Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA — HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. november 6., péntek A térkép az emberi elme egyik legcsodálatosabb terméke. Segítségével ismeret­len világokat barangolhatunk be, képet alkothatunk messzi vidékek arculatáról, tájairól, az emberről, aki lakja, műveli azokat. A térkép története az egyik legérde­kesebb tudomány- és művelődéstörténeti tanulmányok egyike. Ki tudná meg­mondani, hol és mikor rajzolták az első térképet? Annyi bizonyos, hogy amíg em­ber lesz a Földön, térképek is lesznek. A XIX. századi magyar katonai és polgári térképkészítés kiemelkedő alakja volt Tóth Ágoston. A tudós katonatiszt 180 esz­tendeje született. Élete, működése jórészt az 1848/49-es szabadságharc és az azt követő elnyomatás, majd a kiegyezés korára esett. Soproni sírjának koordinátáit tiszteletből meghatározták A térképészet jelesei közé tartozott Izig-vérig katona volt. Mégis tudós ezredesként ismerte meg az ország, a világ, aki különleges dolgokkal, így a térképkészítés­sel foglalkozott. Október 28-án volt száznyolcvan éve, hogy a So­mogy megyei Marcaliban szüle­tett Tóth Ágoston. Édesapja, Tóth József slz Eszterházy család uradalmi ügyésze volt. Édesany­ja, Kőszeghi-Mártony Johanna gondos családi nevelésben része­sítette fiát. Kora ifjúságát a ba­rokk városban, Sopronban töl­tötte, ott járt gimnáziumba is. Később a bécsi akadémián ta­nult tovább. 1831-ben — mint zászlós tiszt — a 34. számú Ben- cz.úr-gyalogezredhez került. Há­rom evvel később dandár segéd­tiszt lett, majd Bécsbe, a gránátos osztályhoz helyezték át. 1840- ben a táborkarhoz vezényelték. Két év múltán katonai terepfel­vételre Hont megyébe küldték, majd Csehországban térképe­zett. Polihisztor nagybátyjától, Kőszeghi-Mártony Károly had­mérnök alezeredestől — a sűrí­tett levegős légzőkészülék felta­lálójától — a brixeni erődépítés­nél már megismerte a színvona­las ábrázolást, amelyet 1846-ban a pétervári felmérésnél úttörő­ként alkalmazott térképen. Az 1848/49-es szabadság- harcban Bem József tábornok oldalán zászlóaljparancsnok, a kolozsvári és a besztercei katonai körzet parancsnoka volt. Rövid ideig a 4. számú hadtest parancs­noka, végül pedig a legnagyobb tábori seregben Vetter altábor­nagy vezérkari főnöke lett. Bá­torságának és kiváló hadvezetési képességének tulajdonítják pél­dául a magyarok dési és hegyesi győzelmét. Ez utóbbinál Jella­sics seregét sikerült megtörnie. 1849 augusztusában, a világo­si fegyverletétel után kötél általi halálra ítélték. Ezt később tizen­nyolc évi várfogságra módosítot- tak. Olmützben hadmérnök test- véröccsével raboskodott, ahol közel száz sorstársának, így Rö­mer Flórisnak, Könyves-Tóth Mihálynak, Kossuth Sándornak a képmását festette meg. 1858 augusztusában amnesztiával sza­badult, és a nagycenki Széche­nyi-uradalomban gazdatisztként helyezkedett el. Azután Zalában vármegyei mérnök, majd a keszthelyi tanintézet tanára lett. Ott mintagazdaságot szervezett. A kiegyezés évében, 1867. júni­us 29-től az akkori Közmunka és Közlekedési Minisztériumban főmérnök, majd a helyszínrajzi — topográfiai — osztály igazga­tója. Európai tanulmányúton is­merte meg a legnevezetesebb tér­képészeti intézeteket és azok szakvezetőit. Osztályát — amely a Honvéd Térképészeti Intézet elődje volt — a bécsi katonaföld­rajzi intézet színvonalára kívánta fejleszteni. A térképezés akkori helyzetét és történetét könyvben foglalta össze, amelyet A helyszínrajz és földképkészítés történelme, el­mélete és jelen állása címmel 1869-ben adtak ki Budapesten. Ez a mű a külföldi munkák sorá­ban is a legelső tudomány- és technikatörténeti összefoglaló volt. Ennek elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1871-ben. Időközben az általa felállított osztálytól több neveze­tes térkép, dombormű került ki, amelyeket Tóth Ágoston isme­retterjesztő előadásain szemlél­tető anyagként is felhasznált. Ja­vaslatára a Ludovika Akadémia megnyitása előtt a budapesti tu­dományegyetemen katonai tan­folyamot indítottak. Azon hadá­szatot, hadművészet-történetet, tereptant és térképolvasást, vala­mint hadszervezést oktatott. Dombortérképei az amszter­dami és a bécsi kiállításokon elis­merő dijat, érmet, diplomát nyertek, es érdeklődött irántuk a londoni Királyi Tudományos Akadémia térképbizottsága is. Az „Európai Fokmérés” gyűlé­sein a magyar kormány első és egyetlen képviselője volt. Az ak­kor szerveződött együttműkö­dést előadással, szakkönyv ki­adásával propagálta. Elkészítette Európa első asztrogeodéziai tér­képét, amelyet az 1871 -es földta­ni kongresszuson szétosztott a legilletekesebb szakemberek kö­zött. Akadémiai székfoglalójában — 1871. május 17-én — nyilvá­nos felhívást tett Hunfalvy János akadémikus egyetemi tanárhoz egy földrajzi társulat létrehozá­sára. Később Vámbéry Ármin­nal, a hírneves néprajztudóssal egyetemben e társulat elnökévé választották. Tóth Ágoston elő­adást tartott a földtani társulat­nál, a Magyar Mérnök Egyesü­letnél. Tagja volt a Magyar Ter­mészettudományi Társulatnak, a Zala Megyei Gazdasági Egyesü­letnek, az antwerpeni belga föld­tani társulatnak. Történeti és földtani tanulmányt írt Francia- ország határairól, amelyet az Akadémiának is bemutatott. Ez viszont — pénz hiányában — nem jelent meg. 1872-ben Hollán Ernő altá­bornagy, akadémikus ajánlására a hadtudományi szakon a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották Tóth Ágostont. Hajlott korára való te­kintettel két evvel később, 1884 őszén nyugállományba vonult, és Gmundenben, majd az idős katonatisztek városában, Graz­ban telepedett le. Ott ért véget 1889. július 9-én — 77 esztendős korában — mozgalmas, tevékeny élete. Sopronban helyezték örök nyugalomra. Sírjának koordiná­tait tiszteletből meghatározták, és bekapcsolták az országos geo­déziai hálózatba. 1890. január 27-én a már említett Hollán Er­nő emlékbeszédet tartott róla a Tudományos Akadémián. Tóth Ágoston tervei csak az Osztrák- Magyar Monarchia széthullása­kor valósultak meg, de nemes tö­rekvései nem múltak el nyomta­lanul. Emlékét a térképésztiszte­ket is összetartó MTÉSZ Geo­déziai és Kartográfiai Egyesület Tóth Ágoston-klubja, valamint a Magyar Honvédség Tóth Ágos­ton Térképészeti Intézete ápol­ja. Főbb tudományos munkái közül kiemelkedik az 1870-ben Budapesten kiadott Az európai nemzetközi fokmérés című mű. 1871-ben Budán jelent meg a Je­lentés az európai nemzetközi ge- ographiai gyűlésről. Két táblával tette közzé a fővárosban 1872- ben A földképkészítés jelen állá­sa, amint képviselve volt az ant­werpeni kiállításon című művét. 1875-ben pedig Budapesten lá­tott napvilágot Az alsó Duna, Új Palánkától a Vaskapuig. Tóth Ágoston naplót hagyott hátra, amelyet Hollán Emo fel­használt a róla készített és az Akadémián elmondott beszédé­ben. (mentusz) Európai összefogással 1870-ben Pesten a Magyar Tudományos Akadémia megje­lentette Tóth Ágostonnak Az eu­rópai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodétái munká­latok című dolgozatát. Ezt a szerző az Akadémia 1869. július 12-én tartott ülésén olvasta fel. Az általa térképpel illusztrált ta­nulmányban történetileg felvá­zolta azt az európai összefogást, amelyet a szaktudósok tettek a kontinens geodéziai munkálatai­nak elvégzéséért. Ennek külön érdekessége volt az akkori Oroszország délköri Í okmérése. Erre vonatkozóan a övetkezőket írta: „Ennek első eszméje már a múlt században támadt. Azon idő tájban, midőn a Föld alakja és a fokmérések a párizsi akadé­miát foglalkoztatták, de Lisle, a szentpétervári csillagászati aka­démia csillagásza a főváros ked­vező délkörét fokmérési célokra ajánld. 1737-ben Kronstadt és Péterhof között a jégen alapvo­nalat is mért, és ezt 1739-ben a közel lévő pontokkal összekötte­tésbe hozta. De csak idáig terjedt a munkája, és a terv feledésbe ment. 1816-ban két akadémikus, Tenner és Stuve ugyanegy idő­ben, egymástól függetlenül, fel­karolták az eszmét, amely párt­olásra is talált. Tenner táborkari ezredes, aki Wilna-gouverne- ment háromszögelésével volt megbízva, már 1817-ben meg­kezdte a fokmérést, amelyhez Struve, dorpati tanár a szükséges előkészületek miatt csak 1821- ben csatlakozhatott...” „Magyarhon fiaiból sem hiányzik a tehetség. 99 A Magyar Helyszínrajzi Intézet megszervezésének ürügyén Tóth Ágoston 1868-ban tanulmányt írt, amelyben a következő­ket olvashatjuk: „Magyarország érdeke és becsülete követeli, miszerint hely­színrajzi, geológiai és meteorológiai intézete legyen. A magyar to­pográfiai intézet hivatása nemcsak az, hogy eredeti felvételeket teljesítsen, s azokat különféle földabroszokra feldolgozza, ha­nem hogy mindenféle más kartográfiai munkát teljesítsen... Azért ne csak arra szorítkozzék, hogy egyoldalúan a katonát vagy mérnököt elégítse ki, hanem igyekezzék a privát embernek is jól használható, olcsó földabroszokat nyújtani, és főképpen iskolák számára olcsó, könnyen elérhető és szemet nem rontó geográfiai földabroszokat készíteni. Ne legyünk kárhoztatva az idegen, a külföld munkálatait csodálni, hanem miután magunkat Európa művelt államai sorába számítjuk, foglaljuk el a minket megillető méltó helyünket, vegyünk tevékenyen részt a tudományos mun­kálatokban, és mutassuk meg, hogy magyarhon fiaiból sem hi­ányzik sem a tehetség és képesség, sem az akarat és buzgó- ság...” „Az ember csak egy szakmára vesse magát...” Tóth Ágoston ér­tekezést írt A föld­képkészítés jelen ál­lása, amint az képvi­selve volt az antwer­peni kiállításon cím­mel. 1872-ben jelent meg Pesten. Ébben tapasztalatait össze­foglalva, felhívást in­tézett kora tudóstár­sadalmához: „A munkameg­osztás jelen korsza­kában... a tudomá­nyok oly kiterjedést nyertek, hogy egynek is alig lehet egész kö­rét átkarolni. Ki egy­szerre többre kiter­jeszti figyelmét, az az alaposságot veszé­lyezteti. Az ember csak egy szakmára vesse magát, éspedig egész erejével, hogy abban tökéletességre vigye. Amint a kül­földön több tudós kö­zös erővel egy tárgy vizsgálatára egyesül, két költő egy színmű­vet ír, úgy nálunk is szövetkezzék a föld­tani búvár, a geo- graph, a statisztikus, a helyszínrajzoló és a meteorológus, hogy vállat vetve, egymást támogassák és kiegé­szítsék, s egyenkint és közösen azon egy cél felé törekedjenek, amely abban tetőz, hogy hazánkban minden tudomány művelésre és terjesz­tésre talál...” Élelmiszer nagyker Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraz- tészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. .. H0LGER ITT NYER! v=/ A Heves Megyei Vízmű Vállalat Egri Üzemegysége értesíti a tisztelt fogyasztókat, hogy 1992. november 1-jén megkezdte az üzemeltetésében lévő lakossági fővízmérők leolvasását. Kéri azokat a fogyasztókat, akiknek főmérőjét november 30-ig nem olvasták le, a következő telefonszámon jelezzék: (36) 313-633/191 vagy 112-es mellék. ^SOHusqvama km i Ti i 11 — SZAKÜZLET Eger, Barkóczy u. 15. Svéd gyártmányú Jonsered és Husqvarna fűrészgépeket kínálunk. Csak nálunk részletre is vásárolható! I év garancia, utána díjtalan javítás Nyitva: H-P 8-17 Szó 8-12 óráig ‘ Ügynöki-üzletkötőig munkára (nem főállásban) szokatlanul magas jutalékért munkatársakat keresünk. Megbeszélés jelentkezés: 1992. november 7. (szombat) délelőtt 9 órakor HATVAN, Jereván presszó (Grassalkovich u. 11.) 1992. november 7. (szombat) délelőtt 11 órakor GYÖNGYÖS, Mátra Szálló társalgó (Mátyás király u. 2.) 1992. november 7. (szombat) délután 14 órakor EGER, Márka presszó (Széchenyi u. 9.) /IMPER Kínálatunkból: IC 5128 TV IC 5128 TXT IC 6330 TV IC 6728 TV JUr&KT j&swr jÁsetr IMOKIA vásár! 41.900 46.900 61.900 51.900 Amíg a készlet tart! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ... ahol az árak megrázóan jók. Kereskedelmi Kft. a Gyöngyösön, decemberben nyíló 400 m2 alapterületű \. ILLATSZER-KOZMETIKA és HÁZTARTÁSI VEGYICIKK- DISZKONTJÁBA — boltvezetőt — boltvezető-helyettest és — eladókat KERES. A boltvezetői és boltvezető-helyettesi munkakörben az alkalmazás feltétele: — szakirányú kereskedelmi és középiskolai végzettség — kereskedelemben eltöltött vezetői gyakorlat Eladói munkakörben az alkalmazás feltétele: — kereskedelmi szakképesítés Az írásos jelentkezéseket — rövid szakmai önéletrajzzal — „ÓTA’’" jeligére Győr, Pf. 159. számra kérjük küldeni ^ november 12-ig. ^ Kft.-nk keres kiskereskedelmi üzletkötőket az ország területén egy (világmárka) fogyasztásicikk-család értékesítésére. SOK MUNKA — MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG! Feltétel: középiskolai végzettség, 25-40 éves életkor, gépkocsi, telefon (nem kizáró), jó megjelenés és tárgyalókészség. Jelentkezni lehet levélben, lehetőleg telefonszámmal és rövid önéletrajzzal az alábbi címen: 6101 Kiskunfélegyháza Pf.: 134.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom