Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
Figyelő Marlboro man a Vadkeleten Hatalmas piac, növekvő fogyasztás, keményedő verseny A kilencvenes évek üzleti növekedését megalapozni kívánó Philip Morris elsősorban cigarettáival, ezen belül is a Marlboró- val igyekszik meghódítani a hatalmas befogadóképességű kelet-európai piacokat — írta tegnapi számában a The Wall Street Journal Europe. A cég ebben a térségben is komoly versenyhelyzetbe került legfőbb nemzetközi vetélytársaival, hiszen a Ca- melt is gyártó R. J. Raynolds Tobacco International és a B. A. T. Industries is igyekszik megvetni a lábát a régióban. Mindazonáltal egyelőre úgy tűnik, hogy a Philip Morris jelentős előnyt szerzett a versenyben, hiszen Kelet-Németországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Oroszországban is vegyes vállalatot alapított, a lengyelországi egység létrehozásáról most folynak a tárgyalások. Hírek szerint már Horvátországban is tájékozódnak a cég szakemberei. A dohányipari vállalatok számára hatalmas profitlehetőséget kínál a térség országainak jó minőségű fogyasztási cikkekre kiéhezett lakossága. Kelet-Európa Oroszországgal együtt Kína után a világ második legnagyobb cigarettapiaca. A fogyasztás jelenleg 700 milliárd darab körül alakul, ami 40 százalékkal meghaladja az Egyesült Államokban eladott meny- nyiséget. Csak Oroszországban évi 280 milliárd szálra lenne kereslet, de az orosz ipar ennek alig felét állítja elő. A Philip Morris az évtized végére 100 milliárd szál cigarettát szeretne eladni ezen a piacon, és ez megközelítheti jelenlegi amerikai forgalmának 45 százalékát. Reményeiknek tápot adhat az a sokak szerint sajnálatos tény, hogy Kelet- Európában még mindig növekszik a dohányosok száma. A dohányzás elleni küzdelem élharcosai keményen bírálják a nyugati dohánygyárakat, amiért a helyi lakosság tudatlanságát kihasználva, úgymond „exportálják a halált” Kelet-Európába. A Philip Morris ezzel szemben azt állítja, hogy csak a lakosságban egyébként is meglévő igényeket elégítik ki jelenlétükkel, és az emberek nem az országutak mentén sorakozó hirdetések ösztönzésére kapnak rá a dohányzásra. Lengyelországban, Litvániában és Szlovéniában egyébként törvény készül a dohánytermékek reklámozásának tilalmáról, Románia viszont még azt sem követeli meg, hogy a gyártók a dobozok oldalára egészségügyi figyelmeztetést tegyenek. Miközben a dohányáruk már csak 42 százalékban részesednek a cégóriások forgalmából, az éves profitnak még mindig kétharmadát jelenti a cigarettagyártás. A cég kelet-európai sikersztorija akkor kezdődött, amikor évekkel ezelőtt Albánia kivételével valamennyi akkori szocialista országgal licencszerződéseket kötött. Miután a privatizáció során sok helyen a dohánygyárakat is áruba bocsátják, kézenfekvőnek tűnt, hogy a már jelenlévő Philip Morris jelentős szeletet kihasítson az ígéretes piacból. Megfigyelők szerint az elmúlt években a fogyasztókban kialakított márkahűség a kilencvenes években hozza majd meg valódi gyümölcsét. (AP-DJ) Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Lakásvásárlási jogot nem lehet „átértelmezni” „Lakásvásárlás — kárpótlási jegyért” címmel nemrégen az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal osztályvezetőjének nyilatkozatát közöltük azokról a jogszabályi lehetőségekről, amelyek az érintett személyeket megilletik. Cikkünk megjelenését követően több telefont is kaptunk olyan idős emberektől, akik a kárpótlási jegyükért fiuk, lányuk, unokájuk részére vásárolnák meg a bérlakásukat, de... Mindhiába kilincselnek az ön- kormányzatok illetékeseinél, mert az ott dolgozók — például Pécsett és Baranya más városaiban is — kötik az ebet a karóhoz, mondván: a kárpótlásra jogosult szerintük csak önmaga számára vásárolhatja meg a lakást. „Miért vegyem meg most, 75 évesen a magam nevére a lakást, s miért kelljen gyermekemnek majdan illetéket fizetnie az átírásért? — dohogott a telefonba az egyik panaszos, és igaza van. Utánajártunk az ügynek, vajon mi tévedtünk, vagy az önkormányzat jár el helytelenül? Megnyugtathatjuk az érdekelteket: a jogszabály azóta sem változott, a 32/1969. (IX. 30.) kormányrendelet ezekben az ügyekben az irányadó. Eszerint pedig a kárpótlásra jogosult bérlő saját kárpótlási jegyéért megvásárolhatja a lakását a tőle külön élő leszármazottja — gyermeke, örökbefogadott gyermeke, unokája, szülője számára is. A jogszabály csak így értelmezhető, a fogalmazás egyértelmű, és mint az illetékesektől megtudtuk, alkalmazása minden önkormányzat számára kötelező érvényű. Nem tagadhatják meg a kárpótlási jegy elfogadását, ha a bent lakó bérlő — a jogszabály adta lehetőséggel élve — közeli hozzátartozója javára kíván élni az elővásárlási jogával. Természetesen a bérlőnek, amennyiben az önkormányzat elutasítja a kérését, jogában áll a bírósághoz fordulni. Véleményünk szerint azonbarífelesleges a jog rögös útjait végigjáratni az idős emberekkel, amikor világos és egyértelmű jogszabályt alkotott a Parlament. (újvári) HÍRLAP, 1992. december 17., csütörtök 11. Kilencven év tapasztalata — Tréningek, angol mintára — A segély nem arányos a bérrel A feketemunka egyenlő a lopással A közelmúltban Egerben, a Hóra Hotelben négynapos szemináriumot tartottak a Brit Munkaügyi Szervezet szakembereinek részvételével. Az előadások két témakört öleltek fel. A jelenlévők megismerkedhettek a szigetország munkaerőpiaci információs rendszerével, majd arról esett szó, hogy miként lehet mérni, elemezni a különféle programok — például az átképzések, a közhasznú munkák — hatékonyságát. A tanácskozás nem akadémikus jelleggel zajlott, sőt éppen az volt a vendégek célja, hogy a különféle gyakorlati leckék, esettanulmányok révén minél jobban megismertessék a magyar munkaügyisekkel a brit módszereket. A tanácskozást — amelyen az országos, a fővárosi és a tizenkilenc megye munkaügyi központjai, a szaktárca, valamint a Munkaügyi Kutatóintézet szakemberei vettek részt — a brit delegáció vezetője, a Yorkshire-Humberside régió igazgatója, Reg Parr nyitotta meg. Ezt követően kértünk tőle interjút, s ő készséggel állt a Hírlap rendelkezésére. Elöljáróban elmondta, hogy már nem először jár Egerben. Á Heves Megyei Munkaügyi Központtal másfél éve vették fel a kapcsolatot, s úgy véli, a magyar kollégák fogékonyak a brit módszerek iránt. Külön öröm számára, hogy az egri Job Clubot angol segítséggel sikerült elsőként az országban létrehozni. — Az Önök országában kilencven évre tekint vissza a munkaügyi szervezet. Miben különbözik a magyartól, ahol ez a terület csak néhány éve, a munkanélküliség megjelenésével került a reflektorfénybe. — Minimális az eltérés, hiszen nekünk is az a legfőbb célunk, hogy a szűkös erőforrásokat a lehető legjobban tudjuk felhasználni — felelte Reg Parr. — Az állástalanok ellátása nálunk is hasonlóképpen történik, aki elveszti a munkáját, egy évig kaphat segélyt. A munkahelykeresés nálunk is kulcsfontosságú kérdés, mint ahogy a különféle programok, eszkövök minél hatékonyabb felhasználása. Tudjuk jól, hogy a munkanélküliség demoralizáló hatású, gyakran jár depressziós állapottal, s úgy igyekszünk segíteni a bajbajutott embereken, hogy az a lehető legkisebb fájdalmat okozza. — Nagy-Britanniában mi alapján folyósítják a munkanélküli-segélyt? — Nálunk a segély és a bér között nincs összefüggés. A járadék mértéke minden egyes esetben az eltartottak számától függ. Egy egyedülálló férfi például az átlagkereset egy harmadát kapja segélyként, míg egy kétgyermekes családapa, ha elveszti az állását, akár az átlagjövedelem nyolcvan százalékát is megkaphatja az államtól. — Milyen mértékű az úgynevezettfeketemunka? — Biztos adataink nincsenek. A szervezetben külön csoport foglalkozik ezzel a munkával. A gyanúba keveredett személyek után nyomoznak, s bizony, ha bebizonyosodik róluk, hogy a segély mellett feketén dolgoztak, megvonjuk tőlük a járandóságot. Sőt a súlyosabb esetekben bíróság elé is kerülhet az illető, jobb esetben megússza pénzbírsággal, de előfordulhat az is, hogy 1-2 hónapos börtönbüntetésre ítélik. Nálunk ugyanis a feketén végzett munka egyenlő a lopással. De hogy számokat is mondjak, a mi régiónkban 220 ezer munkanélkülit tartunk számon, s évente 7-8 ezer csalót fülelünk le. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak ennyien próbálkoznak becsapni az államot. — Mit vár ettől a tanácskozástól? — Remélem, hogy hasznosan telik ez a négy nap. Mi nem azt akarjuk, hogy a magyar szakemberek megtanulják a brit módszereket, hiszen a két ország teljesen más viszonyok között él. Azt szeretnénk, hogy a használható információkat, módszereket átültessék a magyar gyakorlatba, hogy azokat a hibákat már ne kövessék el, amelyeket mi elkövettünk. Budai Ferenc Az American Ikarus segít? Várhatóan még ez évben közös vállalatot alapít az Ikarus Rt. az Amerikai-Magyar Befektetési Alap tulajdonában lévő American Ikarusszal. Korábban, 1988 óta működött az IkarusUSA vállalat, amelyet az áruszállító és postai kisteherautók gyártásával foglalkozó UCBC cég alapított. Ez olyan buszokat is gyártott, amelyhez a főegységeket amerikai cégek, az alvázat és a karosszériát viszont a magyarországi Ikarus szállították. A piac beszűkülése miatt azonban az Ikarus-USA helyzete megrendült, az UCBC ez évben csőbe jutott, és magával rántotta az Ikarus-USA-t is. Ekkor vette meg az Amerikai-Magyar Befektetési Alap az Ikarus-USA-t. Adósságait kifizette, így tovább folyhat a termelés, s nincs akadálya további amerikai-magyar Ikarus-kooperációnak. Ez utóbbi a jövőben feltehetően vegyesvállalati formában zajlik, a tervek szerint egyharmados magyar, kétharmados amerikai részesedéssel. Napról napra A vasasi bányászok csatlakoznak az új társasághoz A Baranya megyei vasasi szénbányászok többsége csatlakozik a jövőre megalakuló új erőműbánya részvénytársasághoz, de garanciát várnak munka- viszonyuk folytonosságának elismerésére. A bányászok többsége ezenkívül garanciát kért arra is, hogy Vasason ne jövőre, ha- # nem csak 1994 közepéig szüntessék meg a termelést, a fejtési csapatok tervszerű és fokozatos átcsoportosításával Komlóra. Ki privatizálja az Alkaloidát? Várhatóan az év végén derül ki, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. privatizálására kiírt pályázat értékelése után melyik befektetővel kezdik meg a tárgyalásokat. Lengyel Zoltán, az Állami Vagyonkezelő Rt. munkatársa elmondta: ha sikerül érdemben lefolytatni a tárgyalásokat, 1993 márciusára már döntés is születhet. Az 1991. október 1-jé- től részvénytársaságként tevékenykedő Alkaloida az ide vágó kormányhatározat értelmében 25 százalék plusz egy részvény erejéig tartósan állami tulajdonban marad. A törvényes előírások szerint a morfin és származékai gyártását csak engedéllyel lehet végezni, pontosabban erre a munkára koncessziós jogot kell kérni. Amennyiben ezt a vállalat megkapja, akkor az Alkaloida a koncessziós joggal együtt lesz eladható. Sikeres agrárpiacvédelem Rendkívül sikeresnek minősítette az agrárpiac védelmére hozott idei intézkedéseket Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A rendelkezésre álló adatok szerint ebben az évben reálértékben csökkenni fog az élelmiszerimport a tavalyihoz viszonyítva. A behozatal értéke az év első 9 hónapjában 41 milliárd forintot ért el. Matáv-alapítvány a felsőoktatásnak Vállalkozni pedig szükséges Moszkvából Indult el Vigyázat, itt emberek is laknak! Erre figyelmeztetnék mindenkit, ha tehetném. Ezjutott az eszembe, ahogy ott botladoztam a gépek, alkatrészek, lemezek és mindenféle technikai eszközök között. Pedig ez a hely a Politech- nich Holland-Magyar Kft. központja, mégpedig Gyöngyös szívében. Valamikor nem volt ilyen jól hangzó neve, hiszen Bodrogi Csaba annak idején csak egy kis „kócerájban” kezdte el a hűtőberendezések, a hűtőkamrák gyártását. — Miért pont erre adta a fejét? — Mert ehhez értek, ugyanis mérnök vagyok. — Hol végzett? — Moszkvában. Én ezt ma sem szégyellem, bűnbánatot nem érzek, mert én tanulni mentem Moszkvába, mivel akkor ez a lehetőség nyílt meg előttem. — A szocializmusban nevelkedett lelke nem tiltakozott amiatt, hogy elindult a kapitalista úton ? — Egyáltalán nem. Ugyanis politikával soha nem foglalkoztam. — Hűségesküt sem kellett tennie valaki olyannak, akit itthon hagyott? — Nehéz lett volna megtartani, de akkor nem volt senkim. — Ahogy hazajött, rögtön a hűtőberendezésekkel kezdett foglalkozni? — Jó ideig dolgoztam a Lehel Hűtőgépgyárban. Ott adtam be újításnak azt a módszert, amit alkalmazok most a berendezéseimen. Nem fogadták el. Akkor szabadalmaztattam, hogy ne használhassa senki. — Hogyan jutott vissza Gyöngyösre a Lehelből? — Elég komplikált ennek az útja. Mindig akadt egy jobb ajánlat, így aztán voltam Gyöngyösön az Áfésznél ipari osztályvezető, Bodonyban a tsz főkönyvelője... — Mint gépészmérnök? — Közben itthon elvégeztem a közgazdasági egyetemet is. Kezdetben szinte mindent magam csináltam: könyveltem, anyag- beszerző voltam, végeztem kétkezi munkát is, menedzseltem saját magamat, és mindezt itt, ebben a szülői házban. — Hogyan fogott hozzá annak idején a hűtőkamrák gyártásához? — Még tízezer forintom sem volt a bankban. Szerencsére a szüleim nagyon spórolós emberek voltak, és az ő megtakarított pénzüket kaptam meg. — Kölcsönben, kamatra? — Nem. Csak úgy tudom viszonozni nekik, hogy mindig veszek valamit. Mondjuk egy színes tv-t, vagy befizetek helyettük egy görögországi nyaralásra. — Tehát hozzákezdett a hűtőkamrák gyártásához. Csak úgy? — Ezeket nem lehet raktárra gyártani. Mindig a megrendeléstől függ a munkánk. A kamrák a telefonfülke nagyságától kezdve a teherautó-garázs méretéig terjednek. Ezek nem hűtőpultok, tehát a raktárakban tartják azokat. A belső hőmérsékletük szabályozható. Nagyon sokféle hasznosításuk lehetséges. — Honnan ismerhetik ezeket a készülékeket a vevők? — Például a kiállításokról, a jelentősebb árubemutató vásárokról. Minőségüket az is igazolja, hogy több dijat kaptam értük. — No de már ne haragudjon, mindezt itt, hogyan lehet gyártani? — Amit itt lát, ebben a zsúfolt környezetben, az csak egy kis része a cégnek. Pillanatnyilag egy ezer négyzetméteres csarnokot bériünk. — És itt meg is állnak a jövőt illetően? — Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudom. De szeretnénk továbbfejlődni. — Gondolom, rengeteget kell mennie ide-oda. Hogyan bírja el ezt a családja? — Megszokták már. De rájöttem, hogy nem csinálhatok mindent egyedül. Ezért már van főkönyvelőm, kisegítő adminisztrátorom. Ahhoz képest, hogy kezdetben itt a pincében, a saját két kezemmel, mellékfoglalkozásban állítottam össze az első darabokat... — Miért döntött úgy, hogy marad a hűtőkamráknál? — Nem titkolom, az anyagiak is serkentették az elhatározásom, hogy önálló vállalkozó legyek, de a siker lehetősége erősen befolyásolt. G. Molnár Ferenc A 3 éves távközlés-fejlesztési program technikai-technológiai változásaira készülve, a Matáv Rt. 180 millió forint törzstőkével — melynek kamatai használhatók fel — és az indulást segítő 40 millió forint törzstőkén felüli vagyonnal, Alapítvány a Távközlési és Telematikai Felsőoktatásért néven alapítványt hozott létre. Az újszerű támogatási rendszer célja egy asztalhoz ültetni a távközlési műszaki képzésben érintett egyetemeket, főiskolákat és a Matáv Rt.-t, mint üzemeltetőt, szolgáltatót. Az alapítvány címzettjei: a Budapesti Műszaki Egyetem, a Széchenyi István Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola, valamint a Mérnöktovábbképző Intézet oktatói és hallgatói, továbbá maguk az intézmények. Csúcstechnológiát kínál a Siemens A Siemens AG Österreich 1993 januárjától új területre terjeszti ki magyarországi tevékenységét: a fejlett ipari országokban is csúcstechnológiának számító felületszerelt alkatrészbeültető (SMD) automatákat kínál. A berendezés egyszerre 240-féle alkatrészből óránként maximálisan 39 ezer darabot tud beültetni egy legfeljebb 460x610 milliméter méretű nyomtatott áramköri lapba. December 19-lg Jékítiisigak a HÍRLAPBAN A Heves Megyei Hírlap december 29-én kívánja megjelentetni Idei utolsó reklómmellékletét, melyben közreadjuk az ön vagy cégének jókívánságait, egyéb közérdekű év végi információit. Szándékukat a 36/32N8ÓHS telefonon, 36/312-333-as faxon, vagy levélben december 19-lg beérkezően jelezzék.
