Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

HÍRLAP, 1993. január 14., csütörtök 7. Figyelő Szociális piacgazdaság, avagy A szociáldemokrácia gazdasági elmélete? Munkaügyi számvetés Huszonötezres a munkanélküliek tábora a megyében Akik napjainkban ezt a gazda­sági fogalmat emlegetik, aligha tudják, hogy gyökerei Németor­szágból eredenk. És aligha értik, hogyan fért és fér meg egymással a katolikus szociális tanításokon alapuló szociális piacgazdaság és a szociáldemokrácia gazdasági elmélete? A tűz és víz gyakorlati össze­egyeztetésére első ízben akkor került sor, amikor kialakult az úgynevezett nagykoalíció a ke­resztény pártok és a szociálde­mokraták közös kormányalakí­tása idején. Az előző kormány stabilizálási törvénytervezetét Kari Schiller gazdasági miniszter továbbfejlesztette, s a törvény- hozás 1967-ben megalkotta a stabilitás és a növekedés előmoz­dítására irányúló törvényt. A német kormány négy racio­nális célra összpontosította a fi­gyelmét: a fogyasztói árszínvo­nal szilárdságára, a teljes foglal­koztatottságra, a lehetőségeknek megfelelő mértékű, de folyama­tos gazdasági növekedésre, vala­mint a külgazdasági egyensúlyra. Egyben megújították a kormány rendelkezésére álló gazdasági in­tervenciós eszközök tárát az úgy­nevezett fiskális, azaz költségve­tési politikával. Mindehhez glo­bális, átfogó gazdasági irányítás társult. Tudatosították a társadalmi partnerek — elsősorban a mun­kaadói és a munkavállalói szer­A forint konvertibilitásának kérdését egyesek valósággal misztifikálják. Hogy mégis mi­kor lesz a valóságban is konverti­bilis a forint, abban még szakmai körökben sincs teljes egyetértés. Mi várható forintos gondjainkat illetően 1993-ban? — kérdeztük dr. Tarafás Imrét, a Nemzeti Bank alelnökét. — Ami a forint konvertibilitá­sát illeti, nagyon nehéz meghatá­rozni azt a napot, amelytől be le­hetne vezetni. Csak egy folyamat részeként lehet kimondani a pénz szabadon történő átváltha­tóságát. Ismerünk olyan orszá­got — nem is olyan távol a hatá­rainktól —, amelyik megtette ezt a lépést, a valutája mégsem vált konvertibilissé. Mi más utat vá­lasztottunk. Hátravan még egy sor liberalizációs lépés, és ha majd azokat is megtettük, akkor majd, talán... — Az MNB elnöke szerint a vállalkozók számára már ma is gyakorlatilag konvertibilissé vált a forint. Vagy mégsem? — Valóban így van. Az import 90 százalékát liberalizáltuk, semmilyen engedélyre nincs szükség hozzá. A fennmaradó 10 százalékra pedig szinte formális­sá vált az engedélyek beszerzése. Közel kerültünk ahhoz is, hogy lehetővé tegyük a nálunk érde­vezetek — összehangolt tevé­kenységének szükségességét. Ennek legfontosabb eleme azt volt, hogy megállapodtak a jöve­delempolitikában, a bérek és a vállalkozói jövedelmek arányai­ban és változásainak mértéké­ben. Kitűnő példája volt ez a prag­matikus együttműködésnek az ideológiailag különböző nézete­ket valló partnerek között. Per­sze nem szabad elfelejteni, hogy a fellendülés éveit írták ekkor, a „nagyobb tortán” könnyebb volt osztozkodni. A70-es években a szociális szempontokat szem előtt tartó piacgazdaság és az arra épülő jó­léti állam újabb problémával ke­rült szembe. A gazdasági helyze­tet a stafláció kifejezéssel jelle­mezték: emelkedtek az árak, ki­csiny vagy nulla gazdasági növe­kedés és munkanélküliség mel­lett. Ekkor a keresztény pártok a liberálisokkal alakítottak koalí­ciós kormányt, és ismét új ele­mekkel bővült a szociális piac- gazdaság gyakorlata. Az új koa­líciós partner úgy vélte, hogy a nehézségekből az állam szerepé­nek csökkentése és a piac ható­körének bővítése révén lehet ki­utat találni. De a szociális piac- gazdaság gyakorlata képesnek bizonyult rugalmasan alkalmaz­kodni mind az új helyzethez, mind az új kormányzati konstel­lációhoz. Bácskai Tamás kelt külföldieknek, hogy az ex­portjuk forintbevételeit is fel­használhassák újabb magyaror­szági befektetésekhez, az abból származó profitot, osztalékot pe­dig akár valutában is kivihessék az országból. Ezáltal a forint a folyó fizetési műveletekben is konvertibilissé válik. — De igen. A kormány még januárban, vagy legkésőbb feb­ruárban új devizatörvényt ter­jeszt a Parlament elé, amely vár­hatóan liberalizálni fogja a válla­lati export-import tevékenység pénzügyi szabályait. A változá­sok a magánszemélyek jogait is érintik majd, de a részletekről sajnos még nem tudok mit mon­dani. — Változik a lakossági valuta­ellátás rendje is? — Tavaly személyenként 300 dollárral emeltük a lakossági ke­retet, idén az év első felében újabb lépés várható. Ma még nem tudom pontosan az össze­get, de 600, 800 vagy akár 1000 dollár is lehet az új keretösszeg. Maga az ellátás rendszere nem változik. — Lehetőséget kapnak esetleg a magyar vállalkozók arra is, hogy külföldön fektessék be a tő­kéjüket? — Szeretnénk ennek az enge­délyezését is liberalizálni. Bizo­Nyugdíjba készülők figyelmébe Néhány tudnivaló a nyugdíj kiszámításához Az előzetes számítások szerint az 1992-es év zárásával egyide­jűleg mintegy 60-70 ezren hiva­talosan lezárják aktív szakmai pályájukat is, azaz nyugdíjba mennek. Ehhez a prognózis ké­szítői azt is hozzáteszik: a nyug­díjba vonulók egy nem elhanya­golható hányada ugyan még nem éri el az 55, illetve 60 éves korha­tárt, de munkahelye vagy mun­kaköre felszámolása, megszűné­se miatt kénytelen abbahagyni a munkát. Sokan számolgatják te­hát ezekben a napokban, hogy mennyi lesz a járandóságuk — s az előzetes kalkulációt aligha­nem megkönnyíti néhány közér­dekű tudnivaló. Az öregségi nyugdíj összege — mint ismeretes — a munkában töltött évek számától és az átlag- kereset alakulásától függ. Ez azonban csak az általános sza­bály; a tényleges számításnak sok egyéb feltétele is van. Ezért a következő számítás csupán ori­entációnak tekinthető. A szolgálati idő alapján 10 év munkaviszony után az átlagkere­set 33 százalékát veszik figye­lembe. Huszonöt év munkavi­szonyig minden szolgálatban töl­tött esztendő esetén 2 százalék­kal nő az átlagkereset beszámítá­sa — 25 év után 63 százalék. A 26-32 év szolgálati idő alapján évenként már csak 1 százalékos az emelkedés, s 33 évtől az emel­kedés 0,5 százalékra csökken. 42 évi vagy ennél hosszabb munka- viszony esetén éri el az átlagkere­set 75 százalékát a figyelembe veendő összeg. Fontos tudniva­ló: átlagkereset alatt a munkában töltött utolsó 4 évben elért kere­set átlaga értendő; töredék-év esetén a számítási alap az adott évben ledolgozott időszak. A kereset nagyságától függő­en azonban úgynevezett sávos rendszert alkalmaznak a járadék megállapításánál. Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 12.000 forintnál több, akkor a 12.001- 14.000 forint közötti átlagkereset-rész 80 százalékát; 14.001- 16.000 között 70, 16.001- 30.000 között 60, 30.001- 40.000 között 50, 40.001- 50.000 között 40, 50.001 -60.000 között 30, 60.001 - 70.000 között 20, 70.001- 80.000 között 10, míg az efölötti rész 5 százalé­kát kell figyelembe venni. Az egyes sávokban kijövő tételek összeadva adják meg a járandó­ság összegét. (FEB) nyos esetekben teljesen automa­tikussá tenni, vagy egyszerűen eltörölni a bürokratikus lépése­ket. Egyedül talán a tisztán pénz­ügyi jellegű befektetések korlá­táit igyekszünk fenntartani majd. — Némiképp ellentmond a pi­aci törvényeknek egy ilyen meg­különböztetés... — Az ilyen befektetések ma­gukban hordozzák a spekuláció veszélyét. Az árfolyam le- vagy felértékelődése, a kamatok vál­tozása, bizonyos politikai moz­gások óriási pénztömegeket ló­dítanának meg, és ezzel instabil­lá tehetnék az ország pénzügyi rendszerét. Ezt ma még nem le­het felvállalni. — Nem lehet védekezni az ilyen spekulátorok ellen? — Az egyik védekezési mód a liberalizáció korlátozása, a má­sik, ha a devizatartalékokat nö­veljük. Nem akarunk és nem is kerülhetünk olyan helyzetbe, mint amilyenbe nem is olyan ré­gen a skandináv államok és né­hány nyugat-európai ország ke­rült: napok alatt tízmilliárd dol­lár nagyságrendű devizatartalé­kot veszítettek el. — Ön szerint a pénzvilág meg­bízik a magyar gazdaságban? — Sokkal jobban, mint mi ma­gunkban. B. Szabó László A Heves megyei munkanél­küliséget 1992-ben — az ország más területeit figyelembe véve — a 6-7. helyen tartották számon. Az év elején mintegy tizenhat- ezer állástalan embert regisztrál­tak szűkebb hazánkban, s ez ak­kor alig haladta meg a 10 százalé­kos rátát. Az elmúlt esztendőben közel kilencezren vesztették el munkájukat megyénkben, s en­nek megfelelően a mutató elérte a tizenöt százalékot. Ugrásszerű növekedést az első fél évben ta­pasztalt a Heves Megyei Munka­ügyi Központ, hiszen havonta ezer-ezerkétszáz ember jelent­kezett a szervezet irodáinál. Ha ez az ütem nem mérséklődött volna az év második felében, könnyen meglehet, hogy az ösz- szeomlás fenyegette volna a munkaerőpiacot. Ám a második fél évben számottevően lelassult a növekedés üteme, sőt szeptem­berben és októberben minimális csökkenést is feljegyezhettek. Ez főként azzal magyarázható, hogy fokozatosan beindultak az át­képző tanfolyamok, a munka­helyteremtő beruházások is éreztették jótékony hatásukat, és a közhasznú munka is egyre in­kább elterjedt. De azt sem sza­bad elfelejteni, hogy javult a munkahely-közvetítés haté­konysága, ami már azt jelezte, hogy bizonyos gazdasági szfé­rákban halványan mutatkozik a fellendülés. Ami a megyén belüli megosz­lást illeti, az északi és a hevesi ré­giót sújtotta leginkább a munka- nélküliség, de a negatív tenden­cia a hatvani térségben gyorsult fel legjobban az elmúlt évben. Egerben és környékén aránylag mérsékelt volt a növekedés, a megyei átlag alatt maradva, két- három százalékkal többen nem találtak maguknak állást, mint az előző évben. A munkaügyi központ igazga­tójával, Kisgergely Istvánnal ar­ról beszélgettünk, hogy milyen eszközök álltak a rendelkezésük­re, amelyekkel valamelyest orvo­solni tudták a napjainkban már 25 ezer embert érintő munkanél­küliséget. — A megyei decentralizált foglalkoztatási alap révén közel 200 millió forint állt a rendelke­zésünkre, s ehhez még hozzájött az a pénz, amit központi pályá­zatok útján nyertünk el. Ha mindehhez hozzáveszem az elő­ző évi maradványt is, mintegy 280-300 millió forintból gazdál­kodtunk 1992-ben. Ebből oldot­tuk meg a munkahelyteremtő beruházások, a közhasznú mun­kák, az átképzések, a korenged­ményes nyugdíjazás finanszíro­zását, hogy csak néhányat ragad­jak ki a sorból. — Az ön által említett úgyne­vezett aktív eszközök révén hány új munkahelyet teremtettek, hány ember tanult új szakmát, hogyan alakult az átképzett ál­lástalanok elhelyezkedése. Arra is kíváncsi lennék, hogy a pénz­felhasználás hatékonyságát a központ méri-e valamilyen for­mában ? — A munkahelyteremtő beru­házások hatszáz embernek jelen­tettek állást, míg az átképzési Jelentős mértékben nőtt a Pri­ce Waterhouse magyarországi irodájának számviteli, adó- és pénzügyi szaktanácsadó szolgál­tatásai iránti érdeklődés az 1991- 92-es pénzügyi évben. Ebben az időszakban több mint kétszere­sére emelték díjbevételeiket az előző évhez képest — írja az iro­da Nézőpont című kiadványá­nak 1993-as első száma. Ugyan­ekkor a 49 ezer szakembert fog­lalkoztató világcég — az előző három év 72 százalékos növeke­dése után — 4,4 százalékkal nö­velte bevételeit, 3,8 milliárd USA-dollárra. Az első fél évben tovább növek­szik a munkanélküliség, de az emelkedés mérsékeltebb lesz, mint tavaly — mondja Kisger­gely István, a munkaügyi köz­pont igazgatója programunkba kétezren kapcso­lódtak be, s a többi eszköz segít­ségével mintegy ezer embert tud­tunk anyagilag támogatni. Ter­mészetesen igyekszünk megvon­ni a munkánk mérlegét, mi is sze­retnénk azt tudni, hogy mennyi­re dolgozunk hatékonyan. Az át­képzéseknél differenciált a kép, azokban az esetekben volt ered­ményesebb, ahol konkrét kérés­re szerveztük meg a tanfolyamo­kat. Összességében az átképzet- tek 30-40 százaléka helyezke­dett el a tanfolyamok befejezését követően. A munkahelyteremtő beruházásoknál kizárólag azo­kat támogattuk, amelyek a piac oldaláról megalapozottnak tűn­tek, és a vállalkozás pénzügyileg stabilnak tekinthető. Azt hi­szem, senki sem jelentheti ki egy adott cégről, hogy annak tevé­kenysége 5-10 évig sikeres lesz, megmaradnak a munkahelyek, de a a pályázat elbírálását meg­előző alapos szakértői vizsgálat talán garancia arra, hogy a mun­kaügyi tanács csak a perspektí­vával rendelkező vállalkozók­nak, cégeknek nyújtott anyagi támogatást. Az elmúlt év arról győzött meg bennünket, hogy a már említett közel 300 millió fo­rinttal a lehetőségekhez mérten jól gazdálkodtunk. — Ha szabad így kifejeznem magam, az önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek körében mennyire volt kapós a közhasznú munkavégzésre adható támoga­tás? — Tavaly megdupláztuk az önkormányzatokkal kötött szer­ződéseink számát, ami bizonyít­ja, hogy felkeltettük az érdeklő­dést a közhasznú munka iránt. Ennek ellenére ezen a területen további tartalékaink vannak, hi­szen ilyenformán gyorsan te­remthető új munkahely, és a tele­pülésen aránylag rövid időn be­lül látható jelei mutatkoznak a közhasznú munkának. — A munkaügyi központ bel­ső életében milyen változások A budapesti iroda legeredmé­nyesebb szolgáltatása a könyv- vizsgálat és az üzleti tanácsadás volt — közölte az MTI érdeklő­désére David Young marketing- igazgató. A legnagyobb nehéz­séget a munkák időbeli elosztása okozta, hiszen az auditálások nagy része az év meghatározott időszakához — az első három­négy hónaphoz — kötött. Ä Price Waterhouse a nagy könyvvizsgáló cégek közül első­ként nyitott Magyarországon irodát 1988-ban. Reményeik szerint a cég 1993-ban is megőrzi vezető szerepét a piacon — történtek az elmúlt évben? — A munkanélküliség növe­kedésével folyamatosan fejlő­dött a szervezet is. Ez a lépés el­kerülhetetlen volt, hiszen — hogy mást ne mondjak — a ki- rendeltségeinken 1992-ben öt­százezres volt az ügyfélforgalom. A központhoz többségében fia­talok kerültek, akiknek a képzé­sét is meg kellett oldanunk, ezek a tréningek napjainkban is zajla­nak. Szinte minden irodánk helyhiánnyal küszködött. Eger­ben és Pétervásárán már modern körülmények között fogadjuk az ügyfeleket, hatvani irodánk saj­nos az év végére kinőtte a helyi­séget, ugyanez vonatkozik a gyöngyösi és a füzesabonyi ki- rendeltségre is. A szervezeti kor­szerűsítésről sem mondhattunk le, így Egerben és Hevesen az ENSZ munkaügyi szervezeté­nek, az ILO-nak a segítségével megvalósítottuk a háromszintű modellt. Ezt a struktúrát a me­gye többi kirendeltségénél is sze­retnénk meghonosítani. — A munkaügyi központ ho­gyan őrködik a saját jó hírén? Költségvetési intézmény lévén, még inkább a „ kirakatban van” a szervezet, különösen fontos te­hát, hogy a renoméja rendben le­gyen. — Egy esettől eltekintve — amelynek az újság is hangot adott —, 1992-ben nem esett folt a központ becsületén. Ha úgy tetszik, nálunk is van revízió. Áz ellenőrzési osztályunknak a szer­vezeten belül is vannak feladatai, vagyis megtalálhatók azok a „biztosítékok”, amelyek védik a munkaügyi központ jó hírét. Ezen túlmenően a szakszerűség növelésével, erősítésével, a fel­adatok pontosabb körülhatáro­lásával, a Munkaügyi Tanács működésén keresztül szélesebb társadalmi kontrollal és a belső ellenőrzés fokozásával kívánjuk megelőzni a hasonló eseteket. — A munkaerőpiacon Ön sze­rint milyen tendenciák érvénye­sülnek 1993-ban? Lehet-e prog­nosztizálni, hogy az idén mi vár­ható Heves megyében? — Csak rövid távon lehet gon­dolkodni. Eszerint az első fél év­ben tovább növekszik a munka- nélküliség, de az emelkedés mér­sékeltebb lesz, mint tavaly. Becs­léseink szerint júliusig mintegy 3-4 ezren vesztik el munkahe­lyüket, és ami a munkanélküli­rátát illeti, az első fél évben 17-18 százalék körül alakul. Az előre­jelzés szempontjából a második fél év sok bizonytalanságot ta­kar, ám arra számítunk, hogy eb­ben az időszakban minimális lesz a növekedés. Sőt reményke­dünk, hogy talán stagnál a mun­kanélküliség a megyében. — Végezetül: az idén több pénzt tud-e fordítani a központ a munkanélküliség javítására mint tavaly, vagy be kell érnie hasonló nw7PPQpl? — A 200-zal ellentétben 250- 260 millióra számítunk, amit szeretnénk „megfejelni” további milliókkal a pályázatok révén. Bízom abban, hogy a rendelke­zésünkre álló pénz több lesz, mint 1992-ben. Budai Ferenc mondta David Young. Jelenleg az övék a legnagyobb budapesti könyvvizsgáló iroda: kétszáz al­kalmazottat — 75 százalékban magyart — foglalkoztatnak, a munkatársak fennmaradd része a világ legkülönbözőbb részeiből érkezett. Ügyfeleik között olyan cégek szerepelnek, mint a Malév, a Ke­reskedelmi és Hitelbank, a Ge­neral Electric-Tungsram, az IBUSZ és a Philip Morris. A kormány tanácsadójaként részt vettek a számviteli, a tőzsdei és a csődtörvény megalkotásában — mondta David Young. Forintos gondjainkról Küszöbön az űj devizatörvény Kétszeresére emelte díjbevételét a Price and Waterhouse

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom