Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-10-31-11-01 / 257. szám

HEVES Ml" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, §jj. LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. OKTÓBER 31—NOVEMBER 1. SZOMBAT-VASÁRNAP HL ÉVFOLYAM 257. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Ieljes korú tüzelő- es epito- anyag-megrendelés felvétele MAKLÁRON Zsóka vegyeskereskedésben, Széchenyi út 22. (Fotó: Perl Márton) Október végén és november elején megélénkül a temetők környé­ke, meggyulladnak a gyertyák, s krizantémok fehérlenek a sírokon. Elhalt szeretteinkre emlékezünk ilyenkor: mindenszentek és halot­tak napján. A katolikus egyház minden megkeresztelt embert — akár eleven, akár holt — egy nagy családhoz tartozónak vall. Há­rom részből áll: az üdvözölt lelkek alkotják a diadalmas egyházat, a ma a Földön élők a küzdő egyházat, míg a másvilágon tisztulásra várók a szenvedő egyházat. így függenek össze ezek az ünnepek: a vasárnap a szenteké, de például Egerben már délután fél ötkor a Hatvani temető kápolnájában könyörgés hangzik el az elhaltakért. Hétfőn, halottak napján reggel 8 órakor az Egri Bazilikában hang­zik el szentmise az elhunytakért. Vagyonátadás, „nulla értékben...” Regionális gázszolgáltató központot javasolnak Sajátos helyzetben vannak — derült ki tegnap a Heves Megyei Közgyűlés ülésén — azok a tele­pülési önkormányzatok, ame­lyek vezetékes gázhálózattal ren­delkeznek, illetve amelyek most végeztetik el ezt a beruházást. A jelenleg is érvényben lévő gáz­törvény szerint ugyanis az önkor­mányzatok által létesített veze­tékrendszer állami tulajdonba kerül: azaz — megyénkben — a Tigázhoz. Ezzel kapcsolatban a Szalui János vezérigazgató által előterjesztett tájékoztatóból ki­tűnt: „...a térítés nélkül átadott rendszerek üzemeltetését a Tigáz minden esetben elvállalja, akkor is, ha annak üzemeltetése gazda­ságosan nem biztosítható. Az így átadott hálózattal kapcsolatban az önkormányzatra a továbbiak­ban sem feladat, sem felelősség nem hárul; minden — a rendszer majdani felújítását is beleértve — a Tigázt, mint tulajdonost terhe­li.” A gázszolgáltató vállalat egyébként — ismertették a jelen­lévő szakemberek — a megyében kilenc községre egyedi, 19 tele­pülésre pedig térségi tanulmányt készített, s további 21 község ter­vei formálódnak térítésmente­sen. Céljuk, hogy minden olyan település gázellátásába bekap­csolódjanak, ahol a szolgáltatás zavartalanul biztosítható. Miután a gázszolgáltatással kapcsolatban változások várha­tók — törvénymódosításra, illet­ve új parlamenti döntésre lehet számítani -, s a szolgáltató válla­latok privatizációja is folyamat­ban van, a Tigáz vezetése három variációt dolgozott ki a megépí­tett, illetve a majdan létesítendő rendszerek átvételére. Ezek is­mertetése után mondták el véle­ményüket a képviselők. Kepes János (Boldog) annak a helyzet­nek a képtelenségét vázolta, hogy egy — például — 41 millió forintért építtetett hálózatot az önkormányzat úgynevezett „nul­la értékben” adjon át a Tigáz- nak...!Mert visszakapja-e vajon valaha is a tulajdonát az érintett települési önkormányzat? — tet­te fel a kérdést. Kisari Zoltán (Ostoros) viszont — a helyzet megnyugtató megoldása érdeké­ben — azt feszegette, hogy „haj­landó lenne-e a Tigáz egy új vál­lalkozási struktúra — egy regio­nális szolgáltató központ — lét­rehozására, például a több mint tíz települést érintő egri körzet­ben?” (Folytatás a 3. oldalon) Göncz és a frakciók Göncz Árpád köztársasági el­nök pénteken délután magához kérette a hat parlamenti képvise­lőcsoport vezetőjét, és tájékozta­tást kért a médiaügyek jelenlegi állásáról. Mint ismeretes, ezen a héten sikertelenül fejezte be megbeszé­lés-sorozatát a hat frakció média ad hoc bizottsága. Nem tudták tisztázni a médiatörvény-javas­lattal összefüggő vitás politikai és jogi kérdéseket. (MTI) Új ólmozatlan benzin Novemberi üzemanyagárak November 1-jétől megkezdődik a MÓL Rt. Du­nai Finomítójában, Százhalombattán az új ólmo­zatlan benzin előállítása, és így lehetővé válik, hogy már november közepétől az Áfor benzinkútjainál az autósok új ólmozatlan benzint is vásárolhassa­nak. Az új típusú szabvány szerint 91-es, ólmozatlan­nak nevezett benzin oktánszáma megegyezik a je­lenlegi 92-es ólmozott benzinével, amelynek ára je­lenleg 66 forint literenként. A forgalomba kerülő új 91-es ólmozatlan benzin fogyasztói ára november­ben 65 forint lesz. Egyelőre a MOL-nak nincs információja arról, hogy mekkora lesz az autósok igénye az új üzem­anyag iránt, de ha a fogyasztók megkedvelik a ter­méket, a finomító képes a termelést az igényekhez igazítani. A világpiaci árakhoz igazodva novemberben az üzemanyagárak így alakulnak: a 91-es oktánszámú benzin 65 forintba, a 92-es 66 forintba kerül majd. A 95-ös ólmozatlan benzin 50 fillérrel olcsóbb lesz literenként, és 66 forint 50 fillérbe kerül. Változat­lanul 69-ért lehet megvásárolni a 98-as oktánszá­mú üzemanyagot. A gázolaj, a háztartási és az ipari tüzelőolaj ára viszont 1 forinttal drágul. Az új ár gázolaj esetében 45,50 forint, a háztartási tüzelő­olaj esetében 20,50 forint, az ipari tüzelőolaj eseté­ben 44,50 forint. Ki ellenőrizze a munkanélkülieket? Kömlő: „Örülünk, ha dolgoznak...” Egy történet: A falu polgármesteréhez be­kopog egy állástalan szobafestő­mázoló. Kezében papír, a mun­kaügyi hivataltól közvetítették ki ide, szakmunkára. — Mikor akar beállni? — ér­deklődik a polgármester asz- szony. — Kérem szépen, az a gond, hogy nem nagyon akarnék beáll­ni, kilátásban van külföldi mun­ka, az is lehet, hogy a jövő hó­napban már elutazom, addig ugye beállhatnék, de megerőltet­tem a kezem. Mondta az orvos, hogy egy darabig nem ártana pi­hentetni. — Tehát akkor csak pecsétel­jem le, igazoljam, hogy jelentke­zett nálunk, de nem jutottunk egyezségre... — Ha megtenné, kézit csóko-- lom. A történet, amely életszerű — hiszen igaz —, ha mást nem is, de azt jól példázza, hogy a dolgok bizony nem egyszerűek. Más történetek is vannak persze, de esetünkben inkább arra vagyunk kíváncsiak, ki és miképpen el­lenőrizze, hogy a munkanélküli­ek valóban munkanélküliek-e, s arra, hogyan kaphatnák meg azok a segélyt, akik valóban rá is szorulnak. Ugyanis minden el­lenkező híreszteléssel szemben ők vannak többségben. A kormány nemrégiben azzal az érdekes megoldással állt elő, hogy a temérdek visszaélést úgy lehet megszüntetni, ha ezentúl az önkormányzatok helyben ellen­őrzik az érintetteket — „ők tud­ják, mi történik helyben” alapon. Ismervén az országot, a helyze­tet, az embernek támadhatnak kétségei. Éppen ezért gondoltuk úgy, megkérdezünk egy-két szakembert — munkaügyit, ön- kormányzatit —, mondják el rö­viden véleményüket erről az öt­letről. Kisgergely István, a Heves Megyei Munkaügyi Központ ve­zetője: — Ezt a változatot, úgy tu­dom, még nem fogadta el az Or­szággyűlés, s nem tudom ponto­san, hogyan lehet mindezt kivite­lezni. Először is az adatvédelem­re gondolok. Az önkormányza­tok eleve úgy ellenőrizhetnek, ha kezükben van a munkanélküli­ekről összeállított lista. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar — német ifjúságpolitikai együttműködés Horváth Balázs, a kormány if­júsági ügyekért felelős tárca nél­küli minisztere és dr. Angela Merkel, a Németországi Szövet­ségi Köztársaság szövetségi nő- és ifjúsági minisztere öt évre szó­ló ifjúságpolitikai együttműkö­dési megállapodást írt alá pénte­ken. A megállapodás célja né­met és magyar fiatalok cseréjé­nek és ifjúsággal foglalkozó sza­kemberek tapasztalatcseréjének előmozdítása. Tátrai Vilmos kitüntetése Tátrai Vilma Kossuth-dijas hegedűművész többéves magas színvonalú művészi munkájáért elnyerte a Nemzeti Filharmónia által alapított Ferencsik-ÁHZ gyűrűt, amelyet immár nyolca­dik alkalommal adtak át. A ki­tüntetést — amelyet a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagsága titkos szavazással ítél oda — pénteken Bozay Attila, a Nemzeti Filharmónia igazgatója ünnepség keretében nyújtotta át Tátrai Vilmosnak. Törvénytervezetet terjeszt be a kormány Az ’56-os bűntények bírósági eljárásairól A kormány sürgős tárgyalást kérve terjeszti az Országgyűlés elé az 1956-os forradalom során elkövetett bűncselekmények bí­rósági eljárásaival kapcsolatos törvenytervezetet. A törvényjavaslat — miként Kahler Frigyes igazságügymi­nisztériumi főosztályvezető vá­zolta — deklaratív jellegű, vagyis nem alkot új jogot. Célja ehelyett az, hogy összegyűjtse azokat a forradalom idején és ma is hatá­lyos törvényeket, amelyek alap­ján eljárás indítható a háborús és az emberiség elleni bűncselek­mények elkövetői ellen. A terve­zet tehát — abból a tényből kiin­dulva, hogy 1956-ban háború volt — tisztázza, hogy már az 1945. évi VII. törvény kimondta a háborús és népellenes bűncse­lekmények büntethetőségét, s ezt a jövőre is előrevetítette. A forracíalom idején ugyancsak ér­vényben voltak az 1954-ben kel­tezett 32. számú rendelet értel­mében a genfi konvenció előírá­sai. Az 1971. évi I. törvény pedig, amely a magyar jogrendbe beik­tatta a New York-i egyezményt, az előző jogszabályhoz kapcso­lódva kimondja, hogy a genfi konvencióban foglalt súlyos jog­sértések soha el nem évülő embe­riségellenes bűncselekmények- nefctekintendők. Ezen rendelke­zések alapján kell a jogalkalma­zóknak az ’56-os bűncselekmé­nyeket elbírálniuk, a bizonyítási eljárás során értékelve a tényeket — összegezte a szakértő. A kormány törvényjavaslatot alkotott a Területfejlesztési Alapról, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyo­mán január elsejétől már csak törvény által szabályozva mű­ködhetnek az elkülönített állami pénzalapok. A második világhá­ború idején Magyarországról el­hurcolt műkincsek visszaszerzé­sét koordináló bizottság felállítá­sáról — a kultuszminisztérium javaslatára — szintén döntött a kabinet. A testület elnökévé Mádl Ferenc tárca nélküli mi­nisztert választották. Karókkal hadonásztak, kövekkel dobálóztak Tömegverekedés a kocsma előtt A lappangó indulatok kitöré­séhez ma már a legkisebb sére­lem is elegendő. Hát még akkor, ha valaki a vevőit akarja becsap­ni... Sátoraljaújhelyen csütörtö­kön este verekedés tört ki K. Ti­bor 50 éves magánkereskedő italboltjában, mert a vásárlókö­rének hitelező vendéglős nem volt korrekt az elszámolásnál. Az épület előtt 150-200 ci­gány személy karókkal hadoná­szott, kővel dobálta az épületet, és azzal fenyegetőzött, hogy meg­öli a vendéglőst és feleségét is. A helyszínre érkezett 42 rendőr pa­rancsnokának felszólítására a tö­meg szétszéledt, ám nyolc sze­mélyt előállítottak a rendőrkapi­tányságra. Á továbbiakban még járőrö­zést is folytattak, hogy megaka­dályozzanak esetleges újabb bűncselekményeket. (MTI) Éjszakai sorozatbetörés Betöréses lopás bűntettének alapos gyanúja miatt folytat nyo­mozást a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság két fiatalko­rú elkövető ügyében. A tetten ért K. Zoltán román állampolgár és az időközben elfogott K. Levente — a szegedi Fiúnevelő Intézet la­kói — megközelítően egyórás időközönként négy üzletbe és szórakozóhelyre törtek be csü­törtök éjjel Hódmezővásárhe­lyen. Tettüket este 10 és hajnali 2 óra között követték el, miközben a rendőrség már a nyomukban járt. Sikertelen postabetörok A Somogy megyei Kerekiben a csütörtökre virradó éjszaka négy, eleddig még ismeretlen férfi betört a postahivatalba, ahol megpróbálta felfeszíteni a pán­célszekrényt. Ám a kísérletük csődöt mondott. Végül is nem si­került felnyitniuk a mackót. A páncélszekrényben egyébként 130 ezer forintot őriztek. Az ügyben a rendőrség folytatja a tettesek után a nyomozást. Elkészült a második világháborús emlékmű egy része Kegyeletes ünnepség Hevesen Végre elkészült a hevesi második világháborús emlékmű egyik része, pontosabban az a fal, ame­lyen immár olvasható a háborúban elesettek névso­ra. Most már csak Kő Pál szobra vár arra, hogy he­lyére kerüljön. Ennél a falnál szervezett tegnap kegyeletes ün­nepséget a hevesi polgármesteri hivatal, valamint a helyi nyugdíjasklub: „Halottakra, mártírokra, ál­dozatokra emlékezünk...” címmel. A rendezvényen — amelyen részt vettek az egyházak képviselői is — dr. Hegedűs György polgármester mondott ünnepi beszédet, majd irodalmi összeállítást is láthattak a megjelentek, s fellépett a nyugdíjaskórus is. Végül koszorúkat, virágokat helyeztek el a hoz­zátartozók s a helyi polgárok, és gyertyát gyújtottak a halottak emlékére. Ugrásszerűen nőtt a rákos megbetegedések száma Onkológusok egri vándorgyűlése Több mint tíz évvel ezelőtt Nyíregyházán rendezték meg először az onkológusok tapasz­talatcseréjét. A 26. alkalomnak ezúttal Eger adott otthont. A Flóra Szállóban az ország legismertebb orvosai adtak ran­devút egymásnak. A vándorgyű­lés témaja ezúttal a fej-nyaki da­ganatokról szólt, s az ehhez kap­csolódó terápiákról. Szomorú adat, miszerint hazánk a máso­dik helyen áll Európában — a vi­lágon pedig a negyediken — a daganatos betegségben elhalt 40-55 év közötti férfiak számát tekintve. A magyar nők körében is egyre inkább pusztít ez a kór, évről évre emelkedik a dagana­tos betegek száma. Heves me­gyében főleg a tüdőrákos megbe­tegedések ugrásszerűen emel­kednek, de hasonlóan lehangoló a helyzet a száj-, a gége-, a garat­daganatoknál is. Mindehhez — az orvosok egybehangzó véle­ménye szerint — az életmód nagyban hozzájárul. Egyre több alkoholt fogyasztanak az embe­rek, a dohányzás, a rossz szájhi- giéne, a környezeti ártalom, sőt az AIDS is a rizikófaktorok közé sorolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom