Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 11—14. OLDALON ét HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. DECEMBER 17. CSÜTÖRTÖK MEGYEI LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 297. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT A 51 cm-es Setron színes TV reklámáron 26.990 Ft Megvásárolható: DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. ^ Tel.: 36/324-600 ^ Adótörvények Legkorábban a hét végén jelennek meg a Magyar Közlönyben az adótörvények, közte a szakmai körökben nagy érdeklődéssel várt új áfa-jogszabály, noha ezeket a Parlament — a helyi adókról szóló törvény kivételével — már november végén elfogadta. Az MTI információja szerint már befejeződött a sok száz módosító indítvány átvezetése, elkészült a hiteles, végleges szöveg, amelyet Szabad György házelnök még az elmúlt héten aláírt. Kaniionblokád Kedd este óta jugoszláv kamionblokád bénítja az autóforgalmat a röszkei és a tompái határátkelőknél. Szerda délelőtt egy sávot felszabadítottak a személye autók számára, így jelenleg váltakozó irányban lehet közlekedni. A Határőrség a torlódás miatt a hercegszántói határátkelő igénybevételét ajánlja. A blokád oka, hogy a magyar vámosok több jugoszláv kamionost visszaküldték a határról, mert megszegték az ENSZ-embargót. A HM francia kapcsolata Pierre Joxe, francia védelmi miniszter Für Lajos meghívására hazánkba látogat. A tárgyalásokon áttekintik a térség helyzetét, beleértve a jugoszláv válságot. Szó lesz a kétoldalú katonai kapcsolatokról is. A bányászok védelmében A Nemzetközi Bányászszövetség elnöksége támogatja a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének kiállását a magyar szénbányászat védelmében. A Nemzetközi Bányászszövetség (MIF) úgy véli: a magyar kormány nem mutat elégséges akaratot arra, hogy az ország hosszú távú érdekei szerint a szén megóvásának szükségességére alapozott energiapolitikát dolgozzon ki. Üdvözlő távirat Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban üdvözölte Isza Bin Szalmán Al-Khalifa sejket, Bahrein állam emírjét országa nemzeti ünnepe alkalmából. A munkavállalók „kivásárolják” az Agrokert? Tulajdonosokká válhatnak a dolgozók A hagyományos állami vállalati szervezetben az utolsó évét zárja az Egri Ágroker Vállalat, amelynek dolgozói a napokban kapták meg az értesítést az Állami Vagyonügynökségtől, hogy jóváhagyták a kít.-vé alakulásukat. De mit hozott az idei esztendő, és mit várnak az új szervezeti formától? Erről beszélgettünk Somodi Lajos ügyvezető igazgatóval. — Vállalatunk immár a harmadik éve fogalmazta meg célkitűzésként a fennmaradást — mondta az igazgató. — Ez kétségtelen szerény törekvés volt, de mégis reális, hiszen tisztában voltunk az elmúlt időszakban az agrárágazat közgazdasági helyzetével Mint kereskedelmi cég, ezer szállal kötődünk a mezőgazdasághoz. Úgy látjuk, hogy nem az idei esztendő volt a mélypont, hanem a jövő évi lesz az, az ágazatban. Annyi bizonyos, hogy dolgozóinknak folyamatosan munkát biztosítottunk, sőt sikerült olyan keresetnövelést biztosítanunk, amely az infláció mértékét elérte. Noha ezekhez a célkitűzésekhez kapcsolódott, az áruforgalmi tevékenységünkből származó árréstömeg sem a tervezettet, sem a tavalyi szintet nem érte el. Ilyen körülmények között sem történt létszámleépítés, mindössze öt dolgozónktól váltunk meg, élve a végkielégítés lehetőségével. — Mégis, hogy sikerült fenntartani a vállalat működését? — Rendkívül szigorú költség- gazdálkodást folytattunk egész evben, így a mérleg szerinti eredményünk nem mutat veszteséliink származott. Például az úgynevezett kiskereskedelmi lakossági szolgáltatási tevékenységünket bővítettük. A hagyományos mosóporok mellett elektronikai cikkeket, textil-ruházati termékeket, bébiételeket, konzerveket is árusítottunk. Arra törekedtünk, hogy egyre jobban bekapcsoljuk kereskedelmi munkánkba az élelmiszer-ipari termékek forgalmazását is. — Tudomásunk szerint újdonság volt az is, hogy egri telepükön vámudvart nyitottak. — Valóban, sőt az önálló külkereskedelmi jogunkkal élve, éppen a napokban kezdtük el a vámszabad raktározással összefüggő szolgáltatásunkat is. (Folytatás a 3. oldalon) Meciar ismét vádol Vladimir Meciar, Szlovákia miniszterelnöke ismét azzal vádaskodott, hogy Magyarországon határrevíziós törekvések észlelhetők. Meciar a müncheni Süddeutsche Zeitung tegnapi számában megjelent terjedelmes inteijújának egyik helyén azt mondta, hogy rossz lenne, ha ezek az erők a magyar politika csúcsára kerülnének, egy más helyen pedig azt, hogy a mai magyar vezetők is el tudják képzelni a határok felülvizsgálását. „Éppen azok, akik a határok revízióját, a trianoni szerződés, a ver- sailles-i szerződés revízióját követelik, viselkednek antiszemitaként, és nem demokratikusan. Magyarország mostani hivatalos képviselői is nyíltan elismerik, hogy el tudják képzelni a határok revízióját, csak az erőszakot zárják ki. Szerinte a Szlovákiában élő magyarok nem is akarnak betagozódni Magyarországba, sokkal szívesebben gazdagok Szlovákia déli részén, mint szegények Észak-Magyarországon. Milyen juttatások illetik meg őket? Végrehajtási rendeletet sürgetnek a köztisztviselők A Magyar Közigazgatási Kamara elnöksége és a Közalkalmazottak Szakszervezete állás- foglalást juttatott el Antall József miniszterelnökhöz, amelyben sürgetik a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtását biztosító kormányrendeletek kiadását — tájékoztatta az MTI-t a két szervezet. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, amelyet ez év tavaszán fogadott el az Országgyűlés, számos fontos kérdés szabályozását a kormány, illetve az ön- kormányzatok hatáskörébe utalta. A fontosabb kormányrendeletek közül azonban még egy sem jelent meg. Ebből adódóan a köztisztviselők még ma sem ismerik a rájuk vonatkozó képesítési, továbbképzési követelményeket, vizsgakötelezettségeket, sem azt, hogyan szabályozzák munka- és pihenőidejüket, milyen juttatások illetik meg őket. Ez a rendezetlen állapot hátrányos az állami és önkormányzati közigazgatás köztisztviselői számára — olvasható az állásfoglalásban. (MTI) Nyílt tárgyalás Nem született döntés Pálfy G. István ügyében a tegnapi tárgyalási napon a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Mint ismeretes, a Tv-Híradó és A Hét leváltott főszerkesztője azért fordult a bírósághoz, mert jogtalannak tartja felmentését. Az üggyel foglalkozó bíró zárt tárgyalást rendelt el, amivel a Magyar Televízió jelenlévő jogi képviselője nem értett egyet. Pálfy nem ellenezte volna a nyílt tárgyalást, de a bíró ragaszkodott eredeti elhatározásához, mivel véleménye szerint a bizonyítási eljárás során bemutatandó videokazetták személyiségi jogokat sérthetnek. A tv jogi képviselője fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amiről a Fővárosi Bíróság dönt. Sajtótájékoztató a Flórában Hogyan és miből üdülhetünk ezután? Az országos sajtó már három héttel ezelőtt közhírré tette a korábbi szakszervezeti üdültetési rendszer megváltozását. Az „esélyegyenlőség érdekében” — így az indoklás — a Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma a jövő évtől kezdődően munkavállalói joggá tette az üdülés lehetőségét. A változtatások részleteiről tegnap délelőtt Egerben a Flóra Hotelben tartottak sajtótájékoztatót, mert az illetékesek úgy vélik, az érdekelteknek minél több információra van szükségük. Hogy ez mennyire így van, azt az is bizonyítja, hogy az első publikációk óta többnyire a fővárosi központban jelentkeztek üdülési utalványokért, vidéken kevésbé. Magyari Géza, a mátravidéki területi üdülési igazgatója, és Kovács Mária, az értékesítési iroda vezetője válaszolt a közel száz jelenlévő kérdéseire. A fórumra nemcsak újságírókat hívtak, hanem cégek és érdekképviseleti szervek vezetőit is. Januártól a támogatás 2000 Ft névértékű kedvezményes utalványokban „testesül meg”, amelynek felét a költségvetés téríti. (Folytatás a 3. oldalon) „Az Alitalia leszállást hajtott végre Magyarországon” Róma, Milánó és Budapest Régi szövetkezés- és részvényvásárlás-ellenes politikáját tette félre az Alitalia, amikor részesedést vásárolt a Maiévben — írta szerdán a Financial Times- ban Nicholas Denton budapesti tudósító. Az Alitalia útvonal-átadásaival együtt az ügylet értéke 100 millió dollár is lehet— idézte bankszakemberek véleményét. Az olaszok ajánlatukkal köny- nyen megverték a német Lufthansát, amely csak 59 millió dollárt lett volna hajlandó befektetni, abból is mindössze 9-10 milliót készpénzben, és a Lufthansával szövetkezve a Malévnak csaknem bizonyosan le kellett volna mondania a tengerentúli járatok fejlesztéséről — olvasható a brit gazdasági lapban. A Financial Times azt emelte ki az üzlet előnyei közül, hogy Budapestet Róma és Milánó mellett a harmadik légiforgalmi központtá fejlesztik, az Alitalia fokozatosan kizárólagos jogot ad a Malévnak az Olaszország és Magyarország közötti utakra, s a bevételből a Malév máris 15 százalékos készpénzelőleget fizethet két új, bővített hatósugarú Boeing 767-esre, és folytathatja a számítógépesítést. „Az Alitalia leszállást hajtott végre Magyarországon”, „az Alitalia első külföldi terjeszkedése” — az olasz sajtó ilyen és ehhez hasonló lelkendező címekkel számolt be az olasz légitársaság és a Malév „házasságáról”. Giovanni Bisignani, az Alitalia vezérigazgatója hangsúlyozta: a Malév a legjobban vezetett kelet-európai légitársaság. A megállapodás biztosítja az Alitalia számára, hogy kisebbségi részesedése ellenére minden stratégiai döntésbe beleszólást kapjon. A Malév pedig rajtunk keresztül kapcsolatba kerül az EK- val, és jó távlatokat kap a fejlesztésre és a korszerűsítésre. A megállapodáshoz szükséges még a trösztellenes EK-szervek engedélye. (MTI) Az emelkedési ütem csökkent 642 ezer munkanélküli November végén az előzetes adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma 642 ezer volt, ami 11,9 százalékos rátának felel meg — értesült az MTI szerdán munkaügyi forrásból. Az állástalanok száma egy hónap alatt „csak” 15 ezerrel növekedett, így az emelkedési ütem csökkent. A legtöbb, mintegy 70 ezer munkanélkülit Borsod megyében tartják nyilván, ahol a ráta 18 százalék körül van, majd Budapest következik 65 ezer állástalannal, ami mintegy 6 százalékos rátának felel meg. Az adatokból következik, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az év végére várhatóan 700 ezer alatt marad. A 18 hónapos járadékfolyósítás után az ellátásból kikerülők egy része viszont „eltűnik” a statisztikusok számításából. Elsősorban azokról van szó, akik nem igényelnek, vagy nem jogosultak szociális segélyre. Alakul a szatócsüzlethálózat Egy éven belül kiépül Magyarországon a szatócs-üzletlánc. Eddig 7 ezer jelentkezőt regisztrált a Szatócs Üzlethálózat Kft. Szatócs bárki lehet 500 ezer forint, illetve ingatlan jelzálog ellenében. Nem a pénz, hanem a helyiség a lényeg, hangsúlyozták. Készpénz helyett kárpótlási jegyeket is elfogadnak, 60 százalékos árfolyamon. Az első üzleteket valószínűleg Baján nyitják meg, ahol 60 boltra már csak a különféle engedélyek hiányoznak. A szatócsüzletekben egységes lesz az áruválaszték. A különféle termékeket — élelmiszereket, ruházati cikkeket, kozmetikumokat, játékokat, háztartási vegyi árukat — tíz raktárból szállítják a boltokba. A jövő év végéig 1000-1200 boltot nyitnak majd az országban. Jelenleg 357 féle áru szállítását tudja biztosítani a kft. A termékek mintegy fele hazai gyártmány. A kft. vállalkozó partnereit ellátja berendezéssel, bizományba adott árukészlettel, és havi fix jövedelmet is biztosít. A Közakarat Egyesület bojkottfelhívása: Ne fizessünk tv-elöfizetési díjat A Közakarat Egyesület felszólítja a TV1 és TV2 műsorával elégedetlen magyar állampolgárokat, hogy 1993. január 1-jétől — és mindaddig, amíg nem történik érdemi változás a Magyar Televízióban — szüneteltessék az előfizetési díj befizetését. Az egyesület közleménye — amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez — egyúttal kéri: az így felszabaduló összeget a Hungária TV Alapítvány részére fizessék be. A pénzügyminiszter 33/ 1991-es számú rendelete értelmében 10 ezer forint pótdijjal sújtják azokat, akik nem tesznek eleget televíziódij-fizetési kötelezettségüknek. Á Magyar Televízió műsora vételének előfizetési dijáról szóló, ez év január 1-jén hatályba lépett rendelet értelmében a havi 250 forintos díjat minden olyan tévékészülék után be kell fizetni, amely műszakilag alkalmas a Magyar Televízió műsorának vételére. A díjfizetés alól csak a 70 éven felüliek, a 100 százalékos hadirokkantak, valamint a súlyosan látás- és hallássérültek mentesülnek. (MTI) Az ágazat mélypontja a kereskedelmi cég szerint nem az idei, hanem a jövő évi lesz.- (Fotó: Szántó György)
