Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

XX-eS autókat béreljenek irodánktól. Eredményekben gazdag, békés új esztendőt kíván Önöknek irodánk! Welcometours Utazási Iroda Eger, Jókai U. 5. Tel.: 313-220, 311 -711 H ÍRLAP, 1992. december 28., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Gyermekorvos három községben Szihalmon január elsejétől űj körzeti orvos kezdi meg rendelé­sét, mivel elődje ekkortól nyug­díjba vonul. Az orvosi ellátást se­gíti az is, hogy a három község — Szihalom, Mezőszemere és Eger- farmos — önkormányzatának összefogásával és számlájára gyermekorvost is alkalmaznak a településeken. Ülést tart Füzesabony önkormányzata Kedden 10 órakor rendkívüli ülést tart Füzesabony város kép- viselő-testülete. A helyi hona­tyák több rendeletmódosítási in­dítvány sorsáról döntenek, de szó lesz az épülő új M3-as autó­pálya engedélyezési kérelméről, fellebbezésekről. Képviselői in­dítvány is elhangzik majd a város önkormányzati testületéinek, munkamódszereinek felülvizs­gálatára. Nyolcadikosok klubja Kéthetente — pénteken dél­utánonként — tartja összejövete­leit Poroszlón az általános iskolá­ban működő Nyolcadikosok klubja. Ide az iskola volt tanulóit hívják meg, akik jelenleg már más oktatási intézményben gya­rapítják tudásukat, illetve szak­mát tanulnak. A pályaválasztás előtt álló diákok összejöveteléről persze a játékos vetélkedő és diszkó sem maradhat el. Vers­és prózamondó verseny Januárban Kölcsey Ferenc emlékére vers- és prózamondó versenyt rendeznek Feldebrőn. E vetélkedőre olyan fiatalokat, általános és középiskolásokat, il­letve felnőtteket várnak, akik olyan művek előadásával kíván­nak fellépni, amelyek nem szere­pelnek a tankönyvekben. Nevez­ni január 10-ig lehet a helyi mű­velődési központban. Iskolai Hírnök Ez a nagyúti iskolások újság­jának a címe, amelynek második számát a karácsonyi ünnepekre és az iskola fennállásának 50. év­fordulójára szerkesztettek, Veres János tanár segítségével. Na­gyon sok érdekes dolgot örökí­tettek meg írásban és rajzban is a tanulók; jól szórakozhatnak rajta az idősebb nemzedék tagja is, akiket szilveszter estéjén 20 órá­tól évbúcsúztatóra hívnak a mű­velődési házban rendezendő „bulira”. Demjén ünnepe Ezzel a címmel hívták ünnep­ségre Demjén idős, pontosabban mondva 71 évtől öregebb állam­polgárait az önkormányzat tag­jai, akik nevében Szén János jegyző köszöntötte a felállított karácsonyfa mellett a tisztes kort megélt embereket. A „Demjén karácsonyán” 85-en voltak je­len, akik 500-500 forintot kap­tak, közöttük négyen 90 évesen: BozóAndrásné, Majoros József - né, Mező Józsefné és Pelyhe Györgyné. Az iskolások és óvodások sem maradtak ki az ajándékozottak sorából. Ők — akik az időseket is köszöntötték műsorukkal — 600 forintot kaptak, ebből 400 kész­pénz volt. Zenei élet Kompolton A kórus megfiatalodott... A leánykar ünnepi műsort ad A község zenekultúrában be­töltött szerepe több évtizedes múltra tekint vissza... 1962-ben dr. Latinovits Imréné énektanár és Pásztor János iskolaigazgató szervezésében a szülői munka- közösség tagjaiból jött létre az a női kórus, mely harminc éve mű­ködik már itt, s csaknem harminc éve pedig Tóth András nyugal­mazott ének-zene tanár vezeti a kórust. A fennállása óta négy­szeres ezüstkoszorús énekkar az ország számos pontján mutatko­zott be az évek során. Az idő múlásával a kórus fo­lyamatosan megfiatalodott. Az idősebb tagokat felváltották az általános iskola szép hangú nyol­cadik osztályosai. Közülük töb­ben a régi tagok unokái. A ma már csak fiatalokból álló kórus öt év óta leány karként működik. A tagok közül Pap Agnes, MoT (Fotó: Gál Gábor) nár Andrea, BlahóKatalin, Szu- romi A nett összefogó munkájá­val is erősíti a jelenleg tizenhat tagú leánykart. A kórus különösen sokat lép fel társadalmi ünnepeken, kö­zségi rendezvényeken. Klasszi­kus és mai zeneszerzők művei, többszólamú harmóniák, népda­lok szerepelnek műsoraikban, időnként citeramuzsikával és tánccal kiegészítve, például a népzenei jellegű előadásokban. Az idén nyáron a bajorországi Günzach község ifjú zenésze­inek vendégei voltak. Immár kétéves a barátság a günzachi húsztagú leány harmonikaegyüt­tessel és a szintén húsztagú fiú fú­vósegyüttessel, s folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot. Hazai szerepléseik nevezete­sebb állomása volt Füzesabony, Gyöngyös, Heves, Kisköre és A zeneiskolá­sok furulyásai Gödöllő. Helybeli fellépéseik során gyakran együtt szerepel­nek az általános iskola énekkará­val, melyet két év óta Rózsáné Semperger Zsuzsanna vezet, és a kompolti zeneiskola növendéke­ivel, akik harmadik éve tanulnak hangszeres muzsikát Kalmár Gyula zenetanár szakmai irányí­tása alatt. A leánykar már negyedik éve tartja meg a hagyományossá vált karácsonyi hangversenyét a helybelieknek, valamint a két szomszédos községben — Kál- ban és Kápolnán — is. A káli ró­mai katolikus templomban Nagy László szervezésében a Kompol­ti Leánykar, a füzesabonyi Tinó­di Kamarakórus és a káli Bartók Béla Férfikórus közös vegyeska­ri előadásában tartottak ünnepi koncertet Mozart, Fischer, Gep- hardi műveiből. Ezúttal Kápolnán került sor az ünnepi hangversenyre, ahol a kompolti leányok mellett az óvo­dások is műsort adtak Hajdúné Farkas Ildikó és Uzelmann Eni- fcoirányításával, s az általános is­kolások énekkara is fellépett Varga Kovács Anna vezetésével. Ugyancsak ezen a napon a kőm- polti római katolikus templom­ban lépett fel ünnepi műsorával a leánykar az óvodások Majdán Ferencné vezette csoportjával, s az iskola énekkara Rózsáné Semperger Zsuzsanna irányítá­sával, de szépen szerepeltek a ze­neiskola hangszeresei is. Nagy Zoltán Füzesabonyi Híradó Megjelent a Füzesabonyi Hí­radó, a város önkormányzatának tájékoztatója, amely kéthavonta ismerteti a település legfonto­sabb dolgairól a lakosságot. Az első oldalon dr. Pásztor József polgármester írt meleg hangú köszöntőt a karácsony és a kö­zelgő új év alkalmából, de meg­találhatók benne a képviselő­testület legutóbbi határozatai is. Helyi hírösszeállításuk nemcsak színesíti, hanem tartalmassá is teszi az újságot. Élénk polémiát adnak közre ä közmeghallgatás, valamint az ön- kormányzati képviselők fogadóó­ráinak tapasztalatairól, ugyanis ezek látogatottságát nem tartják kielégítőnek, s ezen javítani sze­retnének. Ennek lehetőségeiről is szólnak az érintettek. A Tinódi Kamarakórus mező­túri sikerén túl az érdeklődők ar­ról is értesülhetnek a tájékozta­tóból, hogy éppen egy éve mű­ködik a város könyvtárában a Kísérleti Színházi Műhely kö­zépiskolások részvételével. Mű­soraikat, összejöveteleiket kissé szokatlan környezetben, a könyvtár padlásán tartj ák, amely egyben romantikussá is teszi az eseményeket. Amikor a lengyel szerző, Slavomír Mrozek „Rend­őrség” című abszurd komédiáját mutatták be, megjelent az elő­adáson Rafál Wisniewski, a Len­gyel Kulturális és Tájékoztatási Központ új igazgatója és a Len­gyel Köztársaság nagykövetsé­gének konzulja, Leszek Hensel. A lányok produkciója annyira megnyerte a vendégek tetszését, hogy meghívták őket egy buda­pesti vendégszereplésre. A műhely tagjai a Gyermek- színjátszó Stúdióval közösen, a karácsonyt megelőzően Maurice Maeterlinck „Kék madár” című meséjét vitték saját átdolgozás­ban színpadra. A gyorsabb ügyintézésért Számvetés Dormándon Füzesabonyban a több mint két évvel ezelőtti helyhatósági választások óta sok minden tör­tént. A város képviselő-testülete és polgármestere jó szándékkal, gőzerővel látott feladatai elvég­zéséhez. Noha az eltelt időszak­nak voltak ugyan botrányokkal fűszerezett percei is, eredménye­ket már fel lehet mutatni. De most nem is erről kívánok szólni. Sokkal inkább arról, hogy miként lehetne működésünket még gyorsabbá, a lakosság által még inkább elfogadhatóvá tenni. Hiszen ismeretes, hogy a — rossz értelemben vett — bürokrácia napjainkban elképesztő mérete­ket ölt. Aminek sajnos a csírái a füzesabonyi képviselő-testület­ben is felfedezhetőek. Nevezete­sen: a testület révén létrehozott bizottságok zömében. Tudniil­lik, a 13 megválasztott képvise­lőre jelenleg hét állandó bizott­ság feladatainak sokasága hárul. Természetesen a bizottságok fel­állításakor még senki sem sejt­hette, hogy a soros ülések meny­nyi energiát, mennyi időt emész­tenek majd fel mind a képvise­lőktől, mmd az apparátustól. S miután a képviselők teendőiket társadalmi megbízatásként gya­korolják, a főállású munkavi­szonyból eredő kötelezettségek nagyon sokszor meghatározzák mozgékonyságukat, s behatárol­ják tevékenységüket. így előfor­dul, hogy egy-egy bizottsági ülés határozatképtelen... Érdemes megemlíteni, hogy egy-egy adott esetben a hatáskör „olyannyira” tisztázott, hogy egy ügyet több bizottság is tárgyal, mire a képviselő-testület ele ke­rül. Ez egyfelől jó — mert alapo­san átrágott téma kerül a végső megvitatásra —, másfelől viszont rossz, mivel hetekig-hónapokig eltarthat az ügy előkészítése. A fentiek tükrében merészel­tem a minap önálló képviselői in­dítványt beadni a következő ön- kormányzati ülésre, kérvén, hogy a városatyák vizsgálják fe­lül munkamódszereiket, tegyék hatékonyabbá a működést. Am hogy az indítványom milyen ha­tást vált ki, ma még csak elgon­dolni lehet: ám ha a képviselők a presztízsveszteségen úrrá tudnak lenni — hiszen egy-két pozíció (bizottsági elnöki, tanácsnoki) meginoghat —, akkor a ciklus hátralévő másfél évében a mun­ka sokkal dinamikusabbá válhat. Szajlai Csaba városi képviselő Munkájának félidejéhez érke­zett a dormándi önkormányzat is, ezért úgy határoztak: össze­hívják a falu lakosságát, és be­számolnak, mit végeztek eddig. A polgárok elé Ferencz Vilmos polgármester állt ki, hogy előad­ja a falu vezetésének számveté­sét. A hallgatóság megtudhatta: nem sikerült olyan jegyzőt hozni a faluba, aki sokoldalú, a jogban járatos, és lelkiismeretes munkát végez. Viszont felújították és ki­bővítették a volt tanácsházát, így a hivatal zavartalanul dolgozhat. A falu életének legnagyobb eseménye az volt, amikor 1991. január 1-jén önállósodott, és kü­lönvált Füzesabonytól. Ez azt je­lentette, hogy szinte minden in­tézményt újra kellett szervezni. Megszűnt az öregek napközi ott­hona, de a rászorulók továbbra is kaphatnak ebédet. Viszont min­den híresztelés ellenére nem zárt be a Remenyik-emlékház: a be­rendezést restaurálják az egri vármúzeumban, s felújították a ház belsejét is. A legnagyobb elmaradás Dor­mándon a kulturális életben mu­tatkozik — állapította meg az ön- kormányzat beszámolója. Sem pénz, sem szakember nincs. Igaz, túl nagy igény sem mutatkozik a helybeliek részéről: nem látogat­ják a könyvtárat, bezárt a mozi is. Egyedül a citerazenekar műkö­dik kitartóan. De újjáéledt és vi­rágzik a Dormándi Sportegyesü­let, azon belül is a kézilabda­szakosztály, amely az őszi baj­nokság 3. helyezettje lett. A beszámoló nem hallgatta el, hogy kevés a községben a peda­gógusok fizetése, akik emiatt sztrájkkal fenyegetőztek. A falu vezetése viszont arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a gye­rekek nevelését nem lehet politi­kai manővereknek kitenni. Van számtalan állástalan tanár, akik­kel helyettesíteni lehet az elége­detlenkedőket. Sajnos, egyéb­ként is akad munkanélküli bőven a faluban, szám szerint 109, ez a lakosság 11 százalékát jelenti. Jó és lelkes volt az önvédelmi csoport, de működésüket külön­böző okok miatt mégis be kellett szüntetni, de szeretnék majd új­raindítani a tevékenységüket. Megoldódott a szervezett sze­métszállítás is, amire évek óta vártak. Ennek ellenére még min­dig vannak illegális szemétlerakó helyek, de az elkövetkező idők­ben szigorúan ellenőrzik majd a szemét útját. Sokat gyarapodott a falu az el­múlt két évben: folytatódott a vízvezeték-hálózat építése, ki­épült a gázvezeték. Éelújították az I. és a II. világháborús emlék­művet, a ravatalozót, új helyre költözött az orvosi rendelő, és felszerelése is gyarapodott. Több közművesített telket alakítottak ki az építkezni vágyóknak, s je­lentősen hozzájárultak a temp­lom tetőzetének felújításához. Végezetül a jövőről volt szó: már most tudni vélik az önkor­mányzatban tevékenykedők, hogy a pénz kevesebb lesz az idei­nél, szűkösebb esztendő követke­zik. Pedig feladat lenne bőven: fel kellene újítani az óvodát, az is­kola lapos tetejét; utakat kellene építeni, a meglévőkre aszfaltbur­kolatot húzni. A nagy cél pedig a telefon bevezetése, amelyet a jö­vő év végére ígérnek. -sj­Remekeltek a besenyőtelki gyerekek Egy képeslap hátlapjára... Az elmúlt hét végén beérett a gyümölcse a több hete tartó elő­készületnek, amely az általános iskola tanulóinak műsorát meg­előzte Besenyőtelken. A közön­ség zsúfolásig megtöltötte az ok­tatási intézmény színháztermét. Mielőtt az iskolások műsora megkezdődött volna, a község lelkésze, Herczeg József esperes úr szólt a jelenlévőkhöz. Kifeje­zésre juttatta a szeretet ünnepé­nek jelentőségét, kérve a jelenlé­vőket: jó lenne, ha ez a szeretet, egymás megértése, segítése a ka­rácsony elmúltával, az új évben, a hétköznapokon is uralkodóvá válna. Ezt követően kezdetét vette a háromórás műsor. Elsőként az 1/a osztályosok mutatták be „Kisded született” című műso­rukat. Ezután a 3/a osztályos ta­nulók léptek színre a „Mese a há­rom karácsonyi galambról” című játékukkal. A 3/b osztályosok „Az ezüst hajú angyalkát” jelení­tették meg. Később a 3/a osztá­lyosok a „Mesés karácsonyvá- rás” jelenetét adták elő. Az ötö­dik műsorszám a bábos betlehe- mezés volt. Felléptek még a 2/a és a 2/b osztályos tanulók is. Az­tán a 4/b osztály következett Andersen: „A fenyőfa” című meséjével. A szünet előtti utolsó műsorszámot a Mucsi László ta­néve által vezetett „Violin” zenei szakkör tagjai produkálták, nagy tapssal jutalmazva. A szünetet követően a „na­gyobbak” következtek. A hitta- nos tanulók pásztorjátékot mu­tattak be, majd a kezdő angol szakkörösök jeleskedtek, termé­szetesen angol nyelven. Sikert értek el az 5/b osztályos tanulók is, akik a „Mese arról, hogy a hó­pehely is virág” című játékukkal lepték meg a nézőket. Ugyanígy nagy taps kísérte a felső tagoza­tos tanulók „betlehemi játékát”. Este 8 órát mutatott már az óra, amikor elérkezett a hosszan tar­tó, élvezetes műsor befejező szá­ma. Ekkor az énekkar tagjai lép­tek a színpadra, és produkciójuk méltó befejezése volt ennek a fel­ejthetetlen élményt nyújtó mű­sorsorozatnak. Poilyák Pál A híres-nevezetes, történelmi múltú Feldebrő— a falu címeré­vel és a települést bemutatni hi­vatott öt képkockával — most újabb „példánnyal” szaporíthat­ja a képeslapgyűjtők kollekció­ját. A Szent István idejében váro­si rangú település látképe épp­úgy szemet gyönyörködtető, mint a híres altemplom varázsla­tos oszlopai, valamint freskói. S a táj vonzerejét erősíti a borospin­ce is, akárcsak a debrői hársleve­lű a maga jellegzetes címkéivel. Való igaz, nélkülözhetetlenek az ilyen képeslapok, hiszen — túl a lokálpatriotizmuson — komoly szerepet játszanak-játszhatnak — egy-egy település megismerte­tésében, ezáltal pedig az idegen- forgalom fellendítésében... „----------­Már ezen az új képeslapon küldtek üd­vözletét a bostoni test­vérközösség­nek is...

Next

/
Oldalképek
Tartalom