Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JANUÁR 15. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Minden Samsung TV-hez 1 db rádiósmagnót adunk ajándékba! SAMSUNG MINTABOLT Eger, Bástya u. 38. .... Tel.: 36/312-636 Ez a lap 3000 forintot ér Önnek! Ha betegbiztosítási kártyájának számát megtalálja a 3. oldalon, telefonáljon azonnal! Nyolc szervezet levele Göncz Árpád köztársasági el­nök — kérésükre — tegnap fo­gadta a volt politikai áldozatokat tömörítő társadalmi szervezetek vezetőit. A baráti hangulatú be­szélgetésen a nyolc szervezet képviselői átadták az általuk kö­zösen megfogalmazott levelet, amely a társadalomban megjele­nő elégedetlenségekre hívta fel a figyelmet, és kifejtették néhány kérdésben — mint például az igazságtétel, a média — megol­dási javaslataikat. Kötelező tartalékráta pénzintézeteknek Január 16-tól csökken a Ma­gyar Nemzeti Bank által a pénz­intézetek számára előírt kötelező tartalékráta. Az eddigi 16 száza­lék helyett csupán 14 százalékos tartalékot kell képezniük. Szigo­rúbb intézkedések lépnek vi­szont életbe a napi likviditási tar­talék tekintetében. A jelenlegi 5 százalékos tartalékszintet foko­zatosan júliusra 10 százalékra kell emelni. Az intézkedés a ha­zai bankrendszer stabilitását szolgálja. Nyugdíjas-állásfoglalás A Nyugdíjasok Országos Ka­marája ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdijakat ne az Országgyű­lés által megszavazott 14 száza­lékkal, hanem legalább 16 száza­lékkal emeljék az idén. Az ehhez szükséges 6-11 milliárd forintot a privatizációs bevételekből és a Miniszterelnöki Hivatal újonnan létesített hivatalainak költség- csökkentéséből lehetne előte­remteni. „A miniszterelnök mintha nem is közöttünk élne, amikor azt mondja, hogy Ma­gyarországon szociális biztonság van” — állapítják meg. Az alap­vető élelmiszerek árának és a tö­megközlekedés tarifáinak eme­lése sokkolja a nyugdíjasokat. Idegenforgalmi kórkép A belföldi turizmusban legnagyobbak a gondok (Fotó: Gál Gábor) Elterjedt mondás, hogy a ta­valyi év mindig jobb, mint az idei. Hogy az 1993-as év milyen lesz az idegenforgalomban, még csak jósolgatni sem nagyon le­het. Hogy milyen volt a tavalyi, az már nagyjából látható, bár a végleges, számszerű összesíté­seken még most dolgoznak mindenütt. Mi mindenesetre föltettük a szakembereknek a kérdést: hogyan értékelik 1992-t turisztikai szempont­ból? IBUSZ Heves megyei irodája, Pataki Sándor igazgató: — Tarka a kép. A kiutazók számával például elégedettek le­hetünk, hiszen mind turista-, mind szakmai útjaink kelendőek voltak. Különösen a spanyol és olasz tengerparti nyaralásokat, a német, holland és osztrák tanul- mányutakat keresték sokan. Ez­zel szemben erősen visszaesett a belföldi üdülés, aminek nemcsak a fizetőképes kereslet hiánya az oka, de az is, hogy magasak az árak. Annyi pénzből, amennyi­ből itthon pihenhetne valaki, már Görögországba is elmehet, és ugye, a tenger... Lemondtak sok, külföldről szervezett utat is. Egyre inkább csak egyéni turis­ták jönnek, akiknek a kiszolgálá­sa munkaigényesebb, de valószí­nű, hogy ez a jövő útja, hozzá kell szoknunk. Hogy mi lesz az idén? A drága útjainkra ezután is meg­lesz a kereslet, de szeretnénk mi­nél többet értékesíteni a 15-25 ezer forintos utakból is. Az IBUSZ stratégiája 1993-ban is változatlan: rugalmas kínálattal, gyors ügyintézéssel felvenni a pi­aci versenyt a többi utazási vál­lalkozással. Megyei önkormányzati hiva­tal, dr. Ebergényi András, a vál­lalkozási iroda vezetője: — Egyértelműen gyengébb a tavalyi év az azt megelőzőnél. A keleti turizmus visszaesése to­vább folytatódott, és 5-10 száza­lékos csökkenés tapasztalható a Nyugatról érkezők számában is. Elsősorban az olcsó szálláshe­lyeket keresték kevesebben, las­san eltűnnek a kispénzű nyara­lók. Igaz, hogy a megyeszékhely a korábbinál kulturáltabban né­zett ki, több volt a virág, nagyobb a tisztaság, de alig volt vonzó kul­turális, sport- vagy idegenforgal­mi program, ami pedig leg­alább olyan fontos. (Folytatás a 3. oldalon) Hajókatasztrófa a Balti-tengeren Magyar kamionokkal Számos külföldi, köztük öt magyar is volt annak a lengyel kompnak a fedélzetén, amelyik tegnap hajnalban felborult a Balti-tengeren — közölte a PÁP lengyel távirati iroda. A mentés — lapzártakor — nagy erőkkel folyt. A varsói magyar konzulátus értesülései szerint eddig 28 holttestet és 10 túlélőt találtak: hat lengyelt, és négy más állampolgársá­gút. A magyar kamionsofőrök sorsáról a varsói ma­gyar konzulátus még nem kapott tájékoztatást. A Hungarocamion budapesti központjában közölték, hogy az ő információik szerint négy magyar kamion hajtott fel a később szerencsétlenül járt lengyel ha­jóra. A komp 10 vasúti kocsit és 28 kamiont vitt Svéd­ország irányába. A tragédiáról a 2. oldalon is olvas­hatnak. (MTI) Maximális béremelés-ajánlat: 23 százalék Bérszabályozás az idén ugyan már felfüggesztett formában sincs, az Érdekegyeztető Tanács mégis ajánlásokat kíván tenni az ágazati, a szakmai és a vállalati bérmegállapodásokhoz. Az országosan ajánlott átlag-, maximum- és minimumértékekről a mai ÉT-ülésen kezdenek vitát az érdekegyeztető felek. A kormányzati oldal az előzetes egyeztetéseken bruttó 18 százalékos átlagos keresetnövelést java­solt a vállalkozási szférának, maximumként pedig a 23 százalékot jelölte meg. A munkavállalói oldal eddig a 19 százalékos át­lag- és 24 százalékos maximum-, valamint 14 szá­zalékos minimumszint mellett érvel. A munkaadók lényegében elfogadták a kormány által ajánlott mértékeket, a minimumértéknél viszont csak a 8 százalékot tartották indokoltnak. Németh Miklós az MSZP miniszterelnök­jelöltje? Amennyiben az 1994-es vá­lasztásokon az MSZP győz, a je­lenlegi pártelnök, Horn Gyula feltehetően külügyminiszter lesz, s igen valószínű, hogy az MSZP Németh Miklóst, az 1989-90-es átmenet kormányának vezetőjét jelöli a miniszterelnöki posztra. Erre a következtetésre juthattak a TV2 Napkelte című, csütörtök reggeli adásának nézői. A stúdióbeszélgetésben Horn Gyula elmondta: biztosra veszi, hogy Németh Miklós — akit egyébként 1995-ig köti szerző­dése a londoni székhelyű Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz —, ha indul a jövő évi magyarországi választásokon, akkor az MSZP színeiben szere­pel. Horn törvényszerűnek ne­vezte a Németh-kormány „bu­kását”, hangsúlyozva, hogy az akkori szakértői kabinet önként vállalta a hatalomátadás előké­szítését. A volt külügyminiszter szerint 1994-ben ismét szakértői kormányra lesz szükség, elsősor­ban olyan politikusokra, akik a gazdasági élet szakértői, s Horn Gyula utalt arra, hogy ő maga a külügyekkel szeretne foglalkoz­ni. Az MSZP elnöke szólt arról is, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottságának vezetőjeként a testület ülésén ad majd választ azoknak a kormánypárti képvi­selőknek, akik felszólították őt: mondjon le a bizottság elnöki tisztéről. A kérdésben még nem döntött, szeretné meghallgatni pártja vezető testületének és par­lamenti frakciójának állásfogla­lását is. A kormányzat nem tart a munkanélküliség kezelhetetlenné válásától Biztosított az állástalanok járandósága A Munkaügyi Minisztérium prognózisa mintegy 700 ezerre be­csülte a munkanélküliek '92 végére várható számát. Az erre az esz­tendőre szóló előrejelzésük szerint '93 végén a munkanélküliek tá­bora körülbelül 900 ezres lesz. — Ön biztos az előrejelzés pontosságában?— kérdeztük dr. Kovács Gyulát, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtit­kárát. — Erre határozott igennel vá­laszolhatok. A tavalyi számítá­sok reális és szakszerű mérlege­lések alapján, a gazdaság tényle­ges állapotából kiindulva készül­tek — számba véve mindazokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek a munkanélküliséggel összefüggésben rendelkezé­sünkre álltak. Ugyanez áll az idei prognózis hátterében. A ’93-as kilátások kapcsán is igyekeztünk minden — a munkanélküliség alakulására kiható — körül­ményt figyelembe venni, így pél­dául a csődeljárásokat, a mező- gazdasági szövetkezetek átala­kulásának, a privatizáció folya­matának hatásait. E munka so­rán nemcsak a fővárosra, hanem az ország minden megyéjére vo­natkozóan is megfogalmaztuk az előrejelzéseket. (Folytatás a 2. oldalon) Rendőr <>;V/olt Kaposváron Válságos az állapota annak a 12 éves fiúnak, akit hétfőn este Kaposváron elütött egy rendőr. Az ügyről mind ez idáig semmi­lyen közleményt nem adott ki a rendőrség. A megyei ügyészségi nyomozóhivatalban azonban megerősítették a hírt, s elmond­ták, hogy mind a rendőrségi Golf vezetője, Göncz Gábor, mind pe­dig a 12 éves Ambrus Gergely Ka­posvári tanuló valószínűsíthető­en felelős lehet a balesetért. Az egyik szemtanú szerint a fiú ke­rékpárjával nem állt meg a stop­táblánál, ugyanakkor a rendőr­autó, s ez szerepel a rendőrségi jegyzőkönyvben is, túllépte a 60 kilométeres megengedett sebes­séget, amit az adott helyzetben semmi sem indokolt. A szakértői vélemény várha­tóan a hónap végére készül el, s ennek alapjan folytatja le a vizs­f álatot az ügyészségi nyomozó- ivatal. A kaposvári kórház in­tenzív osztályától kapott tájé­koztatás szerint a súlyos agysérü­lést szenvedett fiú életben mara­dására alig van remény. Százmilliós ^ csalások nyomában Kóklerek a magánnyomozók között Ajándékkal érkezett tegnap Egerbe, a megyei kapitányságra dr. Láposi Lőrinc nyugalmazott r. vezérőrnagy. A Hungária Biz­tosító Rt. megbízásából két Yea- su típusú rádióadó-berendezést adott át az egri kollégáknak, és megköszönte az együttműkö­dést, melynek révén az elmúlt évben sikerrel leplezték le a biz­tosítási csalókat. A készülékek lehetőséget adnak arra, hogy a rádióhullámokon keresztül mű­ködésbe lépjenek a riasztók. Az esetek közül a legnagyobb „falat” ismert a közvélemény előtt, hiszen egy évvel ezelőtt el­járást indítottak a Hungária Biz­tosító egyik csoportvezetője, Farkas Tibor és társai ellen, több millió forint értékű biztosítási csalás miatt. Az ügyészség e té­mában hatvan buncselekmény- nyel kapcsolatban emelt vádat az elkövetőkkel szemben, és a vas­kos dossziékban rögzített ügy folytatása a bíróságra vár. A sajtótájékoztató alkalmat adott arra is, hogy az újságírók megismerkedjenek a biztosítási nyomozóiroda munkájával, hi­szen a „repertoárjukban” száz­milliós értékű csalások is szere­P élnék. A Hungária Biztosító élülvizsgálati Iroda dr. Láposi Lőrinc vezetésével egy évvel ez­előtt alakult, és első volt az or­szágban, amely biztosítói nyo­mozóirodaként kezdte meg tevé­kenységét. Hatósági jogkörrel ugyan nem rendelkeznek, de a rendőrségekkel karöltve a csalá­sok, a visszaélések kiderítését tartják legfontosabb feladatuk­nak. A társaságnak 38 tagja van, és kivétel nélkül olyan szakem­berek, akik több évtizedet töltöt­tek el a nyomozói munkában. Kezdetben — a kollégák kivá­lasztásánál — a r. vezérőrnagyot az a vád érte, hogy munkatársait a volt állambiztonsági szolgála­tot teljesítők közül válogatta ki. Az állomány összeállításánál ki­zárólag azt vette figyelembe, hogy ki milyen rutinnal rendel­kezik, és élete javát a bűnügyi szolgálatban élte le. (Folytatás a 3. oldalon) Minden második „alulszámlázott” Több mint ötszörösére nőtt a magán-autőimport Több mint ötszörösére nőtt ta­valy a magánforgalomban kül­földről behozott gépkocsik szá­ma — közölték az MTI érdeklő­désére a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. Elmondták, hogy míg 1991- ben 13.264 személyautót impor­táltak a magyar állampolgárok, addig tavaly 74.453 darabot. így csak az ebből származó vámbe­vétel — áfa nélkül — 620 millió­ról 1992-ben 2 milliárd 359 mil­lió forintra növekedett. Figye­lemre méltó az is, hogy a magán- személyek által tavaly behozott gépkocsik 80 százaléka több mint 4 éves volt, jelentős hánya­da pedig 10 év körüli. Ugyancsak feltűnő, hogy a vá­mosok minden második gépko­csinak módosították a vásárlási számlán feltüntetett vámértékét az irreálisan alacsony ár miatt. Azt is elmondták, hogy az el­múlt év utolsó két hónapjában — valószínűleg a kiszivárgott szigo- rítási tervek miatt — különösen megnőtt az autóbehozatali kedv. Novemberben és decemberben összesen 20 ezer személyautó ér­kezett magánforgalomban az or­szágba, míg 1991 hasonló idő­szakában alig több mint ezer. Magánerős építkezők figyelmébe Megszűnt az áfa-mentes vásárlás lehetősége A törvény változásával idén már az engedéllyel rendelkező kereskedők sem értékesíthetnek áfa-mentesen a magánerős épít­kezők részére — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal csütörtökön az MTl-t. Eddig a magánerős építkezők közül azok, akik rendelkeztek az adóhatóság engedélyével, áfa­mentesen vásárolhattak egyes kereskedőktől. Ehhez a kereske­dőknek is engedéllyel kellett ren­delkezniük az APEH-től. A lakásépítést terhelő áfa visz- szaigénylési módjának szabályai idén már nem teszik lehetővé ezt a gyakorlatot. így az eddig ki­adott engedélyek érvényüket vesztik. E rendelkezés január 1-jétől van érvényben. Az APEH tájékoztatása sze­rint azok az építkezők, akik iga­zolásuk birtokában áfa nélkül vásároltak építőanyagokat, e vá­sárlásaikról március 15-ig köte­lesek értesíteni az adóhatóságot. E kötelezettségüknek az e célra rendszeresített nyomtatványon tehetnek eleget az érintettek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom