Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

HÍRLÁP, 1992. november 26., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Advent jegyében E hét végén, szombaton és va­sárnap, este hat órától adventi evangelizációt rendeznek az egri baptista imaházban, a Vörös­marty u. 15. szám alatt, ahová minden érdeklődőt várnak. Katalin-bálok Megyénk több településén is rendeznek Katalin-bálokat a hét végén. Pénteken este 8 órától a Galyatetői Nagyszállóban vár­ják a szórakozni vágyókat. Szombaton este pedig az Egri Helyőrségi Klubban tartanak vacsorával egybekötött táncmu­latságot, ahol az Agria Társas­táncklub tagjai adnak először műsort, majd hajnalig a Bánhe­gyi-trió húzza a talpalávalót. Síbörze Egerben A téli sport szerelmesei 28-án, szombaton, idén első alkalom­mal találkozhatnak a 6. Számú Általános Iskolában, ahol meg­unt vagy kinőtt sportfelszerelé­seiket csereberélhetik. A börze délelőtt 9-től 12 óráig tart. Mit akar a Munkáspárt? A Munkáspárt Heves Megyei Koordinációs Bizottsága a mát- raderecskei alapszervezet kezde­ményezésére november 29-én, vasárnap délután 2 órától nyilvá­nos nagygyűlést tart. A derecskéi sportcsarnokban rendezendő ta­lálkozón Thürmer Gyula „Mit akar a Munkáspárt?” címmel tart előadást. Közmeghallgatás Gyöngyösön Gyöngyös város képviselő­testülete december 3-án, csür- törtökön délután 3 órától köz­meghallgatást tart a városháza nagytermében. A központi téma ezúttal a város önkormányzatá­nak jövő évi költségvetési javas­lata. A rendezvényre minden ér­deklődő állampolgárt várnak a rendezők. Gombolyag Díj Hatvanban a Városi Művelő­dési Központ ügyes kezű höl­gyeknek hirdetett Gombolyag Díj pályázatot. Az elkészült leg­szebb kötött ruhadarabokat no­vember 30-án, hétfőn délután 5 órától tekinthetik meg az érdek­lődők az intézményben. Az al­kalmi kiállítás este hét óráig vár­ja a látogatókat. Koszorúzás Szűcsiben 1959-ben Szűcsiben a tízes aknában történt tragédia: robba­nás következtében harmincegy bányász vesztette életét. A halot­tak emlékére ma délelőtt 11 óra­kor Szűcsiben az áldozatok tisz­teletére emelt kopjafánál tarta­nak koszorúzást, amelyen a kör­nyék polgármesterei és az itt lévő cégek képviselői is részt vesznek. Agrár­szövetség Az Agrárszövetség Heves me­gyei küldöttértekezletét holnap délelőtt 10 órakor tartják Eger­ben, a Teszöv-székház első eme­leti tanácstermében. A napirendi pontok sorában többek között beszámoló szerepel az Agrárszö­vetség elmúlt évi tevékenységé­ről, a helyzetelemző bizottság je­lentése a kongresszusnak, a szö­vetség programtervezete, vala­mint az alapszabály módosítása. A tanácskozáson megyei tisztújí­tásra is sor kerül. Leg-leg-Ieg... Pénteken délután folytatódik az egri Forrás Gyermek-Szabad­időközpont Leg-leg-leg... elne­vezésű játékos ügyességi ver­senysorozata. Ez alkalommal hulahopp-karika versenyre vár­ják azokat a gyermekeket, akik szeretnének a legek közé kerülni, s értékes dijakat nyerni. Ezeket a ru­hákat viselte halála pillana­tában A felsőoktatás gazdálkodásáról A túléléstől a fejlődésig Közkívánatra ismét bemutat­kozik a megyeszékhelyen Csop- lyák Gyuláné, bioenergiával ke­zelő honi extraszensz, aki a hely­színen bizonyítja adottságait. Vele érkezik Csapó György csontkovács, aki szintén ízelítőt ad „tudományából”. Emellett azt is igazolja — iriszdiagnoszta- ként —, hogy a szem vall a külön­böző betegségekről. Velük — a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvé­dő Egyesület szervezésében — december 2-án, szerdán délután 4 órakor az Egri Dohánygyár kultúrtermében Pécsi István, la­punk olvasószerkesztője készít nyilvános riportot. Az egyesületi tagoknak és az üzemi dolgozóknak ingyenes be­lépők mától — szombat és vasár­nap kivételével — naponta reggel 6-tól este 6 óráig vehetők át a dr. Nagy János utca felőli portán. Amit 1974-ben még tiltottak...! Szombaton nyílik a X. hatvani tájkép-biennálé Amikor 1974-ben a Hatvani Galéria először hirdette meg Magyar tájak című országos fes­tészeti biennáléját, alig másfél hét alatt csaknem száz művész biztosította támogatásáról az ügyet. Sajnos, nem így volt ez az irányító megyei szervek, elsősor­ban az akkori MSZMP háza tá­ján. Egyik napról a másikra leál­lították a szervezőmunkát, holmi melldöngető magyarkodással vádolva az intézményt. De ugyanakkor azon meggyőződé­süknek is hangot adtak, hogy egy olyan kis település, mint Hatvan, képtelen megfelelni az országos jellegű megmozdulás követel­ményeinek. Szerencsére a kora­beli kormányelnök, Fock Jenő tudomást szerzett az inzultusról, közvetett módon elítélte a me­gyei vezetést, s odahatott, hogy szabad út nyíljék a biennálé to­vábbi szervezése és megrendezé­se előtt. S mi történt e malőr óta? A tájfestészeti seregszemlén kívül a Hatvani Galéria lett az „Arcok és sorsok” címen meghirdetett országos portré-biennálé házi­gazdája is, ami jótékonyan hatott és hat e műfaj továbbfejlődésére, a tájfestészeti biennálé pedig im­már mérföldkőhöz érkezett. Ti­zedik alkalommal rendezik meg, nem csökkenő érdeklődés mel­lett, a jubileumi seregszemlét szombaton délelőtt fél tizenkettő órakor, amelyet dr. Jakab István, Heves megye közgyűlésének el­nöke nyit meg, visszapillantva a vállalkozás eddigi útjára. Majd a képzőművészeti lektorátus dön­tése alapján különösen kiemel­kedő munkával jelentkezett fes­tőművészeknek átadják az arany-, ezüst-, bronzdiplomákat, s a megyei, városi önkormány­zat, továbbá több helyi intéz­mény, vállalat által felajánlott ju­talmakat. A nyitó- és díjkiosztó ünnepsé­gen közreműködik a nemrég Olaszországban turnézott Hatva­ni vonósnégyes, továbbá kézhez veszi a galéria kitüntető érmét Meggyes László szolnoki festő­művész, aki húsz esztendeje sze­replője a galéria minden országos kiállításának, s felesége, Fazekas Magdolna társaságában önálló tárlattal is kirukkolt már Hatvan­ban. A X. tájfestészeti biennálé nyitásán természetesen minden érdeklődőt szívesen látnak. A sérült emberekért Nemrégen járt Egerben a Mozgássérültek Országos Szö­vetségének elnöke, aki kiváló­nak minősítette a megyeszékhe­lyen végzett rehabilitációs mun­kát. Ennek egyik állomása volt tegnap az a városházán tartott nyilvános fórum, ahol egészség- ügyi, oktatási, szociális intézmé­nyek vezetői, a polgármesteri hi­vatal irodáinak képviselői, a ka­ritatív szervezetek tagjai vettek részt, továbbá mindazok, akik a fogyatékos emberekkel foglal­koznak. A szociális bizottság keretén belül egy éve létrehozott rehabi­litációs albizottság kidolgozott egy olyan programot, illetve egy olyan rehabilitációs centrum ter­vet, amely — a gyerekektől az idősekig — segíthetné a fogyaté­kosok beilleszkedését, esély- egyenlőségét az épek társadal­mába. Az első és legfontosabb feladat most — hangsúlyozták a fórum résztvevői —, hogy fel­mérjék, kik a rászorultak, milyen mértékű a fogyatékosságuk, há­nyán vannak, mert ez utóbbiról még országosan sem tudnak pontos adatokat. Tenk László a kortárs művészetért A nagybányai születésű, ma Óbudán élő festőművész, Tenk László e héten több alkalommal is „szerepel” a megyében. Csü­törtökön este Egerben, a Kop- csik cukrászdában a nyilvános interjúsorozat szereplője lesz, pénteken a Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola aulájában a T-ART Alapítvány tárlatának megnyitóján is érdekelt, szom­baton pedig a Hatvani Galéria tájfesteszeti kiállításán találkoz­hatnak vele a művészetbarátok. Nem sikerült könnyen elérni, hi­szen meglehetősen elfoglalt ezekben a napokban. — Ön a T-ART kortárs képző- művészeti alapítvány egyik kez­deményezője. Milyen céllal hoz­ták ezt létre? — Magyarországon nincs kortárs művészeti múzeum, s eb­ből fakadóan a kortárs művé­szetnek nincs is igazán közönsé­ge. Ez nem születik egyik napról a másikra, meg kell teremte­ni. — Hogyan kerültek Egerrel kapcsolatba? — A Philip Morris cég képvi­selői látták az anyagunkat, s tá­mogatásra érdemesnek tartot­ták. A képviselőnk ezután Eger­ben kiállításra alkalmas helyet keresett, s így esett a választás egy középiskolára: a Neumann- ra. Saját installációnk van, ez megfelelően érvényesül a közép­iskola aulájában, ahol ráadásul egy fiatal, s épp ezért nyitott kö­zönségre is számítunk. Az egri önkormányzat is segítőnk, így péntek délután öt órakor meg­nyílik a T-ART kortárs képző­művészeti kiállítás. A Kopcsik cukrászdában csütörtökön este hat órakor találkozom a közön­séggel, szombaton pedig a Hat­vani Galériában leszek a „Ma­gyar tájak” kiállítás megnyitó­ján, s értesítettek, hogy dijat is kapok. (jámbor) A készülőben lévő felsőokta­tási törvény, valamint a költség- vetési gondok tették különösen aktuálissá azt a kétnapos konfe­renciát, amelyen a tanító-, ta­nár-, óvónőképző intézetek gaz­dasági igazgatói vesznek részt. Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola B-épületében rendezett tanácskozáson a meg­jelenteket Vincze György, az egri főiskola gazdasági igazgatója kö­szöntötte, majd dr. Orbán Sán­dor főigazgató mutatta be az in­tézményt. Ezt követően a felső- oktatás új finanszírozási rend­szeréről dr. Szövényi Zsolt, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium főosztályvezető-he­lyettese beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma egyaránt jelen van a fel­sőoktatásban a túlélés stratégiá­ja, s a fejlesztési programok ki­dolgozása. Távlatok nélkül nem lehet élni — mondta —, mint ahogy pénz nélkül sem lehet fej­leszteni. A kormány az elmúlt két év alatt százmillió forintot adott a felsőoktatás fejlesztésé­hez, ugyanerre a Világbank 30 millió dollárt és kétmilliárd fo­rintot szavazott meg. Még ilyen rossz gazdasági körülmények között is van tehát alapja a biza­lomnak. Az új törvénnyel kapcsolat­ban kiemelte, hogy erősödik a jövőben az intézmények autonó­miája mind szakmai, mind pedig gazdasági területen. A miniszté­riumi felügyelet, az irányító rendszer a múlté lesz. A jogalko­tás, a törvényességi ellenőrzés marad a feladatuk. Létrejön vi­szont a jövőben az akkreditációs bizottság, valamint a felsőokta­tási tanács, melyek az oktatás minőségét garantálják, segítenek az intézmények költségvetésé­nek kidolgozásában, valamint döntési jogkörrel is rendelkez­nek. A felsőoktatás új finanszíro­zási rendszeréről végül elmond­ta, hogy a tervek szerint a követ­kező évtől — a törvény életbelé­pésével egy időben — kétezer fo­rint lesz a tandíj, amely az intéz­mény bevételének mindössze elenyésző százaléka. Megma­radnak a tankönyv és jegyzet vá­sárlásához nyújtott segélyek, az ösztöndíjak, a kiemelt szociális támogatások, illetve a tandíj- mentesség. Kidolgozzák a lakás- támogatás rendszerét is. Felsőtárkányi számvetés Az ár ellen, jövőre is ennyiért Az Országos Vízügyi Főigaz- atóság évente két alkalommal ívja országos konzultációra a vízrendezési, vízhasznosítási és társulati feladatok ellátásáért felelős 12 igazgatóságot, továb­bá társulatokat, hogy megvitas­sák az aktuális feladatokat. Az idei őszi megbeszélést kedden és tegnap tartották Felsőtárkány- ban, a Hotel Táltosban. Áz Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szervezésében Szombathelytől Nyíregyházáig, az ország minden részéből jelen voltak az érintett szakemberek. Megállapították, hogy az anyagi, technikai és személyi le­hetőségek alapján ebben az év­ben is mindent elkövettek az ár- és belvízvédelem kellő megszer­vezéséért. Elhangzott, hogy jö­vőre nagyobb fejlesztésekre nem számíthatnak az anyagi korlátok miatt. így csupán az idei pénz­ügyi feltételek állnak maja ren­delkezésre, amely csupán szin­tentartást biztosít 1993-ra. Fő feladatként jövőre is azokat az erőfeszítéseket tekintik, ame­lyek az ár- és belvízvédelem cél­jait szolgálják. A szakmai tanácskozáson je­len voltak a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztérium képviselői is. Felvetették a me­zőgazdasági öntözésre vonatko­zójövő évi elképzeléseket. Az il­letékesek elmondták, hogy az öntözőműveket fokozatosan pri­vatizálják. Ennek érdekében kí­sérleti jelleggel a jövő évben a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében kezdi el ezt a munkát. Egy jelenleg állami tulajdonban levő öntözoművet mezőgazda- sági szövetkezetnek kívánnak el­adni. Természetesen nemcsak a szövetkezetek ilyen irányú aján­latait veszik figyelembe, hanem a vállalkozók, illetve más területe­ken tevékenykedők igényeit is. Mumiíikálódott holttestet találtak Valóságos árvíz alakult ki, ebből adódott a félreértés (Fotó: Gál Gábor) Korózs Tibor, a vízmű munka­társa nyitja meg a tűzcsapot Nem csőtörés volt Tegnap a délelőtti órákban több olvasónk is je­lezte, hogy Egerben, a Mátyás király út több pont­ján gejzírszerűen tört fel a víz, az aszfaltot hosszú szakaszon eláztatva. A szemtanúk szerint csőtörés okozta a három-négy méter magas vízoszlopok megjelenését. A Heves Megyei Vízmű Vállalat diszpécsere, Vass Csaba azonban más magyarázattal szolgált. Az történt ugyanis, hogy a tűzcsapokat több helyen megnyitották a szakemberek, ezt a módszert alkal­mazva az elszennyeződött hálózat tisztítására, át­mosására. Azt is megtudtuk, hogy a napokban a város több pontján számíthatunk hasonló jelenségre. Ismeretlen személy holttestére bukkantak Kisköre és Tiszanána között, az úgynevezett Vései er­dő területén november 21-én. A jelekből ítélve az illető felakasz­totta magát egy fára. A szakvélemény szerint mint­egy 150 centiméter magas, vé­kony testalkatú, fekete, kb. 40 centiméter hosszú hajú emberről van szó, akinek teteme már telje­sen mumifikálódott. Ez annál is inkább érthető, mivel a halála legalább 10-11 hónappal ezelőtt következett be. A ruhái között találtak szürke színű, ballon anyagú dzsekit, amely derékig érő, elöl cipzáras, de patentgombbal, ráhajtós rész­szel ellátott. Emellett sötétkék szegélyű passzéval ellátott bordó színű kötött pulóvert, az alatt egy másik, barna és vajszínű, bordó kockamintázatú pulóvert viselt. Alsóruházatához középkék me­legítőnadrág, az alatt kockás barna pantalló, s egy rövid kord­nadrág volt. A lábairól 45-ös méretű, felül visszahajtott szárú, fekete gumicsizmát húztak le. A rendőrség kéri a lakosság segítségét, hogy amennyiben va­laki felismerni véli az előbbi sze­mélyleírású és ruházatú sze­mélyt, vagy bármilyen érdemle­ges információval tud szolgálni a kilétéről, az értesítse a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályát, illetve a leg­közelebbi rendőri szervet. A fő- kapitányság címe: 3300 Eger, Eszterházy tér 2., a telefonszám: 06/36 312-555. A rendőrség kérése A mumifiká­lódott holttest Tanúskodik a szem Masszázs és bioenergia

Next

/
Oldalképek
Tartalom