Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19-20 / 299. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. december 19—20., szombat—vasárnap Kertész leszek Az egészséges szobanövényekért A téli hónapok alatt szobanövényeink egészségét, szépségét számos külső tényező veszélyezteti. Van úgy, hogy napokig nem süt ki a nap, s a fényszegény körülmények hatására gyenge, megnyúlt levelek fejlődnek. Az ilyen növények ellenálló képessége a kártevőkkel szemben kisebb, ugyanakkor a szobai körülmények a kórokozóknak, kártevőknek kedveznek. Egy kis fáradsággal, gondoskodással a fertőzés kockázatát csökkenthetjük. íme, a növényvédelem tízparancsolata: 1. Csak olyan növényt vásároljunk, aminek a nevét jól ismerjük, illetve vásárláskor erről pontos felvilágosítást tudnak adni. Ennek alapján a szakkönyvekben — amelyekből szerencsére bőséges a választék — meg- kereshetjük a növényünkre vonatkozó ápolási, gondozási tudnivalókat. Ez különösen az utóbbi időben vált fontossá, amikor egyrO szebb, újabbnál újabb, ismeretlen dísznövényekkel kápráztatják el és ingerük vásárlásra a virágkedvelőket. 2. Az új „szerzeményt” ne tegyük azonnal a többi közé, hanem tartsuk külön, figyeljük meg, nem jelentkezik-e rajta kártevő. Erre a karanténra elég egykét hét. 3. A növény származási helye meghatározza a környezettel szemben támasztott igényét. Ápolási feladataink során ezeket a körülményeket kell megközelítenünk. Például: a vízipálma néven ismert cserepes dísznövényünk Afrikából származik, de nem a száraz sivatagi, hanem a vízparti, mocsaras területekről. Ennek megfelelően a meleg, napfényes körülményeket kedveli, és sok vizet kíván. Meleg lakásban, vízbe állítva fejlődik jól. 4. A jól táplált növény ellenáll a betegségnek. A tápelemek közül a kálium fejleszti ki legjobban ezt a képességet. 5. A levegő páratartalma a növény igényének megfelelő legyen, a száraz levegő elcsúfítja a leveleket. 6. Az elpusztult, elszáradt növényi részeket rendszeresen távolítsuk el. Ezek nemcsak elcsúfítják kedvenceinket, hanem búvóhelyül szolgálnak a kártevőknek. 7. Megfelelő gyakorisággal ellenőrizzük, vizsgáljuk át növényállományunkat. A kártevők egy része szabad szemmel is jól látható, de többsége szeret elbújni. Különösen a levélfonákon, az érzugokban. Kezdő „kertészeknek” jót tesz egy kézi nagyító, aminek segítségével a kisebb, de sokszor veszélyesebb kártevők is fellelhetők. Néhány, kártevőre utaló tünet: mézszerű, ragacsos „harmat”, torz fejlődés, rágott, roncsolt levelek, fehér, finom szövedék, különböző foltok, stb. 8. A levelek rendszeres portalanítása, letörlése, levélfény alkalmazása csökkenti a kártevők megtelepedésének veszélyét. 9. A megelőzésre fektessük a nagyobb hangsúlyt. A konkrét védekezés már nehéz, visszaveti a növény fejlődését. 10. Kémiai szereket csak akkor alkalmazzunk, ha más már nem segít, illetve, ha már mindent kipróbáltunk. A kémiai védekezőszerek használatánál tartsuk be az egészségügyi, munkavédelmi előírásokat. Az egészséges, szép növény nemcsak szerencse vagy véletlen műve, hanem a gondoskodó emberi munkáé, törődésé is. V. Pénzes Judit A levéltetveket gyakran egyszerű lemosással eltávolíthatjuk Mindennapi nyelvünk Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Díszített írások Karácsony lévén, mindannyian azon igyekszünk, hogy legszebb oldalunkról mutatkozzunk be szűkebb környezetünk előtt. (A boltokban persze, továbbra is ingerülten lökdössük egymást.) Ebben a pár napban még az is magára erőlteti a „sze- retetjelmezt”, akit pedig nagyon „szorít” ez a gúnya. Környezetünket szebbé varázsolva, karácsonyi kellékekkel kedveskedve fokozzuk az ünnepi hangulatot, ezzel is jelezve: ezek nem olyan napok, mint a többi. A kézírások díszítésénél is ez a vezérlőelv: nem vagyok olyan, mint a többi. Mivel a díszítések nem az olvashatóságot akarják szolgálni, mindig arra valók, hogy az írást szebbé, jelentőségteljesebbé, érdekesebbé tegyék. Mégsem esik kedvező megítélés alá, hiszen naiv infantilizmusról árulkodik, ha valaki a formával, nem pedig a tartalommal üzen. (Ez is olyan, mint a sok álünnep, amit sokan csak saját maguk lelkiismeretének megnyugtatására rendeznek. Kívül csillog-villog minden, dínom-dánom, lakoma, belül a lélek sárban hempereg.) Sem a formát, sem a tartalmat nem helyezhetjük előbbre. A kettő együttesen teremthet igazi harmóniát. Lélektani értelmezésben a ci- kornyák, kacskaringók, csigavonalak olyan embert takarnak, aki a modorbeli sajátosságok hang- súlyozásával akar hatni. Mert minden többlet, amely az egységet és a folytonosságot megbontja, a jó formát elformálttá, az arányt szertelenné változtatja, formatörés, ami lelki zavarosságra, belső gyengeségre, értelmetlenségre mutat. Többnyire erélye nincs, hogy erőszakkal érje el célját, nem elég találékony, hogy ötletekkel tudjon hatni, lélektani értéke nincs, hogy a másik ember gyöngéit kitapogassa, ezért körülményeskedő tetszel- géssel akarja elbűvölni az arra alkalmas közönséget. A gazdagítás, a díszítés azt jelenti, hogy a személyiség súlyt helyez arra, hogy a külvilág előtt megjelenése külön hangsúlyt kapjon, de ugyanakkor nemcsak a társadalmi formáknak tesz eleget, hanem maga is örömmel élvezi a hatásos, különlegesen érdekes fellépést. 1. sz. minta: Karácsonyi jókívánságok. A negatív megítélést enyhíti a finoman, leheletvékonyán létrehozott díszítés. A gyenge nyomaték a szó elején belső bizonytalanságra utal, bizonyára tudatában van saját értelmi és lelki hiányosságainak. Nem úgy a 2. sz. minta tulajdonosa: Bizony ez is karácsonyi, csak éppen nem jókívánság. Igen primitív és erőszakos írás, még ha a stílust nem is nézzük. A fölfelé gömbölyű „m” betűk — amit a grafológia boltívnek nevez —, ha szögekkel párosulnak, agresszív és makacs embert jelentenek, aki legtöbb- szörnagyon nehéz társ, nem az együttélés virtuóza. Külön figyelmükbe ajánlom a „vagy” szó „gy” betűjének alsó szárait. Ezek végződése szigonyszerű, ami kegyetlenségre is utal. Remélem, hogy a szeretet ünnepén mindannyian el tudnak feledkezni egy kicsit a méltatlan dolgokról, a mindennapi hajszáról, s kívánom mindannyiuknak, hogy a lelkűket is sikerüljön díszbe öltöztetniük... Katona Ágnes grafológus 2. sz. minta Igekötólnk szerepcsúsztatásai mai nyelvhasználatunkban Recept a rádióból Egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban szóban és írásban gyakran hallhatunk és olvashatunk olyan szövegrészieteket, amelyekben az igekötők szerep- vállalása sajátosan újszerű szerepcsúsztatásba csap át. Ez az elcsúszás együtt jár azzal a nyelv- használati jelenséggel, hogy napjainkban nemcsak a társalgási nyelvben, a bizalmas beszédhelyzetekben jelentkeznek igekötőink szerepcsúsztatásai, hanem már elviseli ezt a jelenséget a köznyelvi szóhasználat is, ahogyan erről ezek a szövegrészietek tanúskodnak: „Annak idején lekorlátoztak bennünket”. Az első magyar űrrepülő — nem véletlenül — így minősíti a lekorlátoz igét: „hű, de ronda szó!” (Magyar Nemzet, 1992. nov. 12.). A sportriporter a csatár beváloga- tásának körülményeit ecsetelvén, ezzel zárta le mondanivalóját: „A csatár most rásérült”(Televízió, 1992. nov. 11.) Mindkét igekötős szóalak általában szokatlannak tetszik számunkra. Szóhasználati bizonytalanságban leledzünk, ha a rádiós és televíziós riportokban halljuk e szövegtöredekeket: „kiszavazták belőle a lényeget” (TV, parlamentiközvetítés, 1991. dec. 28.). „ Ezt a témát ki kell tárgyalnunk ” ÍRádió, 1992. jan. 1.), Az Álomhajó film magyar szövegváltozatában hallhattuk: „Tisztára kiakadok, rosszul leszek” (Televízió, 1992. nov. 17.). Á hivatalos, illetőleg a feleslegesen hivataloskodó, szaksze- rűsködő nyelvhasználatban jelentkező logikátlan igekötők elbizonytalanítják a mondanivalót. A hivatalból „nyilatkozók”, a számon kért riportalanyok szóban és írásban hivatalos nagyképűséggel használják ezeket az igealakokat: leépít, lebüntet, letárgyal, leutal, leterhel, leellenőriz, kiszabályoz, kitárgyal, kivitelez, kigyárt. A természetesebb, szabatosabb megfelelőkkel élés a hivataloskodó mellékért is megszünteti: csökkent, megszüntet, visszafejleszt, megbüntet, megtárgyal, kiutal, megterhel, ellenőriz, szabályoz, megvalósít, teljesít, véghezvisz, valóra vált. Nem veletlen, hogy nemcsak nyelvművelőink teszik rostára az igekötők helytelen használatával kapcsolatos csapdákat, hanem íróink, költőink is. Különösen az igékhez járuló, képzőértékű igekötők használatában jelentkező elbizonytalanodásra hívják fel a figyelmünket. Az igekötő-anar- chiáról árulkodó példatáruk egyre gyarapodik. A lerendez, lebonyolít, felvállal, besegít, rákérdez, közbeavatkozik szóhasználati formák a divatos szavak körét növelik, ugyanakkor szókincsünket gyarapító szavak garmadája pusztul el. Ennek a nemkívánatos nyelv- használati jelenségnek elítélő kritikáját fogalmazza meg Radó György Árulkodó szavak című versében. Ironikus felhangokkal erősíti meg költeményének ható tényezőit ezekben a versrészletekben: „Aki eddig „kifizetett”, „elintézett”, /"számlát kiegyenlített”— nem tesz / manapság már semmi ilyet / mindegyik helyett lerendez ”. Egészséges nyelvérzékünket is erősítő szövegkörnyezetbe helyezi a felvállal felesleges használatát kiiktató nyelvi formákat: „S jött a fel-, görnyedt háttal, sajgó vállal, / ma nem ”vállal”, „vállalkozik” az ember,/ hanem csak felvállal,/ „segít", „hozzájárul” sincs már — / van helyettük a „besegít”. Egyre ritkábban hallhatjuk és olvashatjuk „gondja van rá, érdeklődik”/ „Törődik? NEM! Csak odafigyel. ” Hogy a sportnyelvbe került szóhasználati formák sem kerülték el a költő figyelmét, arról ez a verses szövegrészlet tanúskodik: „Riporter a meccs hevében / „közbelép”, „beavatkozik” /akarja mondani együtt,/ s így lett közbeavatkozik”. A „lírai nyelvművelés” avatott „szakértője”, városunk szülötte, Kálnoky László „Nyelvünk rákfenéiből” címmel verssorozatot állított össze, és ízes szellemességgel, humoros hátterű élcelődéssel — cikkünk mondanivalójával kapcsolatban — a bonyolít, lebonyolít, összebonyolít igesor mai használatáról mondja el véleményét: „A bonyolító összebonyolít/ és nem lebonyolít./ Egy ügyletet lerendez. Botfülűnek született / s anyanyelvéhez csak nem is konyít. — Igekötőt használ, mikor nem is kell, / és elhagyja, ahol szükséges / Ebédet lefogyaszt, nem elfogyaszt. / Lebonyolító? Ilyen szót nem ismer. / Ha ők, kiket közönyünk fel lovai,/ szabadon, buzgón bonyolítanak,/ s az összebonyolításból megélnek” (Kálnoky: Bonyolítók). Vajon mit szólna a költő a mai nyelvhasználatunkban epyre gyakrabban szerepet vállaló lefed, beúsztat, kiszeret, leápol, behatárol igekötőkhöz, amelyek fejtörést okoznak, főleg ilyen szövegkörnyezetben: bizonyos feladatokat nem tudtunk szakmailag lefedni; beúsztatták a könyvajánlatok körébe; a pólóból nem lehet kiszeretni; behatároltak lehetőségeink. A képernyő, a rádió és a sajtó — hogy mi is helytelenül fejezzük ki magunkat — leinformál minket a határozatlan jelentésű és használati értékű igekötők révén. Dr. Bakos József — Ezt a töltött káposztát a rádió receptje szerint készítettem — mondja az ifjú feleség. A félj válaszát lásd a vízszintes 1. és a függőleges 13. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A férj szavainak első része (zárt betűk: R, G, O, M) 13. Eseményt mindig elodázó 14. Gorkij életrajzi trilógiájának címe 15. Országos Tervhivatal, röv. 16. Fedi, bontja 18. Heves megyei település 19. Kocsonyás halmazállapotú anyag 21. Te és ő 22. Sóvárgó, vágyakozó 24. Az izmot köti a csonthoz 25. Idegen női név 27. Tápláló 28. A hét vezér egyike 29. A magot földbe juttatja 30. Énekes drámai mű 31. Statisztika kelléke 32. Régészeti tevékenység 34. Éneklő szócska 35. ...fő (helység Vas megyében) 36. Fővárosunk keleti részéből származó 38. Gonosztevő 40. Kórházi alkalmazott 42. Eper része! 44. Katonás- dit játszó gyerekek fegyvere 46. Olasz filmrendező (Dino) 47. Kedvelt japán gk.-márka 49. Esetleg 50. Hirtelen meglepődést és ellenvetést kifejező indulatszó 51. Kutat 52. Az állatot folyadékkal ellátta — régiesen 53. Á mélybe 54. Mely időpontban 55. Némán súgó 56. Az a nap, amelyik elmúlt 57. Habzó ital kedélyes elnevezése 58. Ülőbútor 60. Kiejtett mássalhangzó 61. Vízi sportot űznek 64. Mély érzés fiú és leány között FÜGGŐLEGES: 1. Iskoláskorba lépett 2. Nem valódi, hamis 3. Taszít 4. Lángolt 5. Huszonnégy órai 6. Távirati irodánk 7. Báró egynemű hangzói 8. Visszaér! 9. Újra erőre kapó 10. A Rákosi-kormány minisztere volt (Ernő) 11. Patinás sportkör 12. Azonos magánhangzók 13. A férj szavainak folytatása (zárt betűk: S, J, N, S) 17. Műtétet végez 20. Lábával földre tipró 22. Női név 23. Egy másik női név 24. Menekülés- szemen fut 26. A Duna és a Tisza találkozásánál épült város lakója 27. Részben repes! 28. Tárgyat távolabbra helyeztet 30. Kelet — németül 31. Az ott levő személyeket 33. Kerti szerszám 35. A kén és a tantál vegyjele 37. Mesterember 39. Lombos növény (névelővel) 41. Finom, apró toll- pehely43. Nagy szám 45. A tetejére rakhat 47. Kecskebeszéd 48. Németország és Svédország gk.- jele 51. Az udvarra tesz 52. Kilátásba helyezte — régiesen 54. Távozz! 55. Hasít 57. Fában élő rovar 58. A szív régies neve 59. Kupagyőztesek Európa Kupája 62. Saját kezűleg, röv. 63. Feszítőeszköz (ford.) 64. Kettős mássalhangzó 65. A mélybe. A megfejtéseket december december 23-ig küldjék be szerkesztőségünkbe. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila 1. sz. minta
