Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
HÍRLÁP, 1992. november 26., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Advent jegyében E hét végén, szombaton és vasárnap, este hat órától adventi evangelizációt rendeznek az egri baptista imaházban, a Vörösmarty u. 15. szám alatt, ahová minden érdeklődőt várnak. Katalin-bálok Megyénk több településén is rendeznek Katalin-bálokat a hét végén. Pénteken este 8 órától a Galyatetői Nagyszállóban várják a szórakozni vágyókat. Szombaton este pedig az Egri Helyőrségi Klubban tartanak vacsorával egybekötött táncmulatságot, ahol az Agria Társastáncklub tagjai adnak először műsort, majd hajnalig a Bánhegyi-trió húzza a talpalávalót. Síbörze Egerben A téli sport szerelmesei 28-án, szombaton, idén első alkalommal találkozhatnak a 6. Számú Általános Iskolában, ahol megunt vagy kinőtt sportfelszereléseiket csereberélhetik. A börze délelőtt 9-től 12 óráig tart. Mit akar a Munkáspárt? A Munkáspárt Heves Megyei Koordinációs Bizottsága a mát- raderecskei alapszervezet kezdeményezésére november 29-én, vasárnap délután 2 órától nyilvános nagygyűlést tart. A derecskéi sportcsarnokban rendezendő találkozón Thürmer Gyula „Mit akar a Munkáspárt?” címmel tart előadást. Közmeghallgatás Gyöngyösön Gyöngyös város képviselőtestülete december 3-án, csür- törtökön délután 3 órától közmeghallgatást tart a városháza nagytermében. A központi téma ezúttal a város önkormányzatának jövő évi költségvetési javaslata. A rendezvényre minden érdeklődő állampolgárt várnak a rendezők. Gombolyag Díj Hatvanban a Városi Művelődési Központ ügyes kezű hölgyeknek hirdetett Gombolyag Díj pályázatot. Az elkészült legszebb kötött ruhadarabokat november 30-án, hétfőn délután 5 órától tekinthetik meg az érdeklődők az intézményben. Az alkalmi kiállítás este hét óráig várja a látogatókat. Koszorúzás Szűcsiben 1959-ben Szűcsiben a tízes aknában történt tragédia: robbanás következtében harmincegy bányász vesztette életét. A halottak emlékére ma délelőtt 11 órakor Szűcsiben az áldozatok tiszteletére emelt kopjafánál tartanak koszorúzást, amelyen a környék polgármesterei és az itt lévő cégek képviselői is részt vesznek. Agrárszövetség Az Agrárszövetség Heves megyei küldöttértekezletét holnap délelőtt 10 órakor tartják Egerben, a Teszöv-székház első emeleti tanácstermében. A napirendi pontok sorában többek között beszámoló szerepel az Agrárszövetség elmúlt évi tevékenységéről, a helyzetelemző bizottság jelentése a kongresszusnak, a szövetség programtervezete, valamint az alapszabály módosítása. A tanácskozáson megyei tisztújításra is sor kerül. Leg-leg-Ieg... Pénteken délután folytatódik az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont Leg-leg-leg... elnevezésű játékos ügyességi versenysorozata. Ez alkalommal hulahopp-karika versenyre várják azokat a gyermekeket, akik szeretnének a legek közé kerülni, s értékes dijakat nyerni. Ezeket a ruhákat viselte halála pillanatában A felsőoktatás gazdálkodásáról A túléléstől a fejlődésig Közkívánatra ismét bemutatkozik a megyeszékhelyen Csop- lyák Gyuláné, bioenergiával kezelő honi extraszensz, aki a helyszínen bizonyítja adottságait. Vele érkezik Csapó György csontkovács, aki szintén ízelítőt ad „tudományából”. Emellett azt is igazolja — iriszdiagnoszta- ként —, hogy a szem vall a különböző betegségekről. Velük — a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében — december 2-án, szerdán délután 4 órakor az Egri Dohánygyár kultúrtermében Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője készít nyilvános riportot. Az egyesületi tagoknak és az üzemi dolgozóknak ingyenes belépők mától — szombat és vasárnap kivételével — naponta reggel 6-tól este 6 óráig vehetők át a dr. Nagy János utca felőli portán. Amit 1974-ben még tiltottak...! Szombaton nyílik a X. hatvani tájkép-biennálé Amikor 1974-ben a Hatvani Galéria először hirdette meg Magyar tájak című országos festészeti biennáléját, alig másfél hét alatt csaknem száz művész biztosította támogatásáról az ügyet. Sajnos, nem így volt ez az irányító megyei szervek, elsősorban az akkori MSZMP háza táján. Egyik napról a másikra leállították a szervezőmunkát, holmi melldöngető magyarkodással vádolva az intézményt. De ugyanakkor azon meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy egy olyan kis település, mint Hatvan, képtelen megfelelni az országos jellegű megmozdulás követelményeinek. Szerencsére a korabeli kormányelnök, Fock Jenő tudomást szerzett az inzultusról, közvetett módon elítélte a megyei vezetést, s odahatott, hogy szabad út nyíljék a biennálé további szervezése és megrendezése előtt. S mi történt e malőr óta? A tájfestészeti seregszemlén kívül a Hatvani Galéria lett az „Arcok és sorsok” címen meghirdetett országos portré-biennálé házigazdája is, ami jótékonyan hatott és hat e műfaj továbbfejlődésére, a tájfestészeti biennálé pedig immár mérföldkőhöz érkezett. Tizedik alkalommal rendezik meg, nem csökkenő érdeklődés mellett, a jubileumi seregszemlét szombaton délelőtt fél tizenkettő órakor, amelyet dr. Jakab István, Heves megye közgyűlésének elnöke nyit meg, visszapillantva a vállalkozás eddigi útjára. Majd a képzőművészeti lektorátus döntése alapján különösen kiemelkedő munkával jelentkezett festőművészeknek átadják az arany-, ezüst-, bronzdiplomákat, s a megyei, városi önkormányzat, továbbá több helyi intézmény, vállalat által felajánlott jutalmakat. A nyitó- és díjkiosztó ünnepségen közreműködik a nemrég Olaszországban turnézott Hatvani vonósnégyes, továbbá kézhez veszi a galéria kitüntető érmét Meggyes László szolnoki festőművész, aki húsz esztendeje szereplője a galéria minden országos kiállításának, s felesége, Fazekas Magdolna társaságában önálló tárlattal is kirukkolt már Hatvanban. A X. tájfestészeti biennálé nyitásán természetesen minden érdeklődőt szívesen látnak. A sérült emberekért Nemrégen járt Egerben a Mozgássérültek Országos Szövetségének elnöke, aki kiválónak minősítette a megyeszékhelyen végzett rehabilitációs munkát. Ennek egyik állomása volt tegnap az a városházán tartott nyilvános fórum, ahol egészség- ügyi, oktatási, szociális intézmények vezetői, a polgármesteri hivatal irodáinak képviselői, a karitatív szervezetek tagjai vettek részt, továbbá mindazok, akik a fogyatékos emberekkel foglalkoznak. A szociális bizottság keretén belül egy éve létrehozott rehabilitációs albizottság kidolgozott egy olyan programot, illetve egy olyan rehabilitációs centrum tervet, amely — a gyerekektől az idősekig — segíthetné a fogyatékosok beilleszkedését, esély- egyenlőségét az épek társadalmába. Az első és legfontosabb feladat most — hangsúlyozták a fórum résztvevői —, hogy felmérjék, kik a rászorultak, milyen mértékű a fogyatékosságuk, hányán vannak, mert ez utóbbiról még országosan sem tudnak pontos adatokat. Tenk László a kortárs művészetért A nagybányai születésű, ma Óbudán élő festőművész, Tenk László e héten több alkalommal is „szerepel” a megyében. Csütörtökön este Egerben, a Kop- csik cukrászdában a nyilvános interjúsorozat szereplője lesz, pénteken a Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola aulájában a T-ART Alapítvány tárlatának megnyitóján is érdekelt, szombaton pedig a Hatvani Galéria tájfesteszeti kiállításán találkozhatnak vele a művészetbarátok. Nem sikerült könnyen elérni, hiszen meglehetősen elfoglalt ezekben a napokban. — Ön a T-ART kortárs képző- művészeti alapítvány egyik kezdeményezője. Milyen céllal hozták ezt létre? — Magyarországon nincs kortárs művészeti múzeum, s ebből fakadóan a kortárs művészetnek nincs is igazán közönsége. Ez nem születik egyik napról a másikra, meg kell teremteni. — Hogyan kerültek Egerrel kapcsolatba? — A Philip Morris cég képviselői látták az anyagunkat, s támogatásra érdemesnek tartották. A képviselőnk ezután Egerben kiállításra alkalmas helyet keresett, s így esett a választás egy középiskolára: a Neumann- ra. Saját installációnk van, ez megfelelően érvényesül a középiskola aulájában, ahol ráadásul egy fiatal, s épp ezért nyitott közönségre is számítunk. Az egri önkormányzat is segítőnk, így péntek délután öt órakor megnyílik a T-ART kortárs képzőművészeti kiállítás. A Kopcsik cukrászdában csütörtökön este hat órakor találkozom a közönséggel, szombaton pedig a Hatvani Galériában leszek a „Magyar tájak” kiállítás megnyitóján, s értesítettek, hogy dijat is kapok. (jámbor) A készülőben lévő felsőoktatási törvény, valamint a költség- vetési gondok tették különösen aktuálissá azt a kétnapos konferenciát, amelyen a tanító-, tanár-, óvónőképző intézetek gazdasági igazgatói vesznek részt. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola B-épületében rendezett tanácskozáson a megjelenteket Vincze György, az egri főiskola gazdasági igazgatója köszöntötte, majd dr. Orbán Sándor főigazgató mutatta be az intézményt. Ezt követően a felső- oktatás új finanszírozási rendszeréről dr. Szövényi Zsolt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma egyaránt jelen van a felsőoktatásban a túlélés stratégiája, s a fejlesztési programok kidolgozása. Távlatok nélkül nem lehet élni — mondta —, mint ahogy pénz nélkül sem lehet fejleszteni. A kormány az elmúlt két év alatt százmillió forintot adott a felsőoktatás fejlesztéséhez, ugyanerre a Világbank 30 millió dollárt és kétmilliárd forintot szavazott meg. Még ilyen rossz gazdasági körülmények között is van tehát alapja a bizalomnak. Az új törvénnyel kapcsolatban kiemelte, hogy erősödik a jövőben az intézmények autonómiája mind szakmai, mind pedig gazdasági területen. A minisztériumi felügyelet, az irányító rendszer a múlté lesz. A jogalkotás, a törvényességi ellenőrzés marad a feladatuk. Létrejön viszont a jövőben az akkreditációs bizottság, valamint a felsőoktatási tanács, melyek az oktatás minőségét garantálják, segítenek az intézmények költségvetésének kidolgozásában, valamint döntési jogkörrel is rendelkeznek. A felsőoktatás új finanszírozási rendszeréről végül elmondta, hogy a tervek szerint a következő évtől — a törvény életbelépésével egy időben — kétezer forint lesz a tandíj, amely az intézmény bevételének mindössze elenyésző százaléka. Megmaradnak a tankönyv és jegyzet vásárlásához nyújtott segélyek, az ösztöndíjak, a kiemelt szociális támogatások, illetve a tandíj- mentesség. Kidolgozzák a lakás- támogatás rendszerét is. Felsőtárkányi számvetés Az ár ellen, jövőre is ennyiért Az Országos Vízügyi Főigaz- atóság évente két alkalommal ívja országos konzultációra a vízrendezési, vízhasznosítási és társulati feladatok ellátásáért felelős 12 igazgatóságot, továbbá társulatokat, hogy megvitassák az aktuális feladatokat. Az idei őszi megbeszélést kedden és tegnap tartották Felsőtárkány- ban, a Hotel Táltosban. Áz Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szervezésében Szombathelytől Nyíregyházáig, az ország minden részéből jelen voltak az érintett szakemberek. Megállapították, hogy az anyagi, technikai és személyi lehetőségek alapján ebben az évben is mindent elkövettek az ár- és belvízvédelem kellő megszervezéséért. Elhangzott, hogy jövőre nagyobb fejlesztésekre nem számíthatnak az anyagi korlátok miatt. így csupán az idei pénzügyi feltételek állnak maja rendelkezésre, amely csupán szintentartást biztosít 1993-ra. Fő feladatként jövőre is azokat az erőfeszítéseket tekintik, amelyek az ár- és belvízvédelem céljait szolgálják. A szakmai tanácskozáson jelen voltak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztérium képviselői is. Felvetették a mezőgazdasági öntözésre vonatkozójövő évi elképzeléseket. Az illetékesek elmondták, hogy az öntözőműveket fokozatosan privatizálják. Ennek érdekében kísérleti jelleggel a jövő évben a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében kezdi el ezt a munkát. Egy jelenleg állami tulajdonban levő öntözoművet mezőgazda- sági szövetkezetnek kívánnak eladni. Természetesen nemcsak a szövetkezetek ilyen irányú ajánlatait veszik figyelembe, hanem a vállalkozók, illetve más területeken tevékenykedők igényeit is. Mumiíikálódott holttestet találtak Valóságos árvíz alakult ki, ebből adódott a félreértés (Fotó: Gál Gábor) Korózs Tibor, a vízmű munkatársa nyitja meg a tűzcsapot Nem csőtörés volt Tegnap a délelőtti órákban több olvasónk is jelezte, hogy Egerben, a Mátyás király út több pontján gejzírszerűen tört fel a víz, az aszfaltot hosszú szakaszon eláztatva. A szemtanúk szerint csőtörés okozta a három-négy méter magas vízoszlopok megjelenését. A Heves Megyei Vízmű Vállalat diszpécsere, Vass Csaba azonban más magyarázattal szolgált. Az történt ugyanis, hogy a tűzcsapokat több helyen megnyitották a szakemberek, ezt a módszert alkalmazva az elszennyeződött hálózat tisztítására, átmosására. Azt is megtudtuk, hogy a napokban a város több pontján számíthatunk hasonló jelenségre. Ismeretlen személy holttestére bukkantak Kisköre és Tiszanána között, az úgynevezett Vései erdő területén november 21-én. A jelekből ítélve az illető felakasztotta magát egy fára. A szakvélemény szerint mintegy 150 centiméter magas, vékony testalkatú, fekete, kb. 40 centiméter hosszú hajú emberről van szó, akinek teteme már teljesen mumifikálódott. Ez annál is inkább érthető, mivel a halála legalább 10-11 hónappal ezelőtt következett be. A ruhái között találtak szürke színű, ballon anyagú dzsekit, amely derékig érő, elöl cipzáras, de patentgombbal, ráhajtós részszel ellátott. Emellett sötétkék szegélyű passzéval ellátott bordó színű kötött pulóvert, az alatt egy másik, barna és vajszínű, bordó kockamintázatú pulóvert viselt. Alsóruházatához középkék melegítőnadrág, az alatt kockás barna pantalló, s egy rövid kordnadrág volt. A lábairól 45-ös méretű, felül visszahajtott szárú, fekete gumicsizmát húztak le. A rendőrség kéri a lakosság segítségét, hogy amennyiben valaki felismerni véli az előbbi személyleírású és ruházatú személyt, vagy bármilyen érdemleges információval tud szolgálni a kilétéről, az értesítse a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályát, illetve a legközelebbi rendőri szervet. A fő- kapitányság címe: 3300 Eger, Eszterházy tér 2., a telefonszám: 06/36 312-555. A rendőrség kérése A mumifikálódott holttest Tanúskodik a szem Masszázs és bioenergia