Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-06 / 236. szám
HÍRLAP, 1992. október 6., kedd HATVAN ÉS KÖRZETE 5 Hatvan emlékművei, köztéri szobrai... A Radnóti téri 1849 -es síremlék Mi lesz a lakások sorsa? Háromszáz család jövőjéről van szó Lőrinciben a Mátravidéki Eromii'lakótelepén mintegy 280 lakás található. Az itt élők körében számos — sokszor megalapozott, máskor légből kapott — hír terjedt el az épületek jövőjét illetően. Mivel nem áll szándékunkban téves információkat közölni, ezért felkerestük Al- földy Zoltán üzemvezetőt, hogy első kézből értesüljünk a tervekről, elképzelésekről. — Kik alkotják ma a telep lakosságát? — Nagyrészt a részvénytársasággal kapcsolatban állók élnek itt. Sok a nyugdíjas is, ezen kívül a különféle szolgáltatást végzők (pedagógusok, kisiparosok) telepedtek le nálunk. — A lakbérek támogatottak? — Természetesen, és meg kell mondanom, hogy az egész lakótelep fenntartása részvénytársasági dotációval történik. Mindez az Rt.-nek nagy gondot jelent. Keressük a megoldást, hogy a támogatás mértekét csökkentsük. — Ez azt jelenti, hogy emelik a lakbért? — Erről nincs szó, szeretnénk ezt a lépést elkerülni. Az egyéb szolgáltatások árai — mint például a villamosenergia vagy a víz — központilag irányítottak, ezek mértékét természetesen nem mi határozzuk meg. Ha változnak, akkor kénytelenek vagyunk követni. — Távfűtés? — A saját magunk által előállított hőenergia arának csak igen kis részét hárítjuk át a lakókra. A tényleges költségek mindössze egyhatodát. Mindent elkövetünk, hogy a kiadott energia a lehető legolcsóbb legyen, ám bizonyos idő elteltével elkerülhetetlen a költségek növekedése. — Ezért került sor — többek között — a garázsok fűtésének a felülvizsgálatára is? — Igen. Úgy éreztük, igazságtalan lenne ezeket lakásáron számlázni. A garázstulajdonosok részére lehetőséget adtunk, hogy választhassanak: vállalják-e a megnövekedett terheket, vagy lemondanak a fűtésről. Gyakorlatilag mindenki ez utóbbit választotta. — Számokban kifejezve, mennyibe kerül a lakótelep fenntartása? — Az üzemeltetési és fenntartási költség 9,8 millió forint, ezzel szemben a befolyt lakbér az 1. félévben 1,7 millió. A különbözeiét a részvénytársaság támogatja, természetesen csak a vele kapcsolatban álló dolgozók részére. — Beszélgetésünk elején említette, hogy keresik a megoldást a költségek mérséklésére. Milyen elképzelések jöhetnek szóba? — Például a szabad lakások hasznosítása. A felújítások és a csereigények folytán 17-18 lakás üres. Ennek híre van, és jelentkeznek is érte. Miután a környéken felvetődött a fizetővendégszolgálat iránti igény, így ezeknek az apartmanoknak egy részét ily módon kívánjuk kiadni. — Mind a tizennyolcat? — A későbbiekben, amint pénz lesz rá, igen. Természetesen csak akkor, ha a részvénytársasági igényeket kielégítettük. Jelenleg három lakást alakítottak ki erre a célra, ami nem kis dolog, ha belegondolunk, hogy egy-egy lakás felszerelése, bebútorzása 200 ezer forintba került. — Úgy vélik, lesz igény ezekre az apartmanokra? — Azért is indulunk csak hárommal, hogy felmérjük a lehetőségeket. Körülbelül 80 százalékos kihasználtsággal számolunk. Ha a kereslet növekszik, van lehetőség a bővítésre. A három lakás bevétele, remélhetőleg megtermeli a többi felszerelését... Eddig a beszélgetés. Úgy hisz- szük, kielégítő válaszokat kaptunk a sokalcat érintő és érdeklő kérdésekre, s talán némiképp sikerült megnyugtatni a telep lakóit. Tari Ottó Véradás Petőfibányán a Horváth Mihály útból nyíló, és a Tanács utcába torkolló utca is.) A Radnóti téri honvédsír kövének felszentelése napján, 1904. március 15-én taracklóvé- sekre és harangzúgásra ébredt a város lakossága. A délelőtt folyamán a település három templomában (római katolikus és református templomokban, valamint a zsinagógában) ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg az itt elesett 1849-es hősökről. Az ünnepségsorozat délután folyta- tódottt. Először a Kossuth-téri 48/49-es hősi emlékművet ko- szorúzta meg a lakosság. Innen vonultak át az ünneplők a honvédek sírjához. A megemléke- zők sorfala körbefogta az akkor még fakerítéssel ellátott sírhantot, majd a teljes főpapi ornátus- ban megjelent Odray Coelestin prépost-plébános felszentelte az új emlékkövet. A síremlékre koszorút helyezett el az Iparos Ifjúsági Egyesület, valamint Gráf Sándor vendéglős és Nagy Imré- né (egy hatvani mozdonyvezető neje), aki már évek óta díszítette a sírt. A koszorúzást követte a Baranyai Ferenc vezette hatvani dalárda éneke, majd Papp József megyei bizottsági tag megindító ünnepi beszéde. A rendezvényen a — hosszú idő után első ízben osztatlanul — megjelent hatvani közönség lelkesen köszöntötte a jelenlevő veterán honvédeket is. A sírt az eredeti helyéhez képest néhány méterrel áthelyezték a vasutat átívelő közúti híd, valamint a Boldogra vezető közút mai vonalának kiépítésekor. Innen indul az utóbbi években hagyományossá vált március 15-i diák-stafétafutás, melynek végállomása a Kossuth téri 48-as hősi emlékmű. Ugyancsak ha- yomány ma már, hogy ezen al- almakkor az elesett hősök sírját koszorúval, virágcsokrokkal díszítik a Rákóczi úti általános iskola diákjai, pedagógusai. Az egyik ilyen alkalmat örökítette meg a cikk illusztrációja, id. De- mény-Dittel Lajos fotója. (A cikkben közölt adatok többsége a készülő hatvani hely- történeti szöveggyűjteményből kiemelve.) Demény-Dittel Lajos Bőrműves kiállítás A bőr előbb volt az ember szolgálója, dísze, rangjának jelképe, mint a textília, a bronz, a vas vagy a márvány. Előbb fedte testét, sátrát bőrrel, s a pattintott kőből készült nyílhegyet is szijjal erősítette a nyílvessző végére. Előbb írtunk bőrre, mint papírra, előbb fedte a spanyol kőfalakat bőr-, mint papírtapéta, előbb volt kecsketömlő, mint hordó, s bőrduda is, mint orgona. Régtől fogva ismerjük a bőr kikészítési módjait, olyan idős, mint a munkadal, a népdal, a közmondás, a népköltészet... Zajácz Tamás bőrműves iparművész valódi bőrből készült egyedi és kisszériás tárgyaiból nyílt kiállítás a petőfibányai művelődési házban. Az érdeklődők kisbútorokat, falikárpitokat és -képeket, lakberendezési és lakásfelszerelési tárgyakat, öltözködési kiegészítőket, ajándék- tárgyakat láthatnak október 10- igKönnös Gábor huszonhatszoros véradó Hort, Csány, Ecséd Három község gázvezetéke Nagy eseményre került sor a minap a horti polgármesteri hivatalban. Három község — Hon, Csány és Ecséd — önkormányzataiból alakított bizottság jelenlétében aláírták az OLAJTERV Rt. — mint fővállalkozó — képviselőivel a települések gázellátásáról szóló szerződést. Mint Kassa László polgár- mestertől megtudtuk: a beruházás 228 millió forintba kerül. A Heves Megyei Önkormányzat 700 ezer forint térségi támogatásban részesítette a községeket, a vállalkozási iroda pedig hathatós szakmai segítséget nyújtott az engedélyek beszerzésében. A versenytárgyaláson eldőlt, hogy Csányban az INNOTERV, Ecséden és Horton pedig a ME-T KFt. — mint alvallalkozó — végzi a munkát. A tervezés, a gázátadó és a gerincvezeték megépülése után — jövő szeptember 15-re — a települések határában lesz a gáz. Horton tegnap délután 5 órakor tartottak falugyűlést, amelyen tájékoztatták a lakosságot a hozzájárulás mértékéről. Az eddigiek szerint úgy tűnik, hogy a viszonylag magas — ötven-nat- van ezer forintos — költségek ellenére a lakók minél előbb szeretnék a belső fűtési rendszerre rákapcsolni a gázt. Egyébként fizetési kedvezmények is vannak: november 30-ig egy összegben 55 ezret, jövő március 30-ighatvanezret, szeptember 15-ig pedig 70 ezer forintot kell fizetni, ám a dátumok közül bárki szabadon választ. Aki viszont egy összegben nem tudja kifizetni a hozzájárulást, annak az OTP, a Taka- rékszö vetkezet és Budapest Bank hitelt biztosít. A horti önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága pedig már elkezdte a felmérést: hogyan segíthetnének a kisnyugdíjasoknak, a nagycsaládosoknak és a rászorulóknak a hozzájárulásban. Az 1849. április 2-i győztes hatvani csata elesett honvédéinek síremlékét 1904. március 15-én szentelték fel a mai Radnóti téren. A hosszú ideig jeltelenül álló sírhant márvány-emlékművének anyagi fedezetét (129 koronát) műkedvelő színielőadások megrendezésével — 7-8 év alatt — teremtette elő néhány fiatal helyi iparos. 1896-ban, a milleneumi ünnepek során a lelkes amatőr színitársulat vezetője, Bíróczky Sándor vetette fel először a sírkő állításának gondolatát. A síremlék Gerenday Antalés fia budapesti műtermében készült, ahol a hősök tiszteletére a következő szöveget vésték a márványba: ’’Itt 1849. április 2-án vívott szabadságharcunk ütközetben elvérzett dicső hon- védeink emlékének emelték Bíróczky Sándor és társai”. (Gerenday Antal műtermében készült az 1869-ben állított hősi emlékmű is, melyet a Kossuth téren helyeztek el. Sugár István szerint Csépány Géza és társai javaslatára határozta el a hatvani képviselő-testület, hogy a városháza előtti főteret a nagy forradalmár hazafi Kossuth Lajosról nevezi el. Ugyancsak Csépány és társai előterjesztésére, 1892. szeptember 18-án a képviselő- testület Hatvan díszpolgárává választotta a 90 éves Kossuthot. Kossuth nevét viseli Hatvanban Gazdagodott a lőrinci tájház A várossá válással egyidőben avatták Lőrinciben a tájházat, amely azóta újabb adományokkal gyarapodott, s a műemlék- jellegű parasztházban új szobát is nyitottak a látogatók előtt. Silkó Róberttól, a Tájház vezetőjétől megtudtuk, hogy berendeztek egy teljesen felszerelt szövőszobát, ahol a gyerekek a szünidőben megtanulhatják a régi mesterséget. Elkészült a tapasztott kemence is, amely — bár nem olyan díszes, mint a kalocsai — híven tükrözi a régmúlt időket, sok-sok évvel ezelőtt ilyenben sütötték a településen a kenyeret. Szépen illik mellé a mintegy százötven éves, fából készült krumplinyomó, amelyet a da- gasztas során használtak annak idején, hogy ne száradjon ki a malomkeréknyi kerek kenyér. A kamrában van már az eredeti szőlőprés, s a korhű berendezésű konyhában ott látható egy múlt századvégi állóka, amely nehéz fából készült, hogy a kisgyerek ne tudja eltolni. Az egyik legbecsesebb, új szerzemény egy 150 éves éves bujka, a rövicf derekú női köd- mön, báránybéléssel, amelyet régen az egész idős asszonyok viseltek. No, és a hollandiai Vello kisvárosból nemrégiben Lőrinciben járt népi együttes vezetője, Mies H el végén egy teljes férfi és női népviseletet ajándékozott a Tájháznak. Ezeket egy külön helyiségben mutatják majd be, hogy ne bontsa meg a eddig kialakított korhű, hazai egységet. A petőfibányai Művelődési /Mzaulájában fehér asztal pipettákkal, műszerekkel, sorban a térítőkön friss kifli, üdítő, elemózsia: a hatvani Vértranszfúziós Allomás és a városi Vöröskereszt kiszállásos véradást szervezett. Azon a napon a déli órákig harmincán jelentkeztek segítség- nyújtásra. Kormos Gábor épp most esett át a véradáson. — Ezmáxa huszonhatodika\- kalom — mondja a fiatalember, aki a petőfibányai Mavegépex- nél dolgozik. — Legelőször ’69- ben adtam, amikor szabadultam, mint acélszerkesztő lakatos. Az állomáson már nyilvántartják a címem, nem egyszer be is hívtak műtéthez, szülő nőhöz, ha sürgős segítség kellett. — A ritka vércsoportba tartozóktól kérnek gyors segítséget? — kérdezzük dr. Szommer Verától, a Vértranszfúziós Állomás vezető főorvosától. — Sajnos, ma már ott tartunk, hogy valamennyi vércsoportból alaposan megcsappant a segítőkészek száma. Márpedig minn- degyikre nagy szükség van, hiszen az azonos vércsoportba tartozóktól kaphat csak segítséget a rászoruló. A legnagyobb gondunk, hogy mindenütt megszűnőben vannak a nagyüzemek, amelyek évtizedeken át biztos bázisként szolgáltak a véradásokhoz. Már ott tartunk, hogy soha egy lelket el nem küldünk az állomásról, bármikor is jön. Egy-egy településre általában háromhavonta szádunk ki, hogy helyben kérjünk segítséget. Érdekes, a munkanélküliek is szívesen ajánlották fel Petőfibányán a segítségüket. Donoraink általában visszatérnek, az viszont baj, hogy lassan kiöregednek. Hatvan éven felül már nem tanácsos a véradás. Elmúltak azok az idők, amikor egy-egy szombat-vasárnap tömegével jöttek a hívásunkra. Jószerivel már csak munkaidőben számíthatunk azokra, akik áldozatot hoznak... Tóth Éva, Petőfibánya vöröskeresztes titkára: — A szervezés is nagyobb erőfeszítést kíván. Itt a telepen szinte minden postaládába bedobtuk a hívó, felkérő szórólapokat. De egyre többször fordul elő, hogy jönnének a fiatalok, de a munkahely egyszerűen nem engedi el őket. Az önkormányzat ugyan messzemenőkig támogatja az ügyet, s nemcsak azzal, hogy helyiséget biztosít. Nyáron például a taszári repülőnapra harmincmilenc véradót, s családtagjaikat vihettük el jóvoltukból, különbusszal. Egyre becsesebb manapság, aki önként segít a kórházon, a betegeken. Ezért is kell őket nagyon-nagyon tisztelni. (mikes) Dr. Szommer Vera vezető főorvos: „Bárki, bármikor bejön az állomásra, szívesen fogadjuk...'’ (Fotó: Perl Márton) Népfőiskolái összejövetelek Tegnap megkezdte idei „tanévét” a hatvanivárosi Művelődési Központ népfőiskolája. A korszerű és egészséges életmód jegyében hétfőn a lazítás művészetéről tartott előadást Andrássy Tamás. Október 19-én délután 5 órától pedig Csukáné Fekete Éva az akupresszúra előnyeivel, módszereivel ismerteti meg a hallgatókat. Német nyelvtanfolyam A TIT Hatvan Városi Szervezete a középfokú német nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamának megbeszélését október 7-én délután fél 6-kor tartják az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban. A hatvan órás kurzusra még a helyszínen is lehet jelentkezni. Horti segítség A horti önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága a tanévkezdéskor valamennyi helybéli általános iskolásnak ingyen biztosított tankönyvet. Ezenkívül a középiskolásokat és egyetemistákat egyenként háromezer, a szakmunkástanulókat pedig kétezer forintos segélyben részesítették. A célra mintegy 750 ezer forintot fordítottak. Önkéntes ápolónődet képeznek A Magyar Vöröskereszt Hatvan Városi Vezetősége októberben megszervezi az önkéntes ápolónők alap- és továbbképzését. A két hetes tanfolyamra elsősorban munkanélküli nőket várnak. A tervek szerint novemberben „katasztrófa-csoportot” hoznak létre, amelynek tagjait a természeti katasztrófák, tömeges sérülések esetére sokoldalú segítségnyújtásra képeznek ki. Csányi utak A csányi önkormányzat ebben az évben 2,5 millió forintot fordított a község útjainak rend- behozatalára, illetve új utak megépítésére. A közelmúltban elkészültek a Csokonai és a Móricz Zsigmond utca teljes aszfaltozásával több mint másfél kilométer hosszúságban. A kátyúzást követően mindkét útszakaszon megépítették a hiányzó járdákat is. Kiállítás a közösségi házban A napokban új kiállítás nyílt a hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban. Gesztesi Szilvia festőművész alkotásait október 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Pályakezdők figyelmébe Pályakezdők speciális szakiskoláját szervezik meg októbertől a hatvani Városi Művelődési Központban. A két éves kurzus három szakmában — lakástextilkészítő, bőrdíszműves, virágkötő és virágüzleti eladó — indul. A hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek, s két év múltán szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Hatvaniak figyelem! Hirdetéseiket a polgár- mesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodáján, a helyi takarékszövetkezetben valamint a postahivatalban is feladhatják.
