Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-21-22 / 275. szám
HÍRLAP, 1992. november 21—22., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Utoljára ülésezett a vezetőség Tarnamérán Vagyoncsoportosító közgyűlésre készülnek Jelenlegi összetételében utolsó ülését tartotta a tarnamérai Tarnaholding Agrárszövetkezet vezetősége. Dr. Gyulavári András elnök tájékoztatta a testületet a vagyonegyeztető bizottság munkájáról, valamint a hitelezőkkel folytatott egyezségről. Szó esett az egyénileg, illetve a csoportosan kiváló tagokról, és ennek megfelelően a vagyonát- csoportosításról. Ezekkel az említett bizottság megegyezésre jutott. Az erre vonatkozó előterjesztést a vezetőség jóváhagyta, s döntöttek arról, hogy november 27-én és 28-án a boconádi és a tarnamérai közgyűlésen ismertetik a tagsággal. Az ülés végén az elnök köszönetét mondott a testület tagjainak az eddig végzett munkájukért. Kifejezésre juttatta, hogy — különösen az elmúlt két esztendőben — nagyon nehéz feltételek között végezték tevékenységüket. Arra törekedtek, hogy az ágazatot érintő új törvények végrehajtását megfelelően elősegítsék. A testület kifejezésre juttatta: a szövetkezet kollektívája képes arra, hogy túlélje a csődöt, megvalósítsa a vagyoncsoporto- sítást, és átalakuljon magántulajdonon alapuló — valós — gazdasággá. Egy levél visszhangjai „A vádaskodások nem használnak a falu hírének” Körzeti oldalunkon nemrég jelent meg az a levél, amelyet a zaránki kisgazda-elnök juttatott el szerkesztőségünkbe. Ebben azt kifogásolta, hogy az október 23-i ünnepen — miközben emlékműavatáson tisztelegtek a második világháborúban elesett áldozatok emléke előtt — a termelőszövetkezetben háztáji kukoricát osztottak. „Van, akinek 1956 nem ünnep...?” — tette fel a kérdést a levélíró. Most ugyancsak Zaránkról írt nekünk Urbán Béla, aki erre a kérdésre reagált. Többek között ezt írja: „Ha az országban szétnézünk, tudhatjuk, hogy ezen a napon nagyon sokan dolgoztak, nemcsak a területfelelős a téesz- ben, hanem mások is, az iparban, a szolgáltatásban, a vendéglátásban. Honnan tudja az FKgP helyi elnöke, hogy mit gondoltak ezen a napon az emberek, akik a munkájukat végezték? Lehet, hogy a területfelelős ugyanúgy gondolt a háborúban elesett hősökre és 1956. október 26-ra, mint ő, aki nem dolgozott ezen a napon... Tehát nem kell a tények ismerete nélkül nyilvánosság előtt sértegetni és vádolni ártatlan embereket, akik a munkájukat végzik, még ha mások ünnepelnek, akkor is...” Végül a következő sorokkal zárja levelét: „A zaránki embereket tisztességes, munkájukat szerető, dolgos és becsületes embereknek ismerem. Az ilyen vádaskodások nem használnak sem a falu hírének, sem pedig a meglévő békés légkörnek. ” A vitát — ha ez az — lezártnak tekintjük. Megjegyzésként csupán annyit: a régi rendszerben is dolgoztak a traktorok november 7-én, de nem azért, mert bojkottálni akarták a nagy októberi szocialista forradalom ünneplését. Ma sem szerencsés abbóí messzemenő következtetéseket levonni, ha a földeken az ünnep alatt is folyik a munka, még akkor sem, ha ez a mostani ünnep nyilvánvalóan a belsőnkből táplálkozik. (A szerk.) A tudomány újabb eredményeiből ajánlanak Több húsért, tejért szállnak versenybe Hajdúszoboszló és Lillafüred után — az 1990-es megalakulását követően — immár a harmadik szakmai szimpóziumát tartotta Hor- tobágy-Mátán az amerikai-magyar érdekeltségű Purina-Hage Takarmányipari és Kereskedelmi Részvénytársaság. A cég nádudvari alközpontja a partneri kapcsolatban levő Heves, Borsod-Abaűj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Nógrád megyében levő partnereit hívta meg a kölcsönös véleménycserére. A részvénytársaság menedzserei felvázolták a szarvas- marha-, a sertés- és a baromfitenyésztésben elért, illetve bevált — európai kísérletekkel igazolt — takarmányozási módszereiket. A vendégek megtudhatták, hogy az rt. tulajdonában levő karcagi takarmánygyár a tudomány legújabb kutatási eredményeit felhasználva, különféle készítményekkel áll a partnerek rendelkezésére. A cég üzleti filozófiájának középpontjában a pontos piaci elemzés, az adott üzemben vagy vállalkozónál az állatállomány pontos ismerete, és ennek alapján a gazdaságos takarmányozás feltételeinek megteremtése áll. Elhangzott, hogy a Purina márkajel világszerte „a minőség bizonyítványa”. Olyan garanciát jelent a felhasználóknak, amely a befektetések gyors megtérülését segíti elő. A nemzetközi tapasztalatokat felhasználva: az rt. üzletkötői, Hevestől — Vason át 11ajtlu-Bihar megyéig, szoros kapcsolatban vannak a mező- gazdasági üzemekkel, a vállalkozókkal, és rendszeres termelői találkozókon ajánlják újabb termékeiket. Tisztában vannak azzal, hogy az állattenyésztés költségeinek háromnegyed részét a takarmányozásra fordított kiadások teszik ki. Ezért szem előtt tartják a helyes fajtaválasztást, a megfelelő gondozást, ápolást, és a hozzá kapcsolódó állat-egészségügyi feltételeket is. így az átalakuló mezőgazdaságunk fontos támogatói kívánnak lenni a jövőben is. Tervszerű programokkal versenybe szállnak a több húsért, tejért, tojásért. A szimpóziumot követően rövid nyilatkozatra kértük dr. Már- kász László alközpontvezetőt, aki április elseje óta látja el ezt a posztot. Elsősorban a Heves megyei kapcsolataikat említette. — Fontos célkitűzésünk, hogy a falvak lakóihoz is eljussunk — mondta. — Ezért különösen azokban a községekben, ahol partnergazdaságunk van, felkeressük a polgármestereket is, hogy segítsenek megszervezni egy-egy helyi, csoportos értekezletet. Ilyet tervezünk még decemberben Horton. Az elmúlt időszakban különösen a Heves déli részén levő gazdaságokkal, így a hevesi, a kömlői, a kiskörei, a sarudi szövetkezettel alakítottunk ki jó kapcsolatot. Ezek mellett az andornaktályai gazdaság, valamint az egri Agrotrade Rt. is partnerünk. Több száz terméket ajánlunk, valamennyi állatfajnak vannak takarmánykészítményeink... Heves megyében változó az igény, főleg a sertéstenyésztők várják a segítségünket. Az elmúlt évben alközpontunk 26 ezer tonna, Karcagon gyártott Puri- na-terméket értékesített egymil- liárd forint értékben. A következő évben ezt növelni szándékozunk, legalább 30 ezer tonnára, amely értékben másfél milliárd forint. Cégünk alappillére: a bizonyíték termékeinkről. Ezt tartjuk szem előtt továbbra is az együttműködések során. Mentusz Károly Kömlő Népe A napokban megjelent a Kömlő Népe, a helyi önkormányzat kózségpolitikai folyóiratának novemberi száma. Az első oldalon a nagy sikert aratott II. kömlői lovasbemutatóról olvashatnak tudósítást, majd az „Olvasóink írják” című rovatban ismerkedhetnek meg egy kántortanító — Nemes János — életével. Folytatódik a „Kömlő története” című sorozat, amelynek most harmadik részét közli a lap, Kovács Miklós „Háborús naplója” pedig immár hatodik részéhez érkezett. A dokumentum- tárban pedig egy olyan, 1937- ből származó oklevél található, amelyet az első népiskolai szellemi verseny alkalmából adtak ki. A „Fekete krónikában” a kömlői halálkanyarról van szó, több baleset tükrében is. A híroldalon pedig a helyi történésekről számol be a Kömlő Népe. Végül az utolsó oldalon a rendőrökről jelent meg egy írás, amely főként a falusi rendőrőrsök kialakításáról és a helyi megbízott munkájáról ad képet. WmmMr í! mWhw» 'E | Miklovicz László üzemvezető a kemencénél Az üzemhez kapcsolódó ABC-ben élelmiszerekből és vegyi árukból választhatnak a vásárlók (Fotó: Mentusz Károly) A modern dagasztógépnél Varga József pék serénykedik Tovább bővítik a piacot Híresek a kiskörei pékek Az idén tavasszal új létesítménnyel gazdagodott Kisköre. A népszerű Tisza-parti üdülőközségben új sütőüzemet és hozzá kapcsolódó ABC-áruházat létesített a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. Derekas munkát végeztek a kivitelező, a Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet dolgozói. A 25 milliós fejlesztés lehetővé tette, hogy naponta ötféle kenyeret, többféle péksüteményt, továbbá édesipari termékeket — így például kakaós csigát, finom fonott kalácsot — készítsenek. Az üzemből — a helybelieken kívül — a közeli Kömlő, Tiszanána, Poroszló lakóit is ellátják, valamint a szomszédos Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Pusztataskonyba, Szolnokra és Törökszentmiklósrais rendszeresen szállítanak áruikból. Arra törekednek, hogy a piaci kapcsolataikat tovább bővítsék. Ez hamarosan várható is Szolnokon és Török- szentmiklóson. A világkiállításra pályáznak Lesz-e vízikarnevál a Tisza-tónál? Készül a Tisza-tó környéki községek jövő évi kulturális, idegenforgalmi programja. Ennek egyeztetésére hívták össze az érintetteket Tiszanánára, a polgármesteri hivatalba a Heves, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok közreműködésével. Bejelentették, hogy 1993 nyarán várhatóan két helyszínen: Kiskörén és Abádszalókon Ti- sza-tavi vízikarnevált rendeznek. Emellett a többi települések is igyekeznek a sajátosságaiknak megfelelő programokat kidolgozni és ajánlani. Ezekhez újként Heves is csatlakozott. Elhatározták, hogy a hagyományok életben tartására helyet kap majd az összeállításokban a népművészet, a szövés-fonás, a néptánc. A jelenlevők kifejezésre juttatták, hogy Hevest, valamint a Tisza-tavi térséget is szeretnék bekapcsolni az 1996-os világkiállításba. Ennek érdekében megfelelő elképzelésekkel pályáznak azért, hogy erre reális esélyük is legyen. Egyébként a jövő évi kulturális, idegenforgalmi programokat november végéig véglegesítik a szakemberek, és a kiemelt megyei rendezvényekhez igazítják. Ezt követően nyomtatásban is megjelentetik azokat — német és angol nyelven is. A 220 volt nem válogat Átányban ráz a kilincs, Már a kilincshez sem érdemes minden gondolkodás nélkül hozzáérni, mert nem tudhatjuk, hogy a kapuban van-e éppen áram, s azt sem, hogy azt a bizonyos kilincset utána el tudjuk-e engedni... Átányban ugyanis az történt nemrégiben, hogy a rendőrség embere ellenőrizni akart egy olyan házat, ahová már sokszor betörtek, s amelynek a tulajdonosa a fővárosban lakik. Mikor azonban hozzáért a kilincshez, azonnal megcsapta az áram. Kiderült, hogy egy, az ingatlanra vigyázó helyi polgár villamos áramot vezetett a kapuba, mondván: ilyen rossz közbiztonság mellett kénytelen ilyen eszközöket igénybe venni. Amint azt látjuk azonban, a 220 volt nem válogat, és a legkevésbé sem gondolkodik azon, hogy a megfelelő kézbe vagy testbe vezesse-e a veszélyes villamos energiát. Ezúttal nem a betörő, hanem az éppen ellenük küzdő rend őre szenvedte meg ezt a nem éppen árnyalt és átgondolt ötletet, miszerint, ha áramot vezetünk a kilincsbe, akkor a védelem megoldottnak tekinthető. Bizony, hogy nem tekinthető. Mert egyrészt a betörő nem biztos, hogy a bejáraton keresztül érkezik, másrészt meg — ugye — látjuk, mi történt... Az ügyet a hivatalos szervek még vizsgálják. (havas) Színházbusz Szolnokra Aíadélután Hevesről— a Móricz Zsigmond Művelődési Központ szervezésében — autóbuszt indítanak Szolnokra, a Szigligeti Színház előadására. Negyvenhetén mennek, hogy megtekintsék Fábri Péter „Rinaldo Rinaldini” című darabját Hegedűs D. Géza rendezésében. A művelődési központ hat előadásból álló programot hirdetett a Jász- Nagykun-Szolnok megyeszékhelyének színházába, ahová ezúttal immár másodszor utaznak a hevesiek. Véradónap Hevesen Tegnap délelőttre a Magyar Vöröskereszt Heves Városi Vezetősége véradónapot hirdetett az alföldi városban. Ezen elsősorban a helyi Rákóczi Termelő- szövetkezet, valamint a Hevesi Állami Gazdaság dolgozói vettek részt és adtak segítséget a rászoruló embertársaiknak. Erdélyből jönnek Holnap este hét órától az országos turnén résztvevő Csíkszeredái Hargita Állami Népi Együttes mutakozik be Hevesen. A Móricz Zsigmond Művelődési Központ színháztermébe várják az érdeklődőket, akiknek eredeti népviseletbe öltözve, többek között régi mezőségi és kalotaszegi táncokat mutatnak be. Az „Er- délyország szép vize” című műsoruk művészeti vezetője: Szalay Zoltán. Díjazott fotók A hevesi Gyermekház a város általános iskolásainak fotópályázatot hirdetett „Nyári élményem” címmel. Heten pályáztak, és a beküldött anyagokat szakmai zsűri bírálta el. Az első helyet Vad Ágnesnek, az V. Számú Általános Iskola hetedikes tanulójának ítélték oda. Fotóalbummal és filmmel ajándékozták meg. November végére készen lesz... Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, felújítják az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Rt. Egri Üzemigazgatóságának hevesi irodaházát. A cég magasépítő brigádja a külső tatarozást és a tetőszerkezet szigetelését végzi. Az állványok már eltűntek az épületről, miután a hátsó részen már az utolsó falrészt festik. Az építők — tartva a határidőt — november végéig befejezik a munkát. Rendbe hozták a parkokat, és járdát építenek Boconádon tisztelik a közhasznú munkát Még kora tavasszal történt, hogy a boconádi önkormányzat elhatározta: közhasznú tevékenységre tíz helybeli munkanélkülit alkalmaz. Ebben segítségükre volt a Heves Megyei Munkaügyi Központ Hevesi Kirendeltsége, amely a munkások bérének hetven százalékát biztosítja, a többi harminc százalékot pedig a helyi önkormányzat egészíti ki havonta. Sedon János polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy a munkások a nyár során rendbe tették a falu parkjait, lefestették az ott elhelyezett padokat. Munkájukat dicséri, hogy rendezték a temetőt és a szeméttelepet is. Új dolog a községben, hogy ezek az emberek most járdát is építenek: szeptemberben kezdték a Kossuth utca két oldalán. Ameddig az időjárás engedi, naponta folyamatosan dolgoznak, s csak a fagyok beköszöntével hagyják majd abba. A járdaépítésre az idén félmillió forintot költ az ön- kormányzat. Ebben az évben a falu öt utcájában az úthálózatot is korszerűsítették. Erre két és fél milliót áldoztak. Zúzott kőből megfelelő alapot építettek a hevesi székhelyű Topeka Kft. dolgozói, amelyet azután hengereztek. így ezentúl már nem kell sárban közlekedniük az érintett utcák lakóinak. Mindezt a község anyagi helyzetétől függően jövőre is szeretnék folytatni. Természetesen a lehetőségek alapján továbbra is igénybe kívánják majd venni a közhasznú munkát. Már 1993-ra gondolnak, miután terveik között szerepel az általános iskola melletti területen az új tornaterem kialakítása. Ezt pályázat alapján, céltámogatással kívánják felépíteni. Megkezdik — társulásos formában — a gázhálózat építését is, ennek tervezését most végzik. Ez a térségben egyébként tizenhét települést érint.
