Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

HÍRLAP, 1992. december 10., csütörtök (NEM CSAK) FIATALOKNAK 7. A pedagógia hétköznapjai Nemcsak az iskolatáska nehéz Egymás közt ne szépítgessük a dolgot: gyakran már az alsó ta­gozatban is megáll a tudomány. Vagyis úgy és olyasmit tanulnak gyerekeink, hogy mi, szülők né­ha magát a házi feladatot sem értjük... A gyerek kérdez, segít­séget kér, szívesen könnyítenénk is a tanulás terhein, de nemcsak az iskolatáska, a lecke is nehéz. Szakmától, végzettségtől füg­gően persze a szülők egyik-má­sik tantárgyban akár az érettségi­ig vagy azon túl is tudnak segíteni a házi feladat, az otthoni dolgo­zat elkészítésében. Egyet azon­ban semmiképp ne tegyenek: ne végezzék el az iskolai penzumot csemetéjük helyett! (Pedig sok­szor nagy a csábítás: fáradt a gyerek, rengeteg más leckéje van, ráférne már egy kis játék, szórakozás stb.) Az ilyenfajta „helyettesítés” többet árt, mint használ. Attól, hogy anyuka vagy apuka kitűnően megoldja a szö­veges példákat, megírja az isko­lai kiselőadás szövegét, kisdiá­kunk egy lépéssel sem jut köze­lebb a tudás fájához. S hiába az otthoni munkáért a piros pont vagy a jeles — az iskolai megmé­rettetésen hamar lelepleződik a kegyes csalás. A túlzott szülői segítség hátul­ütője az is, hogy leszoktatja a gyereket az önálló szellemi erőfe­szítésről, és megfosztja a saját erőből elért eredmény örömétől. Hasznos támogatást adhatunk viszont a testreszabott magyará­zattal, a türelmes rávezetéssel. Otthon megvan a lehetőség arra, amit a tanóra szűkös keretei rit­kán engednek meg, hogy tudniil­lik a feladott anyag vagy példa minden nehezebben megjegyez­hető, bonyolultabb részénél megálljunk, s ismétléssel, körül­írással, a kis lépések metódusával hidaljuk át a tanulás, a lecke el­készítésének döccenőit. Ám, ahogy utaltunk rá, ese­tenként a család kollektív böl­csességével sem tudunk a gye­reknek szellemi mankóval szol­gálni. A lecke tehát a legjobb szándék mellett sem készül el — ilyenkor szokás tízpercekben a padtárs vagy az osztály valame­lyik eminens diákjának házi fel­adatát izgatott sietséggel lemá­solni — nehogy szó érje a ház ele­jét... Pedigez végképp rossz meg­oldás, hiszen olyan jelzést ad a pedagógusnak, hogy a gyerek ér­ti, tudja az anyagot, erre építve tovább lehet haladni. Az osztály halad is tovább — gyerekünk azonban nem tudja a lépést tar­tani, mert ha egyszer elvesztette a fonalat mondjuk matematiká­ból, fizikából vagy más tantárgy­ból, roppant nehéz a fölzárkózás. Ebben az esetben feltétlenül ke­ressük meg az osztályfőnököt, a szaktanárt, és mondjuk el, hogy hol, milyen nehézségeket tapasz­talunk a tanulásban. Együtt bi­zonyára megtaláljuk a módját (szakköri foglalkozás, korrepe­tálás, stb. formájában), hogy gyerekünk túljusson a nehéz anyagrészek buktatóin. (FEB) Szívesen könnyítenénk terhein — de a lecke (is) nehéz... Kutya gyerek — Mindjárt megyek, mama, csak kipróbálom a papa új borotváját! Dallamos hard-rock zenét játszanak August Förster Reservation Most akkor: valami mást! Gyöngyösön lép fel ma az Au­gust Förster Reservation együt­tes. A zenekar első nagylemezé­nek számait mutatja be a mátra- alji város dallamos rockzenét kedvelő közönségének. Különös és hosszú nevű ez a debreceni rock-ötösfogat, amely ugyan csak két éve hallat magá­ról, mégsem tartozik a nyeretlen kétévesek közé. Úgyannyira nem, hogy egész Kelet-Magyar- országon ismertté tették nevüket dallamos hard-rock zenéjükkel. Hangversenyeik ma már nem­csak Debrecenben mennek ese­ményszámba, hanem Nyíregy­házán, Miskolcon és Egerben is. Nem csoda, hisz remekbe sike­rült számuk, a „Mocskos órák” hónapokig uralta az első helyet a rádió „Rock gyermekei” című műsorának slágerlistáján. Érdekesen hangzó nevüket egy világhírű német zongorakészítő­től (aki a zongora „Stradivarija” volt) vették, ezzel is demonstrál­va: a modernizmus idején mé­lyen meghajtják fejüket a manu­ális természetű zenélni tudás előtt, tisztelik a klasszikus ver­senyszámokat. „VALAMI MÁST!” - ezt énekli-süvölti bele fantasztikus erővel az August Förster Reser­vation énekes frontembere, Per­jés Péter a hangversenytermek vibráló atmoszférájába, s tényleg MÁS az, amit ők csinálnak, mint amit ma általában hallunk: nekik elegük van abból, hogy a mai pop-rock engedett a könnyebb el­lenállás csábításának, s bizony ma már az egész műfajt nyomja rettenetes terhével a felelőtlenség, a jelentéktelenség, a felszínesség. Egyszóval: a habkönnyűség ter­he. Az August Förster Reservati­on zenéjében a könnyűségnek is súlya van, az ihletett szövegek mögött ott lüktet a megszenve- dettség, produkcióik hitelesek, az énekes elképzelhetetlenül so­kat dolgozik, s nemcsak a próba­teremben, hanem a színpadon is. Százak és ezrek azért hiszik el ne­ki, amit mond, énekel, mert ki­csit mindig meghal a deszkákon. Perjés Péter anakronisztikusán hosszú hajával, őrült hivatássze- retetével, sajátos intellektusával, elementáris akarásával jelenség­nek számít. Tulajdonképpen érthetetlen, hogy az igényesség mellett ho­gyan lehet az August Förster Re­servation zenéje ennyire populá­ris, ennyire fülbemászó, rögtön dúdolható... Tükröm, tükröm... Bőr­kozmetika, polarizált fénnyel Szakértőnk, Nagy Bernadett, az egri Gigi kozmetika vezetője ezúttal egy új és máris népszerű bőrápolási eljárásra hívja fel a szépülni kívánók figyelmét — gyanítjuk, hogy elsősorban a lá­nyok figyelmét sikerül majd fel­keltenie a következő kis cikkel. *** A kozmetikusok körében az idén kezdett elterjedni a bioptron lézerfény alkalmazása. Egyre többet hallhattunk erről a keze­lésről, és mint minden újdonsá­got, ezt is sok kíváncsi kérdés és nagy érdeklődés fogadta. Annál is inkább, mivel ehhez hasonló sikereket eddig még nem sikerült elérni a hagyományos lézerek­kel. Kutatók egy csoportja 1981- ben fedezte fel a polarizált fény biológiai hatását. Ez a fény akti­vizálja a szövetek sejtjeinek a működését, és serkenti az anyag­csere-folyamatokat. A kutató- csoport rájött, hogy széles kör­ben alkalmazható, és mivel UV- sugaraktól mentes, tökéletesen ártalmatlan. E tudományos fel­fedezések alapján fejlesztették ki a könnyen alkalmazható fényte­rápiás eszközt: a bioptron-lám- pát. A bioptron-fényterápia bioló­giai hatása a 2 vagy 3 cm mélyen levő szövetekben jelentkezik, aktiválva a sejtműködéseket, élénkítve a természetes anyag­cserét. A tökéletesen ártalmat­lan fény ennélfogva ott fejti ki hatását, ahol a hagyományos ke­zelési módszerek és kozmetikai termékek csődöt mondanak. Ki­simulnak a ráncok, a pórusok fi­nomabbá válnak, a szennyező­dések eltűnnek. Az eredmény: a bőr belülről regenerálja önma­gát, puhábbá és egészséges kiné­zetűvé válik. Fiataloknak gyakran van problémájuk szennyezett, patta­násos bőrük miatt. A legtöbb­ször ennek az elégtelen anyag­csere-folyamat az oka. Ha az anyagcserét a leírt módon, a lágy bioptron-fénnyel stimulálják, a bőr regenerálja önmagát, rend­szeres kezelés esetén a bőr rugal­masabb, tisztább és finomabb pórusú lesz. Névjegy Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola Ha élethivatásodul választod az emberek ápo­lását, gondozását, Egerben megszerezheted a megfelelő szakismeretet ehhez. A 27 éve működő Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szak- középiskola vár téged. Ismerkedj meg az iskolával 1992. december ÍO-én és 1993. január 14-én a nyűt napokon, melyeken szeretettel várnak. Név: Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola. Cím: Éger, Árva köz 1. sz. Telefon: (36)313-17. Tantestülete: 43 tagú. A diákok létszáma: 490, 15 osztályban. Nyelvek: angol, német, orosz. Szakképzés: Az egészségügy távlati fejlesztése a magasabb szakmai tudás mellett műveltebb, az em­beri kapcsolatokban nyitottabb, érzékenyebb sze­mélyiségű ápolót kíván meg. E nemes cél a világbank támogatását is elnyerte, ezért 1993 szeptemberétől a hagyományos szakkö­zépiskolai képzés mellett 2 osztály a Világbanki Project alapján magasabb szintű közismereti és szakmai tudást nyújtó képzési rendszerrel indul, amely lehetőséget nyújt a nyelvvizsga letételére is. Amire büszkék: egyre több végzett diák tanul to­vább főiskolákon, egyetemeken, és minden végzett tanuló el tudott helyezkedni az egészségügy legkü­lönbözőbb területein. Nagy gondot fordítanak a ta­nulók magyarságtudatának formálására. Ennek ér­dekében testvérkapcsolatot tartanak és csereláto­gatást szerveznek a kolozsvári 3. sz. Líceummal. Kultúra: Hagyományos, jól sikerült diáknapok színesítik a diákéletet. Az elsősök bemutatkozó műsora iskolabállal zárul őszönként. A tanulók részt vesznek a városi és megyei irodalmi, nyelvi, történelmi és műveltségi vetélkedőkön. Több or­szágos verseny díjazottja is van a diákok között mind szakmai, mind közismereti területen. Bakancsos turizmus Hátizsákkal Indiában (I) A Nagy házaspár tollából már olvashattatok egy érdekes útleírást az Orinoco indiánjai között töltött napokról. Nos, Erika és Ferenc jelenleg Indiá­ban cipeli a hátizsákot, onnan postázták újabb beszámolóju­kat... *** — Leprásan is szeretni fo­gunk! — búcsúzott vigyorogva barátnőnk. Férjem akkor már napok óta felfalt mindent, ami nem tudott elmenekülni előle, miután meghallotta, hogy az is­merősök átlag 12 kilogramm súlyveszteséggel tértek haza In­diából. Delhi repterén az izgalomtól és az éjszakai repüléstől félájul- tan zöttyentünk fel a helyi járat­ra, de azonnal magunkhoz tér­tünk, ahogy szemünk megakadt a háttámlákra nyomtatott felira­ton: „Ellenőrizd, nincs-ebomba az ülésed alatt...” S míg az elsurranó nyomorne­gyedek és vízibölény-csordák „csak” elképesztettek, az igazi „kultúrsokk” a bazársorban ért bennünket. Minden lépésnél ir­ritáló szagok, minden pillanat­ban szokatlan életképek bom­bázták az agyat. Az állatok és az emberek egymásba fonódó tö­megében a járda összefolyt az út­testtel. A kaotikus fortyogást fo­kozta a szakadatlanul berregő, dudáló, csilingelő motorok, rik­sák és biciklik cikázása, amelyek méterről méterre gyorsítva ter­rorizálták a járókelőket. Másnap Ódelhi bazársorában kilométe­reken át minden sarok újabb és újabb megrökönyödést hozott. Az egymáshoz préselt kereske­dések, kifőzdék, műhelyek sűrű­jében a piszok és az emberek szo­katlan koncentrációjával azono­sulni képtelenség volt, de kivon­ni sem tudtuk magunkat az él­mény alól — nem volt rá hely. Három héttel később egy nyu­gati csoport menekült keresztül Delhi főterén, fekete arcú, fekete szemű, fekete kezű viháncoló kölykök felhőjében. Ázsiát nem lehet európai léptékkel mérni, India viszont nem ad időt az átál­lásra. A kimerültségig bombázza az ember érzékeit, ingerli kíván­csiságát, követeli teljes figyelmét a nap minden szakaszában, és nehéz eldönteni, hogy az embe­rek mennyisége vagy a higiénia hiánya sodorja a laikust a sikító­frász szélére. (Folytatjuk) Nagy Erika Popfej-törő A legutóbbi Popfej-törőben egy fityiszt mutató kezet tettünk köz­zé, és kérdéseinkre többnyire helyes válaszokat kaptunk. Tehát: az embléma a Hobo Blues Band együttesé, énekesük, aki kivált a zene­karból : Deák Bili Gyula, és a híres kémnőről írt számuk címe mi más is lehetne, mint Mata Hari. A sorsolás nyomán e heti nyertesünk Bakondi Antal (Felsőtár- kány, Rákóczi út 62.), nyereményét postán kapja majd meg. *** Nemrég Gyöngyösön adott koncertet egy új, de máris népszerű együttes. Képünk az öltözőben készült, és kérdéseink e fotóval kap­csolatosak. 1. Mi az együttes neve, és milyen stílusú zenét játszik? 2. Hogy hívják a középen látható vendégművészt, és melyik híres együttes tagja volt korábban? 3. Mi a zenekar énekesének „civil” foglalkozása? A megfejtések beküldési határideje: december 12., a borítékra vagy a levelezőlapra kérjük ráírni: Popfej-törő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom