Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

VARGA ZOLTÁN MOST MÁR TUDJA: „NEM KELLETT VOLNA BETENNEM A LÁBAM AZ EGER SE-BE” (7. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. NOVEMBER 30., HÉTFŐ LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 282. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT December 6-ig KARÁCSONYI VÁSÁR az egri Ifjúsági Házban! Kárpótlási jegyet is elfogadunk! Előleg befizetése nélkül részletre is! Autópályák (M3/M30) előkészületben Előminősítés—versenytárgyaláshoz Kobayashi kinevezése A Magyarországon épülő au­tópályák — az MO-ást és az Ml-es Győrt elkerülő szakaszát leszámítva — koncessziós formá­ban valósulnak meg. Ezeken az utakon viszont az autósoknak útdíjat kell fizetni, melynek mér­tékét a befektetett tőke arányá­ban állapítják majd meg. Egy fel­újított autópálya esetében így valószínűleg jóval alacsonyabb lesz a díj, mint az újonnan épü­lőknél — derül ki a közlekedési tárca Koncessziós Autópálya Irodájának tájékoztatásából. A koncesszióba adott autópá­lyák közül nemrégiben kezdő­dött meg az M3/M30 autópá­lyák előminősítési dokumentáci­ójának árusítása. A versenytár­gyalást az M3-as autópálya — Gyöngyös és a keleti országhatár közötti — 233 kilométeres, 2x2 sávos szakaszára, valamint az M30-as autópálya Ernőd — Mis­kolc közötti 23 kilométer hosz- szű, 2x2 sávos szakaszára írják ki. Kobayashi Ken-Ichiro-t, az Állami Hangversenyzenekar ed­digi vezető karmesterét nevezte ki az ÁHZ főzeneigazgatójává december 1-jétől Bozay Attila, a Nemzeti Filharmónia igazgatója. Ezzel betöltetett az a főzene­igazgatói poszt, amely Ferencsik János 8 esztendővel ezelőtt be­következett halála óta üresen állt. A kinevezés alkalmából szombaton este Budapesten, a Zenetudományi Intézet Kodály- termében ünnepi összejövetelen köszöntötték Kobayashit. Új elnök a VOSZ élén Jogszerűtlen földkijelölés? A Vállalkozók Országos Szö­vetségének új elnöke az eddigi társelnök, Kovács István lett — döntött a VOSZ közgyűlése. A szervezet új társelnökei: Palotás János, Szirmai Péter és Kis La­jos. Kovács István kijelentette: az érdekvédelmi szervezet to­vábbra is élni fog azzal a lehető­séggel, hogy vállalkozókat jut­tasson a Parlamentbe, illetve lobbyzással segítse a vállalkozók érdekeinek érvényesítését. Hurd kérése Douglas Hurd brit külügymi­niszter felkérte Bulgáriát, Ma­gyarországot és Romániát, hogy szigorítsa meg a Jugoszlávia elle­ni ENSZ-szankciok betartásá­nak ellenőrzését. Hurd azt is kö­zölte: az Európai Közösség — melynek soros elnöki tisztét je­lenleg Nagy-Britannia látja el — segítséget nyújt a három állam­nak az embargó betartatásához. Magyar emléktábla Varsóban Speidl Zoltán, az Országgyű­lés magyar-lengyel csoportjának alelnöke — a Lengyel Magyar Baráti Társaságok Konföderáci­ója meghívásara Varsóba uta­zott. A képviselő vasárnap részt vett azon az ünnepségen, amely­nek keretében leleplezték az 1830-31-es lengyel felkelés ide­jén tanúsított magyar szolidari­tást megörökítő emléktáblát. (Az eredetileg 1931-ben elhe­lyezett emléktábla a II. világhá­ború idején megsemmisült.) Az emléktáblát Jozef Glemp prímás szentelte föl. A válságövezetről A drámaivá vált délszláv vál­nia és kedden Genfben. A ta­nácskozáson részt vesz dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, aki az ENSZ bizottság 48. ülésszakának soros elnöke. Még nem árvereznek Kaiban Pénteken délután dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal vezetője látoga­tott a káli moziba. Az előzetesen befutott kérdések alapján a hall­gatóság megtudhatta tőle: eddig 830 ezer kérelem futott be a kár­pótlási hivatalokhoz, s ezeket a következő év nyaráig kell elbí­rálni. Hetente 15-18 ezer igény­léssel birkóznak meg, s ha ezt az ütemet tartani tudják, végeznek a kitűzött határidőig. Szerencsé­re megyénként a korábbi hu­szonöttel szemben hetvenötén foglalkoznak a földek vissza­igénylésével. Kiderült, hogy jo­gos kérelmük alapján eddig tíz­ezren szereztek földet az árveré­seken. De figyelmeztette hallga­tóságát az államtitkár, hogy utó­lagos kérelmeket nem fogadhat­nak el. Ennek egyik oka az, hogy sok helyen így is kevesebb a föl­dalap, mint az igény. Jo hírrel is szolgált azoknak, akik kárpótlási jeggyel rendel­keznek. Szélesedik a felhaszná­lási lehetőségük: decembertől például a tőzsdére is bevezetik a jegyeket. De tulajdonosaik fel­használhatják üzletrészek, csere­lakások, földek vásárlására is. Ez utóbbi leggyakrabban licitálás útján történik. Erre viszont a ká­báknak, kompoltiaknak és a ká­polnaiaknak még várniuk kell. Ugyanis felmerült a gyanú, hogy a Károlyi Mihály Termelőszö­vetkezet nem jogszerűen jelölte ki az árverésre bocsátható földe­ket: jóval kevesebb és rossz mi­nőségű tábla kerülhetne így ka­lapács alá. Erről várják a bíróság döntését, ezért húzódik az árve­rés időpontja is. Ennek ellenére Sepsey úr felkészítette a licitálni vágyókat, elmondta tüzetesen, hogyan zajlik le egy árverés, mit kell oda vinni, mihez van és mi­hez nincs joga egy licitálónak, majd hogyan és mikor kerül sor a parcella kimérésére. A fórumon ismét fölvetődött a legfájóbb kérdés, amit egy Be­senyőtelekről érkezett bácsi tett föl: Miért nem azt kaphatom visz- sza, amit elvettek tőlem? A vá­lasz most is csak az lehetett, az Országgyűlés döntött úgy: ne az eredeti tulajdont adják vissza. Az elmúlt négy évtizedben sok minden megváltozott, átalakult: épületek, utak, házak épültek a földekre, esetleg lebontották az akkor még ottlévőket. Nagy vi­ták, bonyodalmak származná­nak abból, ha mindenki a régi ál­lapotot akarná visszaállítani. Az egri, Mátyás király úti benzinkút több hónapig tartó rekonstrukciójának csupán kezdete volt a meglévő létesítmény beton födémének szombati felrobbantása. Az új állomás több, mint 100 mil­lió forintjába kerül a beruházó MOL Rt-nek, s a megrendelésből a jelenleg dolgozó kivitelezőnek, az Álterra Építőipari Kft. helyi főépítésvezetősé­gének 45 milliós a feladata. A következő hetek­ben három hatalmas tartály kerül a föld alá, kor­szerűbb kezelőépület születik autómosóval, ki­cserélik a közmüveket. Az országos program során 2000-ig elkészülő 400 modern állomásból egyébként a kápolnai, egri mellett jövőre tervezik a nagyrédei Szőlőskert csárdánál átépítésre kerülő kút átadását is. Jogakadémia alakul Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiát hoz létre a Legfel­sőbb Bíróság és a Deák Ferenc Jogtudományi Ismeretterjesztő Egyesület. Á jogakadémia de­cember 1-jén, a Hotel Duna In­tercontinentalban tartja alakuló ülését, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök mond meg­nyitó beszedet. Az új oktatási in­tézmény célja, hogy fejlessze a magyar jogászi kultúrát, s ennek keretében továbbképezze a vég­zett jogászokat, elsajátíttassa ve­lük a jogállamiság követelmé- nyeiek megfelelő jogtudományi nézeteket. A jogakadémia alapvető fel­adatának tekinti a jogalkalmazói tevékenység — elsősorban a bí­rói munka — szakmai színvona­lának emelését. Meghatározott témakörökben konferenciákat és előadássorozatokat szervez, s ezekhez írásbeli oktatási anya­gokat készít. Műhelye kíván len­ni a jogállam fejlődését szolgáló új jogintézmények kidolgozásá­nak, a kodifikációs tervezetek sokoldalú előkészítésének. A jogakadémia működéséhez szükséges pénzügyi, technikai feltételeket a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. biztosítja. Rendőrállomást avattak Detken Az avatás pillanata: a nemzeti színű szalag előtt (balról) dr. Fridrik József, dr. Lantos Bálint és Pokorny Endre. Az eseményről a 3. ol­dalon olvasható tudósítás. (Fol& Ped Már[fín) Az új államkötvények mától jegyezhetők A felső határ: tízmilliárd Az ötödik év A Pénzügyminisztérium új, 7 milliárd forint összegű államköt­vényét mától, azaz november 30-ától december 4-éig jegyez­hetik a magyar illetve a külföldi magán- és intézményes befekte­tők. Az új államkötvény futami­deje 5 év lesz, és évi 16 százalé­kos fix kamatot biztosít a befek­tetőknek. A 10 ezer forintos kötvénye­ket 99,5 százalékos árfolyamon bocsátják ki. Az államkötvények alapcímletben, valamint tizes, százas és ezres összevonásokban vásárolhatók meg. Azok a hazai magánszemélyek, akik a jegyzés­kor vásárolt „A” sorozatú kötvé­nyeket a jegyzés helyén letétben tartják az ötödik év végén a né­vérték 10 százalékát mint bonust kapják meg, azaz egy 10.000 fo­rintos kötvény esetében 1000 fo­végén bonus rintot. A hazai befektetők bemu­tatóra szóló „A” sorozatú állam­papírokat jegyezhetnek. A kül­földiek a névre szóló „B” soroza­tú kötvényeket vásárolhatják meg, amelyek dollárban jegyz- hetők. Kamatozásukat viszont forintban tartják nyilván. A Pénzügyminisztérium a 7 milli­árd forintos államkötvény össze­génél nem kötötte ki, mekkora arányú legyen az „A” és a „B” sorozat a jegyzéskor. Ha a no­vember 30-ától december 4-éig tartó jegyzési időszak alatt az ér­deklődés nagyobb lesz mint 7 milliárd forint, akkor a kibocsátó PM további 3 milliárd forinttal megnövelheti az összeget, azaz az államkötvény kibocsátásának felső határa 10 milliárd forint lesz. (MTI) Oktatási jubileum Nagyúton „Amíg iskola lesz, megmarad a falu is... „ Ma nem tanítottam, mert Tú­rómezőn birkát nyírattam...”, vagy „1897. január 23-tól kezdő­dően május4-5-ig — öt alkalom­mal — a Tarnóca patak kiöntése miatt a tanítás szünetelt.” — a „haladási naplóból” idézett be­jegyzés csaknem száz esztendő­vel repít vissza. Az iskolatörténet abból az időből őrzi Kopper Fe­renc tanító kézírását, amikor még „kutyavasút” — keskeny nyomtávú, lóvontatta csillevonat — kötötte össze a majorságokat, s szállította a gyerekeket az „os­kolába”. A mai nagyúti iskola elődjébe, amelyben „olvasás, be­széd- és értelemgyakorlat, szám­tan, ének, katarézis-biblia” volt az elsajátítandó tantágy... Minderről ott szólt Murányi János, történelemtanár, a honis­mereti szakkör vezetője, ahol ma vibráló számítógépek, írásmáso­ló- és szövegszerkesztő berende­zések, nyelvi laboratóriumi fel­szerelések működnek. Ahol az egyedül okító igazgató-tanító nyomdokaiban ma tíz szakkép­zett pedagógus törődik a hatva­nöt tanulóból álló közösséggel. (Folytatás a 3. oldalon) Közmeghallgatás Hevesen Kevés érdeklődő, sok kérdés Szombat délelőtt viszonylag kis számú közönség előtt rendez­ték meg Hevesen azt a közmeg­hallgatást, amelynek a városi művelődési központ adott ott­hont. A polgármester — dr. Hege­dűs György — mintegy másfél órás előadásában nagy részletes­séggel számolt be a település éle­tének elmúlt egy évéről. Ebből főként az derült ki, hogy a forrás­hiánnyal küzdő önkormányzat nehéz anyagi körülmények kö­zött próbálja meg működtetni a várost, illetve folytatni az elkez­dett beruházásokat. Eredmény­ként említette azt, hogy a gázhá­lózatot még a határidő előtt át­adták, de azt is elmondta, hogy a csatornázás ügyében az elmúlt években kevés történt, s így nagy lemaradást nehéz behozni. A jö­vő legfontosabb feladatának a város új szeméttelepének meg­építését tekintik. A beszámoló után sok kérdést tettek fel a város vezetőinek. Szóba került a cigányság helyze­te, az egyre növekvő munkanél­küliség és annak kezelése, a la­káskérdés és Heves közvilágítása is. Mint a válaszokból kiderült, a pénztelenség a fejlődés legfőbb akadálya. A közmeghallgatásról készült részletes tudósításunkat a terüle­ti oldalon olvashatják. Kisgazda centrumpolitika A centrumpolitika lehet egye­dül alkalmas arra, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt igazán nagy- gyá és erőssé váljon. Minderről Torgyán József pártelnök beszélt vasárnap, a MOM-székházban megrendezett országos nagyvá­lasztmányi ülésen. Az ülésen 387 igazolt küldött jelent meg és a szervezők tájékoztatása szerint minden egyes küldött 150 párt­tagot képviselt. A plénum megszavazta azo­kat a határozatokat, amelyeket a szombati országos nagygyűlés már elfogadott. így kimondták, hogy a MOM-ban november 21- én megtartott, országos nagygyű­lésnek nevezett fórum nem tekint­hető kisgazda összejövetelnek és valamennyi határozatát illegitim­nek nyilvánítják. Egyúttal ki­mondták azt is, hogy az Építők székházában szintén november 21-én megtartott összejövetelt nyilvánítják a Független Kisgaz­dapárt országos nagygyűlésének. A nagyválasztmány küldöttei egy­hangúlag jóváhagyták a Szabad­ságpárttal történt egyesülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom