Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
HÍRLAP, 1992. december 24., csütörtök, karácsony { SPORT 15« Pacalpörkölt és röplabda Az idei bajnokságban bőven volt örömben részük az Eger SE röp- labdázóinak. Cserkaszova — a felvétel jobb szélén — alaposan kitett magáért ebben a szezonban (Fotó: Szántó György) Október elsején múlt három éve, hogy Tatjana Cserkaszova magyar földre lépett, még pontosabban megérkezett az Eger SE röplabdacsapatához. Véletlenül került ide. A luganszki születésű játékos már azt forgatta a fejében, hogy befejezi a pályafutását. Három hónapja már nem is edzett, amikor engedve az akkor Egerben röplabdázó Bukina unszolásának, aláírta a szerződést a piros-kék klubbal. Fél, legfeljebb egy évre készült. Aztán ittragadt. Az idei szezonban szinte minden mérkőzésen a csapat lelke, motorja volt. A legnagyobb „kritika”, ami őt érte, így hangzott: — Kár, hogy túl van a harmadik ikszen! (Bocs, Tánya!) Az elmúlt években nemegyszer próbáltam szóra bírni, de mindig egy elutasító nem volt a válasz. Ki tudja, hányadik próbálkozásomat kísérte végül is szerencse. Amikor a beszélgetésre készültem, egy közelmúltbeli történet jutott az eszembe. Megosztom önökkel. Egyik utazásunkkor, még Magyarországon, megálltunk ebédelni. Az önkiszolgáló falán függő táblákat pásztázva, egyszer csak ismerős feliratra tévedt Tánya szeme: — Csirkegomb? — nézett rám kérdőn. — Talán inkább comb — javítottam ki. Ám mégsem ezt, hanem ugyanazt választotta, mint jómagam. — Mi ez? — mutatott a tányérra. — Pacalpörkölt. Láttam rajta, hogy nem tudja, mi fán terem ez az étek, de mivel „ízlett” neki az illata, jó étvággyal megette. Csak az ebéd után ecseteltem Tányá- nak, hogy valójában miből is készül a pacal... Láttam, a gombóc ott van a torkában, nagyokat nyelt, kényszeredetten mosolygott, de az ebéd nem köszönt visz- sza. Másnap a csapat kikapott, mellesleg jegyzem meg: nem a pacal miatt... Tánya azon kevés röplabdás idegenlégiós közé tartozik, aki magyar bajnoki címet nyert, no meg ráadásként egy ezüstöt és egy bronzot is. Ä CSZKA- Moszkvával is bajnokcsapat tagja volt, de mint mondja, ég és föld a különbség a két siker között. — A CSZKA katonacsapat, nekünk alig volt szurkolótáborunk. Én el sem akartam hinni, hogy ilyen közönség is létezik, mint az egri. Fantasztikusak ezek a fiúk, de bevallom, a hangos buzdításuktól néha már megfájdul a fejem. Az olvasóban joggal merül fel a kérdés, hogy milyen nyelven csevegtünk. Nos, magyarul. Igen, Tánya egész jól elsajátította a nyelvünket — leszámítva a csirkegombot —, pedig emlékszem, nem is oly rég még arra sem lehetett rávenni, hogy egy tőmondatot kiejtsen a száján magyarul. Biztos vagyok benne, hogy ebből a szempontból jó hatással volt rá Szása fia, aki ’91 januárjában követte Egerbe. — Tessék engem is kérdezni — szól közbe Szása, aki bő egy év alatt „állt át” a magyarra, s mint mondja, bár a kezdet kezdetén kényelmetlenül érezte magát az új környezetben, hamar megszokott nálunk, és sok barátot szerzett. — Nekem a második év volt a legnehezebb — fűzi hozzá Tánya. — Szeptembertől egyedül maradtam Egerben, mivel Bukina elment. Szása még nem jöhetett Magyarországra, ő akkor kezdte az első osztályt. Hároméves korától mindig velem volt, nagyon hiányzott... Megemlítem neki a „kínai ügyet”. Véletlenül szemtanúja voltam, amikor megtudta, hogy az egyik játékos az ő helyén is szóba jöhet. Mi tagadás, Tánya e hír hallatán kissé kiborult. — Úgy gondoltam, hogy ha a kínai lány valóban olyan jó, mint amilyennek hittük, akkor nekem nincs helyem többé az ESE-ben. A kispadot én nem vállaltam volna el. Konkurenciát ugyan lehet csinálni, de én harmincévesen már nem tudtam volna rivalizálni egy nálam jóval fiatalabb lánnyal. Aztán arról beszélgettünk, hogy még sohasem töltötte Magyarországon a karácsonyt. Ilyenkor — kihasználva, hogy szünetel a bajnokság — hazautazik Moszkvába. Most is az orosz fővárosban tölti a december végi napokat. Vajon Tánya hol érzi igazán otthon magát? Szülővárosában, Moszkvában, talán Egerben? — Tudod, harmincévesen fontos, hogy legyen az embernek valamije. Nekem ezt a valamit jelenti a moszkvai lakásom. Ide csupán ez köt. Luganszkban élnek a testvéreim és édesanyám, a hazám ott van, ahol születtem. Egert nagyon megkedveltem, a szívemhez nőtt a város. (Szása erre nagyokat bólogat.) Ha csak egy-két napot töltök távol a várostól, nincs honvágyam, de ha hosszabb időre elutazom, hiányzik Eger. Amikor az első év után visszamentem Moszkvába úgy, hogy nem tudtam, jöhetek-e visz- sza, nem tagadom, egy kicsit bánatos voltam. Tánya szeretne még pár évet eltölteni a röplabdapályán. Azt magyarázza, hogy számára nem megerőltető a mérkőzéseken játszani, viszont az edzéseket már nem tudja teljes intenzitással végezni. Ezért is örül annak, hogy Kosziba István könnyítésként elengedett neki heti két foglalkozást. Arról, hogy mi lesz akkor, ha végleg befejezi a röplabdázást, nem szívesen beszél. Áz a kérdés mégis kikívánkozik belőlem, hogy szeretne-e Egerben maradni? — Igen, jó lenni itt élni — hangzik a tömör válasz. Budai Ferenc Az év legjobb sportolói A sportújságírók az idén is szavaztak arról, hogy kit tartanak az idei év legjobb sportolójának, csapatának és edzőjének. Szinte már hagyomány, hogy 1992-ben is Darnyi Tamás, valamint Egerszegi Krisztina úszók kapták a legtöbb voksot. Darnyi 801, Egerszegi 1026,5 ponttal végzett az élen. A férfiaknál a birkózó Farkas Péter (572,5) lett a második, megelőzve a vívó Szabó Bencét (497). A nőknél a tornász Ónodi Henrietta 688 ponttal érdemelte ki a második helyet, míg ezúttal a harmadik helyre a kajakozó Kőbán Ritát tette a szaksajtó. és Darnyi 1992 edzője Kiss László lett. Toronymagasan megelőzve Széchy Tamást és a cselgáncsozók trénerét, Moravetz Ferencet. Áz idei esztendő legjobb csapata címet a női kajak-négyesnek — Kőbán Rita, Mészáros Erika, Dó- nusz Éva, Czigány Kinga — ítélték oda az újságírók. Második lett a férfi párbajtőrcsapat — Hegedűs Ferenc, Kolczonay Ernő, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián, Totola Gábor —, harmadik pedig a női párbajtőrcsapat — Horváth Mariann, Nagy Tímea, Szalay Gyöngyi, Szőcs Zsuzsa, Várkonyi Marina. Eger díszpolgára a 85 éves Bárány István „Jön Bárán, úszik!” Egerben közismert volt a harmincas évek elején a következő történet: egy alkalommal a vasútállomáson óriási tömeg szorongott a peronon, szemlátomást sehová sem készülődtek, vártak valakit. Egy utas a csődület okáról tudakozódott, mire egy tót atyafi őszinte megdöbbenéssel válaszolta: „Hát nem tudja?! Jön Bárán, úszik!” Hát igen, hajdanán jóval népszerűbb volt az úszás, mint manapság. A versenyek zsúfolásig megtelt lelátók előtt zajlottak, sőt — mint a fenti történet bizonyítja — egy-egy siker után még népes fogadóbizottság is kizarándokolt a pályaudvarra a hazaérkező úszók elé. Korántsem mellékes, hogy érdemes is volt versenyekre járni, hiszen a húszas években olyan csodálatos úszóknak lehetett drukkolni, mint a Bitskey testvérek, Szigritz Géza, és nem utolsósorban Bárány István, aki a valaha élt legeredményesebb egri úszó. Milyen eredményeket tudhat magáénak az idén 85. évébe lépett, de még mindig fiatalos, friss szellemű Pista bácsi? Csak a legfontosabbakat említve: az 1928-as amszterdami olimpián ezüstérmes Johny Weismüller, a későbbi Tarzan mögött. A rá következő négy évben négy Európa-baj- nokságot nyert meg, és öt kontinensrekordot állított fel. Tizenhétszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára magyar bajnokságokon, amivel kiérdemelte a Magyarország örökös bajnoka címet. Európában elsőként úszta le a 100 gyorsot egy percnél rövi- debb idő alatt. A napokban az OTSH dísztermében Gallov Rezső átnyújtotta neki a Magyar Köztársaság Sportdíját, amelyhez sportmesteri cím is tartozik. Dr. Ringel- hann György és dr. Székely Ferenc pedig a nyakába akasztotta a díszpolgárságot jelképező nemes veretű láncot. Közvetlenül az ünnepélyes aktus után kérdeztük meg a sokszoros bajnoktól, hogy milyen érzéseket ébresztett benne a szülőváros elismerése. — Most úgy hiszem, képtelen vagyok szavakba önteni mindazt, amit itt belül érzek — felelte könnyes szemmel Tarzan hajdani ellenfele. — Hallatlanul jólesik, hogy nem felejtettek el, holott már évtizedek óta a fővárosban élek. Csak hát a szülőváros olyan, mint az anya. Bárhová is vethet a sors, nem tagadhatjuk meg egymást. — Gallov Rezsőtől is átvehetett egy értékes állami kitüntetést. Ez utóbbi hányadik a sorban? — A tizedik, de mégis az egyetlen. Az előző kilencet elvették tőlem. Nyilván úgy gondolták, nem megfelelő időben kaptam, és nem szolgáltam rá... — válaszolta inkább tréfálkozva, mint szomorúan. — Visszatekintve pályafutása kezdetére, az édesapja milyen szerepet játszott abban, hogy világhírű sprinter lett? — Talán furcsa, de minden abból fakad, hogy rettentően féltett, eleinte 50 méternél többet nem is úszhattam versenyen. Később, mint a MESE szakosztály- vezetője, már a 100 méterbe is beleegyezett. így lettem vágtázó. — Miért féltette a hosszabb távoktól az édesapja? — Apai ágon generációkon át tüdőgyengeség vonult végig, és jóapám attól tartott, hogy ezt én is örököltem. — Versenyzőként három olimpián vett részt. Az 1924-es párizsiról tudjuk a legkevesebbet... — A focisták alaposan kikaptak Egyiptomtól, az országos sportvezetés megneheztelt rájuk, és adott egy helyet az úszóknak a párizsi olimpiára utazó küldöttségben. így jutottam én ki a francia fővárosba. Reggeltől estig a versenyeket bámultam, az egész nagyon lenyűgözött. Nem csoda, hogy nem ment az úszás, s legjobbamtól, az 1:04-től mesz- sze elmaradtam. — Négy év múlva viszont csak Weismüller előzte meg. Táv közben nem érzett sanszot a győzelemre? — Nem tudom. Én egy erősen koncentráló típus vagyok, beugrottam a vízbe, teljes erővel úsztam, s amikor célba értem, csak a boldog kiáltásokat hallottam: „Második vagy, második vagy!” — Miért nem sikerült jobban az 1932-es Los Angeles-i olimpiai szereplés? — Az olimpiát augusztusban rendezték, s én már — jó formában — júniusban a tengerentúlra utaztam, gondoltam, végigver- senyzem a nyarat. A házigazdák viszont megijedtek, mert a válogatón megvertem a legjobbjukat, s ettől kezdve alig indulhattam versenyen, de ha mégis, csak yar- dos medencében. Erősen visszaesett a formám... — Mi a titka, hogy Pista bácsi még ilyen jó erőben van? — Kétszer búcsúztattak az orvosok: egyszer féléves koromban, másodszor, amikor 1975- ben háromszor kaptam tüdő- gyulladást. Úgy látszik, igaz a mondás: akinek halálhírét keltik, az hosszú életű lesz... Buttinger László Pulii repülhet Reméljük, most az egyszer nem kiabáljuk el, hogy FIFÁ-já- tékvezetőnk, Puhl Sándor a hét végén valóban repülőre ül, és irány Katar, ahol az ottani labdarúgó-bajnokság mérkőzéseinek vezetése vár rá. Megérkezett ugyanis a repülőjegy, így biztosra vehető, hogy vasárnap reggel Bécs-Isztambul-Bahrein érintésével elrepül Dohába, Katar fővárosába. Szilveszteri futás a Népstadionnál „Fussunk át 1993-ba a Frutta Plusszal” felhívással szilveszteri futást rendeznek a Népstadion területén. A verseny, amelynek távja 3500 méter, 1992. december 31-én 2 perccel éjfél előtt indul. Nevezni december 28-30. között a Kiskörcsarnok pénztáránál lehet 16 és 19 óra között 350 forint ellenében, amely egyben belépőül szolgál a Budapest Sportcsarnokba az éjfél utáni Arató-diszkóra. Értékes ajándékok találnak gazdára, az első helyezett dija egy személygépkocsi lesz. Egri bankfiók szakmai gyakorlattal rendelkező TITKÁRNŐT keres. Érdeklődni lehet: a 36/320-488; vagy 36/320-242 telefonon. ^ ) KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJ ÉVET kíván a PERFEKT PÉNZÜGYI SZAKOKTATÓ ÉS KIADÓ VÁLLALAT 4. sz. kirendeltsége minden kedves hallgatójának. perfekt PÉNZÜGVI SZRKOKTfiTÓ 6S KIADÓ VÁLLALAT J Gyöngyös központjában lévő, jól bevezetett, melegkonyhás, elismert színvonalú HUSZÁRKERT VENDÉGLŐT (Rózsa u. 8.) a tulajdonosok ÜZEMELTETÉSRE BÉRBE ADJÁK a teljes felszerelésével együtt. A versenytárgyalás 1993. január 3-án (vasárnap) 12 órakor lesz a vendéglőben. Előtte 10 órától az Ingatlan megtekinthető. Induló licit 100.000 Ft + ÁFA havonkénti bérleti díj + 500.000 Ft kaució. A versenytárgyaláson való részvétel feltétele 150.000 Ft foglaló (bánatpénz) letétbe helyezése a helyszínen a kezdési időpontig, ^ valamint a bérleti szerződés teltételeinek elfogadása és aláírása. ^ MARKER KFT. OTBC KÜLKERESKEDELMI OKTATÁSI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KFT. NE TÖRJE A FEJÉT hogyan láthatja el üzletét külföldi áruval! Februárban induló új, középfokú végzettséget nyújtó KERESKEDŐ SZAKTANFOLYAMAINKON megtanítjuk Önt a külföldi beszerzés lebonyolításának lehetőségeire! További februárban induló szaktanfolyamaink: — FELSŐFOKÚ KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMI (ÜZLETKÖTŐ) — KÖZÉPFOKÚ VÁMKEZELŐ — VALUTAPÉNZTÁROS és ÜGYINTÉZŐ Hívjon bennünket a (36) 311-847-es számon, vagy keressen fel személyesen az alábbi címen: Eger, Kossuth L. u. 9. Érdeklődéséré részletes tájékoztató anyagot és jelentkezési lapot küldünk! Bárány István (jobbról), mellette Bitskey Aladár és Zoltán fénykorukban, erejük teljében. Bárány István a maga idejében Európa legjobb sprinterűszója volt, ő úszott a kontinensen először egy percen belül száz gyorson (Archív fotó)