Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

HÍRLAP, 1992. november 24., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Hervai Zoltán kiállítása Az Erdélyben élő festőmű­vész, Hervai Zoltán kiállítása nyűt meg pénteken a Megyei Művelődési Központban. A mű­vész Sepsiszentgyörgyön szüle­tett 1919-ben. Főiskolai tanul­mányait a bukaresti Szépművé­szeti Akadémián és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán vé­gezte. Több mint száz kiállításon vett részt eddig, szerte Európá­ban. Képeit november 29-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Sport, mozgás és tehetség Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola testnevelés és pszichológiai tanszékével együttműködve, a 10. Számú Ál­talános Iskola a jövő augusztus­ban országos konferenciát szer­vez a tehetséggondozásról. Az iskolában sporttagozat műkö­dik, s az utóbbi időszakban az oktatás menetébe illesztve nép­táncot is tanulhatnak a kisdiá­kok. Épp ezért a jövő évi ankét témája: a sport és a mozgásmű­vészetek szerepe a tehetséggon­dozásban. Ki mit tud? Tizennégy évnél idősebb, de huszonhat évnél fiatalabb ver­senyzők jelentkezését várják az ismét megrendezendő Ki mit tud?-ra. Valamennyi művészeti ágban szólisták és csoportok je­lentkezését várják december 1 -jéig. A városi döntőt és a me­gyei válogatót a Megyei Művelő­dési Központ szervezi, ezért az érdeklődők az intézmény címére küldhetik el jelentkezésüket: MMK Eger; Knézich Károly u. 8. Iráni oktatási szakemberek Tizenhét iráni oktatási szak­ember látogatott el a közel­múltban az egri Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szak­közép- es Szakiskolába. Az iráni pedagógusok a magyar oktatási rendszert tanulmányozták a ta­nárképző főiskolán és a „Neu- mannnan” is. Többek között az érdekelte őket: milyen esélyei vannak a bukott diáknak az ok­tatás rendszerében, mennyire „átjárhatók” az intézmények, s milyen a végzettek elhelyezkedé­si esélye. Ökumenikus istentisztelet A Mlinkó István Ó voda és A l- talános Iskolában 30 diák a két és fél éves hitoktatás befejezésé­vel a római katolikus és a refor­mátus szertartás szerint elsőál­dozáson, illetve konfirmáláson vesz részt. Ilyen nagyszabású eseményre eddig még nem volt példa. Az angolkisasszonyok ká­polnájában Czakó István kano­nok és Kádár Zsolt lelkész tart ökumenikus istentiszteletet. Valóság és álmok Tihaméron Alig több, mint ötven ember gyűlt össze a napokban a 10. Számú Általános Iskola egyik tantermében, ez mégis elég volt ahhoz, hogy dr. Ringelhann György polgármester és az ön- kormányzat két tanácsnoka, Bíró József és Láng András szembesüljön a Tihaméri-város- rész és a Maklári-hóstya lakóinak mindennapi problémáival. A fórumot eredetileg a pol­gármesteri hivatal főépítészi irodája szorgalmazta, ugyanis első alkalommal ismertették az érintettekkel a városrész részletes rendezési tervét. A résztvevők ezúttal azonban egyéb gondokat is szóba hoztak... Szamosi Györgyné— az egyik hozzászóló — a beszélgetés dere­kán így foglalta össze az est ta­nulságait: „A tervek szépek, de ezek álmok és vágyak. Nekünk viszont a mostani problémákkal kell ötről a hatra jutni.” Milyen lesz a városrész jövője? Visnyei Györgyi és Wolf Be­áta, a főépítészi iroda munkatár­sai részletesen ismertették a Ti- haméri-lakótelep és a Maklári- hóstya rendezési tervét. Az előb­bi — a Szarvas tér, a vasút, Had­nagy út és Sas út által határolt — terület jövője szoros kapcsolat­ban áll a most tervezés alatt álló keleti elkerülő közlekedési útvo­nal, azaz a K2-es rendezési ter­vével. A lakónegyedben lévő ezerhétszáz lakás közül kettő­száznak a sorsát érinti majd az útvonal kialakítása. A tervezők intézményi célokra tartalékoltak területeket, melyek továbbra is építési tilalom alatt állnak. A Menház, a Homok és a Kertész utca csatlakozásánál óvodát, a Kocsis Bernát utca környékén is­kolabővítést terveztek, s további, intézményeknek szánt területet jelöltek ki a városrész templomá­tól északra. A Sas út melletti te­rületet továbbra is ipari célokra kívánják hasznosítani. A len­gyelpiac — amint arról már ír­tunk is — jelenlegi helyéről elke­rülne. Nyomasztó a Tihaméri- lakótelep garázsgondja, ezért a tervezők többek között az Újsor utcai kertek végében jelöltek ki garázsépítésre alkalmas terüle­tet. Két változat a fürdő környékére A hidrogeológiai vizsgálatok tanúsága szerint a fürdő környé­kén a forrásvizek védelme az el­sődleges szempont. Tehát ezen a területen olyan nagy épület, mely talajvíz-süllyesztést kíván, nem létesülhet. A forrásterüle­tek védelme miatt a tervezők gyógy kertet álmodtak ide a je­lenlegi buszparkoló helyett. A két alternatíva közötti különbség egyebek mellett a Klapka ütés a Kertész utca közötti összekötés­ben van: az egyik lehetőség sze­rint a Petőfi térés a Bárány-uszo­da mögött vezetnék az utat. Épí­tészi vélemény szerint: „Eza vál­tozat megőrzi a Szarvas téri mű­emlékeket, de drasztikusan bele­vág a városszerkezetbe.” Acz első variáció szerint a Bárány-uszoda mellé fedett uszoda épülhetne a hozzá tartozó kiszolgálóegysé­gekkel. A tervezők megvizsgál­ták azt is: van-e itt lehetőség egy nemzetközi versenyuszoda meg­építésére? A legnagyobb gond, hogy ebben az esetben a várha­tóan megnövekedő gépkocsifor­galmat nem tudná kiszolgálni a Kertész utca. A második változat szerint: a Klapka utca, a Csá­kány utca és Kertész utca az Épü­let-karbantartó egykori telephe­lyén, egy csomópontban talál­kozna, így a Rókus-dombotis be lehetne kapcsolni a városba, mely idegenforgalmi szempont­ból is remekül hasznosítható hely lenne, hiszen a Rókus-ká- polna mellől az egész város be­látható, csakúgy, mint a várból. A tervezők foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy a Diófakút utcát miként kapcsolhatnák be a forgalomba. „Emberöltők múltak el kilátástalanul...” Számos lakossági felvetés hangzott el a keleti elkerülő út megépítésének várható „hatásá­val” kapcsolatban. Az egyik lakó .például a Hadnagy út már most tűrhetetlen zajszintjét, forgalmát panaszolta. A lengyelpiac beke­rítésére, s ott konténeres WC-k felállítására tett javaslatot egy másik felszólaló. (A polgármes­teri válasz: „A piac „menni fog” a Kistályai útra!” Ezzel kapcsola­tosan — másvalaki — a Kertész utcán parkoló kocsisor „elirányí­tását” sürgette. Többen az építé­si tilalmak feloldásáról érdek­lődtek. Dely György főépítész elmondta: az eddigi négyszáz he­lyett ma már csak ötven ingatlan­ra vonatkozik az építési tilalom. A tendencia az, hogy minél ke­vesebb eladhatatlan, tilalommal terhelt épület, telek legyen. Idős lakók panaszkodtak: „Emberöl­tők peregtek le úgy, hogy az in­gatlan nem volt forgalomképes. Miben bízzunk?”Wálaszként el­hangzott: egy új jogszabály lehe­tővé teszi, hogy az építési tilalom által terhelt ingatlanok tulajdo­nosai bizonyos összegű kártérí­tést kapjanak. A hontalanok otthonával kapcsolatosan sok, indulatoktól sem mentes felvetés hangzott el. „Sötét este veszélyes környék ez...!”— állították többen, rend­őrségi beavatkozást, felügyeletet sürgetve. A városkörnyék másik szégyenfoltja a lengyelpiac mel­letti utca, ahol az EVAT-os laká­sok egyikét-másikát az ott lakók önhatalmúlag le is bontották. „ Valaki Csebokszáriról mondta a közmeghallgatáson, hogy Eger Harlemévé válhat. Ez itt már az!” — jellemezte a helyzetet a felszólaló. A tartalmas lakossági fórum számos új szemponttal segítette az építészek munkáját, s felada­tot adott a képviselőknek. Jámbor Ildikó Felsőoktatási együttműködés Népes küldöttség kereste fel a napokban az egri Eszterházy Károly Tanárképő Főiskolát Ro­mániából. A szomszédos ország felsőfokú oktatásában dolgozók csoportját a bukaresti „Hyperion Tudományegyetem” prorektora vezette, s tagja volt még a „Hyperion Könyvkiadó” főszer­kesztője, valamint a sepsiszent- györgyi kirendeltség igazgatója, s számos szakértő. A delegáció a főiskola vezetési és oktatási munkájával ismerke­dett, miután több tanszéket meg­látogattak, köztük az Oktatás- technikai és Informatikai, a Fizi­kai, a Nyelvtudományi Tanszé­ket, s laboratóriumait. Megte­kintették a Csillagdát és a főisko­la könyvtárait. A szakmai tájé­kozódások után került sor a két intézmény közötti együttműkö­dési szerződés kidolgozására és kölcsönös jóváhagyására. Ennek szerepe a tudományos kutatás­ban való együttműködés, tudo­mányos értekezleteken, szimpó­ziumokon való közös részvétel, a tudományos kutatómunka ered­ményeiről való kölcsönös tájé­koztatás, és közös publikációk megjelentetése. A képzési terv tartalmazza a hallgatói és az ok­tatói cserét. Felvetődött az a gondolat, hogy párhuzamos képzésben a hallgatók mindkét intézménynél szerezhessenek diplomát. Megállapodtak ab­ban, hogy az együttműködéshez szükséges anyagi fedezetet kü­lönböző pályázatok és alapítvá­nyok révén próbálják megsze­rezni. Az egri főiskolát dr. Orbán Sándor főigazgató, dr. Vadon Lehel főigazgató-helyettes és dr. Kiss Péter, a TTK dékánja képvi­selte, Bukarestből az egyetem prorektora, dr. Eugen Diatcu mérnök-professzor vezette a küldöttségét. Dr. Szőcs Géza Születésnapi buli A „talányok hónapja” lesz de­cember az egyéves születésnap­ját ünneplő egri Katedrái Stúdió­ban. A szervezők a programokat úgy állították össze, hogy min­den korosztály kedvére válogat­hat, és egyikből sem marad el a meglepetés. „Előjátéknak” te­kinthető a Katalin-bál, majd de­cember 5-én a Mikulás kopogtat a legkisebbeknek, és a Katedrái gyermekközönsége válogathat a (Fotó: Szántó György) rejtett ajándékokból, ibből áz alkalomból a gyermek- város kis lakóinak matinét ren­deznek. Az egyéves évfordulóra de­cember 12-én emlékeznek, amelyről csak annyit árulhatunk el, hogy látványos divatbemuta­tó egészíti ki a táncos rendez­vényt. Karácsonytól szilveszte­rig, és még január első napjaiban is diszkóba várja a fiatalokat a stúdió. Pályázatot nyújtanak be Tokaj — Eger WINEXPO A kormány döntése értelmében véglegessé vált az expo meg­rendezésének terve. Eger képviselő-testülete még az elmúlt év nyarán tárgyalt a világkiállításra történő felkészülésről, s határo­zat is született arról, hogy idén melyek a legfontosabb feladatok. A Quo Vadis Területfejlesztési, Marketing és Management Bt. el­készítette a város expofejlesztési programját. Két hónappal ez­előtt a Világkiállítási Programiroda pályázatot írt ki a szak-világ- kiállításhoz kapcsolódó hazai rendezvényekre. Eger és Tokaj önkormányzatának vezetői kifejezték szándé­kukat a közös program lebonyolítására. Mindkét település a „borok városa”, ezért kézenfekvőnek látszik, hogy a megyeszék­hely olyan eseményeknek adjon otthont, amelyek kifejezik tör­ténelmi borvidékünk értékeit. A két önkormányzat tehát Tokaj- Eger WINEXPO néven — holnapi határidővel — pályáza­tot nyújt be, hogy megkapja a bor-világkiállítás rendezési jogát. Az Egri Közgazdasági Szakközépiskolában Alapítvány — tehetséges diákoknak Kalapács István, az egykori Egri Római Katolikus Fiú Felső­kereskedelmi Iskola volt diákja takarékbetétkönyvét és bélyeg­gyűjteményét hagyta örökül az utódiskolára, az Egri Közgazda- sági Szakközépiskolára, hogy segítse a szegény sorsú, tehetsé­ges diákokat. Az intézmény ala­pítványának kuratóriuma évente dönt arról, hogy kiknek ítélik oda az összeget, s a tanévzáró ünnepségen vehetik azt kézbe a legtehetségesebb, az arra érde­mes fiatalok. Szakmai nap — újságíróknak Egri tükör — a kultúrától a borig Fővárosi és országos lapok munkatársait látta vendégül Egerben a múlt szerdán a városi és a megyei önkormányzat. Az invitálás nem titkolt célja az volt, hogy az újságíró kollégák látoga­tása nyomán nagyobb publicitást kapjon a megyeszékhely a ma­gyar sajtóban. A különbusszal érkező vendégeket a színházban fogadták a város két alpolgár­mestere, Katona József né é s Ha- bis László, illetve a várospolitika és a közigazgatás egyes területei­nek vezető szakemberei. Rövid ismerkedés után bemutatóra in­vitálta vendégeket Gáli László színigazgató, illetve1 Erős Pál rendező: Bende Ibolya kamara­darabját prezentálták a színé­szek, „Játék életre-halálra” cím­mel. Azóta már a nagyközönség számára is bemutatták a drámát, így ki-ki saját maga is meggyő­ződhet róla, milyen érzés lehet a halálos ítélet végrehajtására vár­va, magánzárkában a sors igaz­ságtalanságán tépelődni. Az előadás után kollégái vi­rággal köszöntötték a szerzőt, majd következett a második program: az újságírók egy-egy szekciókban az idegenforgalom, az egyházi ingatlanok, a privati­záció, az oktatásügy és a kultúra helyi állásáról faggatózhattak. Megtudhatták például, hogy a huszonhárom legnagyobb ma- ar város rangsorában különfé- e mutatók elemzése alapján Eger a csöppet sem rossz hatodik helyen áll, es van néhány megle­hetősen fontos terület, ahol az él­bolyba tartozik, vagy éppen az első. Ilyen az egy főre eső telefo­r nállomások száma, az egy főre eső múzeumlátogatók száma, valamint a szennyvízcsatornák­nak az ivóvízhálózathoz viszo­nyított aránya. Nincs szégyen­keznivaló a szállodai férőhelyek száma, a boltok összes alapterü­lete, a vendéglátás feltételei mi­att sem. Sőt, a szálláshelyekkel inkább az a probléma, hogy a ka­pacitás nincs is kihasználva, hi­szen a keleti turizmus megszűné­séből eredő kiesést a nyugati nö­vekedése nem pótolta. A belföl­di turizmus erősödése jelenthet­ne még megoldást, de erre nem sok remény van, míg az emberek nagy részenek épphogy elég a pénze a mindennapi kiadásokra. Az árakat lejjebb már nem lehet vinni, hiszen így is az önköltség határán mozognak, így aztán ne­héz előrelépni. Szó esett arról is, hogy Eger szeretné megőrizni is­kolavárosi arculatát. Jelenleg itt található a megye középiskolai férőhelyeinek ötven százaléka, és nincs kizárva, hogy ez az arány később még tovább növekszik. A legkülönfélébb területeken — így az útépítésben, a műemlékek megóvásában, a szennyvíztisztí­tásban, a fürdőkörnyék rendezé­sében — komoly beruházásokra lenne szükség, ám erre a jelenlegi körülmények között nagyon ne­héz pénzforrásokat szerezni. Ha pedig — amint a kormány tervezi — újabb elvonásokkal terhelik az önkormányzatok pénztárcáját, a helyzet katasztrofálissá válhat. A városnéző séta, illetve a ba­zilikabeli orgonahangverseny után filmbemutatóra invitálták a vendégeket. A városháza dísz­termében vetítették le a TVPés a Focus Alkotóközösség által ké­szített „Eger ostroma” című té­véfilmet, melyet az alkotók szán­déka szerint sorozattá fejleszte­nének, ha lenne rá vevő. Eddig az első rész készült el, ennek a forgalmazásáról tárgyalnak most különféle tévécsatornákkal. A film két fiatalember, egy színész (Kancsár József) és egy vízipólós (Pistyúr Attila) egri kalandjairól szól. Van itt minden: titokzatos rendőr, dörzsölt újságíró, fehér­májú szállodásnő, különös ide­gen és még különösebb helybeli­ek. A stáb tagjai nagyon bizako­dóak, már el is készítették a to­vábbi 11 rész szinopszisát, ami­ből kiderül, hogy sok megpró­báltatás elé néznek még a nyug­hatatlan fiatalemberek, ha kerül pénz a forgatásra, hiszen zűrös ügyeknek kell utánajárniuk. Mérgezik a szilvásvárnál piszt­rángokat, öngyilkos akar kiugor- ni a toronyablakon, elrabolnak egy festőművészt, cirillbetűs fémhordót fedeznek fel a Tiszá­idban — se sok bajt-gondot mind a fiúknak kell megoldani­uk. A „Szomszédok,” a „Linda,” a „Timur és csapata” és a Rejtő­regények keverékére emlékezte­tő film bemutatójára a nagykö­zönségnek még várnia kell. A szakmai nap utolsó prog­rampontjaként az egri és a tokaji boraszok kóstolóval egybekötött tájékoztatójára került sor a Bor­múzeumban. Erre az adott apro­pót, hogy a két város közösen pá­lyázta meg egy borvilágkiálhtás rendezésének jogát az 1996-os Expo idejére. Egerben a vörös­borok, Tokajban a fehérek kerül­nének bemutatásra, igazodva a „tájjelleghez”. Az egriek irigyen hallgattak, hogy a tokaji bor­kombinátot sikeresen privatizál­ták, és a francia tulajdonosok máris jelentős fejlesztésekbe kezdtek. Ez bizony az Egervin esetében még a bizonytalan jö­vőbe vész... Az egésznapos rendezvény egyébként oldott, barátkozó hangulatban ért véget, s a pincé­ből feljővén az újságíró kollégák azt javasolták: legyen máskor is hasonló, hiszen a közvetlen ta­Egy jelenet a tévéfilniből: Tordai Teri és Kiss József kát lehet profitálni — mindkét félnek. (S aztán: hazamentek a legények...) (Koncz) #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom