Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-07-08 / 263. szám
HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. november 7—8., szombat—vasárnap Kertész leszek... A „részegítő” agávé Tüskések és mérgezőek a növény levelei Ami az oroszoknak a burgonya, a németeknek a gabona, az a mexikóiaknak az agávé. Ebből készítik és égetik ugyanis a világszerte ismert és sokak által igencsak kedvelt szeszes italt, a Te- quilát. Tehát őshazájában az agávé voltaképpen nem más, mint közönséges haszonnövény. Mexikó száraz, sztyeppés területeit tömegével borítják ezek a szívós, büszke tartású, impozáns megjelenésű növények. Több száz fajuk közül nálunk főleg az Agave Americana ismert, amely hosszú életének vége felé, ügy a 20-25. évében hozza hosz- szú, ég felé törő virágszárát, hogy utána befejezze életét. Mások — főleg a kisebb ter- metűek — többször is virágzanak. Az őslakosoktól megőrzött recept alapján megcsapolt növényi nedvet erjesztik ki, majd lepárlás után elkészül a Tequila, ami egy észak-mexikói városról kapta nevét. Az anandsz-agávé préselt levéből magas alkoholtartalmú, fanyar ital készül. Az Agave sisa- lana pedig a kötélgyártáshoz ad lenszerű alapanyagot. Ez a sokféle dologra használható növény Amerika felfedezése után vált ismertté nálunk, de elsősorban mint dísznövény. Főleg Európa melegebb éghajlatú vidékein, így elsősorban a Földközi-tenger környékén terjedt el. Cserepes dísznövényként a kisebb példányok kedveltebbek. A nagyobbak — bár dekoratívabbak — sok helyet igényelnek. Nemcsak termetük miatt, hanem amiatt is, mert a tüskés levelektől felettébb ajánlatos minél távolabb közlekedni. így elkerülhetjük azt, hogy azok megszúijanak, illetve azt is, hogy az értékes részek esetleg letörjenek. Tőrozettát alkotó levelei 1-1,5 m hosszúságúra is megnőnek. A szárazságot jól tűrik. Botanikai értelemben a Xerophytákhoz tartoznak. Ezek olyan növények, amelyek a vízzel nagyon jól tudnak gazdálkodni. Például az agávé vaskos, húsos leveleiben „bespájzolja” a vizet az ínségesebb napokra. Más egyedek leveleit párolgást csökkentő viaszbevonat fedi be, vagy éppen a dús gyökérhálózatuk biztosítja azt, hogy a talajból minél több vizet tudjanak magukhoz venni. Az agávé ideális szobanövény, még a gondatlan hobbikertészeknek is, hiszen kevés gondozással is szép marad. Elég egy napos hely, hetente egyszeri öntözéssel, havonta egy alkalommal tápoldatozással. Ügyeljünk arra, hogy a rozettában víz ne pangjon, mivel rothadást okoz. Nyáron balkonokon, zárt udvaron — különösen leanderrel társítva — mediterrán hangulatot kölcsönöz. Fagyok közeledtével — október közepe, vége — vigyük fagymentes helyre, ahol átteleltethetjük. A hely legyen világos, száraz, legjobb az 5 Cel- sius-fok körüli hőmérséklet. Öntözni nagyon ritkán, csak az élet- folyamatok fenntartása miatt kell. Ha sötét helyre visszük — például pincébe —, az öntözés el is maradhat. A legtöbb agávé tövénél kis „fiakat” hoz, s ezek szaporításra alkalmasak. Óvatosan vágjuk le, aztán hagyjuk egy-két napig állni, hogy a vágási felület beszáradjon, majd dugjuk le homok-föld keverékével töltött kis cserépbe. Elég jól és hamar gyökeresedik. V Pénzes Judit Egyéni és közéleti beszédtevékenységünk nemkívánatos jelenségei Napjainkban egyre gyakrabban hallunk és olvasunk beszédtevékenységünk és beszédműveltségünk nem éppen kívánatos jelenségeiről, hivatásos beszélőink nyilvános megszólalásaival kapcsolatos rádiós és televíziós élőszóbeli megnyilatkozásairól, beszédmódjuk szélsőséges hibá- zásairól: túl hangos vagy nagyon halk megszólalásukról, motyogásukról, motyorékolásukról, hablatyoldsukról, a hallgatóság idegeit is megterhelő nyögdécse- lésükről, nyökögésükről. Ritkábban hallunk és olvasunk a nyilvánosan elhangzó beszéd, az igényes megszólalás szó- használatával, mondat- és szövegszerkesztésével kapcsolatos hibázásokról. A felesleges szószaporítással, a fecsegéssel, a bőbeszédűséggel, a szószátyárság- gal megszerkesztett és elhangzó beszédről, a nagyotmondás, a handabanda, az üres okoskodás és fontoskodás, a hozzánemér- tést, az ingerültséget körmondatokban levezető beszédmódról, a beszédfegyelmezetlenségről. A nyilvánosság előtti megszólalásnak emberközelinek kell lennie. Erre gondoltak a televízió Össztűz emberközelből műsor szerkesztői az adás címének megválasztásában. E közéleti vitafórumban elhangzó beszédtevékenység mintha nem példázná mindig azt a törekvést, hogy az emberi magatartás értékeit előtérbe helyező beszédhelyzetekben a beszélő társat az emberi kapcsolatok kialakításában egyenrangú félnek tekintsük, s legyünk kíváncsiak beszélő partnereink véleményére, s ne zúdítsunk rá olyan kérdéseket, amelyekkel szinte arra késztetjük, hogy olyan válaszokat kapjunk, amilyeneket hallani akarunk, illetőleg amelyekkel lehetetlenné tesszük, hogy emberi hangon, emberi nyelven, az emberi tisztesség megbecsülésének jegyében a higgadtság és a tárgyilagosság is kulcsszerepet kapjon egyéni és közéleti beszédtevékenységünkben. S iktassuk ki a nyelvi és ízlésbeli érzékenységünket sértő félrevezetés, csúsztatás ízetlen és semleges nyelvi formáit, stílussajátosságait. Az emberszabású világról beszélő és értekező szakemberek az igényes és hiteles szóért való küzdelmet napjaink kiemelkedő feladatának tekintik, s a nyelv- művelés gyakorlati tennivalóit ehhez a feladathoz szabják, elsősorban azért, mert az embert leginkább beszéde és nyelvhasználata minősíti. Mai mindennapjaink nyers és ápolatlan beszéde, szóhasználata mintha azt példázná, hogy elveszítettük a beszéd örömét, egyéni és közösségi öntudatunk egyre ritkábban áll őrt például az idegen szavak felesleges használatának megakadályozására. Mai egyéni és közéleti beszédtevékenységünk nemkívánatos jelenségei között számolhatjuk el az indokolatlan szóbeli szabadosság, sőt gusztustalanság elszaporodását. A durva beszédhelyzetek jellemző stílussajátossága, hogy kulcsszerepet kapnak a szövegformálásban a vádaskodik, a gyalázkodik, acsarkodik, mocskolódik, vicsorgás, vagdal- kózás, a kapok-adok pancser- puccsszerű sértegetés és a változatos nyelvi trágárságokkal telített gonoszkodásokról árulkodó nyelvi formák. Erre a szó- és nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra is utal ez a sajtóbeli címadás: „Szavakból gyúrt bombák robbannak” (Magyar Nemzet, 1882. okt. 8.) A túltengő politikai élet szinte közérzeti tényezővé tette a sértő, a durva beszédhangnem mellett ezeket a beszédzavarokat is: bőbeszédűség, agyonbeszélés, mellébeszélés, amelyekben a „szócsata”, a szóbőség játssza a főszerepet, s nem a téma, a gondolatközlés célszerű szolgálata. Ezt a beszédzavart ítélik el ezek a szólásformák: Sokat beszél, keveset mond; sok beszédnek sok az alja. A nemkívánatos beszédtevékenység körébe utalhatjuk a megjátszott és nem őszinte nyájaskodást, a személyre szabott példálózást, az üres és semmitmondó lelkendezést. Nem a higgadt bölcsességet kérjük számon mégsem, hanem az életszerűséget, megszépítés és elferdítés nélkül. így válik majd beszédtevékenységünk élményszerű és gondolkodtató, hasznos gyakorlattá. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) A balkezesség 2. sz. minta Mint ismeretes, nem éppen hízelgő valakire nézve, ha a következő szólással illetik: „kétbalkezes” ember. Tulajdonképpen ügyetlenséget, sete-sutaságot jelent, hiszen a jobb kézre beállított világban valóban nehézkesebben mozoghat egy balkezes személy. A balkezességet már a Szentírás szóvá teszi, Platón, Arisztotelész is megemlíti. Komoly, tudományos vizsgálata azonban új keletű. Testünk két oldala szimmetrikus, páros szerveket visel, azonban ezek a szervek aszimmetrikus működést fejtenek ki. A legismertebb működéses fél- oldalúság a kézhasználat, tévedés volna azonban azt hinnünk, hogy az ember felemás működései csupán a kézhasználat különbségében nyilvánulnak meg. Csupán a közelmúltban megfigyelt jelenség, hogy a két szem szerepe is különböző. Az ember nézéskor nem egyformán használja szemeit, még ha azok látásélessége egyforma is. A meg- tekintendőre csupán fél szemét, a „vezető” szemét irányítja. Különböző vizsgálóeljárások kiderítették, hogy a felemás szemhasználat kihatással van az ember járására is. Ezek után nyilvánvaló, hogy az optikai szemléletben, tér-, irány-, mozgás-, alakfelfogásban is kifejezésre jut. Igen fontos lenne a pedagógusokat támogatni abban, hogy időben felmérjék és megkülönböztetett figyelemmel kísérjék a balkezes kisiskolásokat. El sem hisszük, mennyi terhet ró rájuk a számukra fordított világhoz való alkalmazkodás. Eleve lassabb tempóval haladnak a kézírásban, tudniillik bal kezük csuklója letakarja a már leírtakat, így az ékezetek és áthúzások felrakásánál fel kell emelni az egész kezet. A rutinosabb balkezesek ennek kiküszöbölésére hozták létre azt a nyakatekert kéztartást, ami már nem takarja el a leírtakat, viszont a lehetetlen helyzet hamar elfárasztja a kézizmokat. A Grafológiai Intézetben folyó kutatások szerint sokkal több beszédhibás, szorongó gyermek van a balkezesek között, viszont több az átlagon felüli matematikai és zenei készségekkel rendelkező is. Általában fejlett térlátással rendelkeznek. Miután odáig eljutottunk, hogy nem erőltetjük jobb kézre a balkezes gyermekeinket, a teljesítménymérő szabályok kialakításánál és használatánál is figyelembe kellene venni ezt a tényt, hiszen nagy hiányosságok vannak e téren. Norman Geschwind bostoni agykutató vizsgálatai szerint a tesztoszteron nevű férfi nemi hormon a felelős. Ez a hormon a magzati életben lassítja a bal agyfélteke fejlődését, ezáltal a jobb agyféltekét juttatja előnyhöz. (Mint ismeretes, a balkezesek jobb agyféltekéi dominanciával rendelkeznek.) A világon a legtöbb balkezes (százalékos arányban) az afrikai joruba törzsnél található, a legkevesebb Japánban. Ismert balkezesek: Michelangelo, Leonardo da Vinci, Napóleon, Rubik Ernő. Két olyan felnőttet szeretnék bemutatni, akiknél nem okozott különösebb problémát a balkezesség. Tietze Nándor, az Egertourist hivatalvezetője, aki szintén balkezes (1. sz. minta): Természetes, lendületes, gyors írása nem mutat semmi nehézséget. Kitűnően megoldotta a jobbkezes világhoz való idomulást, ami nem kis alkalmazkodóképességet jelent. Nagyon jó értelmi képességek, (egyszerűsített betűk, következő betűhöz kapcsolt ékezetek), csekély önbizalom (igen apró betűk), racionális gondolkodás jellemzi. Műszaki értelmességet mutató írása egyenletlen nyomatékú, ami a lelki élet esetleges diszharmóniájára enged következtetni. Egy bizonyos cél érdekében igen jól tud összpontosítani („j” betűk). A Imacht Zuzsa külkereskedő, Budapest, ugyancsak balkezes (2. sz. minta): Nagyon különleges írás a maga nemében. Itt már látszanak balkezes jelleget mutató jegyek (szóvégi „t” betűk áthúzása), balradőltség, szóvégi végvonalak hiánya, stb.), ennek ellenére gördülékeny, könnyed, kitűnő ritmusú, olyan, mint egy zenei mű. Magas szintű formaérzéket és esztétikai igényességet láthatunk. Vékony vonalú, éles, dinamikus vonalvezetése az ész emberét mutatja, igen magas szabadságvággyal (szinte repülnek egyes ívei). Egyetlen felesleges vonalat sem láthatunk, mindig jól látja a lényeget, s annak eléréséhez a legrövidebb utat választja. Látványosan sohasem törekszik dominanciákra, jó diplomata. Névaláírása művészi hajlamokról árulkodik. (Szignója az albatroszhoz hasonlít). Katona Ágnes grafológus Németül — Képzeld, mama, már tudom mondani németül, hogy köszönöm szépen, meg hogy nagyon szívesen! — újságolja Pistike nagy büszkén édesanyjának. Az anya válaszát lásd a vízsz. 3. és függ. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Kiejtett mássalhangzó 3. Az anya válaszának első része (zárt betűk: Z, C, K) 14. Idősebb bácsika megszólítása 15. Utasítás 16. Betéti Társaság, röv. 17. A homok asszonya c. könyv írója (Kobo) 19. Ébresztik 20. Tuniszi uralkodói cím 22. Félelemmel vegyes undor érzése 25. Részben letámad! 26. Kincset földbe rejt 28. Afrikai folyam 29. Taktus 30. Maga előtt hajt 32. Szótőhöz fűzött toldalék 33. Sic itur ad... (így jutunk a csillagokig) 34. Tompa Mihály 35. A szobába csempész 37. Parasztházban a kemence melletti szűk hely 38. Ford. kicsinyítő képző 39. Fényű ad. 4L Ötszázöt — római számmal 43. Bajnokcsapatok Euró-' pa-kupája, röv. 44. Árut raktárban tart 46. Részben hajol! 47. Csúszós felületű 49. Magával ide szállít 50. Villamos berendezés forgórésze 52. Ruhatartozék 53. A lakásból az udvarra csempész 55. Csapat — idegen eredetű szóval 56. Nitrogén és einsteinium 57. Kényelmes menés 59. Annál lejjebb 60. Tüzet szít 62. Részben korzózik! 64. Az argon vegyjele 65. Nagyobb lyukú tűvel kézimunkázó 67. Földrész. FÜGGŐLEGES: 1. Az anya szavainak folytatása (zárt betűk: U, E, T) 2. Szellemi képesség 3. Tiltószó 4. Régi török katonai rang 5. Gábor becézve 6. Belga város, itt vetették be először a mustárgázt 7. Ételízesítő 8. Első posta, röv. 9. Helyezés 10. Nincs benne semmi 11. Épület része 12. Kezével jelzést adott 13. Pengetős népi hangszer (névelővel) 18. Téli tevékenység 21. Megy, lépeget 23. Ausztriai tartomány 24. Helyiség belső sarka 27. Sérülés 29. Kondér 31. Ebéd első fogása 33. Szerző, író — latin eredetű szóval 36. Lyuk — népiesen 37. Könnyezik 40. Járművel elüt valakit 42. Hagyományos öltözék 43. Sportszánkó 45. A lengyel légitársaság 46. Tetszetős formájú, csinos 48. Olyan ízű, mint az epe 49. Remény 51. Növényi forrázat 53. Vitatja 54. Kolostoráról Stendhal írt regényt 57. A látás szerve 58. Szarvasmarha két első lába közti része 61. Némán sikál! 63. Időmérő szerkezet 66. Szálkás húsú édesvízi hal 67. Annyi mint, röv. 68. Jegyzetel 69. Rangjelző szócska. A megfejtéseket november 12-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
