Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
HÍRLAP, 1992. november 19., csütörtök EGER ÉS KÖRZETE 5. Gyűjtik az avart Megkezdték Egerben a lehullott őszi lomb, avar összegyűjtését és elszállítását. Erről a polgármesteri hivatal főmérnöki irodája gondoskodik, melynek munkatársai ezúton is kérik a lakosságot, hogy ne égessék el az avart, ne okozzanak ezzel környezetszennyezést. Hangverseny a színházban Filharmóniai hangversenyt rendeznek november 23-án este a Gárdonyi Géza Színházban. Az este hét órakor kezdődő koncerten Perényi Eszter (hegedű), Perényi Miklós (gordonka) és Prunyi Ilona (zongora) Beethoven, Schubert és Franck műveit játsszák. A könyvtári törvénytervezetről Madélelőtt tíz órától tartja soron következő ülését a Magyar Könyvtáros Egyesület Heves Megyei Szervezete. A könyvtárosok első kézből, Sáron Lászlótól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztályának vezetőjétől tájékozódhatnak a könyvtári törvénytervezetről, de megtehetik szakmai észrevételeiket is. Vezetékes ivóvíz Szarvaskőnek Megtörtént Szarvaskő ivóvíz- hálózatának műszaki átadása. A hálózatot a vízkivételi mű bővítésének befejezése után helyezik üzembe, s várhatóan még az idén megkezdhetik a lakóépületek bekötését is. Kisbakancsosok túrája A hegyekbe indulnak a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont túrázói szombaton. A kisbakancsosok útvonala: Tardos — Szarvaskő vára — Antónia-forrás — Berva. Aki velük akar tartani, legyen ott az egri autóbusz-pályaudvaron legkésőbb 8 óra 40 perckor. Szvorényiemlékülés Halálának századik évfordulója alkalmából tudományos ülést rendeznek kedden Szvoré- nyi Józsefe miékére. A tanácskozáson, melynek a Gárdonyigimnázium ad otthont, irodalom- és történelemtudósok, levéltárosok emlékeznek meg a neves irodalmárról és pedagógusról. Jótékonysági bál Az egri Szent Lázár Lovagrend és segélyszervezet egy évvel ezelőtt — a hagyományteremtés céljával — rendezett jótékonysági bált, ahol Egervállalkozói, különféle intézményeinek, gyárainak képviselői vettek részt. Az estélyen befolyt összeggel a város szegényeit segítették. Az idén újra báli mulatságra invitál a meghívó: szombatra a Hotel Egerbe. Az este hét órakor kezdődő program fővédnöke Charles Thomas, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az est során előadóművészek mutatják be műsorukat, illetve fellépnek a Kenguru rock and roll klub táncosai is. Jegyek még igényelhetők a Markhot Ferenc Megyei Kórház, illetve a rendelőintézet titkárságán. A meggyalázott Dobó Avagy: az egri hős igazi arca Ma már nem emlékeznek a megyeszékhely régi polgárai sem arra a gyalázatos tettre, amikor a Rá- kosi-korszak egyik évében — 1951-ben vagy 1952- ben — az országszerte közismert Stróbl Alajos készítette bronzszobor posztámenséről egy éjjel eltüntették a „Dobó István” nevet, s helyette az „Egri hősök” feliratot csempészték oda, mivel azokban az esztendőkben Dobót mint kizsákmányoló, önkényeskedő feudális földesúrat könyvelte el a hivatalos marxista-szocialista legfelső történettudomány. Akkor csak néhány józan eszű, befolyásos férfiúnak a pártbizottságon való erélyes fellépésére került vissza ismét a vár udvarbírájának és kapitányának neve az eredeti, azt méltán megillető helyére. De nemcsak ekkor alázták meg Dobó Istvánt „azokban a sötét években”. A vár 1552-es dicsőséges megvédelmezésének 400. évfordulója alkalmából a Művelt Nép Könyvkiadó gondozásában elkészült a híres végvár megvédelmezésének története. A kéziratot „megvitatta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Irodájának történelmi munkabizottsága által kiküldött bizottság”, s mint az egyik szerző annak idején elmondta: E. professzor igen harcias fellépése ellenében csak alig-alig tudták megvédelmezni kéziratukat... Dobó e kommunista értékelésére, hála Istennek, ma már csak a legbeavatottabb vájtfülűek emlékeznek, de a vár hősi megvédelmezése 440. évfordulója alkalmából kötelességünknek tartjuk a szocialista-kommunista történetszemlélet e megbocsáthatatlan tettére felhívni napjaink emberének a figyelmét. 1952-ben a polgári történetírás szemére vetették Dobó tetteinek példamutató megítélését, mondván: .... döntő súllyal beleszólt ebbe az értékelésbe Dobó István vagyonos nemesi származásának, fejedelmi családokkal való rokonságának a ténye is... A nemesi hadnagyok szerintük félistenek voltak, mellettük a közlegények érdemeit homályban hagyják, a paraszti származású gyalogosok, a mesteremberek, parasztok és a parasztnők háttérbe maradnak. ” De még 1971-ben is ilyen értékelés olvasható a városi tanács pénzén kiadott kötetben: „ Ö(ti.: Dobó, S. 1.) is azok közé a hatalmaskodó parvenű főurak közé tartozott, akik a reneszánsz kor új élet- szemléletében — kora és osztálya fiaként —, gátlástalan individualizmussal törtek céljaik elérésére. Tetteire a féktelen önérdek és a birtokharácsolási vágy nyomta rá bélyegét. ’’Bűnéül rótták fel még azt is, hogy vágómarhát szállított a bécsi piacra, avagy Selmecbánya gabonaszállítója volt. Elfelejtették a marxista történetírók — mivel nem illett bele pre- koncepciós szemléletükbe —, hogy az országnak ebben a felében Dobó volt az egyetlen hatalmas birtokkal rendelkező, aki vállalta a gondjaira bízott vár megvédelmezése kapcsán az elsöprő török túlerő ellenében a halálveszélyt. A Dobó-család Felső- Magyarország ötödik leghatalmasabb földbirtokkal, csaknem félmillió holddal rendelkező földesura. Sőt, mi sem jellemzi jobban a helyzetet, hogy amikor röviddel a török támadás előtt katonai segítséget kért, olyan válasszal utasították vissza: „...ha az koncávaljóllaktatok, az levét es reá ti megigyátok ”. Mint az egri vár hadtörténetének monográfusa, hittel állíthatom, hogy nem ismerek olyan történészi toll alól kikerült munkát, mely semmibe vette volna a várvédő jobbágynépet, hiszen Dobó volt talán az egyetlen e kor várvédő parancsnokai közül, aki a várba érkezett paraszti nép kezébe is puskát adott. E korszak kutatása ma már tisztázta, hogy minő kulcsfontosságú volt a védők hősi helytállása mellett az ostromra való felkészülés, az étellel, itallal, fal- és fegyveijavító mesteremberekkel, sebészborbélyokkal, medicinával, s egyébbel való kellő előkészítés. Végvárak hosszú sora esett török kézre, mivel lényegesen rövidebb ostrom alatt kifogytak az élelemből, a lőporból, vagy éppen sebgyógyító borbélyokkal, mesteremberekkel sem készültek fel kellően. Az Eger-vári kutatás tisztázta, hogy egyedülálló jelenség volt az ostrom előtt Dobó és tisztikara közötti azon megállapodás, mely szerint a vár sorsáról Dobó és parancsnoktársa, Mekcsey a tisztikar nélkül nem dönthetett. Még az 1971-ben megjelent vártörténeti munkában is csak nagy vita és kardoskodás nyomán sikerült kivívni, hogy az egri vitézek „hősi helytállását” a keresztény ideológia is erősítette. Dobó István nagysága éppen azzal magasodott az uralkodó osztály és kortársai fölé, hogy egyéni céljait egri várkapitánysága során minden vonatkozásban feltételek nélkül alá tudta rendelni az ország céljainak, s képességét is a nép védelme szolgálatába állította. Az egri vári hadinép pedig azzal vívta ki az „egri” nevet, hogy nem a vár falai nyújtotta viszonylagos biztonságban bíztak, hanem halált megvető bátorsággal, meghátrálást nem ismerő fanatikus lendülettel vetették magukat a 38 napos, élet-halálra menő küzdelembe. S mindennek dacára azzal vádolta a szocialista történetírás a polgári történészeket, hogy nem ismerték el a jobbágyok nyújtotta katonai helytállás vitézségét... Sugár István Cigány kulturális fesztivál Huszonnégy műsorszámot tekintett meg a zsűri a múlt szombaton megtartott V. cigány kulturális fesztiválon, amelynek az egri Megyei Művelődési Központ adott otthont. A megye tizenhat településéről érkeztek a csoportok és szólisták. A vers- és prózamondók teljesítményét Balogh András, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze értékelte, Kovács József a zenei számokat, Kovács Tibor, a népművészet ifjú mestere pedig a táncosokat bírálta, s Báthory János, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese látta el a zsűrielnök tisztét. A kategóriánkénti első helyezettek a következők voltak: a felnémeti „Fekete Csillagok” hagyományőrző együttes, a szintén egri fiatal Deme Nikolett versmondó, a gyöngyösi „Kalamajka” színjátszó csoport, a verpeléti diszkótáncos Váradi Zsuzsa, valamint az egri „Scord” rockzenei együttes. Különdijat kapott a vécsi hagyományőrző csoportból Kátai Gyula, a hatvani versmondó Balogh András, a gyöngyösi „Kalamajka” együttesből Lakatos Gusztáv, s a füzesabonyi ötödik osztályos Nagy Csaba a hegedűszólójáért. A fesztivál pillanatait Gaál Gábor fotói örökítették meg. Gárdonyi emlékére Újra felfedeztük az irodalmat... Öröm volt nézni! Csaknem nyolcvan kisiskolás gyűlt össze az elmúlt hét végén az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban verset és mesét mondani. A városból s környékéről, valamint a megye számos településéről érkeztek iskolájuk képviseletében, a tanárok, szülők kíséretében. Igazi családi nap volt ez: a gyerekek nagyon komolyan vették a feladatot. Már a vers- és prózaválasztáson meglátszott: nem az ünnepi műsorokra megtanult darabokat hozták el, hanem erre a találkozóra készültek. A kiválasztott verset, prózát valamennyien rajzban is megjelenítették. Az is kiderült: az általános iskolai ma- yartanítás szemléletváltása ki- at a gyerekek előadói próbálkozására is. A gyerekek tisztán, tagoltan, érthetően beszélnek. Nincs köztük pösze, raccsoló, dadogó. Ez a rendezvény azt is bizonyította, hogy nem tett mindent tönkre a nagy tömegben rájuk zúduló videokultúra, hogy van idejük a szülőknek a gyermekeik érzelmi nevelésével is foglalkozni. Az irodalmat újra felfedeztük magunknak és gyermekeinknek! A két zsűri kétszer tíz kisdiákot jutalmazhatott. Végül is megtoldották eggyel a jutalmakat. így tizenegy próza- és tíz versmondó részesült elismerésben, noha a többiek teljesítménye sem maradt el mögöttük. A jutalmazottak: Pintér Balázs Füzesabony, Kakuk József Novaj, Szabó Krisztina Eger, Csapó Vanda Eger, Varga Nóra Eger, Kis Balázs Antal Eger, Za- kar Viktória Eger, Ács Edina Ostoros, KadlottÁgnes Egersza- lók, Lakatos Patrícia Eper, Kovács Gábor Eger (prózamondók). Zimányi Eszter Eper, Szilágyi Gertrud Eger, Erdélyi Zsuzsa Felsőtárkány, Jónás Noémi Felsőtárkány, Nagy Katalin Füzesabony, Csatlós Judit Gyöngyös, Monostori Gábor Gyöngyös, Popovics Melinda Ostoros, Czipó Nikolett Verpelét, Bródi Judit Eger (versmondók). A legügyesebb vers- és meseillusztrációkért egy ajándék kerámia járt (Fotó: Gál Gábor) Milyen lesz a holnap városa? A bazilika énekkara Veronában Az Egri Bazilika énekkara meghívást kapott, hogy látogasson el Veronába: a közigazgatási egységéhez tartozó Sottomagno és Caselle városokba invitálták vendégszereplésre. A kórus Ur- bán Péter karnagy vezetésével november elején autóbusszal látogatott el a meghívókhoz, elkísérte őket az egyházközség plébánosa, Czakó István is. A fogadtatás rendkívüli volt. Az autópálya leágazásánál egy személygépkocsi várta a magyar buszt. A kocsiban a város karnagya ült. A városháza elé vezette a vendégek buszát, ahol a polgár- mester és a plébános várta őket. Meleg üdvözlő szavak után némi olasz borral és süteménnyel kedveskedtek, majd a szálláshelyre vezették a társaságot, amely egy lelkigyakorlatos ház volt. Másnap reggel a vendéglátók megmutatták Veronát, s a házat is, melyben a hagyomány szerint Júlia lakott, az erkélyt, ahol állítólag hódolója tisztelgését fogadta. Boldog nép, melynek nem kellett hazáját minden ötven évben újjáépítenie. Délután a Garda-tóhoz kísérték a vendégeket. A csodálatos tó partján pálmafasétány teszi feledhetetlenné a tájat. Ezután énekpróbák következtek, majd egy könnyű Vacsora, és este a két vendéglátó kórussal együtt közös műsor. Az egri énekkar átélt előadásával, sokszínű repertoárjával és egy olasz dallal, mellyel a vendéglátóknak kedveskedett, nagy sikert aratott. A műsor után ünnepi beszédek hangzottak el. A karnagy, a polgármester, a plébános, a művelődési osztály vezetője külön- külön megköszönte és méltatta a vendégek látogatását, a két nép barátságát. A köszöntéseket Czakó István kanonok, plébános köszönte meg. A zsúfolt — nagyon szép — templomban égig ért a hangulat, amire már csak azt lehetett mondani, hogy ezt a szép ünnepséget folytatni kell — Egerben. A vendéglátók a meghívást nagy ovációval elfogadták, és jövőre látogatásukat ígérték. Másnap közös szentmise volt, amelyen ugyancsak énekeltek az énekkarok. A közösen elfogyasztott ebéd után felváltva énekeltek magyar és olasz népdalokat a résztvevők. A következő két napban az egriek Rómát tekintették meg. Az énekkar tagjai a hosszú út után testileg ugyan kissé elcsigázva, de lélekben egy csodálatos élmény emlékével érkeztek haza. (Folytatás az 1. oldalról) Folytatva a sort, elkészült a K2-es út és környéke, a Kossuth- és a Jókai-tömb beépítési és tanulmányterve. A K2-es szakasz kialakítása nem tűr halasztást, a Kistályai és a 25-ös utat köti ösz- sze. A vonalán különböző üzleti vállalkozások kapnak majd helyet. Több dolog is szól e megoldás mellett. A legfontosabb a forgalomtechnikai szempont, amely sok problémát jelent gyalogosnak, autósnak egyaránt, ígeretet kaptunk arra, hogy az autópálya ide vezető szakaszával egy időben elkészül a K2-es út is. A zsúfolt forgalom enyhítésére készült el az a tanulmányterv, amely a vasutat is bevonja a városi tömegközlekedésbe. Az Eger-Putnok vonalon gyorsvaséira emlékeztető megoldással megállókat építenénk, például Tihamémél, Nagylaposnál, a Leányka úton és a var térségében. Meg kell oldani továbbá a felnémeti Béke-telep rendezetlenségét, tervek születtek a Nagylapos keleti, Eger-Felné- met közötti részének beépítésére, készül a Szépasszony-völgy, a tihaméri városrész, a 25-ös út két oldalának részletes rendezési terve, és Szarvaskő, Hegyeskő, Almár, az egerszalóki hőforrás tájrendezési programja. A bizottság fontos feladata a város üzemetetésével kapcsolatos teendők megoldása is. A főmérnöki iroda dolgozta ki a csapadékelvezetéssel, a közvilágítással, a köztisztasággal, a park- és a temetőfenntartással, a pinceveszély elhárításával, a szemétszállítással, a köztéri szobrok megóvásával kapcsolatos elképzeléseit. — A barokk városok jellemzője az egyközpontúság. Az előnyei mellett hátrányait is érzi az itt élő. A jövőben hogyan változik majd Eger arculata? — Termeszed adottságainál fogva a megyeszékhely csak észak felé terjeszkedhet — mondta Várkonyi György alel- nök. — Az Éger-Felnémet közötti rész beépítésével egy új városközpont alakítható ki. Főleg a szolgáltatások, a kultúra, a sport területén nyújtana sok-sok lehetőséget az itt élőknek. A belvárost még látványosabbá kell tennünk, a toldott-foldott utcák, járdák, a piszkos szemetesedények nem növelik jó hírünket a világban. A Széchenyi utca dísz- burkolatának tervein is dolgozunk, egy külföldi vállalattal együttműködve. A „Vedd meg a főutcát” mozgalom feltételeinek kimunkálása is folyik, az akcióba a lakosságot is szeretnénk bevonni. A színes burkolat — amely a járda magasságáig töltené ki az utat — a főiskolától a Dobó Gimnáziumig teijedne. Mindez persze csak akkor jöhet létre, ha rendbe tettük az utca alatt lévő közműveket, illetve megoldottuk a szennyvízelvezetést. Idegenforgalmi szakemberekkel együtt azon is munkálkodunk, hogy miképpen tudnánk az ide érkezőket szinte észrevétlen kalauzolni. Úgynevezett „csalogató” csomópontokat kellene építeni, amelyek segítségével a város nevezetességeihez vezetnénk a turistákat. Példaként említhetném a Tűzoltó teret, ahol már elkészült a tűzoltó-múzeum terve. Ha megépül az Eger-patak mellett húzódó kerékpárút és sétány, a helybeliek és a turisták könnyen megközelíthetik — az autósforgalom kikerülésével — a teret, a Vitko- vics-házat, a Ráctemplomot. — Az elmúlt években megélénkült a vállalkozói kedv. Olyannyira, hogy az egyre szaporodó üzletek, az utcai árusok néhol igen vegyes képet mutatnak. — JAz urbanisztikai szakemberek sok szempont alapján szemlélnek egy-egy utcát, teret, a kereskedőket, a vállalkozókat viszont csak egy szempont vezérli. Jó példa erre a kis Dobó tér, amit — a Szenátor-házzal együtt — méltán nevezhetünk a varos „ékszerdobozának”. A vendéglátó- egységek előtti kiülők azonban „belehasítanak” a térbe, megbontják egységét. Ide egy szobrot vagy szökokutat álmodtak a művészek, mert igazán csak így érvényesülnek a szép épületeit. Az urbanisztikai bizottság feladata továbbá, hogy a cégérek terén is rendet tegyen. Van mit tennie, áldoznia a városnak a műemlék épületek — Panakosz- ta-ház, a Harangöntő u. 1. számú épület, a zsinagóga — megmentéséért, hasznosításáért. Szüle Rita
