Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-19-20 / 299. szám

12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. december 19—20., szombat—vasárnap Kertész leszek Az egészséges szobanövényekért A téli hónapok alatt szobanö­vényeink egészségét, szépségét számos külső tényező veszélyez­teti. Van úgy, hogy napokig nem süt ki a nap, s a fényszegény kö­rülmények hatására gyenge, megnyúlt levelek fejlődnek. Az ilyen növények ellenálló képes­sége a kártevőkkel szemben ki­sebb, ugyanakkor a szobai körül­mények a kórokozóknak, kárte­vőknek kedveznek. Egy kis fá­radsággal, gondoskodással a fer­tőzés kockázatát csökkenthet­jük. íme, a növényvédelem tízpa­rancsolata: 1. Csak olyan növényt vásá­roljunk, aminek a nevét jól is­merjük, illetve vásárláskor erről pontos felvilágosítást tudnak ad­ni. Ennek alapján a szakköny­vekben — amelyekből szeren­csére bőséges a választék — meg- kereshetjük a növényünkre vo­natkozó ápolási, gondozási tud­nivalókat. Ez különösen az utób­bi időben vált fontossá, amikor egyrO szebb, újabbnál újabb, is­meretlen dísznövényekkel káp­ráztatják el és ingerük vásárlásra a virágkedvelőket. 2. Az új „szerzeményt” ne te­gyük azonnal a többi közé, ha­nem tartsuk külön, figyeljük meg, nem jelentkezik-e rajta kár­tevő. Erre a karanténra elég egy­két hét. 3. A növény származási helye meghatározza a környezettel szemben támasztott igényét. Ápolási feladataink során ezeket a körülményeket kell megközelí­tenünk. Például: a vízipálma né­ven ismert cserepes dísznövé­nyünk Afrikából származik, de nem a száraz sivatagi, hanem a vízparti, mocsaras területekről. Ennek megfelelően a meleg, napfényes körülményeket ked­veli, és sok vizet kíván. Meleg la­kásban, vízbe állítva fejlődik jól. 4. A jól táplált növény ellenáll a betegségnek. A tápelemek kö­zül a kálium fejleszti ki legjobban ezt a képességet. 5. A levegő páratartalma a nö­vény igényének megfelelő le­gyen, a száraz levegő elcsúfítja a leveleket. 6. Az elpusztult, elszáradt nö­vényi részeket rendszeresen tá­volítsuk el. Ezek nemcsak elcsú­fítják kedvenceinket, hanem bú­vóhelyül szolgálnak a kártevők­nek. 7. Megfelelő gyakorisággal el­lenőrizzük, vizsgáljuk át nö­vényállományunkat. A kártevők egy része szabad szemmel is jól látható, de többsége szeret elbúj­ni. Különösen a levélfonákon, az érzugokban. Kezdő „kertészek­nek” jót tesz egy kézi nagyító, aminek segítségével a kisebb, de sokszor veszélyesebb kártevők is fellelhetők. Néhány, kártevőre utaló tünet: mézszerű, ragacsos „harmat”, torz fejlődés, rágott, roncsolt levelek, fehér, finom szövedék, különböző foltok, stb. 8. A levelek rendszeres porta­lanítása, letörlése, levélfény al­kalmazása csökkenti a kártevők megtelepedésének veszélyét. 9. A megelőzésre fektessük a nagyobb hangsúlyt. A konkrét védekezés már nehéz, visszaveti a növény fejlődését. 10. Kémiai szereket csak ak­kor alkalmazzunk, ha más már nem segít, illetve, ha már min­dent kipróbáltunk. A kémiai védekezőszerek használatánál tartsuk be az egészségügyi, munkavédelmi előírásokat. Az egészséges, szép növény nemcsak szerencse vagy véletlen műve, hanem a gondoskodó em­beri munkáé, törődésé is. V. Pénzes Judit A levéltetveket gyakran egyszerű lemosással eltávolíthatjuk Mindennapi nyelvünk Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Díszített írások Karácsony lévén, mindannyi­an azon igyekszünk, hogy leg­szebb oldalunkról mutatkoz­zunk be szűkebb környezetünk előtt. (A boltokban persze, to­vábbra is ingerülten lökdössük egymást.) Ebben a pár napban még az is magára erőlteti a „sze- retetjelmezt”, akit pedig nagyon „szorít” ez a gúnya. Környeze­tünket szebbé varázsolva, kará­csonyi kellékekkel kedveskedve fokozzuk az ünnepi hangulatot, ezzel is jelezve: ezek nem olyan napok, mint a többi. A kézírások díszítésénél is ez a vezérlőelv: nem vagyok olyan, mint a többi. Mivel a díszítések nem az olvashatóságot akarják szolgálni, mindig arra valók, hogy az írást szebbé, jelentőség­teljesebbé, érdekesebbé tegyék. Mégsem esik kedvező megítélés alá, hiszen naiv infantilizmusról árulkodik, ha valaki a formával, nem pedig a tartalommal üzen. (Ez is olyan, mint a sok álünnep, amit sokan csak saját maguk lel­kiismeretének megnyugtatására rendeznek. Kívül csillog-villog minden, dínom-dánom, lakoma, belül a lélek sárban hempereg.) Sem a formát, sem a tartalmat nem helyezhetjük előbbre. A kettő együttesen teremthet igazi harmóniát. Lélektani értelmezésben a ci- kornyák, kacskaringók, csigavo­nalak olyan embert takarnak, aki a modorbeli sajátosságok hang- súlyozásával akar hatni. Mert minden többlet, amely az egysé­get és a folytonosságot megbont­ja, a jó formát elformálttá, az arányt szertelenné változtatja, formatörés, ami lelki zavaros­ságra, belső gyengeségre, értel­metlenségre mutat. Többnyire erélye nincs, hogy erőszakkal ér­je el célját, nem elég találékony, hogy ötletekkel tudjon hatni, lé­lektani értéke nincs, hogy a má­sik ember gyöngéit kitapogassa, ezért körülményeskedő tetszel- géssel akarja elbűvölni az arra al­kalmas közönséget. A gazdagí­tás, a díszítés azt jelenti, hogy a személyiség súlyt helyez arra, hogy a külvilág előtt megjelenése külön hangsúlyt kapjon, de ugyanakkor nemcsak a társadal­mi formáknak tesz eleget, hanem maga is örömmel élvezi a hatá­sos, különlegesen érdekes fellé­pést. 1. sz. minta: Karácsonyi jókí­vánságok. A negatív megítélést enyhíti a finoman, leheletvéko­nyán létrehozott díszítés. A gyenge nyomaték a szó elején belső bizonytalanságra utal, bi­zonyára tudatában van saját ér­telmi és lelki hiányosságainak. Nem úgy a 2. sz. minta tulaj­donosa: Bizony ez is karácsonyi, csak éppen nem jókívánság. Igen primitív és erőszakos írás, még ha a stílust nem is néz­zük. A fölfelé gömbölyű „m” be­tűk — amit a grafológia boltív­nek nevez —, ha szögekkel páro­sulnak, agresszív és makacs em­bert jelentenek, aki legtöbb- szörnagyon nehéz társ, nem az együttélés virtuóza. Külön fi­gyelmükbe ajánlom a „vagy” szó „gy” betűjének alsó szárait. Ezek végződése szigonyszerű, ami kegyetlenségre is utal. Remélem, hogy a szeretet ün­nepén mindannyian el tudnak feledkezni egy kicsit a méltatlan dolgokról, a mindennapi hajszá­ról, s kívánom mindannyiuknak, hogy a lelkűket is sikerüljön dísz­be öltöztetniük... Katona Ágnes grafológus 2. sz. minta Igekötólnk szerepcsúsztatásai mai nyelvhasználatunkban Recept a rádióból Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunkban szóban és írásban gyakran hallhatunk és olvasha­tunk olyan szövegrészieteket, amelyekben az igekötők szerep- vállalása sajátosan újszerű sze­repcsúsztatásba csap át. Ez az el­csúszás együtt jár azzal a nyelv- használati jelenséggel, hogy nap­jainkban nemcsak a társalgási nyelvben, a bizalmas beszéd­helyzetekben jelentkeznek ige­kötőink szerepcsúsztatásai, ha­nem már elviseli ezt a jelenséget a köznyelvi szóhasználat is, aho­gyan erről ezek a szövegrészietek tanúskodnak: „Annak idején le­korlátoztak bennünket”. Az első magyar űrrepülő — nem véletle­nül — így minősíti a lekorlátoz igét: „hű, de ronda szó!” (Ma­gyar Nemzet, 1992. nov. 12.). A sportriporter a csatár beváloga- tásának körülményeit ecsetel­vén, ezzel zárta le mondanivaló­ját: „A csatár most rásérült”(Te­levízió, 1992. nov. 11.) Mindkét igekötős szóalak ál­talában szokatlannak tetszik szá­munkra. Szóhasználati bizonyta­lanságban leledzünk, ha a rádiós és televíziós riportokban halljuk e szövegtöredekeket: „kiszavaz­ták belőle a lényeget” (TV, parla­mentiközvetítés, 1991. dec. 28.). „ Ezt a témát ki kell tárgyalnunk ” ÍRádió, 1992. jan. 1.), Az Álom­hajó film magyar szövegváltoza­tában hallhattuk: „Tisztára ki­akadok, rosszul leszek” (Televí­zió, 1992. nov. 17.). Á hivatalos, illetőleg a felesle­gesen hivataloskodó, szaksze- rűsködő nyelvhasználatban je­lentkező logikátlan igekötők el­bizonytalanítják a mondaniva­lót. A hivatalból „nyilatkozók”, a számon kért riportalanyok szó­ban és írásban hivatalos nagyké­pűséggel használják ezeket az igealakokat: leépít, lebüntet, le­tárgyal, leutal, leterhel, leellen­őriz, kiszabályoz, kitárgyal, kivi­telez, kigyárt. A természetesebb, szabatosabb megfelelőkkel élés a hivataloskodó mellékért is meg­szünteti: csökkent, megszüntet, visszafejleszt, megbüntet, meg­tárgyal, kiutal, megterhel, el­lenőriz, szabályoz, megvalósít, teljesít, véghezvisz, valóra vált. Nem veletlen, hogy nemcsak nyelvművelőink teszik rostára az igekötők helytelen használatával kapcsolatos csapdákat, hanem íróink, költőink is. Különösen az igékhez járuló, képzőértékű ige­kötők használatában jelentkező elbizonytalanodásra hívják fel a figyelmünket. Az igekötő-anar- chiáról árulkodó példatáruk egyre gyarapodik. A lerendez, le­bonyolít, felvállal, besegít, rákér­dez, közbeavatkozik szóhaszná­lati formák a divatos szavak kö­rét növelik, ugyanakkor szókin­csünket gyarapító szavak garma­dája pusztul el. Ennek a nemkívánatos nyelv- használati jelenségnek elítélő kritikáját fogalmazza meg Radó György Árulkodó szavak című versében. Ironikus felhangokkal erősíti meg költeményének ható tényezőit ezekben a versrészle­tekben: „Aki eddig „kifizetett”, „elintézett”, /"számlát kiegyenlí­tett”— nem tesz / manapság már semmi ilyet / mindegyik helyett lerendez ”. Egészséges nyelvérzé­künket is erősítő szövegkörnye­zetbe helyezi a felvállal felesle­ges használatát kiiktató nyelvi formákat: „S jött a fel-, görnyedt háttal, sajgó vállal, / ma nem ”vállal”, „vállalkozik” az em­ber,/ hanem csak felvállal,/ „se­gít", „hozzájárul” sincs már — / van helyettük a „besegít”. Egyre ritkábban hallhatjuk és olvashat­juk „gondja van rá, érdeklődik”/ „Törődik? NEM! Csak odafi­gyel. ” Hogy a sportnyelvbe ke­rült szóhasználati formák sem kerülték el a költő figyelmét, ar­ról ez a verses szövegrészlet ta­núskodik: „Riporter a meccs he­vében / „közbelép”, „beavatko­zik” /akarja mondani együtt,/ s így lett közbeavatkozik”. A „lírai nyelvművelés” avatott „szakértője”, városunk szülötte, Kálnoky László „Nyelvünk rák­fenéiből” címmel verssorozatot állított össze, és ízes szellemes­séggel, humoros hátterű élcelő­déssel — cikkünk mondanivaló­jával kapcsolatban — a bonyolít, lebonyolít, összebonyolít igesor mai használatáról mondja el vé­leményét: „A bonyolító összebo­nyolít/ és nem lebonyolít./ Egy ügyletet lerendez. Botfülűnek született / s anyanyelvéhez csak nem is konyít. — Igekötőt hasz­nál, mikor nem is kell, / és el­hagyja, ahol szükséges / Ebédet lefogyaszt, nem elfogyaszt. / Le­bonyolító? Ilyen szót nem ismer. / Ha ők, kiket közönyünk fel lo­vai,/ szabadon, buzgón bonyolí­tanak,/ s az összebonyolításból megélnek” (Kálnoky: Bonyolí­tók). Vajon mit szólna a költő a mai nyelvhasználatunkban epyre gyakrabban szerepet vállaló le­fed, beúsztat, kiszeret, leápol, be­határol igekötőkhöz, amelyek fejtörést okoznak, főleg ilyen szövegkörnyezetben: bizonyos feladatokat nem tudtunk szak­mailag lefedni; beúsztatták a könyvajánlatok körébe; a póló­ból nem lehet kiszeretni; behatá­roltak lehetőségeink. A képer­nyő, a rádió és a sajtó — hogy mi is helytelenül fejezzük ki magun­kat — leinformál minket a hatá­rozatlan jelentésű és használati értékű igekötők révén. Dr. Bakos József — Ezt a töltött káposztát a rá­dió receptje szerint készítettem — mondja az ifjú feleség. A félj válaszát lásd a vízszintes 1. és a függőleges 13. sz. sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. A férj szavainak első része (zárt betűk: R, G, O, M) 13. Ese­ményt mindig elodázó 14. Gor­kij életrajzi trilógiájának címe 15. Országos Tervhivatal, röv. 16. Fedi, bontja 18. Heves me­gyei település 19. Kocsonyás hal­mazállapotú anyag 21. Te és ő 22. Sóvárgó, vágyakozó 24. Az izmot köti a csonthoz 25. Idegen női név 27. Tápláló 28. A hét ve­zér egyike 29. A magot földbe juttatja 30. Énekes drámai mű 31. Statisztika kelléke 32. Régé­szeti tevékenység 34. Éneklő szócska 35. ...fő (helység Vas megyében) 36. Fővárosunk ke­leti részéből származó 38. Go­nosztevő 40. Kórházi alkalma­zott 42. Eper része! 44. Katonás- dit játszó gyerekek fegyvere 46. Olasz filmrendező (Dino) 47. Kedvelt japán gk.-márka 49. Esetleg 50. Hirtelen meglepő­dést és ellenvetést kifejező indu­latszó 51. Kutat 52. Az állatot fo­lyadékkal ellátta — régiesen 53. Á mélybe 54. Mely időpontban 55. Némán súgó 56. Az a nap, amelyik elmúlt 57. Habzó ital kedélyes elnevezése 58. Ülőbú­tor 60. Kiejtett mássalhangzó 61. Vízi sportot űznek 64. Mély ér­zés fiú és leány között FÜGGŐLEGES: 1. Iskoláskorba lépett 2. Nem valódi, hamis 3. Taszít 4. Lángolt 5. Huszonnégy órai 6. Távirati irodánk 7. Báró egynemű hang­zói 8. Visszaér! 9. Újra erőre ka­pó 10. A Rákosi-kormány mi­nisztere volt (Ernő) 11. Patinás sportkör 12. Azonos magán­hangzók 13. A férj szavainak folytatása (zárt betűk: S, J, N, S) 17. Műtétet végez 20. Lábával földre tipró 22. Női név 23. Egy másik női név 24. Menekülés- szemen fut 26. A Duna és a Tisza találkozásánál épült város lakója 27. Részben repes! 28. Tárgyat távolabbra helyeztet 30. Kelet — németül 31. Az ott levő szemé­lyeket 33. Kerti szerszám 35. A kén és a tantál vegyjele 37. Mes­terember 39. Lombos növény (névelővel) 41. Finom, apró toll- pehely43. Nagy szám 45. A tete­jére rakhat 47. Kecskebeszéd 48. Németország és Svédország gk.- jele 51. Az udvarra tesz 52. Kilá­tásba helyezte — régiesen 54. Távozz! 55. Hasít 57. Fában élő rovar 58. A szív régies neve 59. Kupagyőztesek Európa Kupája 62. Saját kezűleg, röv. 63. Feszí­tőeszköz (ford.) 64. Kettős más­salhangzó 65. A mélybe. A megfejtéseket december december 23-ig küldjék be szer­kesztőségünkbe. A nyertesek névsorát szombati lapszámunk­ban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila 1. sz. minta

Next

/
Oldalképek
Tartalom