Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-10-31-11-01 / 257. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. október 31—november 1., szombat—vasárnap 12. Kertész leszek..._________________________ A „temető Ha barkochbáznánk, rögtön rákérdezhetnénk: a krizantém­ról van szó? A krizantém nagyon változatos színű vágott virág. Mégis nagyon nehezen tudja be­bizonyítani a hazai fogyasztók­nak, hogy nemcsak temetőben szép. De miért lett a temetők, a halottak virága? Az ok a virágzás idejében és a hagyományos termesztési mód­ban keresendő. A krizantém rö­vidnappalos növény, ami azt je­lenti, hogy virágzása a rövid nap­palok idejére esik. A legtöbb, ha­lottak napjára piacra kerülő kri­zantémot szabadban termesztik. Az őszi időszak, illetve a várható fagy közeledtével a növények fö­lé valamilyen fagyvédő takarást helyeznek el (melegágyi ablak, fólia stb.), a termesztés korszerű­ségétől függően. A virágzás idő­zítése nehéz, ezt az időjárás erő­sen befolyásolja. Ha ennek ered­ményeképpen a termesztő lekési vagy túlfutja az értékesítés szem­pontjából legkedvezőbb napot, nagy anyagi veszteséget köny­velhet el. A korszerűbb termesz­tőberendezések elterjedésével, űj fajták nemesítésével, új tech­nológiával (fénykezeléses eljá­rás) időzíteni lehet a virágzást, így az év szinte bármelyik idősza­kában árusítani lehetne. A kri­zantém vázatartóssága rendkívül jó, akár 20-30 napig is megőrzi díszítőértékét. Hollandiában az eladott virágok rangsorában a rózsával és a szegfűvel vetélke­dik. Mint cserepes növénynek is igen nagy a becsülete. Nevelésé­nél „törpésítő” szereket alkal­maznak, így növekedése kordá­ban tartható. Néhány évvel ez­előtt először a németeket hódí­totta meg a Santana krizante- num, mint cserepes virágzó dísz­növény. Szaporítása elsősorban magvetéssel történik (ellentét­ben a hagyományos fajtáktól, amelyeket dugványozunk), ter­mete növekedésgátlók nélkül is „törpe” marad, így alkalmas a cserepes forgalmazásra. Virágját hosszú ideig megtartja, sokszor másfél, két hónapig is, amivel ke­vés növény dicsekedhet. Legér­tékesebb tulajdonsága — első­sorban a termesztő számára —, hogy közömbös a megvilágítás hosszára, tehát egész évben vet­hető, virágoztatható. Szokatlan, hogy levele kissé világos. Lakás­ban napos ablakban, bőséges ön­tözés mellett tarthatjuk. Mint balkonláda-növény is elképzel­hető, sőt nagyon mutatós, de csak a fagyok elmúltával ültethe­tő ki. Az idei őszön Hollandiából nagyobb mennyiségű, margaréta virágú, gyönyörű, hófehér kri­zantém került a hazai piacra. Na­gyon tartós vágott virág, de a ha­zai fogyasztó nehezen barátko­zik vele. Itthon még mindig a nagyvirágú krizantém vezet. Köznapi használatra, névnapok­ra sokkal szebb és alkalmasabb a már említett margaréta, valamint az anemone és pókvirágú krizan­tém. A krizantém időzített virá- goztatással történő termesztése Amerikából indult, majd meg­hódította az európai kertészeket is. A módszer lényege, hogy a hajtásnövekedés időszakában a hiányzó fényt pótmegvilágítással pótoljuk. Ez januárban napi öt óra, márciusban 3 óra. A virág­zást pedig fényelvonással „pro­vokálják”. A sötétítés már egy­szerűbb, mi több, olcsóbb. A nö­vények fölé fekete fólia, vagy más sűrű szövésű, fekete anyag kerül. A fénykezelés mellett nagyon fontos az optimális hőigény biz­tosítása, mert csak a kettő együtt hozza a várt eredményt. Ha­zánkban a krizantém termeszté­sének régi hagyománya van. Már a múlt században is termesztet­ték. Remélhetőleg jövőre is szép lesz, és nemcsak a kegyelet nap­ján, hanem máskor is árulják és veszik a virágboltokban. V. Pénzes Judit Az idegen szavak felhalmozódásának jelensége és gyakorlata közéleti nyelvünkben Az újságok olvasói, a rádió és a televízió hallgatói és nézői első­sorban a közérthetőséget kérik számon azoktól, akik közéleti és politikai életünk jelenségeiről, történéseiről cikkeznek és vitáz­nak. A közérthetőséget azonban kevesen azonosítják az olvasók mindennapi nyelvhasználatának a köznyelv szintjén, az iskolázott emberek beszédében megvaló­suló változatával. Inkább annak árnyaltabb, s az irodalmi nyelv stilisztikai eszköztárát is felhasz­náló, az érthetőség és a szaksze­rűség kapcsolatát is tükröző nyelvhasználati módokra gon­dolnak. Éppen ebben az összefüggés­ben jelentkeznek azok a nemkí­vánatos szó- és nyelvhasználati jelenségek, amelyek sokszor idegmegterhelést is okoznak az olvasók és nézők táborának. Er­re is utal az az olvasó, akinek az a véleménye, hogy „azért nem ért­jük meg egymást, mert a szak­zsargon mind nagyobb teret hó­dít, és egy tévéadást már csak az idegen szavak szótárával lehet követni”. (Magyar Nemzet, 1992. jan. 20.) A szakzsargon in­dokolatlan burjánzásában, s fő­leg a latin szavak felhalmozódá­sában inkább a felesleges tudálé­kosságról árulkodó szóhasznála­ti jelenségek a legkevésbé alkal­masak arra, hogy lekössék fi­gyelmünket, s tartalmas és hite­les információkat, ismereteket közvetítsenek. Sőt épp az ellen­kezőjét tapasztalhatjuk. Egy le­vélírónk is erre utal, amikor megírja, hogy a „nem egyszerű detektálni” latin szóalak miatt, mivel nem ismerte jelentését (egyen irányít), képtelen volt a megfelelő szövegrészletre is fi­gyelni (Tv-kalendárium, 1992. jan. 8.). A szakmai zsargon ismérveit is érzékeltető latin szavak a sajtó­ban, a rádió és televízió adásai­ban éppen sajátos szerepükben mintha túltennének a feleslege­sen szakszerűsködő szakértők szakmai szóhasználatán is. Ezért még a latin nyelvet ismerő olva­sókat is megzavarják azok a latin nyelvből átvett szóképződmé­nyek, amelyek alábbi példatá­runk szövegrészleteiben vállal­nak közlő, kifejező szerepet. A hozzájuk társított magyar meg­felelőkkel azt kívánjuk érzékel­tetni, hogy az idegen szavak hal­mozásának egyéni szókészle­tünk vallja kárát. A rádió adásá­ban elhangzott szöveg az „ag­rárszféra likviditása”(= a mező- gazdaság érdekkörében tapasz­talható cseppfolyós állapot): fi­nanszírozása kompenzálható (= pénzzel kiegyenlíthető, kárpó­tolható); a krízis attribútuma la­bilissá válik, s kötődése abszolút torz (= a gazdasági válság jelzője bizonytalanná válik, s kötődése teljesen torz). A jövedelem reali­zálása, kamatreferenciája prob­léma (= a jövedelem biztosítása, valóra váltása, a bizalmas jellegű kamattájékoztatás probléma). (Rádió tájékoztatása, 1992. aug. Napjaink és folyóirataink első lapján közölt vezércikkek szö­vegrészleteiben is egyre inkább elszaporodnak a latin eredetű idegen szavak, s az időszerű poli­tikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jelenségekkel kapcso­latos szerkesztőségi álláspontok egyértelmű megfogalmazásában és értelmezésében egy-egy ide­gen szó csapdát jelenthet az át­lagolvasók számára, illetőleg a közvélemény irányításának ha­tásfokát gyengíti, sőt el is lehetet­leníti. Jegyzetfüzetemből idézem meg a leggyakrabban olvasható nyelvi formákat: prognosztizált ősz (előre jelzett), koordinációs bizottság (egyeztető), orientált folyamat{irányított), nem publi- kus pénzügyi adatok (nem nyil­vános), radikális nézetek (mély­reható, alapos), emocionális motívum (érzelmi indíték) stb. S végül arról is szólnunk kell, hogy újságjaink sportrovatában, sportriportereink közvetítései­ben is szerephez jutnak az idegen szavak. Hogy milyen beszéd­helyzetekben és szövegösszefüg­gésekben, arról példatárunk ta­núskodik: finálé (döntő, hajrá), finalista (döntős), sprintéi, sprinter (rákapcsol, rövidtávfu­tó), kvalifikál, kvalifikáció, kva­lifikált (minősít, rangsorol, ké­pesít), a tréner mentálisan és fizi­kálisán felkészítette csapatát, hogy ne csak fizikailag, testi ere­jének, hanem észbeli, értelmi adottságainak igénybevételével is törekedjenek a győzelemre. Dr. Bakos József Gyógyvizeink krónikája Mária Terézia rendelkezett A magyarországi gyógyforrá­sok feltérképezése Mária Terézia nevéhez fűződik. 1773-ban ren­deletet adott ki, mely az egyes vármegyék „tiszti physikusa”-it (az akkori főorvosait) kötelezte a területükön található gyógyvi­zek összeírására és azok gyógy- hatásának ismertetésére. A vármegye akkori tiszti fizi­kusa, Markhot Ferenc nagy ala­possággal végezte el a feladatot. A megkezdett munkát az ak­kori kormány megbízásából (majdnem az egész országra ki­terjedően) Kitaibel Pa'/folytatta, aki igen nagy érdmeket szerzett a Mátra természettudományos kutatásában és leírásában. Párád későbbi üdülő- és gyógyvízhelyzetét ma is irigylés­re méltóan írja le az 1853-ban megjelent Fürdői Zsebkönyv: „Párád fekvése, s környéke egyike a legfelségesebbnek. Ég­hajlata szelíd, levegője tiszta, él­tető, nyári hónapjaiban sem idő­járatban, sem hévmérsékletben nem változó. Ha mindezeket tekintetbe vesszük, s melléjük az itt fakadó három különböző ritka tulajdon­ságokkal bíró ásványforrást, va­lamint az alkalmas fürdőintéze­teket, Parádot magyarhon legje­lesebb fürdőhelyei közé számít­hatjuk.” A Fürdői Zsebkönyv a továb­biakban leírja a gyógyvíz akkor ismert kémiai összetételét, majd részletesen ismerteti, 11 pontban foglalja össze az elsősorban mint kénes és savanyú víz (szénsavas víz) gyógyhatásait. Ezekből idé­zek néhányat, melyet a mai, kor­szerű orvostudomány is megerő­sít: 3. Mindennemű csúzos bajok ellen, melyek életműves (szerző: létfontosságú szervek) változá­sokon mennek keresztül, daga­natokkal (a szerző: ízületi duzza­natokkal), zsugorodásokkal pá­rosulván. 4. A légző életművek idült bántalmai (a szerző: a tüdő elhú­zódó megbetegedései) e szerint idült, húzott rekedtség, köhögés, szűkmellűség, kezdődő fekélyes tüdősorvadás ellen, ha köszvény- nyel vagy aranyérrel vannak pá­rosulva. 5. A hudéletművek (a szerző: vizeletkiválasztó szervek) idült bántalmai, idült gyulladásai, s ta- kárai (szerző: váladékai), vala­mint fővényes kőbetegségei el­len. 6. A görvély-s (sz.: gömőkór), angolkór ellen (sz.: csontfejlő­dés zavara). 10. Bélféreg és szalagféreg el­len is. 11. Az emésztő életművek el- nyálkásodásain, savanyúságain s gennyesedésén alapuló betegsé­gek ellen. Bővérűeknél, vértolulásokra, makacs székrekedésekre hajlan­dóknál ellenjavaltatik.” Szeretném megjegyezni, hogy ezekben a meghatározásokban a kénes parádi víz olyan — a ta­pasztalaton alapuló gyógyászati értékelést, javallást kap —, mely lényegében megegyezik a maival. A parádi kénes, alkalikus gyógyvíz (Csevice-forrás) kék címkés, kb. 5 g ásványi sót tartal­maz literenként. (Ezek között: 6,4 mg kéniont, 59 mg magnézi­umiont, 201 mg kalciumiont, 0,9 mg fluoriont, 660 mg hidrogén- karbonát-iont, 21 mg metakova- savat és 2 mg metabórsavat tar­talmaz. Természetes szénsavat tartalmaz 2204 mg mennyiség­ben. (A szén-dioxid lassan szívó­dik fel, és nincs puffadás, egyéb szén-dioxid-hatás.) A közel 1500 évvel ezelőtt megírt „Fürdői Zsebkönyv”-ben szereplő parádi kénes források mai megfelelője a kénes, szénsa­vas alkalikus gyógyvíz, Csevice- forrás, mely kék címkés üvegben kerül forgalomba. Nem tévesz­tendő össze a zöld címkés, szén­savval dúsított parádi ásványvíz­zel. 1. Használható mind savtúl- tengéssel, mind savhiánnyal járó gyomor- és bélbetegségekben. Ügyelni kell azonban a kétféle betegségnél az eltérő felhaszná­lás módjára: — savtúltengéssel járó, elhú­zódó gyomor- és bélhurut esetén étkezések előtt 1 órával, kis rész­letekben, — savhiányos gyomorgyulla­dásban viszont étkezés közben és után kell 2-3 dl-t fogyasztani. Itt említem meg, hogy a kénes parádi igen jó szolgálatot tesz bő és zsíros étkezések után fo­gyasztva (disznóölés, vendéges­kedés, lakomák). Az emésztést segíti, s így elkerülhető sok kelle­metlen tünet (puffadás, rossz köz­érzet stb.). 2. a) Ivókúrában igen eredmé­nyesen használható húgyúti el­húzódó megbetegedésekben na­pi 2-3 dl, enyhe cukorbetegsé­gekben napi 1-2 dl-t fogyasztva. Késlelteti a cukorbetegségek sú­lyosbodását. b) Élénkíti a légzést, javítja a légutak hurutjait (nátha stb.). Csökkenti a vastagbélgyulladást, ivókúra formájában napi 2-3 dl-t fogyasztva. Ugyanis kén-hidro­gén rakódik le a nyálkahártyá­ban. Az epeelválasztást fokozza, méregteleníti a májat, a bélből a nehézfémek kioldását (fémmér­gezések leküzdését) segíti, máj- gyulladásban, az epekőbetegsé­gekben, csalánkiütésben napi 2-3 dl-t fogyasztva igen jó hatá­sú. Az epeelválasztást melegen (csakis melegen) fokozza, hide­gen csökkenti. c. Jó hatással van a köszvé- nyes, ízületi és reumás folyama­tok megelőzésében és gyógyítá­sában (más gyógyszerek mel­lett). Az alkalikus közeg ugyanis jó húgysavoldó hatású, csökken­ti a vér húgysavát. Ivókúrában ugyanis élénkül a légzés, szaporábbá válik és mé­lyül. Kén rakódik le a nyálkahár­tyákban és ízületekben. Emelke­dik a vérben a C-vitamin-tarta- lom. 4. Magas kalcium-, fluor-, me- tabórsav-, metszilíciumsav-tar­talmánál fogva fontos szerepe van a ma már népbetegségnek számító csontritkulás, bizonyos reumás és ízületi gyulladással já­ró betegségek megelőzésében és gyógyításában. Egyéb gyulladá­sos folyamatok gyógyításában (húgyutak, fokozott diurezis és vizeletelválasztás) esetén, vala­mint különböző bőrbetegségek­ben ivókúrában felhasználva (napi 1-3 dl-t fogyasztva, így: ekcéma, rosacea, csalánkiütés, pruritus és tuberkulózis. 5. Megfelelő kálium- és mag­néziumtartalma miatt fontos sze­repe van a szív- és érrendszeri be­tegségek megelőzésében és a gyógyításban (a megfelelő gyógyszerek mellett). 6. Nem használható viszont heveny máj- és epegyulladásban, heveny emésztőszervi megbete­gedésekben, fokozott pajzsmi- rigyműködésben, tuberkulózis­ban, rosszindulatú daganatos megbetegedések esetében. Gyermekek csak orvosi javas­latra fogyaszthatják! Infarktus utáni állapotnál, szívbetegeknél csak kipezsegtet- ve javasolt a használat. A kénes parádi tehát sokolda­lúan használható a betegségek megelőzésében és gyógyításá­ban. Hatékony felhasználása igényli a megfelelő ismeretet. Az ismertetettek után abban lehet reménykedni, hogy a kénes pa­rádi ismét elfoglalja méltó helyét az egészség megtartásában. Dr. Bartus József gyógyszerész A költő szatirikus megállapítása A rejtvényábra fő soraiban Wilhelm Busch német költő egyik szatirikus megállapítása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 6., 26., valamint a függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Postai küldemény 6. Az idé­zet elsőrésze)zárt betűk: I, V, K) 13. Folyami kavics 14. Kétbalke­zes 15. Dunakeszivel egyesült te­lepülés 17.... mail (légiposta) 18. Világos angol sör 19. Feszítőesz­köz (ford.) 20. Fizetőpincér megszólítása 23. Micsodát 25. Azok a személyek 26. Az idézet második része(zárt betű: G) 29. Zakó egynemű hangzói 31. Éatin üdvözlő szó 32. A Föld második legnépesebb országa 34. Orszá­gos Rendező Iroda, röv. 36. Nagy japán város 38. A szabad­ban 39. Levágott gabonanyaláb 4L Reding ... (a magyar kártya egyik lapján olvasható név) 42. Ipari növény 43. Kiváló könnyű­zenei együttes 45. Rovat része! 47. Ford. névelő 48. Valahol ké­nyelmesen helyet foglaló 51. Fo­lyó a volt SZU-ban 53. Keskeny nyílás 54. Női név 55. Abortusz­bizottság, röv. 56. Vízszolgáltató építmény 58. Növényi forrázat 60. Észak-amerikai rénszarvas 62. Év 65. Kerti szerszám 66.... carte (étlap szerint). FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harmadik, befeje­ző része (zárt betűk: A, S, L,J) 2. Ásványi oldat 3. Arra a helyre 4. Tárgyat kézbe vesz 5. Az argon vegyjele 6. Alkotás 7. Járom 8. Újságíró (György) 9. A folyadé­kot vegyi úton tisztítja 10. Klasz- szikus kötőszó 11. Nitrogén és lantán 12. Ébredő 16. Heves me­gyei település lakója 21. Szálkás húsú, édesvízi halfajta 22. Postai küldeményt iktat 24. Harckocsi 27. Hangfelvételt stúdióban megszüntet 28. Török város 30. Torta töltelék 33. Spanyol eredetű női név 35. Félkörben hajlik 37. Fundamentumok 40. Heves me­gye székhelye 44. Érettségi fel­adat (névelővel) 46. Arra a helyre tesz 49. Rimánkodik 50. Ennél lentebbi helyre 52. Amerikai el­nök (George) 55. Szalonnát főz 57. A távolabbi tárgyat (ford.) 59. ... Kok (holland úszónő) 61. Após — népiesen 63. Némán to­ló! 64. Azt a személyt. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom