Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. december 11., péntek Tudományos és közéleti működése az 1830-as években kezdődött, és a negyve­nes években érte el fénykorát. Abban az időben alig akadt művelt ember hazánk­ban, aki ne hallotta volna Fényes Elek nevét. Az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc bukása után hatása ugyan csökkent, de hű munkása maradt tudományá­nak, a statisztikának. A185 esztendeje született tudós egész életét a valóság meg­ismerésének szentelte. Méltatlanul elfelejtették, de műveit ma is használják A valóságfeltárás hazai úttörője volt Neves köznemesi református család tizedik — utolsó — gyer­mekeként 1807. július 7-én — 185 esztendeje — született Fé­nyes Elek, a mai Romániában le­vő Bihar megyei Csokalyon. Ap­ja Fényes Antal, sokat olvasó, művelt és tájékozott ember híré­ben állt. így fia gondos családi neveltetésben részesült. Hétéves korában került a debreceni re­formátus kollégiumba, ahol nyolc esztendőn át, 1814-1822 között tanult. Ezt követően a nagyváradi királyi akadémián fi­lozófiát hallgatott. Onnan került Pozsonyba, az akkori kor legne­vesebb jogakadémiájára. Hamar kitűnt tehetségével, ennek kö­szönhette, hogy négy esztendő alatt befejezte tanulmányait. Ta­nárai közül Fáber Antal volt a legnagyobb hatással rá, aki a sta­tisztikát is magában foglaló ál­lamismereti tudományt tam'tó professzora volt. Az ő előadásai révén ismerkedett meg a XVlll. században nálunk is kibontako­zott államtudomány legnevesebb hazai művelőivel. Miután a jogakadémiát elvé­gezte, 1828-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett, és két esztendőn át gyakorolta hivatását, miközben járta az országot, és statisztikai gyűjtést folytatott. 1831-ben, rangon alul házasodott, feleségül vette egykori pozsonyi szállás­adójának a lányát, Eitele Zsófiát, aki magyarul sem tudott. Miután szülei elhunytak, a bihari birtok­részét egyik bátyjának bérbe ad­ta, és az így kapott pénzen Po­zsony közelében, a csallóközi Sárosfán birtokot bérelt, és gaz­dálkodott. Ez azonban nem elé­gítette ki érdeklődését, így to­vábbra is rengeteget utazott, és céltudatosan gyűjtötte adatait az országról. Fiatalon ráébredt arra, hogy hazánk valóságos viszonyait sok­kal alaposában kellene ismer­nünk annak érdekében, hogy a kor szellemének megfelelő vál­tozásokat végre tudjuk hajtani. Ezért minden idejét a munkájá­nak szentelte. A rengeteg utazá­son kívül kiterjedt levelezést folytatott az akkori megyék tiszt­ségviselőivel, hogy tőlük is ada­tokat kaphasson. Eközben ala­posan áttanulmányozta a rendel­kezésére álló szakirodalmat is. Adatok és cédulák ezreit össze­gyűjtve, illetve rendszerezve, még Sárosfán megírta hatkötetes mű­vének, a Magyarország s a hozzá kapcsolt tartományoknak mos­tani állapotja statisztikai és geog- ráphiai tekintetben első darabját. Mindez Pesten jelent meg 1836- 1840 között. Miután a kézirat elkészült, családjával a fővárosba költö­zött. Ez a hatalmas átfogó mun­ka hazánk akkori állapotával foglalkozott, statisztikai, köz- gazdasági, néprajzi, közigazga­tási és földrajzi szempontból. Már az első kötet országos hírne­vet szerzett Fényes Eleknek, aki alig töltötte be a 29. életévét. Nem véletlenül, hiszen a hatkö­tetes mű minden korábbit felül­múló, hatalmas teljesítménynek számított. Joggal ítélték oda neki a Magyar Tudományos Akadé­mia kétszáz aranyos nagydíját, és az intézmény 1837-ben a levele­ző tagjává választotta. Példátlan sikerét jelezte, hogy a pesti kiadó 1841-ben másodjára is megje­lentette mind a hat kötetet. Az írói sikerek sokat könnyí­tettek anyagi helyzetén, és újabb kötetek megírására sarkallták. Az 1842-43-ban megjelent há­romkötetes Magyarország sta­tisztikája folytatása volt az előző nagy sikerű sorozatnak. Míg ez utóbbi az országot megyénként és településenként mutatta be, addig az újabb az összesített or­szágos adatokat és viszonyokat tárta a nyilvánosság elé. A mun­ka sikerét bizonyította, hogy szinte nyomban német nyelven is megjelent, és az Akadémia nagy- díjban részesítette. A reformkori közélet egyre erőteljesebben ma­gával sodorta Fényes Eleket is. Bekapcsolódott az Iparegylet, majd a Kossuth Lajos által kez­deményezett Védegylet, illetve a Széchenyi Istvántól szorgalma­zott Országos Magyar Gazdasá­gi Egyesület tevékenységébe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt Szemere Bertalan belügyminiszter meg­bízta az Országos Statisztikai Hi­vatal megszervezésével, és tagja lett a forradalmi vészbíróságnak is. Közéleti szereplése mellett to­vább folytatta tényfeltáró tudo­mányos tevékenységét. 1847-ben jelentette meg a már említett két hatalmas művének sűrített, és több ponton kiegészített kivona­tát Magyarország leírása cím­mel. Ugyanakkor abban az év­ben kiadta az első hazai gazda­tiszti névtárat is. Eközben hatal­mas vállalkozásba kezdett. Elha­tározta, hogy elkészíti a magyar nemzet valamennyi megyéjének statisztikai, földrajzi és történeti leírását. Ennek megvalósítását azonban az akkori történelmi események megakadályozták, így csupán a Komárom megyével foglalkozó első kötet látott nap­világot. A forradalom és szabadság- harc leverését követően Fényes Elek bujkálásra kényszerült, majd rövid vizsgálati fogság után elbocsátották. Ezt követően több mint negyedszázadig élt még. 1854-ig Gödöllőn, majd pedig Pesten. Sokat dolgozott, de az akkori munkái közül már csak az 1851-ben megjelent négykötetes Magyarország geographiai szó­tára volt a legjelentősebb. Hét évvel később adták ki Magyaror­szág 1859-ben, statisztikai, bir- tokviszonyi és tophographiai te­kintetben című utolsó nagy mun­káját. Fényes Elek pályája — amely szépen ívelt felfelé — kö­vette a nemzeti történelem törés­vonalait, megakadt. A kiegyezést követően — 1867 után — szerveződött Köz­ponti Statisztikai Hivatal vezeté­sét helyette másra bízták, neki csupán a Helységnévtár szer­kesztésében juttattak tizedrangú szerepet. Noha 1858-ban a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de miután tíz év múltán sem tartotta meg székfoglalóját, így törölték a tagok sorából. Újpesti albérleti szobájában, nagy szegénységben és mindenkitől elhagyatottan, el­felejtve hunyt el 1876 nyarán, jú­lius 23-án — 69éves korában. — „Meghasonulva még családi éle­tével is, elhagyott családja körén kívül, züllött állapotban töltötte utolsó szakaszát életének ” — írta róla egykori munkatársa, Gal- góczy Károly. Fényes Elek tudományos munkásságának csúcspontját, egyben lezáródását jelentette an­nak a hazai valóságfeltáró és -le­író, úgynevezett Államismeret néven számon tartott tevékeny­ségnek, amelynek első nagysza­bású művelője Bél Mátyás volt. Ennek az összetett tudomány­nak a művelését egyrészt a gaz­dasági élet általános haladása, másrészt az abszolutizmus ösztö­nözte és sürgette. Mindkettő fo­kozottan igényelte a számszerű adatok gyűjtését és a belőlük le­vonható következtetések, bizo­nyos statisztikai törvényszerűsé­gek megfogalmazását. A szüksé­ges ismeretek terjesztésén túl ér­veket akart adni a gazdaság és a társadalom átalakításáért, az or­szág és a magyarság felemelke­déséért küzdő politikusoknak és tudósoknak. Mindezek mellett a korabeli agrárismeretek terjesztéséért is sokat tett Fényes Elek. Jelentős érdemeket szerzett a reformkor­ban alakult Országos Magyar Gazdasági Egyesület létrehozá­sában. Különböző lapokban és folyóiratokban számos cikket írt a mezőgazdaság és az agrártársa­dalom elmaradottságáról, han­goztatva a sürgető változtatás ha­laszthatatlan szükségességét. Tu­dományos hírnevét elsősorban az említett, ma is híres államis­mereti műveivel szerezte, ám széles körű ismertségét a Mezei naptárak szerkesztésével és köz­readásával szerezte magának. Sajnos, csak kéziratban maradt a magyar adórendszerről 1845- ben írt munkája, valamint a Ma­gyarország geográfiai kéziköny­ve. Eredményei, ismeretterjesztő és politikai tevékenysége egya­ránt méltóvá tették, hogy a re­formkori nagy nemzedék egyik jeles alakjaként tartsa számon az utókor. (mentusz) „Tiszta használni való kívánás ösztönözte...” Fényes Elek legjelentősebb műveinek megalkotásában nagy szerepe volt a megpezsdült hazai reformkori közéletnek és a politikai küzdelmek révén alátámasztott igényeknek is. Az 1836-1840 között megjelent — és nem sokkal később újabb kiadást is megért — hatkö­tetes Magyarország, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani álla­potja statisztikai és geographiai tekintetben című művének előszavá­ban utal megírásának fontosságáról: „Nem hiúság, hanem tiszta használni való kívánás ösztönözte...” Ezt az első nagy munkáját az egyes országrészek szerint tagolta hat kötetre. Az országrész vagy kerület, mint a Dunántúl, Tiszántúl néhány fontos összesített adatainak közlése után az egyes vármegyé­ket vette sorra. Az ezekre vonatkozó számszerű adatokat és leíráso­kat közölte, majd a megyékben levő településeket jellemezte. A fon­tosabb természetföldrajzi viszonyokat, a jellemző termékeket mutat­ta be. írt az egyes növények hozamairól, termelési körzeteiről, az er­dők állapotáról és a faállomány összetételéről is. Felsorolta az állatok tartásmódját, fajtajellegét. Külön elemezte a jobbágytelkek nagysá­gát, tartozékait, a zsellérek számát. Hasonló adatokat közölt a ne­mességről, az uradalmakról, a települések határairól, talajviszonyai­ról, továbbá az általuk termelt főbb növényekről. A helytörténet gazdag kincsestára Fényes 1851-ben megjelent sa a helytörténetírásnak és az ag- négykötetes Magyarország geog- rártörténetnek egyaránt. Bősé- raphiai szótárában az egyes ges államismereti, ipari és mező­helységekre vonatkozó korábbi gazdasági adatait ma sem nélkü- adatait, leírásait bővítette. Szó- lözheti a kutatás, a történettudo- tára gazdag kincsestára és fórra- mány. ' PARABOLA-' VÁSÁR, SÖNSfiT ELEKTRO CENTER ITT 32 csatornás beltéri egység, 90 átm. Offset tükör, 1,0 DB SHARP (japán) fej 18.900 EGER, Törvényház u. 15. Tel.: 36/312-491/16 m. (az udvarban). Mezőkövesd, Eötvös u. 3. SONY-BOLT Tel.: 40/13-962 'Munkalehetőséget^ kínálunk kiegészítő' jövedelemforrásként azoknak, akik szívesen foglalkoznának hirdetésszervezéssel Heves és Nógrád megyében. Vállalkozói igazolvány, telefon, gépkocsi nem feltétel, de előnyös. Hu érdekli, megtanítjuk vállalkozni is. Ha üzletkötésben jártas, komoly előnyei vannak, próbálja meg! (a munkanélküliség nem akadály) „Laphú'ség 47253” jeligére a kiadóba, Eger, Pf. 23. ________________________------­----------------------------------------------—--------------------------------------------------­' A Heves Megyei Önkormányzat 1 PÁLYÁZATOT HIRDET Idegenforgalmi Hivatala átszervezése során létrejövő Egertourist Idegenforgalmi és Keres­kedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ állásának betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei:- szakirányú felsőfokú végzettség — idegenforgalmi területen szerzett gyakor­lat- egy világnyelv legalább középfokú isme- (további idegennyelv-ismeret élőn lőnytjelent) rete — büntetlen előélet A pályázathoz mellékelni kell: — a felsőfokú végzettségről és a nyelvtudásról szóló hiteles okiratok másolatát — részletes szakmai önéletrajzot — erkölcsi bizonyítványt — a gazdasági társaság vezetésére vonatkozó elkép­zeléseket A kinevezés 5 évre szól, a munkakör 1993. február 1-jétől tölthető be. Bérezés: megegyezés szerint A pályázatot a következő címre kérjük eljuttatni: Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Vállalkozást és Területfejlesztési Iroda 3301 Eger, Kossuth L. u. 9. A pályázat elkészítéséhez szükséges további informá­ciók ugyanitt állnak rendelkezésre. A pályázatok beérkezési határideje: 1992. december 31. ^Figyelem! Luc­és ezüstfenyő karácsonyfák nagy választékban kaphatók H-P 8-17 óráig, SZ-V 8-14-ig. Eger, Kertész út 147. szakmunkásképzőnél) J) í KILÓSBAN IS ^ KÜLÖNLEG„S” ruha­és JÁTÉKVÁSÁR ezüstvasárnap dec. 13-án EGER, Eszterházy tér 1. 1-es ea. terem 8-13 óráig KELLEMES ÜNNEPEKET kíván minden kedves vásárlónak zs + zs / A Sulák Szőnyeg \ Áruházlánc december hónapban is óriási árukészlettel várja vásárlóit! Francia 4 m-es padlószőnyegeink 3180 Ft-ról 50 %-kal olcsóbban, már 1590 Ft-ért kaphatók. Modern mintás szobai szőnyegek minden méretben! Fürdőszoba-szőnyegek nagy színválasztékban 980 Ft-tól kaphatók. Nyitva tartás: H-P 9-17, SZ-V 9-13 Eger, Szarvas tér Tel.: 36/310-280 Gyöngyös, Vasutas u. 1. Tel: 37/11-730 J r AKCIÓI Ezüstvasárnap! Aranyvasárnap! A FÜZES SZÖVKER RT. Áruházában, a (Füzesabony, Rákóczi út 64.) ruházati osztályon, cipőosztályon, játék-, ajándékosztályon bármely vásárolt áru értékéből 20 % engedményt adunk. A papír-, írószer-, könyvesboltban (Füzesabony, Arany J. u. 2.) egyes hanglemezekből, egyes könyvekből, egyes tapétákból 40 % engedményt adunk. Nyitva: 8-12-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat! T AJÁNLAT A HIDEG ELLEN! ^ Megérkeztek a magas kalóriaértékű import lángborsó szénszállítmányok az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZEP telepeire! * ÖNMAGÁBAN kiváló! * KEVERŐ SZÉNKÉNT már kis mennyiségben adagolva is jelentősen JAVÍTJA a gyengébb szenek tüzelési hatásfokát, égési tulajdonságait! Megvásárolható a TÜZÉP Borsod, Heves és Nógrád megyei telepein ..ott, ahol a fecske száll!" ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom