. Úgy gondolom, mindazok a „tiszteletkörök” a fenti politikusok részéről a ma­gyarországi változásokkal kap­csolatban, illetve hazánknak Né­metország újraegyesítésében ját­szott szerepét illetően nemcsak formálisak voltak. S ezen elisme­rések mellett állítják és remélik, hogy egy nemzeti-keresztény de­mokrácia értékeire épülő Ma­gyarországnak van helye Euró­pában. Szajlai Csaba forintos költséggel — közel 50 százalékos céltámogatás felhasz­nálásával — a hét es fél kilomé­ternyi ivóvízhálózatot kiépítet­tük. A községnek ez a része több mint húsz évig várt a vezetékes ivóvízre. — Két és fél millió forintért orvosi műszereket vásároltunk. Új, korszerű berendezést építet­tünk be a fogászati rendelőbe is. A meglévőt Nagyút község vásá­rolta meg, így ott is lehetőség nyílik arra, hogy önálló fogorvo­si szolgálat jöjjön létre. — Több mint egymillió forin­tos költséggel sor került a műve­lődési ház es az orvosi szolgálati lakások újrafestésére. A vásártér kialakítása is megkezdődött. A köszönet hangján tudok szólni azért a segítségért, amit a Közle­kedési Minisztériumtól kaptunk, hogy Kál-Kápolna vasúti cso­móponton megépülhetett két magasperon központi beruhá­zásból. Ezáltal lehetővé vált a balesetmentes fel- és leszállás. — A múlt év során nemcsak mi használtunk fel támogatást, hanem mi is nyújtottunk, például azoknak a kispénzű vállalkozók­nak, akik az egyes falurészek áruellátását megvalósították. Az etnikum területén vegyesboltot és egy italboltot alakítottunk ki, a község központjában pedig egy kozmetikai szalon megnyitásá­hoz adtunk segítséget. Termé­szetesen ezeket a kölcsönöket a tulajdonosok hat hónap után visz- szafizették az önkormányzat­nak. Ugyanakkor javult az ön- kormányzat ellátó szolgálata az­zal, hogy a régebben meglévő to­lólapos MTZ traktor mellé egy másik MTZ-t és egy négykerék- meghajtású, billenőplatós IFA tehergépkocsit is beszereztünk. — Terveink között szerepel, hogy az idén elkezdjük az igen rossz állapotban lévő útjaink portalanítását, amely ismét egy jelentős beruházásként indul. Szeretnénk végrehajtani az isko­la tetőszerkezetének teljes cseré­jét, valamint a tornaterem lapos tetejét sátortetővé alakítjuk át. Ugyancsak szeretnénk a meglé­vő hidroglóbusz helyébe egy 150 köbméteres, 50 méter szarma­gasságú új víztornyot építeni — céltámogatással. — Meg a múlt év első felében a megyei önkormányzat közben­járásával tárgyalásokat folytat­tunk a MATÄV illetékeseivel a távhívásos telefonhálózat teljes körű kiépítésére. Akkor olyan ígéretet kaptunk, hogy ez év de­cember 31-ig Kál bekapcsolód­hat az országos távhívohálózat- ba. Ennek két feltétele van: az egyik, hogy a fénykábel kiépül­jön, a másik, hogy Egerben létre­jöjjön egy bővített telefonköz­pont, mely hivatott lenne a káli távhívásokat is irányítani. Nagy Zoltán Számvetés a kárpótlásról Szihalmon Mi lesz a tavaszi vetéssel? Szinte megtelt a művelődési ház az Egerjormosról, Mezősze- meréről, Szihalomról érkező ér­deklődőkkel a hét elején meg­rendezett kárpótlási fórumon. Farkas József, Szihalom polgár- mesterének megnyitója után dr. Farkas Gabriella, az MDF el­nökségének tagja elmondta: meg kell értetnünk az emberek­kel, hogy vannak jogaik, éljenek bátrabban a felkínált lehetősé­gekkel. Fogalmazzák meg kér­déseiket, legyenek kritikusak. Folyamatos a kárpótlás, vannak azonban olyanok, akik a benyúj­tás határidejének betartását el­mulasztották, mert téves ismere­tekkel rendelkeztek. Kocsis Gyula, a megyei föld­művelésügyi hivatal vezetője a legfrissebben megjelent törvé­nyek irányelveit ismertette. El­mondta az átmeneti és az új szö­vetkezeti törvény célját: tulajdo­nosokat akar teremteni, akik szabadon dönthetnek a vagyon működéséről. Oroszy László, a SZÓRAKÉSZ képviselője a volt hadifoglyok, internáltak, hadi­özvegyek számára adott tájékoz­tatást lehetőségeikről. Zúgolódást váltott ki a kár­pótlási földárverések idejéről, menetrendjéről szóló tájékozta­tó. A hivatal ugyanis kizárólag szakmai szempontokat szem előtt tartva kívánja a földárveré­sek menetét ütemezni. (Például a szőlők árverését a metszési munkálatok miatt minél előbb meg kellene tartani.) Szihalmon tavaszra terveztek aukciót, de ezt az érdekeltek késői időpontnak tartják, hiszen a tavaszi munká­latokat időben el kell végezni. Dr. Farkas Gabriella türelemre intette az érdekelteket; sok az igény, melyet rövid idő alatt kell felülvizsgálni, kielégíteni. Akadt a felszólalók között olyan is, aki aggodalmát fejezte ki, hogy az újonnan földhöz jutottak tud­nak-e majd mit kezdeni tulajdo­nukkal, ha nincs mivel megmű­velni, és ha nem él már a földsze­retet, amely ehhez a munkához kell. Sokan kérdéseiket előre, írás­ban benyújtották, melyekre többnyire a bevezetőkben vá­laszt is kaptak. Néhány, talán mások számára is fontos felve­tésre a következő válaszok hang­zottak el: Az MDF jogsegélyszolgálata csütörtökön délutánonként bár­ki számára igénybe vehető. El­hangzott, hogy szervezik a föld­hitel-intézeteket, ez évben meg­alakul a vidék bankja hálózat, es földhiteleket földtulajdonra le­het majd igénybe venni. A szö­vetkezet vagyonából részt kiadni a közgyűlésnek van joga. Ha kis értékű, pár ezer forintot érő kár­pótlási jeggyel rendelkeznek, rakják össze a családok, roko­nok, ismerősök, s hatalmazza­nak meg egy képviselőt, aki mű­ködteti a vagyonrészt. De rész­vényre is váltható, a befektetése előnyösebb, mint az eladása. A közel háromórás fórum ne­hezen akart véget érni, bár a résztvevők száma folyamatosan csökkent. A rendezvény végez­tével többen körülállták az elő­adókat, hogy kérdéseiket felte- hessék. Józsáné Debreceni Edit Feldebrőn: kistemplom a nagyban... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom