Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-24 / 303. szám

12. KARÁCSONYI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. december 24., csütörtök Beszélgetőpartnerünk: Lenke néni Komlds Juci unokájáról, a nagymama hivatásáról, a Szomszédokról és a csipkegallérról Hosszú pályafutása alatt volt Nyilas Misi és a János vitézben Iluska, a kaméliás hölgy és a szó­kimondó asszonyság, meg Szabó Sándor immáron legendás emlé­kű Cyranójának szépséges Ro- xanja. Az utóbbi években pedig egy ország Lenke nénije. Beszél­getésünk időpontját unokája időbeosztásához igazodva egyeztettük, és amikor lakásán találkoztunk, majdnem rákér­deztem: hogy van Alma? — Komlós Jucival véget ér a legendás Komlós-dinasztia? — A lányom, Földessy Margit is színésznő, Márk, a 15 éves kis- unokám még nem tudni, milyen pályát választ. Én nem bánnám, ha folytatódna a hagyomány, és ő is beállna Thália papjai közé. Ugyanakkor azt is világosan lá­tom, hogy egyre kegyetlenebb ez a pálya. Margit rengeteget szink­ronizál, szinte fordított életet él, nappal alszik, éjszaka — amikor könnyebb egyeztetni a kollégák­kal — a filmgyárban dolgozik. Ezért is jó, hogy itt vagyok főhi­vatású nagymamának, aki törő­dik Márkkal. Azt szeretném, mint a világ minden nagymamá­ja: legyen boldog az unokám. Egyéni és közéleti nyelvhasználatunk jelenségeiről, karácsonyi gondolataink tükrében Jézus születése napján béké­vel, szeretettel, megértéssel, rész­véttel, szelídséggel, békességes csöndességgel, derűs melegség­gel töltözik világunk, s benne vi­selkedésünk, beszédünk és nyelvhasználatunk. Karácsonyi gondolataink körében első he­lyen kell megfogalmaznunk, mi az oka annak, hogy a karácsonyi közcsendességgel szemben egyéni és közéleti életünk hét­köznapjaiban eláraszt bennün­ket a szemet, fület betöltő ricsaj, s nem a karácsonyi est békés csöndje köröz felettünk, hanem a „ricsajjá őrjített zene” (Ladányi Mihály: Capriccio). Hogy karácsonyi gondolata­ink színesítésében szerepet ját­szottak azok a költői érzések, amelyek a karácsonnyal kapcso­latos versekben is megfogalma­zódtak, annál is inkább, mert va­lamennyi karácsonyi vers szöve­geinek kulcsszavai között tartal­mas gondolatok olvashatók köz­leményünk címével kapcsolatos mondanivalóról is: „Világíts, Karácsony, tüzed nélkül a világ/ idétlen, kusza dolgok halmaz. /Ragyogtasd föl benne a rendet.” (Kerék Imre: Karácsonyi vers) Egyéni és közéleti nyelvhaszná­latunk nemkívánatos jelenségei sem véletlenül jutnak a költők eszébe éppen a karácsonyi bé­kességes csendben, ahogyan er­ről ezek a versrészletek is tanús­kodnak: „Angyal zenéje, gyer­tyafény/ győzött érdességemen” (Áprily Lajos: Karácsony-est). „Káromlás ne igázza le szánkat, gorombák szaval senkit se sért­sen ” (Tompa Mihály: Karácso­nyi vers). Beszedkörnyezetünk alpári hangneme, csúnya szavainak fröcskölése, a goromba minősí­tésekben zubogó megszólítások, társalgási formák és módikteszik próbára idegeinket, gyengítik nyelvérzékünket a tartalmas, az ízes, s az érzékletes nyelvi lele­mények iránt. Karácsonyi gon­dolataink tükrében szinte az elvi- selhetetlenség határáig szökött fel közéleti, politikai életünk po­rondjain olyan jelenséghalmaz, amiről az a nyelvhasználati gya­korlat árulkodik, hogy kulcssze­repet játszanak szó- és nyelv- használatunkban a szófröcskö- lés, a goromba stílus nemkívána­tos jelenségei. A képernyőn, a rádióban, a sajtó hasábjain döb­benetes mennyiségben jutnak közlő, kifejező szerephez az acsarkodik, acsarkodás, áskáló­dik, áskálódás, akadékoskodik, akadékoskodás, vádaskodik, vá­daskodás, gáncsoskodik, gán- csoskodás, gyalázkodik, gyaláz- kodás, sérteget, sértegetés, vádol, vádaskodás, civakodik, civako- dás, gúnyolódik, gúnyolódás, rá­galmaz, rágalmazás, viszályko- dik, viszálykodás, mocskolódik, mocskolódás, vicsorog, vicsor­gás, vagdalkozik, vagdalkozás, kapok-adok sértegetés, pocskon- diázás, torzsalkodik, torzsalko­dás. Ezekre a rosszalló fogalmi és használati értékű nyelvi formák­ra utal a sajtóbeli címadás is: Szavakból gyúrt bombák rob­bannak (Magyar Nemzet, 1992. okt. 8.) Karácsonyi gondolata­ink tükrében a túltengő politikai élet, az elvtelen pártoskodás szinte közérzeti tényezővé tette a bőbeszédűséget, az agyonbeszé- lést, még inkább a mellébeszé­lést, amelyekben a hiteltelen szó­bőség játssza a főszerepet, s nem a téma, a mondanivaló, s a gon­dolatközlés célszerű szolgálata. A magyar könyvkiadók kará­csonyi ajándékaként jelent meg a Názáreti Jézus című könyv is, s a szelíd másságot képviselő Jézus Krisztus, az Istennek fia, az Em­ber fiának is nevezte magát. Karácsonyi gondolataink tük­rében kell és lehet szabnunk azt a követelményt, hogy emberi han­Új reklámfogás Benzinért — bélyeget Az utóbbi években a reklám- szakemberek felismerték, hogy óriási vonzerő rejlik a bélyegek­ben. A Shell cég üzemanyaga népszerűsítésére például kagylót ábrázoló bélyegeket nyomatott, s megajándékozta vele minden vásárlóját. Néhány hónap eltel­tével ugrásszerűen megnőtt a Shell-kutak forgalma — más ku­takkal szemben. Mint kiderült, nem elsősorban a szülők, hanem az autókban hátul helyet foglaló gyerekek szorgalmazták, hogy ott tankolják meg az autót, ahol bélyeget is kapnak cserébe. A bélyeg reklámhordozó erejét más fogyasztási cikkeknél is si­kerrel hasznosítják. A japán sör, a francia bor amerikai piacra tör­ténő bevezetésekor a vásárlók gyakran találtak a palackok mel­lett borítékot, amelyben 2-3 szép bélyeg lapult. — Tulajdonképpen miben rej­lik a bélyegek vonzereje? — kér­dezem Zalavári Istvánt, a Phila- telia Hungarica Kft. igazgatóját. — Egyrészt az esztétikai érté­kükben, hiszen szépek, mint egy festmény vagy egy könyv. Jólesik megnézni, tanulmányozni. Elő­ször minden ember ártalmatlan kedvtelésnek tartja, később azonban legtöbbjüknek szenve­délyévé válik a gyűjtés. Másrészt viszont jó pénzbefektetés, hiszen minimum évi 4-5 százalékos ér­téknövekedéssel számolhat a ko­moly gyűjtő. — A hazai gyűjtők azonban éppen arra panaszkodnak, hogy az elmúlt évtizedekben keletke­zett gyűjteményeik elértéktele­nedtek. Nemhogy emelkedett volna az áruk, de még névértéken sem kelnek el a piacon. Hogyan alakulhatott ki ez a visszás hely­zet? — Egy elhibázott üzletpoliti­ka eredményeként. A ’60-as évek elejéig jó ára volt a magyar bé­lyegnek itthon is, külföldön is. 1963-tól azonban a Magyar Pos­ta megnövelte a kibocsátott bé­ljegek számát, s mivel alacsony áron adta, mindenki hozzájutha­tott. A bélyeg azonban annál ér­tékesebb, minél kevesebb van be­lőle. így következhetett be az ér­tékvesztés. Azóta persze, a posta is felismerte, hogy ez az út nem vezet sehová, ezert jövőre — a most kibocsátott Magyar Bélye­gek Katalógusa szerint — mind­össze ezer forint névértékben bocsát ki új példányokat. Ez 40 fajta bélyeget jelent, a korábbi hatvannal szemben. (FEB) gon, emberi nyelven, az emberi tisztesség megbecsülésének je­gyében használjuk a nyelvet szó­ban és írásban egyaránt. A kará­csony meghitt óráiban őszintén kell hinni az emberszabású világ­ról beszélő és értekező szakem­berek, köztük a közéleti, politi­kai és gazdasági életünkben te­vékenykedőknek, hogy meg kell állítanunk mindennapi beszéd­tevékenységünk romlását; az in­dokolatlan nyelvhasználati sza­badosságot, gusztustalanságot. De nem a szépelgő, nyájaskodó, üres és semmitmondó lelkende- zést kérjük számon, hanem a tar­talmas, a hiteles és hasznos mon­danivalót nyelvileg és gondolati­lag helyes megfogalmazást. A köntörfalazó üres nyelvi formálásra is érvényes a karácso­nyi gondolatkörbe jól beilleszke­dő szólásszerű megnyilatkozás: Olyan üres, mint Jézus nélkül a karácsony! DrBakosJózsef Megmondom őszintén, egy ki­csit pesszimista vagyok a jövőt il­letően. Annyira összekuszálód- tak a dolgok, az emberek csak a pénzre hajtanak. Nem tudom, mikor van idejük egy kis boldog­ságra. — Lenke néni is aggódott emiatt a Szomszédokban. — Igen, Horváth Ádám ara­nyosan rám úja Lenke szerepét, a teleregény folytatásait mindig az élethez igazodva alakítja. Ko­rábban itt a környéken művész­nőnek, a közelebbi ismerősök Jucikénak szólítottak. Mostaná­ban egyre többen hívnak Lenke néninek. Érdeklődnek, hogy van a féljem, Takács úr, recepteket kérnek tőlem. Jó néhányan meg szerették volna horgolni a Szom­szédokban többször hordott csipkegalléromat, és igencsak meglepődtek, amikor megtud­ták, hogy az nem az enyém, ha­nem a tévéprodukció tulajdona. — Lenke néninek szokott fáj­ni a lába... — Sajnos, ez is stimmel, le kel­lene fogynom néhány kilót, de eddig valahogy sohasem sike­rült. A lányom olyan jólfőz, hogy nehezen tudok ellenállni. — Sőt, egy ország nyilvános­sága előtt kisfröccsöt is ivott a Szomszédokban. — A muskotályt szeretem, né­ha-néha iszom egy kicsit. A Ba­latonnál nyáron, amikor sok a gyümölcs, és jóformán csak al­mát eszem almával, valamennyit fogyni szoktam, de ilyenkor té­len, meleg kuckómba behúzódva elkényelmesedem, és bizony magamra szedek néhány kilót. Imádom nézni a régi szerepeim­ről készült felvételeket, és egyál­talán a tévét. Ez számomra még mindig egy kész csoda. Szabó Margit (FEB) Kertész leszek Karácsonyfa Állítólag közel másfél millió fenyőfát vágnak ki november­decemberben karácsonyfa céljá­ra. Hatalmas szám! Pár napig, esetleg egy-két hétig díszíti ott­honunkat, utána a szemétre ke­rül. Megéri-e a párnapos csillo­gás ezt az áldozatot? Kétségtele­nül. Hiszen a karácsonyfa csalá­dokra ható fizikális és lelki vonz­erejét nem szabad lebecsülni. Évente egyszer maga köré gyűjti a szétszóródott családtagokat, alkalmat ad az együttlétre, egy­másra figyelésre. A szeretet ün­nepe nem képzelhető el a kará­csonyfa nélkül. Csökkenteni lehetne viszont azt a lehangoló érzést, amit az ünnep után kidobott, fölösleges­sé vált fa látványa okoz. Mintha a karácsony varázsolta érzéseinket vinné magával. Európa más or­szágaiban talán ezért terjed az élő karácsonyfa divatja. Faisko­lában, konténerben nevelt, kora ősszel földlabdával kitermelt, majd dézsába ültetett fenyőfákat vásárolnak. Ezeket díszítik fel a szentes­tén, majd karácsony után kivi­szik a szabadba. Legtöbbször így, edényestől nevelik tovább, vagy ha szükség van rá, kiültetik a kertbe. Az élő karácsonyfa számtalan előnnyel bír. Nem hullajtja leveleit. Fenyőillata in­tenzivebb. Nem növeli a szemét­kupacot, környezetvédelmi szempontból is megfelelő. Ha magunknak nincs kertünk, nincs hol tartanunk, ajándékozzuk va­lamelyik barátunknak, roko­nunknak. Faiskolákban elegen­dő választékot találunk fenyő­ből. Földlabdás, illetve konténe­res árut kell vásárolnunk, amit karácsony körül is ültetni lehet. Kis lakásokba elsősorban törpe változatokat javasolhatok, vagy különleges, egyedi szépségű fa­jokat, mint például a kaukázusi jegenyefenyő, a keleti luc, az ezüstös tűjű szürkefenyő. Aki a hosszú tűjű fenyőt jobban kedve­li, annak ott az erdei vagy fekete­fenyő. Olyan gyökeres fenyőt ne vá­Cserepes „élő” karácsonyfa, felöltöztetve ünnepi hangulatra sároljunk, amit földlabda nélkül árusítanak, mert majdnem biz­tos, hogy gyökere serült, kiszá­radt vagy megfagyott. Az ára magasabb, de nem ér többet a vágott árunál. A gyökeres élő „karácsony­fát” ne vigyük azonnal a meleg szobába. Szoktatni kell a belső, melegebb körülményekhez. Ön­tözzük meg alaposan, majd oda­bent is rendszeresen ismételjük meg. A fokozatosság fordítva is érvényes, vagyis amikor bentről a szabadba kerül. Ha nincs túl hi- deg(-2, -3 Celsius-fok fölött), meg nyugodtan kiültethetjük. Ellenkező esetben jobb, ha vá­runk a tavaszra. Aki már csak jö­vőre próbálkozik élő fával, és ki akarja ültetni, ássa ki előre a he­lyét, takarja le, így hidegebb idő sem akadalya a munka elvégzé­sének. Ha mégis úgy döntöttünk, hogy maradunk a hagyományos vágott árunál, akkor legalább any- nyit tegyünk meg, hogy tegyük a szemétgyűjtő helyre. Az ossze- vagdalt fenyőágak kitűnően használhatók áttelelő növények, mint például az árvácska, nefe­lejcs, százszorszép, őszi hagymá­sok (tulipán, jácint, crocosmia) fagyvédő takarására. S a tél el­múltával ha ezt a fagyvédő taka­rást összegereblyézve a szemétre tesszük, már nem ugyanazt az ér­zést váltja ki, mint karácsony után. V. Pénzes Judit Szállóigévé vált mondások A rejtvényábra fő sorai olyan szállóigévé vált mondásokat tar­talmaznak, amelyek a tanulás fontosságára utalnak. Megfej- tendők a vízsz. 4., 38., valamint függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Autóközlekedési Taninté­zet, röv. 4. Az ifjabb Seneca mondása (zárt betűk: Z, A, É, N, U) 23. Muzsikálás 24. Utódokat hoz létre 25. Menekülésszerűen tovafut 26. Győri sportegylet 27. Hegyes cipészszerszám 28. Eset­legességet kifejező kötőszó 29. Szilárd égéstermék 30. Becézett Alfréd 31. Lövészversenyek helyszíne 33. Szentek fejét övező fénykarika 35. Széles agancsú szarvasfajta 36. Fiatal dunántúli újságíró (Sándor) 37. Állóvíz (ford.) 38. Ovidiustól származó mondás (zárt betűk: A, S) 40. Legendás, meseszerű 42. Az er­bium vegyjele 44. Ájulatba esik 45. Ajándékozik — népiesen 46. Garai Kiss Sándor monogramja 48. Sérülés 49. Könnyezik 51. Kiss ... Kate 52. Tagadószó 54. Hatalmasra nőtt 56. Kossuth szülőhelye 58. Női név 60. A megbeszélt időpont után érkezik 62. Tetszetős 64. Jelez 65. Folya­dékot szivacsként magába szív­hat 66. Dalida egynemű hangzói 68. Nem engedélyez 69. Világtáj 71. Levegő — görögül 73. Arról a helyről 74. Folyó Franciaország­ban 76. Ital — divatos argóval 77. Japán társasjáték 78. Van felesé­ge 80. Iráni uralkodói cím volt 82. Anyagcsoport, röv. 83. Ki­csinyítő képző 84. Nesze, a tiéd! 86. Szálkás húsú édesvízi hal 87. Orosz író és költő (Vasziljevics) 93. Lánygyermek férje (ford.) 95. Slágerszerző (Miklós) 96. Fogoly 98. Világnírű francia filmszínész (Jean) 99. Gyümöl­csöt pirosít 101. Kávét megőröl 103. Együtt született testvérpár tagjai 105. Csinált 106. Ötszázöt, római számmal 107. Fénysugár része! 108. Gyakran küld levelet valakinek 109. Energiaforrás ke­resését végző szakember 111. Női név 113. Katonaidejük végé­re érnek. FÜGGŐLEGES: 1. Ovidius egy másik mondása (zárt betűk: L, T, S, D) 2. Épület része 3. Várpalotához csatolt te­lepülés 4. Asszonynévképző 5. Szövetségest cserbenhagyó 6. Súlyt megállapít 7. Régi római aranypénz 8. Tanintézetbe jár 9. Kiterített ruha teszi 10. Német női név 11. Rövidítés zeneművek előtt 12.... Angeles 13. A folyó szintje emelkedik 14. Meglepő­dés kifejezése 15. Presser Gábor szerzőtársa (Anna) 16. Mely sze­mélyek? 17. Hidrogén és kálium 18. Ideg — latinul 19. Eléje hull 20. Félhosszú női ruha 21. Anikó becézve 22. Kiskabát 28. A leg­mélyebb női énekhang 30. Fejek — régiesen 32. Görög betű 33. Orosz női név 34. Kígyó alakú halfajta 36. A nemi vagy orvosi elnevezése 39. A tv műsorveze­tője (János) 41. ... Aviv 43. EÍektromos főzőlap 47. Semmi­kor 50. Virágos mező 51. Kör­nyezet 53. Méhek készítette táp­lálék 55. Keresztülbukik valamin 56. Minőség-ellenőrző szerv 57. A sertés hímje 59. Nyílt szénlán­cú vegyület jelzője 61. Pán hang­szere 63. Stan filmbeli társa 67. Kábítószer 70. A kavics is ez 72. Kerék — németül (RÁD) 74. Az egri birkózósport kiemelkedő alakja volt (András) 75. Tizen­két hónapnyi időtartamra 79. Konyhakerti növény 81. A ló hir­telen hangot ad 83. A kép rámája 85. ... es-Salaam (Tanganyika fővárosa) 88. Eszközhatározó rag 89. Károgó madár 90. Város Brazíliában 91. A világ ifjúságá­nak legnagyobb seregszemléje 92. Ehhez hasonló 94. Költe­mény 95. Ön 97. Egykori zsidó nagykereskedő dinasztia 100. Zuhanna 102. Áldozat része! 103. Schütz ... (színművésznő) 104. Kiváló balettművész volt (Zsuzsa) 106. A volt NDK né­met nevének rövidítése 109. Or­szágos Tervhivatal 110. Te és ő 111. Latin kettős magánhangzó 112. Római negyvenkilenc. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom