Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12-13 / 293. szám
HÍRLAP, 1992. december 12—13., szombat—vasárnap SPORT 15. Puskás Öcsi: A fejünkben volt a hiba Bernben Holtomiglan-holtodiglan a focival Keresve sem találhattak volna jobb ötletet a megyei labdarúgó- szövetség vezetői, mint hogy a megyénkbe látogató Puskás Öcsit egy gyermek-focitornára invitálják Mátraderecskén. A labda varázsa azonnal megadta a közös nyelvet, nem volt feszengés, kínos udvariaskodás, olyan örömmel fogadták a srácok a hajdani világsztárt, mint egy jóságos Télapót, akinek a puttonya telides-teli van tömve ajándékokkal. Nem is jött üres kézzel az egykori csodacsatár, talán a legbecsesebbet, a nevét adta ennek a tornának, és ahogy dukál, egy vándorserleget. A meccsek természetesen félbeszakadtak az ünnepélyes aktus idejére, de a nebulók nem sokáig pihenhettek, mert az aranycsapat valamikori ásza nem tűrte a lazsálást. „Mit ücsörögtök, fiúk?! Nincs olyan meleg ebben a teremben, még felfáztok! Focizzatok!” — buzdította a kisdiákokat, akiknek több sem kellett, máris eszeveszett lelkesedéssel iramodtak a pettyes nyomába. A zsúfolt program és a sajtó kérlelhetelen képviselője csak néhány perces szemlélődést és autogram-osztogatást „engedélyezett” a tiszteletre méltó vendégnek, aki készséggel vállalkozott a megnyilatkozásra. — Hogy tetszett a fiúk játéka? — hangzott a bemelegítő kérdés. — Mindig jó kedvem támad, ha ezeket a kis csibészeket látom a pályán. Ők még tudják, mi az: szeretni a focit, önzetlenül, csakis magáért a játékért. Az a tűz, ami hajtja őket, bennük ég, és ki tudja, még nagy dolgokra is képessé teheti őket egyszer. — Már hetek óta egyik megyét a másik után keresi föl, mint az MLSZ nemzetközi igazgatója. Ma Salgótarján után Egerbe utazik. Nem strapás ez? — A több száz kilométeres kocsikázásokat nem szeretem, az én koromban ez már fárasztó. Mit lehet tenni? Sosem volt ké„Mi győzni mentünk a pályára” (Fotó: Szántó György) nyelmes a mi szakmánk. Az ember el-eltörődik egy cseppet, este kialussza magát, és már nincs is semmi baj, másnap kezdődhet minden elölről. — Pályafutásának csúcsa egybeesett a magyar foci zenitjével, most viszont, amikor harminchat év után feladatot vállalt, hogy segítsen, sokan a honi foci végnapjairól beszélnek. Nem zavarja ez Önt? — Felőlem mindenki azt beszél, amit akar, elvégre beköszöntött a demokrácia. Egyet viszont biztosan tudok ebben a nagy bizonytalanságban: én maradok a focinál. Egy életre szóló házasság ez, afféle holtomiglan- holtodiglan. Egyébként is, nem annak kell segítő kezet nyújtani, aki vígan úszkálgat a víz tetején, hanem annak, aki kétségbeesetten kapkod a levegőért, küzd a hullámokkal. — Milyen tapasztalatokat szerzett, miközben bejárta jóformán az egész országot? — Nem kerültem szívderítő élmények birtokába. Mindenütt ugyanaz a nóta: nincs edző, nincs pálya, nincs pénz. Ha pedig ez így van, akkor be lehet csukni a boltot. — Mi lehet a felemelkedés útja? HttWfa — Az, amit már ezerszer elmondtak, amit már a madarak is csiripelnek. Hattól tizennyolc éves korig kellene olyan színvonalon foglalkozni az utánpótlással, hogy jó focista válhasson belőlük felnőttkorukra. Csak hát háromezer forintért nem sok mindent lehet követelni az edzőktől, jó, ha megmaradnak a foci mellett. — A tényleg fanatikus szurkolók kivételével már a nézők is elpártolnak ettől a valamikor oly népszerű sportágtól... — El, mert érzik, nem sokat veszítenek, ha nem mennek ki a stadionba, helyette inkább szundítanak egyet a vasárnapi ebéd után. A technika továbbra is kulcsszó, mert csak az tud látványos dolgokat művelni a pályán, aki tegező viszonyban van a labdával. A szurkoló nem hosszútávfutók gyötrődésére kíváncsi, mert ha igen, akkor kimegy az atlétikai versenyre. A másik ez a sündisznóállás-szemlélet. Kilenc bekkel és egy csatárral nem lehet szórakoztató meccseket vívni. Ez az óvatoskodás mindent tönkretesz, mert mindig az lebeg a szerencsétlen focisták szeme előtt: csak nem kikapni. A 0-0 gyilkos merénylet a játék ellen, mert a néző gólokra, győzelmekre és veresegekre kíváncsi. Mi úgy léptünk a pályára, hogy ha fene fenét eszik, de győzni kell. — Azért az aranycsapatnak sem sikerült mindig. A berni vereséget azóta is gyásznapként emlegetik. — Nem a lábunk, a fejünk miatt kaptunk ki. Miután végigver- túk a világot, senkinek sem fordult meg a fejében, hogy pont a németek ellen bukunk el. Az egyenlítő gólomnál a partjelző off-side-ot intett, máig meggyőződésem, hogy nem volt les, de ennek már ennyi idő után semmi jelentősége. — Most nem a világbajnoki döntő, hanem a huszonnégy közéjutás a tét. Ön szerin t m i erre az esélye a magyar válogatottnak? — A magyar nem felejtett el futballozni. Bizakodó vagyok. Meg kell verni a görögöket, Iz- landot, Luxemburgot, az oroszokkal meg majd lesz valahogy. — Fontos egyáltalán a válogatott szereplése? — Életbevágóan. A gyerek mindenütt a világon azért rúg labdába, mert ő szeretne Pelére, Eusebióra vagy Albertra hasonlítani, és úgy képzeli, hasonlít is, amikor magára húzza a mezt, belerúg egy nagyot a labdába. Ha nincsenek Pelék, Eusébiók és Albertek, akkor nem megy le a pályára, és az a futball halálát jelenti. A jövő csak a mához kapcsolódhat, ezt kár lenne elfelejteni. — Köszönöm a beszélgetést. Buttinger László Sportműsor Szombat Asztalitenisz: SeM-KSE — Hejőcsaba, NB I-es férfimérkőzés, Eger, Dr. Ruttkay Vilmos Játékcsamok, 11. Kosárlabda: Egri TK — Békéscsaba, NB Il-es férfimérkőzés, Leányka úti tornaterem, 13. Kézilabda: Bartók József-emlékverseny, Eger, körcsarnok, 9.30. Labdarúgás: Gyöngyös-Markét, teremtorna, Gyöngyös, Kócsag úti tornaterem, 15. Teke: megyei 12-ek bajnoksága Eger, Hadnagy úti pálya, 9-12. Eger város 12-ek bajnoksága, Eger, Hadnagy úti pálya, 13. Vasárnap Teke: megyei 12-ek ifjúsági bajnoksága, Gyöngyös, 9. Mint azt már korábban hírül adtuk, újra Kiss Tiborü 1 az Eger SE kispadján. Ő, aki — milyen szomorú is ezt leírni — még mindig az elmúlt időszak legjobb labdarúgójának számít. O, aki el-eltévedt a labdarúgóedzőknek megszabott ingoványos úton. Ő, akit sokan szeretnek, akinek legalább annyian vitatják képességeit, aki mar kivívta a nagyérdemű megbecsülését és haragját, akit lehet így és úgy értékelni. Egyvalamit azonban nem lehet elvitatni tőle: a labdarúgás mérhetetlen szeretetét. Ezért égeti azt a bizonyos gyertyát mind a két végén, ezért vállal konfliktusokat, ezért fogalmazott úgy, hogy két dolog létezik az élet eben: a családja és a foci. Egyéniség. Méghozzá olyan, akik sajnos, egyre fogytán vannak a labdarúgópályákon. Ettől a feladattól sokan féltik. Ő azonban azt vallja: fel van vértezve. Méghozzá hittel, akarattal, kellő tapasztalattal. — Tibor, nem vagy te egy kicsit mazochista? Egy bajnokság megnyerése felé robogó csapattól egy kiesés ellen küzdő, meglehetősen szétesett társasághoz szerződni... — Recsken még akkor fel- mondtam, amikor nem tudtam, hogy az ÉSE-ben váltásra készülnek. Egyszerűen azért, mert olyan körülmények között, ami ott volt, nem lehet még csak gondolni sem labdarúgásra. Szobo- nya Tamás egyedül maradt támogatóként, s ezt nagyon sajnáVízilabda Magyar Kupa Fél lábbal a nyolc között Az egri vízilabdások a héten az év utolsó mérkőzésére készülődtek, amelyet a Magyar Kupában a legjobb nyolc közé jutásért vívnak a KSI ellen. Az első találkozón 10-8-ra az egriek bizonyultak jobbnak, s a mai visszavágón is ők az esélyesebbek, annak ellenére, hogy centerük, Tóth Kálmán sérült. Az összecsapásra ma háromnegyed háromkor, a Hajós Alfréd Uszodában kerül sor. A csapat egy része vasárnap sem pihenhet, mivel Gyulavári Zoltán vezetésével a 21 év alattiak csapatával Szolnokra utaznak, ahol Komjádi-kupa mérkőzést játszanak. Északi rangadó Igazi presztízscsatára kerül sor szombaton délelőtt 11-kor Egerben, a Dr. Ruttkay Vilmos Játékcsarnokban. Az asztalitenisz NB I. utolsó őszi fordulójában a SeM-KSE gárdája a Hejőcsabát fogadja, amely a harmadik helyen áll. A vendégek jó ajánlólevéllel érkeznek Egerbe, hiszen a BVSC-t legyőzték 10-8-ra. Az erőviszonyok kiegyensúlyozottnak tűnnek, s mivel a házigazdák a háromhetes szünet alatt zavartalanul készülhettek, döntetlennél rosszabbra nem számítanak a nagy küzdelmet ígérő összecsapáson. Dr. Domán László, Dobroviczky Ferenc és Viczián Zoltán kitüntetése Tegnap emelkedett hangulatú, ünnepélyes eseményre került sor a Parlamentben, ahol hetvenöt sportvezetőnek — köztük Schmitt Pálnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének és Aján Tamásnak, a MOB főtitkárának — nyújtottak át kitüntetéseket. A meghívottak és kitüntetettek között volt dr. Bárány István is, aki egri úszóként az amszterdami olimpián ezüstérmet nyert. A fővárosban élő egykori úszókiválóságot 85. születésnapja alkalmából is köszöntötték. Külön öröm, hogy megyénk sportvezetői között is akadtak olyanok, akiknek munkáját méltónak találták az elismerésre. Dr. Domán László, az Eger SE labmint Viczián Zoltán, a labdarúgó NB III. Mátra Területi Versenybizottságának elnöke az Eszterházy Miksa-díj at vehette át dr. Horváth Balázs sportminisztertől. \ Már Egerben is itt a BINGO a Sport és Szerencse Kft. Bmgo-terinébe«, DECEMBER 16-tól. Extra nyeremény 20.000 Ft BINGO a Csákós üzletházban (Csuvas)! Eger, Rákóczi u. 48/a. Nyitva: a hét minden napján 14.00—22.00-ig. % J AG3IA Az AGRIA VOLÁN felajánlja szabad javító kapacitását haszongépjárművek és autóbuszok valamennyi javítási műveletének és zárttechnológiás vizsgáztatás elvégzéséhez. Megkezdtük a korszerű „KIENZLE” típusú tachográfok értékesítését, beszerelését és hitelesítését nemzetközi fuvarozást végző tehergépjárművekbe és autóbuszokba, rövid határidővel. S \ Érdeklődni lehet: a 36/312-300-as telefonon. s lom. Neki és a játékosoknak nagy köszönettel tartozom. Ott azonban úgy kezdtük el a munkát, hogy a fiam három labdáját, s az én focicsukámat kellett levinni, ami majdhogynem a szerelést jelentette. Ezzel együtt is nagyon jól éreztük ott magunkat, mert megadatott a munka öröme. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a fiam Recsken marad, s ott játszik tovább a tartalékban. — Úgy hírlik, Egerben jó néhány játékos fél ve értesült érkezésedről. — Tőlem nem kell félni annak, aki mindent hajlandó megtenni a 24. órán túl lévő egri labdarúgásért. Aki viszont nem hajlandó beállni a sorba, az tudhatja, mi vár rá. Ismerem őket, még sincs előítéletem. Mindenkinek megadom a lehetőséget, mert nem akarom elhinni, hogy bárki — aki már többek között NB I-ben is helytállt — elfelejtett volna focizni. Mindenkinek tudnia kell, hogy ha futballista akar maradni, miként kell élnie. Én nem fogok bárokba rohangálni játékosok után. Ezt megtanultam Csanktól. Úgyis kijön a másnapi edzésen a sportszerűtlenség. Nagyon kémény és szigorú munka vár mindenkire. Aki vállalja, becsülettel végigcsinálja, annak nincs mitől tartania. — Felröppentek olyan hírek is, hogy megválsz néhány játékostól. Kik számíthatnak erre? — Nem tudom, honnan származnak ezek a hírek. Egyelőre még nem találkoztam a csapattal. Előre nem ítélek el senkit. A többi meg majd kiderül a munka során. — Az azonban tény, hogy tárgyalsz néhány játékos idejövetele érdekében. — Ez így igaz, hiszen ha a három kapust leszámítom, akkor mindössze 12 játékos marad. Ez meg úgy nagyon kevés. — Mennyiben más a helyzet, mennyit változtál, amióta utoljára az ESE kispadján ültél? — Én magam nagyon remélem, hogy leniggadtam. Sokszor kimondtam ugyanis olyan dolgokat, amit később megbántam. Bízom benne, hogy megfontoltabb lettem. Akár a játékosokkal, akár a vezetőkkel, akár a sajtóval, akár a közönséggel alakítandó viszonyomban. Legutóbb pont a Hírlap munkatársával volt nézeteltérésem, mert elhamarkodottan nyilvánítottam véleményt. Ma már tudok elnézést is kérni, mint ahogy megtettem ezt Budai Ferinél is, s ez sem kis dolog. Ugyanis össze kell fogni. Kötelez erre a város labdarugómúltja. Az itt élő szurkolók többet érdemelnek, s ígérem, hogy többet is fognak kapni. — Meddig szól a szerződésed? —- Egyelőre az idény végéig. Sohasem fogok a kispadról a bíróságra rohangálni. Ha a feladatomat, amit vállaltam, nem tudom elvégezni, én magam állok fel. — Kik lesznek a segítőid? — Remélem, sokan lesznek ilyenek. Elsősorban a szurkolóktól várok segítséget. Azoktól, akik az én időmben még zsúfolásig megtöltötték az egri stadion lelátóit. Megnyugtató számomra, s egyfajta garancia is, hogy dr. Domán László továbbra is vállalja a szakosztályelnöki teendők ellátását. Káló Józseffel is — aki változatlanul technikai vezető — mindig megértettük egymást. Az meg külön öröm számomra, hogy az egri labdarúgásért már korábban is sokat tett barátaim — így Csepregi János, Barta András — is munkát vállalnak a szakosztályvezetésben. A pályán hárman leszünk: Zsidai József László István és én. Szeretném még megnyerni kapusedzőnek Rozsnaki Istvánt. Innen már csak egy feladat marad, megnyerni a mérkőzéseket, s örömet szerezni az egri focirajongók- nak Kis Szabó Ervin darúgó-szakosztályának elnöke a Magyar Sportért elnevezésű kitüntetést kapta, míg Dobro- viczky Ferenc, a Heves Megyei Sakk Szövetség elnöke és a hevesi Sakkmúzeum igazgatója, valaur. uoman László azon kevesek közé tartozik, akik sokat tettek Eger sportéletében a pénzügyi háttér megteremtéséért (Fotó: Szántó Kiss Tibor: „Sosem fogok a kispadról a bíróságra rohangálni...”
