Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-03 / 259. szám
SARUDI MINDENNAPOK — A PÁVAKÖR JUBILEUMA (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992, NOVEMBER 3., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 259. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT X Reklámáron 4x1020x2200-as fekete lemez 30 Ft/kg VASUDVAR Eger, Fadrusz u. Tel.: 36/324-606 ■HnonnHBBan r A Visegrádi Hármak gazdasági tárgyalása A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában tegnap megkezdődött a Visegrádi Hármak közötti gazdasági tárgyalás a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Ismeretes, hogy a magyar és a lengyel kormány szorgalmazza elsősorban a szabadkereskedelmi szerződés idei megkötését, valamint azt, hogy a megállapodás mielőbb érvénybe lépjen. Korábban arra számítottak, hogy akár már novemberben sor kerülhet a három ország közt a szabadkereskedelmi egyezmény aláírására. A magyarlengyel kormányfői tárgyalásokon szeptemberben szó volt arról is, hogy a megállapodás a jövő év januárjától kétoldalú alapon életbe léphet akkor is, ha addig nem tudnának megállapodni a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal a háromoldalú konstrukcióban. (MTI) Nem lesz vizsgálóbizottság Tegnap az Országgyűlés név szerinti szavazással, 107 igen, 155 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elutasította annak az SZDSZ-es indítványnak a napirendre tűzését, amely vizsgáló- bizottság létrehozását javasolta az október 23-i Kossuth téri eseményekkel kapcsolatban. Ezt megelőzően — gépi szavazással — szótöbbséggel elutasították az MSZP-s Jánosi György ugyanilyen értelmű javaslatának napirendre vételét. Eger környezeti problémái Szemét a város ■■BnnDHmHMim szélén Egerben — a viszonylag kevés ipari üzemnek és a turistaközpont- jellegnek is köszönhetően — kevésbé lepusztult a környezet, mint a nagyvárosokban vagy a nehézipari centrumokban. A városban élők azonban tapasztalatból tudják, hogy nem annyira rózsás a kép, mint az az első, felületes pillantásra látszik. Bizony, akad itt környezetvédelmi probléma több is, mint gondolnánk. Az erdészek tiltakozása Az Európai Erdészek Szövetségének római kongresszusa is állást foglalt a bős-nagymarosi beruházás ellen. Az európai erdészek felemelik szavukat a vízierőművel kapcsolatos erdőpusztítás ellen, felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy akadályozzák meg a jövő generációk létfeltételeit is veszélyeztető tervek megvalósítását. A vízszint süllyedése következtében például több ezer hektár erdő pusztulhat el. A térségben eddig is példátlan tájrombolást vittek végbe — mutattak rá —, az építés során csaknem 6 ezer hektár erdőt irtottak ki. Szegedre került a kopjafa A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Csongrád megyei szervezete tegnap Szegeden, a Belvárosi temetőben lévő katonasíroknál kopjafát állított a hadifogságban elhunytak emlékére. A kopjafát eredetileg Temesváron, az egykori tífuszláger helyén szerettek volna elhelyezni, emlékére annak a mintegy 14 ezer magyar katonának, akik a lágerben vesztették életüket. A kezdeményezés azonban mindeddig sikertelen maradt, ezért a kopjafa ideiglenes helye a szegedi temető lett. Üzletről — Moszkvában Magyar-orosz kereskedelmi, gazdasági együttműködési bizottság felállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá tegnap Moszkvában Kádár Béla külgazdasági miniszter és Valerij Ma- haraaze orosz miniszterelnökhelyettes. Kádár Béla vasárnap este kormánydelegáció és magyar üzletemberekből álló küldöttség élén érkezett az orosz fővárosba. Legalábbis erről győzött meg a Bárdos Ferenccel, a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségének ügyvivőjével folytatott beszélgetés. A Bárdos űr által elmondottakból akár több oldal is kitelne, így most csak a legfontosabb baj forrásokat szemlézzük végig. Mindjárt az első a hulladékok ügye. A jelenlegi szemétgyűjtési módszerünket túlhaladta az idő, hiszen Nyugaton több éve áttértek már a szelektív módszerre. Külön edénybe dobják a konyhai hulladékot (ebből jófajta komposzt készül, jelentősen csökkentve a tárolókba kerülő sze- métmennyiséget), külön a papírt, az üveget, a fémhulladékot, így ezek jelentős részét újra fel is lehet használni, kímélve a nyersanyagforrásokat. Ezzel szemben Magyarországon, s így Egerben is minden egy kukába megy, s így feldolgozhatatlan, potenciálisan veszélyes hulladék keletkezik. Persze, a környezetvédők is tudják, hogy a szelektív gyűjtéshez nemcsak sok pénzre (ami persze megtérülne) és szervezésre, de jelentős propagandamunkára is szükség van, hiszen az embereket meg kell győzni ennek a kevésbé kényelmes módszernek az előnyeiről. Nagy kérdés persze, hogy miként lehetne meggyőzni az olyanokat, akik még addig sem jutottak, hogy igénybe vegyék a Szervezett szállítást, vagy maguk vigyék a szemétjüket a hivatalosan kijelölt lerakóhelyekre, ehelyett elszórják mindenfelé: erdők szélén, árokparton, bekötőutak mentén — minden olyan helyen, ahol azután a természet szépségeit kereső turista belebotolhat. Ez a hallatlan felelőtlenség sok munkát ad a városgondozási üzemnek, mely megkezdte ugyan a szemétkupacok felszámolását, de amíg egy területet megtisztítanak, újabb hulladékhalmok keletkeznek másutt. (Folytatás a 3. oldalon) A fűszálak dőlési iránya az óramutató járásával megegyező... (Fotó: Szántó György) Titokzatos lenyomatok, amelyek zavarják a rádióadást „Angliai” körök Egerben November elsején a maga nemében egyedülálló bejelentés érkezett szerkesztőségünkbe. A bejelentő, Kocsis Sándor MÁ V- alkalmazott arról számolt be, hogy az egri rendező pályaudvar területén furcsa lenyomatokat találtak. A szabályos körökre a sínek melletti füves területen figyeltek fel. A legkisebb átmérője 1,5 méter, a legnagyobbé 5 méter. A helyszínen összesen 8 lenyomat látható, kettő másfél méteres, három darab körülbelül három méter, egy 2,5, egy 4,1, egy pedig pedig öt méter átmérőjű. A körök területén az elszáradt fű lenyomódott, de nem akárhogyan, hanem szabályosan, körkörös irányban. Különös érdekesség, hogy a körök közül hétben a fűszálak dőlési iránya az óramutató járásával megegyező, a nyolcadikban ellenkező irányú. A körök elrendezésében szabályosság nem fedezhető fel. A fűszálak méretéhez és sűrűségéhez viszonyítva a körök kontúrvonala jól érzékelhető. (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Illyés Gyula sírjánál Szénszállítmányokra Szakszervezeti garancia A szénbányavállalatoknál működő LIGA szakszervezetek kezdeményezték, hogy azok a szénbányák, amelyek nem kevertek import szenet az energetikai szénszállítmányokba, kössenek megállapodást a Magyar Villamos Művek Rt.-vei, miszerint a továbbiakban is garantáltan hazai szenet szállítanak a hőerőművek számára. A megállapodás — amelyet a tervek szerint legkésőbb kedden megkötnek — megtartásához a LIGA nyújtana garanciát. Amikor Illyés Gyulára emlékezünk nem kerülhetjük meg azt a kérdést, mit tenne és hogyan gondolkodna napjainkban az a személyiség, aki annak idején a Nemzetgyűlés tagjait arra figyelmeztette: nem játékszer az ország, amit cselekednek az vagy hasznára, vagy kárára van ennek a nemzetnek. Bölcsessége fájóan hiányzik közéletünkből. Munkássága arra int minket: valódi orvosokra van szükségünk az elmúlt évtizedek sebeinek begyó- gyításához, valamint arra, hogy felismerjük: a ma elkövetett hibáinkért nem külső erőket és a diktatórikus vezetést, hanem csak saját magunkat hibáztathatjuk — mondta Jókai Anna író tegnap, a Farkasréti temetőben, a költő születésének 90. évfordulóján tartott koszorúzási ünnepségen. Jókai Anna beszédében hangsúlyozta: Illyés Gyula élete példa arra, hogy mesterséges a magyarságot és az európaiságot szembeállítani. Illyés Gyula sírjánál az írószövetség,^ művelődési tárca, a Fővárosi Önkormányzat, a Nemzeti Színház mellett közművelődési intézmények és gyárak képviselői helyezték el a megemlekezés koszorúit. A kegyeleti ünnepségen a Haza a magasban című Ily- lyés-költeményt Sinkovits Imre szavalta el. Lapcsaládunk számvetése Az egri Flóra Szálló ad otthont annak a kétnapos tanácskozásnak, amelyet az Axel Springer—Magyarország Kiadói Kft. rendez a megyei lapokat gondozó kiadói irodák vezetői számára. A résztvevők !\ lartiii Feldenkirchennek, az AS-M ügyvezető igazgatójának vezetésével elemzik az idei költségvetés alakulását, és előkészítik az 1993-as terveket. (Fotó: Gál Gábor) f Uj dandár hadgyakorlata Megkezdte két hétig tartó hadgyakorlatát a Magyar Honvédség új honvédelmi dandára hétfőn Nyíregyházán. A mozgósított Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tartalékosok közül az első napon a tiszti- és a tiszthelyettesi állomány, valamint a legénység egy része vonult be. A november 2-a és 16-a közötti hadgyakorlatra — amelyre az új biztonságpolitikai elveknek megfelelően, a szárazföldi csapatok éves munkaterve alapján kerül sor — a legénységi állomány többsége csütörtökön vonul be. Az új honvédelmi dandárral — amely nyugat-európai mintára, a csökkenő reguláris alakulatok mellé, területvédelmi céllal szerveződött — egy időben felkészítő gyakorlatot tart a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honvédelmi Bizottság is. A gyakorlatra valamennyi köztársasági megbízottat meghívják, hogy tapasztalatszerzésre adjanak lehetőséget. (MTI) Áradnak az északkeleti folyók Tovább áradnak az északkelet-magyarországi folyók, mert a határokon túli vízgyűjtő területeken ismét jelentős mennyiségű csapadék hullott. A Tisza rahói szakaszáról újabb árhullám indult el, amely hétfőn Tiszabecs térségében érte el a maximális szintet. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. fokú árvízvédelmi készültséget tart Tivadar és Zsurk között, továbbá Tiszabercel térségében, a Tiszán, valamint a Lónyay-csatornán egyaránt I. fokú árvízvédelmi készültséget tart. Az áradás várhatóan a folyó teljes szabolcsi szakaszán eléri majd a településeket védő töltéseket, ezért valószínűleg mindenütt elrendelik a figyelőszolgálatot. Árhullám vonul le a Szamoson és a Krasznán is. (MTI) Ötvenezer illegális biztosítás Az Állami Biztosításfelügyelet körülbelül 50 ezerre becsüli azoknak az életbiztosításoknak a számát, amelyeket magyar állampolgárok kötöttek osztrák biztosítók ügynökeivel. Tudomásuk szerint három osztrák pénzintézet, a Wiener Städtische, a Grazer Wechelseitige, valamint a Merkur terjesztette Magyarországon a devizában fizetendő élet- biztosításokat, ám közülük ma már csak a Merkur ügynökei működnek az országban. Az eddig megkötött biztosítások dija valószínűleg 7-8 milliárd forintnak megfelelő valutát tesz ki. Az ÁBF-nél elmondták: a jelenleg hatályos devizatörvények értelmében a Magyar Nemzeti Bank engedélye kell ahhoz, hogy valaki tartósan devizafizetési kötelezettséget vállaljon, amit az osztrák biztosító ügyfelei nyilvánvalóan nem kaptak meg. Az Állami Biztosításfelügyelethez százával érkeznek azok a levelek, amelyekben a magyar ügyfelek tanácsokat kérnek arra vonatkozóan, hogyan mondhatnák le biztosításukat, és nem utolsó sorban hogyan kaphatják vissza ez eddig befizetett díjakat. A biztosításfelügyelet november 15-én köteles a kormánynak a tárgyalások eddigi eredményeiről beszámolni, tehát eddig az időpontig a károsultak türelmét kéri. A magyar partner azt javasolta az osztrák biztosítóknak, hogy mindazok, akik fel szeretnék mondani a szerződést, tehessék ezt meg. A biztosítók fizessék vissza a dijat.
