Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
HÍRLAP, 1992. november 30., hétfő SPORT 7. „Nem kellett volna betennem a lábam Varga Zoltán most mar tudja: az Eger SE-be” Edzősors — mondják. Ha egy csapat bukdácsol, közel áll ahhoz, hogy nyakát törje, bevett szo- kás(?): megválnak á trénertől. Az Eger SE NB Il-es labdarúgóinak szakvezetőjével is ez történt. Menet közben, négy fordulóval az őszi szezon befejezése előtt. Kirúgták, eltanácsolták, megköszönték neki, eltessékelték, útilaput kötöttek a talpára, pálcát törtek felette — és ki tudja még hányféleképpen fogalmazhatnánk meg — nézőpont és vérmérséklet szerint — a kész tényt, miszerint Varga Zoltán jött, látott és elbukott. Varga Zoltán az egriek volt edzője egyelőre munkanélküliként vár az újabb bizonyítási lehetőségre (Fotó: Szántó György) II/l. Amikor hírül adtuk a közte és a klub közötti szerződésbontás tényét, kikértük a véleményét, ám akkor csak nagyon röviden válaszolt, és a mondat végén felvitte a hangsúlyt. Hogy majd később folytathatjuk a beszélgetést. Még tartott a bajnokság, amikor kerestem, de kérte, várjuk meg a végét. Most, hogy pihenőre vonult a csapat, lehúzták egy időre a rolót, a volt edző nem ódzkodott többé, hajlandó volt beszélni az egri labdarúgás körül kialakult helyzetről, arról, hogy ő miként élte meg az ESE-nél eltöltött másfél évet. — Egy idény közben leváltott, jelenleg munkanélküli edző mennyire kapós? Keresték-e már Varga Zoltánt, hogy szívesen látnák X vagy Y csapat élén? — Egy menesztett edző vár arra a lehetőségre, hogy újra dolgozhasson. Tudva azt, hogy csak egy másik helyére kerülhet. Tehát én nem tagadom azt, hogy mi, edzők egymás tigrisei vagyunk. Ami engem illet miután kitették a szűrömet az Eger SE- ből rögtön volt „kérő”, két helyről, két NB III-as egyesülettől. Egyelőre erről hadd ne mondjak többet. — Nem látszik rajtad, hogy túlzottan megviselt volna a dolog, nem érzem, hogy letargikus állapotban lennél. — Se beteg, se fáradt, se depressziós, se elkeseredett nem vagyok, bár azt sem állítom, hogy jólesett, hogy fel kellett állnom a kispadról. — Hogy érzed, megérdemelted ezt a sorsot? — Ilyen szereplésnél bárki számíthat arra, hogy szerződést bontanak vele. Arról viszont nem vagyok száz százalékig meggyőződve, hogy kizárólag csak én hibáztam. Azt viszont tudom, ha mindenki olyan becsületesen végezte volna a munkáját, mint ahogy én, akkor talán nem sodródik ide a csapat. A GYSE legjobbja: Borsányi A GYSE — Füzesabony labdarúgó NB III-as megyei rangadó előtt Petes Ferenc és Szabó Olivér a Pizzéria tulajdonosai adták át az általuk felajánlott ajándékkártyát a gyöngyösi csapat őszi legjobbjának, Borsányi Istvánnak. A csapat kapitányáról az utóbbi időben elterjedt az a szóbeszéd, hogy tavasztól már nem láthatják őt a gyöngyösi szurkolók. — Mi igaz a pletykákból? — érdeklődtünk a játékostól. — Két hónapja súlyosan megbetegedett a feleségem édesanyja, ezért hazaköltöztünk Székes- fehérvárra — feleli. — A vezetők belementek, hogy a hét közepéig Fehérváron edzzek, ezért láthattak ritkábban Gyöngyösön. — Mik a további terveid? — Ha számítanak rám, én itt Gyöngyösön még szeretnék ezzel a csapattal az NB II-ben futballozni. Reméljük még sok öröme lesz a szurkolóknak a csapat és Borsányi Pista játékában. (juhász) — No akkor itt most álljunk meg egy szóra. Kifejtenéd, hogy mire utalsz? — A szakosztályi miliő nem volt olyan, hogy ezt a társaságot sikerre tudtam volna vinni. — Mondtad, hogy hibáztál. Ki az aki még mellé tette a maga kis részét ehhez? — Azzal te is tisztában vagy, hogy egy csapatot nem lehet csak úgy „odadobni” az edzőnek, hogy itt van, csinálj vele valamit. Az eredményhez örökké nyüzsögnie kell mindenkinek. Az a véleményem, hogy az ESÉ-nél ez a mindent a csapatért szemléAz utóbbi időben az olasz fut- ballstadionokban is egyre inkább észlelhetők különféle szélsőséges csoportok rasszista megnyilvánulásai. Rómában, Firenzében és Milánóban fiatalok tucatjai náci jelvényekkel, transzparensekkel foglalják el helyüket a stadionok lelátóin, több alkalommal antiszemita jelszavakat skandálva. Ruud Gullit, aki Suriname- ban látta meg a napvilágot, az AC Milan színes bőrű klasszisjálet, az imént említett nyüzsgés nem érvényesült. Nézd, ennek a szakosztálynak nincs igazán atmoszférája, enélkül pedig bele- gebedhetsz, nem mész egyről a kettőre. — Ha rajtad múlik, kit „rántottál volna” magaddal, kire mondtad volna azt, hogy kispajtás, te is kivetted a részed a sikertelenségből, nesze, itt van a munkakönyved? — Azt hiszem, ezt nem egy menesztett edzőnek kell megítélnie. — Visszaemlékszem egy tavalyi interjúra, amikor a kilecedik tékosa, felemelte szavát az itáliai sajtóban eme rendkívül veszélyes megnyilvánulásokkal szemben. Kifejtette: Silvio Berlusco- nitól és Gianni Agnellitől várja azt, hogy a tulajdonukban lévő újságokban tiltakozzanak a labdarúgópályákon és azok környékén elharapózó jelenségek ellen. Gullit az AC Milan, illetve a Juventus első emberétől vár tehát valamiféle megoldást, s ha ilyesmi npm következik be, úgy egy lehetséges játékossztrájk meghely okait kerestük, és akkor ugyancsak a hátteret, a széthúzást említetted, mint gúzsbakötő tényezőt. Nem lehet az, hogy a külső körülményekre való hivatkozás neked éppen egy menekülési irány? — Millió dolognak egyeznie kell ahhoz, hogy egy csapat ne betlizzen. Ha tudjuk azt — márpedig tisztában voltunk vele —, hogy nem sikerült kellőképpen megerősíteni a csapatot, az ösz- szefogásra, a kellő atmoszféra megteremtésére méginkább szükség lett volna. A jobbítás szándékával sokszor kezdtem „partizánakciókba”, de ezek a kezdeményezések sorra elhaltak. — Válasszuk ketté a munkádat, szakmai és pedagógiai részre. Melyikben érzed, hogy elégtelen osztályzatot kaptál? — Szakmailag biztos vagyok abban, hogy akkora bakit nem követtem el, hogy az egyenesarányban állt volna a csapat szereplesével. Ami a másik oldalt illeti, utólag hallottam vissza, hogy a játékosokkal nem találtam meg az összhangot. Erre mondok két példát. Kazincbarcikán Orlóczkit beküldtem edzésről, és megbüntettem ötezer forintra. Az első útja az elnökhöz vezetett. Az szinte meg se hallgatta, csak annyit mondott, menjen vissza az edzőhöz, és rendezze le vele a nézeteltérést. így is történt. — Ha jól sejtem a következő példát az ESÉ-ből hozod. — Való igaz. Ha én Egerben megbüntettem, elzavartam, kihagytam a csapatból egy játékost, az elment panaszkodni Káló Józsefhez, a szakosztály technikai vezetőjéhez. És ennek a vége valahol az lett, hogy én nem jutok közös nevezőre a játékosokkal. Holott meggyőződésem: amikor a korbácsot kell felemelni, akkor annak van ott az ideje, amikor simogatni kell, akkor az a célravezető módszer. A játékosok védelmet éreztek a hátuk mögött, és ennek hatása a pályán is érződött. — Ebből én arra következtetek, hogy akarva-akaratlanul a csapat kicsúszott a kezedből. — Olyan konfliktusaim nem voltak, amelyek idáig vezettek volna. Az viszont biztos, hogy a játékosok nem látták tisztán az „erővonalakat”. (Folytattuk) Budai Ferenc szervezését is megpendítette mint egyfajta lehetőséget az olasz bőrfejűek elleni harcban. A római „házirangadó” előtt az itáliai csendőrség is alaposan felkészült. Az Olimpiai stadion környékén mind az AS Roma, mind a Lazio drukkereit alaposan átkutatták. A motozás során kések, láncok és más, emberi élet kioltására alkalmas, veszedelmes ütőfegyverek kerültek elő. (MTI) Pénzt a totóért! A Magyar Labdarúgó Szövetség tagszervezeteivel — az NB I-es, az NB Il-es és az Amatőr Ligával — közös közleményt adott ki a totó-bevételekből való részesedés érdekében: ”A totójátékot 1947-ben azzal a céllal alapították, hogy a sport és mindenekelőtt a labdarúgás támogatását, működésének anyagi feltételeit biztosítsa. Sajnálatos tény, hogy egy idő után ezen céljának nem tudott megfelelni, az állam egyoldalúan elvonta a képződő nyereséget, a labdarúgás támogatása a totó részéről megszűnt. A Magyar Labdarúgó Szövetség folyamatosan, 1990 őszétől pedig hangsúlyozottan szorgalmazza, hogy a totójátékból a sport és alapvetően a labdarúgás az őt megillető részesedéshez jusson. Az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások eredménytelenül végződtek, a labdarúgás pénzügyi helyzete katasztrofális és ez már-már a sportág teljes elsorvadásához, megszűnéséhez vezet. Nyugat- és Kelet-Európábán egyaránt a labdarúgás kiemelt támogatást kap az államtól, tekintettel arra, hogy a legnagyobb tömegek szórakoztatását és sportolási lehetőségeit biztosítja. A támogatás közvetlen és közvetett (kedvező adózás, szponzorálás megkönnyítése, szerencsejátékból való részesedés, stb.) formában történik. A magyar labdarúgás semmilyen állami támogatásban nem részesül. Megértve azt az örökséget, amelyet a rendszer- váltás után a kormányzat örökölt, a labdarúgásért felelős szervezetek nyomatékosan aláhúzzák, hogy a totó árbevételéből való részesedés elengedhetetlen feltétele a sportág továbblépésének. Tekintettel a folyamatban lévő tárgyalásokra, az MLSZ és a tagszervezetek úgy határoztak, hogy 1993. február 15-ig biztosítják a TOTÓ-játék műsorát. Amennyiben ezen időpontig nem születik olyan megállapodás, amely a labdarúgás számára elfogadható, akkor rhind a hazai, mind a külföldi mérkőzéseket a TOTÓ műsorából letiltják.” Olaszországban Gullit szorgalmazza... Sztrájk a bőrfejűek ellen? Vízilabda Magyar Kupa Kétgólos előny A hét végén az Eger SE OB I-es vízilabda csapata Magyar Kupa mérkőzést játszott a fővárosban. A tét a legjobb nyolc közé jutás. Bár az ESE csak minimális előnyt szerzett, bízvást állíthatjuk, hogy a KSI ellen nem lehet gond a kvalifikáció. KSI—Eger SE 9-11 (2-2, 3-2, 2-3, 2-4) Hajós Alfréd uszoda. V: Puskás, Marjai. ESE: Kiss — Ancsán 4, BUNDSCHUH 2, Petik, TÓTH P. 3, TŰZKŐ 2, dr. Irmes, Katona, Bolya. Edző: Pócsik Dénes, Gyulavári Zoltán. Gól-emberelőnyből: 12/5 illetve 10/5. Négyméteresből: 1/1 illetve 3/3. Ideges, kapkodó hangulat jellemezte a mérkőzést, és meglepetésre a sportiskolások az utolsó negyedig fej-fej mellett haladtak az egriekkel. A tartalékosán játszó ESE azonban kihasználva erőnléti fölényét az utolsó hét percben a maga javára fordította a mérkőzést. A visszavágót szintén a fővárosban bonyolítják le, mivel az egri nyitott uszoda az időjárás miatt már alkalmatlan a találkozó lebonyolítására. Dr. Hegedűs Csaba programja: „Birkózók vezessék a birkózást!” Az Egri Vasas értekezletén: Gáspár Tamás (balról) az MBSZ újdonsült főtitkára, dr. Hegedűs Csaba az MBSZ elnöke és dr. Aján Tamás a MOB főtitkára (Fotó: Vigh József) A magyar sportmozgalom nemzetközileg is elismert szakemberei jártak az elmúlt héten Egerben. Dr. Aján Tamás a MOB főtitkára és dr. Hegedűs Csaba az MBSZ elnöke a gazdag program részeként időt szakított arra, hogy részt vegyen az Egri Vasas birkózó szakosztályának esztendőt záró, eredményeket értékelő összejövetelén is. Mint köztudott, a magyar birkózó társadalom három hete választotta szövetsége elnökének a korábbi olimpiai bajnok, majd sikeres szövetségi kapitány, dr. Hegedűs Csabát, aki élve az alkalom lehetőségével, Egerben is részletesen kifejtette négy évre szóló programját. A bervai birkózás szakemberei, az egyesület aktívái, valamint eredményes sportolói élénk érdeklődéssel figyelték a magávalragadó szónoklatot, amelynek több különösen fontos alapgondolata volt. — Mindenekelőtt azt szeretném, ha olyanok vezetnék és irányítanák a magyar birkózást, akik maguk is birkóztak — mondta kellő határozottsággal az MBSZ elnöke, majd így folytatta : — Kis számú, ütőképes, korszerűen gondolkodó apparátusra van szükség a legfelső vezetésben, ahol a szolgálattevők nem hatalomgyakorlók. Javítani kell a kapcsolatot a szakosztályokkal és a megyei szövetségekkel, újra fontossá kell tenni a vidékbajnokságokat. A csapatbajnokságok legyenek a sportág igazi propagandái. A nevelőedzők, az edzőpartnerek megbecsülése hasonlóan fontos, mint a neves szakemberek és versenyzők méltatása. Sportágon belül külön is megszervezik majd a sportsegélyt. Egységes gondolkodásra van szükség szakmai kérdésekben, fejleszteni kell a szabadfogású birkózást. Nyitottá kell válni a külföldi módszerekkel szemben, legyen a birkózótermekben videó és tévé, a gyakorlati munka segítségére. Az lenne igazán előremutató, ha a grundbirkó- zás, mint a küzdősportok alapja, belépülne a testnevelési tanrendbe. A szövetség első számú vezetője úgy véli, hogy a birkózók közgyűlésén mesterségesen keltettek egyesek fölösleges indulatokat. Becsületes magatartással, a valósággal szembenézve kell biztosítani a sportág hazai jövőjét, nemzetközi sikereinek megtartását. Kifejezését adta annak a reményének is, hogy négy év múltán a mostani program eredményes megvalósításáról adhat majd számot az akkori közgyűlésnek. Beszéde végén további sok sikert kívánt az egri birkózóknak, és kérte, hogy az Egri Vasas szakosztálya is segítse az általa képviselt elképzelések maradéktalan megvalósítását. Például úgy, hogy neveljen a sportág számára a jövőben is olyan kitűnőségeket, mint Lakatos András, aki versenyző társa volt, vagy mint a mostani egri válogatottak, Sike András, Szuromi József és Faragó József. Dr. Hegedűs Csaba ígéretet tett arra, hogy a közvetkező esztendő első felében nemcsak ünnepi asztalnál, hanem munka közben, a birkózó edzőteremben is felkeresi az egrieket. F. B. J YTONG \ HUNGARY KFT. Halmajugrai Falazóelemgyára felvételre keres számítógépes feldolgozásban jártas MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐT deviza-könyvelési gyakorlattal rendelkező előnyben Jelentkezés: a Kft. főkönyvelőjénél. Telefon: 37/11-789.
