Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-17-18 / 246. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. október 17—18., szombat-vasárnap Szenátorok kérése Harminckét amerikai szená­tor azzal a kéréssel fordult a Nemzetközi Valutaalap vezér- igazgatójához, hogy az IMF ne kösse annyi feltételhez a volt szovjet köztársaságok támogatá­sát — jelentette az AFP. Michel Camdessus-höz címzett levelük­ben a szenátorok felhívták az IMF figyelmét arra, hogy túlzott pénzügyi szigorúságukkal meg­hiúsíthatják a reformokat Orosz­országban. Reklámcégek csődje Meredeken zuhant a japán cé­gek reklámtevékenysége. A hir­detésre rendkívül sokat költő ja­pán vállalatok a múlt évben egy­negyedével kevesebbet fordítot­tak reklámra, mint öt évvel ko­rábban. A változást a konjunk­túra kifulladásával, az ingatlan- piac összeomlásával magyarázza az adatbank. Ezért tizedelődött meg a hirdetéseket feladó ingat­lanforgalmi cégek száma is. A válság nem hagyta érintetlenül a reklámcégeket sem: ez év első felében egyharmadával több iro­dának kellett lehúznia a rolót, mint tavaly: 83 kisebb reklámcég jutott csődbe. Hetvenhatmilliós többlet A világkiállítás pénzügyi mér­lege hetvenhatmillió dollár több­letet mutat — közölte Jacinto Pel- lon, az Expo ’92 elnöke. Az ide­iglenes mérleg szerint az Expóba 128,6 milliárd pesetát ruháztak be, a világkiállítás működtetése pedig 98,66 milliárd pesetába került. A végleges mérleg csak 1994-re várható. Az Expo ’92 összbevétele 130,543 milliárd peseta volt. Ebből 50,6 milliár- dot a belépőjegyekből szedtek be, 56,52 milliárdot a világkiállí­tás termékeinek forgalmazásá­ból, a többit pedig „egyéb forrá­sokból”. 150 millió 54 ezer 128- an keresték fel a világkiállítást, 66,5 százalékuk spanyol volt. Radioaktív gőz Radioaktív gőz szabadult ki a litván Ignalina atomerőmű egyik reaktorából, de az az épületen be­lül maradt — közölték svéd illeté­kesek. A svéd nukleáris erőmű ellenőrző intézetének szóvivője szerint a sugárzás mértéke a megengedett szint alatt van, a környezetet nem érte sugárzás­szennyezés. Leállították azt a re­aktort, amelyből radioaktív gőz szabadult ki. Az ignalinai erőmű két reaktora valamivel korsze­rűbb a csernobili atomerőmű re­aktoraihoz képest — jegyezte meg az AP amerikai hírügynök­ség. Harci gép eladó Egy krakkói autószalon olyan modellel dicsekedhet, amilyen­nel valószínűleg a világ egyetlen személygépkocsi-kereskedése sem. Kínált járművei közé ugyanis beállított egy MÍG-17- es típusú, 1956-os gyártmányú vadászrepülőgépet. A harci gé­pet bárki megveheti, akinek van pilótaigazolványa, s ki tud fizetni 850 millió zlotyt. Kedves Eger és környékének lakosai! Örömmel értesítjük Önöket, hogy Eger belvárosában a Dobó I. tér 3. sz. alatt (volt Cooptourist helyén) megnyitottuk üzletünket, •ihnl exkluzív kivitelű PRINCE szamzaras nöi-férfi diplomatatáskákat, bőröndöket, női beauty táskákat árusítunk 1590 Ft-tól 10.800 Ft-ig! Várjuk Önöket, közületek és viszonteladók részére 50.000 Ft feletti vásárlás esetén 10 % engedményt biztosítunk! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig Tel: 06-36/320-115-for Lengyel rádió- és televízió-törvény Megszünteti az állami monopóliumot Több mint 3 évi munka után csütörtökön este a lengyel parla­ment elfogadta a rádióról és a te­levízióról szóló törvényt, ami megszünteti e téren az állami mo­nopóliumot. Ugyanakkor a szejm elfogadta az alkotmány módosítását is, az alaptörvénybe iktatva az Országos Rádió- és Televízió Tanács intézményét. A tanács feladata a szólásszabad­ság és a pluralizmus védelme. Tagjai közül négyet a szejm, ket­tőt a szenátus, es hármat az ál­lamfő nevez ki, s ugyancsak a köztársasági elnök jogköre a ta­nács elnökének kijelölése. A közszolgálati rádiót és tele­víziót az államkincstár egysze­mélyes részvénytársaságaként működtetik, fenntartásuk az elő­fizetési dijakból, reklámokból és szponzorált programokból fe­dezhető, emellett számíthatnak a költségvetés támogatására is. A törvény hatályba lépésétől szá­mított fél év múlva automatiku­san érvényét veszti a rádió és a televízió valamennyi dolgozójá­nak munkaszerződése, kiveve azokat, akikkel 3 hónapon belül új szerződést kötnek. Mindössze egyetlen szavaza­ton bukott el a katolikus pártok azon módosító javaslata, amely a törvényben írta volna elő, hogy a közszolgálati rádió és televízió köteles tiszteletben tartani a ke­resztény értékrendszert. Ennek fejében azonban a kereskedelmi adókra is kiterjesztették azt a kö­telességet, hogy tiszteletben kell tartaniuk a nézők vallásos érzel­meit. A magánadók engedélyezésé­ről az Országos Tanacs határoza­ta alapján annak elnöke dönt, a távközlési miniszterrel egyetér­tésben. Koncessziót csak Len­gyelországban élő magánsze­mély, vagy Lengyelországban ál­landó székhellyel rendelkezőjo- gi személy kaphat. Az engedélyt visszavonhatják, ha az adó prog­ramja „veszélyezteti a nemzeti kultúra érdekeit, az állam bizton­ságát és védelmét, vagy sérti a társadalmi normákat és szokáso­kat”. A kalózadókat az eddigi je­lentéktelen pénzbüntetés helyett a jövőben két évig terjedő bör­tönbüntetéssel sújthatják. A műsorokban a hazai progra­mok arányának minimum 30 százalékot kell kitennie, a reklá­mok pedig nem haladhatják meg a teljes adásidő 15 százalékát, il­letve egy órán belül a 12 percet. A törvényt még jóvá kell hagynia a szenátusnak és az ál­lamfőnek. Kérdőjelek Magyar veszély? Létezik-e magyar veszély ?Természetesen nem. Ezt aligha szüksé­ges hosszan bizonygatni annak, aki józanul mérlegeli Kelet- és Kö- zép-Európa történéséit. Nincs ilyen veszély, és senki sem érezheti magát fenyegetve az alapjaiban valamennyi parlamenti erő által tá­mogatott hivatalos magyar külpolitika részéről. Kicsi, s a katonai szakértők kifejezésével elve, átlátható ország lévén, könnyen megál­lapítható: nemhogy nagyratörő terveket kovácsolnak, de még a vé­delmi tárca költségvetésének szinten tartása is sokszor megoldhatat­lan feladatnak tűnik. Békét, jószomszédságot, nyugalmat kíván ha­zánk lakossága is, elhatárolva magát az elvétve jelentkező szélsőséges megnyilvánulásoktól. A román elnökjelöltek televíziós vitájában Emis Constantinescu egyenesen nevetségesnek mondta a magyar ve­szélyre való hivatkozást. Ha mindez így van, miért kell mégis említést tenni róla? Mert időről időre, különböző hangsúlyokkal, mégis terítékre kerül. S jóllehet, a „bizonyítékok” az állítólagos magyar csapatösszevonásokról, a moz­gósításon át a titkos katonai tervekig s légtérsértésekig, léggömbként pukkannak szét, rossz érzések maradhatnak. Reméljük, hogy a tájé­kozottság hiánya, félreértések és félreértelmezések sorozata jelenti a? okot, s nem egy tudatos ellenségkép kialakítására történő igyekezet... Miként reagáljunk? Az áldatlan szócsatáknak nem lenne sok értel­me, annál inkább helye van a másik érveit meghalló és meghallgató párbeszédnek. Hiszen évtizedeken át szőnyeg alá sepert problémák, majd a hirtelen átalakulás zavarai alapos kibeszélést igényelnek. Jó lenne, ha ebben a régió minden országa példát mutatna a saját portá­ján. Mert ha van igazi veszély, lehet-e nagyobb annál, mint az eltéri nézetek türelmes megvitatásának semmibevétele? > (FEB) Andropov titkai JurijAndropov, a KGB egyko­rifőnöke, majd az SZKP főtitká­ra különleges befolyással rendel­kezett 1956-ban a magyar kor­mányra, mindenekelőtt a szovjet követségen tartott estélyeknek köszönhetően — állapította meg a Komszomolszkaja Pravda cí­mű lap pénteken az akkori buda­pesti nagykövetről írt cikkében. A moszkvai újság teijedelmes cikket szentelt Andropov életé­nek, számos, az orosz olvasó előtt ismeretlen tényt is feltárva. Az írás egy nemrégiben megje­lent amerikai könyvből idézve megállapította: mindmáig nem tudni, milyen ember is volt való­jában a hétköznapi Andropov. Állítólag szerette az amerikai re­gényeket, a könnyűzenét és a ci­gányzenét, politikailag pedig „rejtett liberális” volt. Á lap felelevenítette azt az esetet, amikor 1956 novemberé­nek elején, az akkor budapesti íC HOMELITE 3\ TEXTRON MADE IN USA A LEGJOBBAT A LEGOLCSÓBBAN ismerje meg azt, amit az amerikaiak már régen használnak! Kaphatók: láncfűrészek, kerti kapák, fűnyírók, fűszegélynyírók, sövénynyírók, bozótvágók, beton- és fémdarabolók, kistraktorok, hószórók, szivattyúk, kompresszorok, légfúvók, légszívók, nagy nyomású mosóberendezések és ezek tartozékai. A fenti gépekhez teljes körű alkatrészellátást, 1 év garanciát, és a garanciális időn túl 1 év ingyenes javítást biztosítunk. GONDOLJA MEG!!! Forgalmazza és szervizeli: ’ toumw *« Srotgáltaio »n Eger, Barkóczy u. 9. ^ Telefon: 36/310-473 JJ nagykövetként dolgozó Andro­pov meggyőzte Nagy Imre kor­mányfőt arról, hogy a szovjet csapatok bevonulására nem ke­rülhet sor. Amikor Nagy Imrét telefonon értesítették, hogy a szovjet tankok átlépték a határt és Budapest felé tartanak, a kor­mányfő közölte a magyar főpa­rancsnokkal: — Itt van nálam Andropov nagykövet, és azt állítja, hogy va­lamiféle félreértés történt, mert a szovjet kormány nem adott pa­rancsot a magyarországi táma­dásra. Megpróbáljuk felhívni Moszkvát — tette még hozzá Nagy Imre. Mint a Komszomolszkaja Pravda megírta, mindezek kö­vetkeztében a magyar tankok nem kaptak parancsot a felké­szülésre, a gyengén felfegyver­zett egyetemisták és tüntetők el­lenállását pedig gyorsan és ne­hézség nélkül legyűrték. A jászberényi^ Kossuth Mgtsz megkezdte az új termésű kukorica értékesítését 870,- Ft/100 kg egységáron, helye: központi géptelep Jászberény, Jásztelki út (32-es fkl. út mellett a várost elhagyva.) Érdeklődni lehet: Besenyi Vendel főrakt. Tel.: 57/11-361 Menuhin kinevezése Tiszteletbeli jószolgálati nagykövetté nevezte ki az ENSZ oktatásügyi, tudományos és kul­turális szervezete, az UNESCO Yehudi Menuhint, a világ egyik legjelentősebb hegedűművészét. A 76 éves művész, aki Bartók Béla barátja, műveinek egyik leghitelesebb megszólaltatója volt, évtizedek óta számos hu­manitárius akció szolgálatába ál­lította művészetét. A megtisztelő megbízatással a világszervezet most ezt a tevékenységét ismerte el. Sevardnadze törvényesített hatalma Eduard Sevardnadze biztos győzelmet aratott, sőt talán túl­győzte magát. Sajtóértekezletén láthatóan kényelmetlenül fe­szengett, sőt a „régi időkre emlé­keztető” arányokról beszélt. Ugyanis 90 százalék fölötti többséggel választották meg a grúz parlament elnökévé, ami az ország államfői tisztségét is je­lenti. Egyetlen jelöltként indult, s az igazi tét abban rejlett, há­nyán tudnak és akarnak majd szavazni. A nyolcvannégy körzet közül csak nyolcban maradt el a választás, Abházia, Dél-Oszétia s az elűzött elnök, Gamszahurdi- ja hívei által ellenőrzött Nyugat- Grúzia egyes vidékein, ahol nem ritkák a fegyveres összetűzések sem. De végül is a szavazásra jo­gosultak jó náromnegyede lead­ta voksát, s ez az arány még Ab­háziéban is meghaladta az 50 százalékot. Sevardnadze tehát törvényesí­tette hatalmát; a Gamszahurdi- ja-hívők, akiket különben is el­szigeteltek vezérük diktátori haj­lamai, többé nem nevezhetik „puccsistának” vagy „illegális el­nöknek”. Az immár jogilag is be­fejeződött sikeres visszatérés azonban új bonyodalmaktól ter­hes. A grúz nemzetiségű politi­kus meg a Brezsnyev-iaőszak alatt, hét éven át a kaukázusi köztársaság erős embereként te­vékenykedett; közbiztonsági, majd belügyminiszterként elfoj­tott minden ellenzéki megnyilvá­nulást. Szilárdan kézben tartotta az ügyeket a grúz kommunisták első embereként is, de befolyását felhasználta a szükséges gazda­sági reformok véghezvitelere is. A moszkvai hatalmi harcokban — politikai bizottsági tagként — Andropov, később Gorbacsov támogatója, s így kapja meg a kulcsfontosságú külügyminisz­teri posztot. Következetesen ki­áll a gorbacsovi vonal, a pere­sztrojka és a glasznoszty mellett, nagyra becsülik személyes szere­pét a hidegháború végleges fel­számolásában, az új európai po­litikai viszonyok kialakításában. Lemondásának minden részlete ugyan máig sem tisztázott, de alapvetően közrejátszott benne, hogy nem tartotta elég határo­zottnak Gorbacsov reformpoliti­kusi fellépését. A polgárháborúval küszködő, válságba fulladt Grúzia hívta ha­za, amolyan jobb htján létrejött „csaknem-konszenzussal” egy olyan helyzetben, amikor sokan megint az erős ember szerepkö­rében kívánnak látni. Az ország leggazdagabb részén, Abházié­ban a nacionalista erők fegyver­rel harcolnak az elszakadásért; az Oszétia déli részén élők egysé­get szeretnének alkotni az Oroszországhoz tartozó Észak- Oszétiával; Gamszahurdija saját kiskirály! hatalmát próbálja megvalósítani a nyugati tárások­ban, s mindez összeütközéssel fenyeget a grúz nemzeti katonai ők es a Grúziában tartózkodó egységek között. A nemze­ti törekvések minapi támogató­jának tehát fel kell lépnie valódi és vélt más nemzeti érdekekkel szemben. A diplomáciai tapasz­talatokat szerző Sevardnadze el­f gondolkozhat, vajon a közel-ke- eti vagy az abhaziai közvetítés ígérkezik-e bonyodalmasabb­nak, vajon Baker vagy Jelcin a nehezebb tárgyalópartner. „Sötét felhők tornyosulnak” — nyilatkozta a Time hasábjain. Sevardnadze egy fényesnek tűnő győzelem másnapján sem derű­látó. (FEB) erő orosz II. Simeon is magyar Régóta köztudott, hogy „a vi­lágon mindenki magyar”, ezért nincs semmi meglepő abban, hogy magyar vér csörgedez óha­zánkba látogató II. Simeon volt bolgár cár ereiben is. Simeon szépapja, azaz nagyapjának a na­gyapja, bizonyos I. Ferdinánd György szász-koburgi herceg ugyanis magyar lányt vett felesé­f ;uí: Koháry Ferenc magyar kirá- yi udvari kancellár, csabrági és szitnyai herceg egy szem leányát, Mária Antónia Gabriella her­cegnőt. A frigy 1816-ban kötte­tett, s mivel Koháry Ferenc halá­lával fiúágon kihalt a nagy hírű család is, az ifjú férjet 1827-ben törvényileg honfiúsították. Fer­dinánd György egyúttal adomá­nyul kapta a Kohary-család ma­gyarországi birtokait is, de köte­lezték, hogy nevét a Koháryval egyesítse, s azontúl Szász-Ko- burg-Koháry hercegnek szólítta- tott. Ferdinánd Györgynek és a magyar hercegkisasszonynak két fia született. Az idősebb — II. Ferdinánd — V. Pedro néven az utolsó portugál királyi család alapítója lett, s 1853-ban lépett a portugál trónra. A kisebbik fiú, Ágoston ugyan nem jutott ura­lomra sehol, gyermekei viszont pompás házasságokat kötöttek. Fülöp nevű fia II. Linót belga ki­rály leányát vette feleségül, az Ágoston nevű pedig egy brazíliai császári hercegnőt. Klotild nevű lánya a mi József főhercegünk­nek, a magyar királyi honvédség főparancsnokának a felesége lett, tovább erősítve a család ma­§ yar kapcsolatait. És Ágoston erceg fia volt az a Ferdinand is, aki 1887-ben bolgár cár lett. I. Ferdinánd — akinek a na­gyanyja tehát magyar volt —, mi­előtt a bolgár nemzetgyűlés feje­delemmé választotta, fiatalon a magyar királyi honvédségben szolgált, mint huszártiszt. A bol­gár trónra kerülése után sem ta­gadta meg magyar gyökereit, rendszeresen felkereste magyar- országi birtokait, s egyik látoga­tása alkalmából, 1911-ben Fe­renc József az Aranygyapjas Renddel is kitüntette. Ferdinánd — aki egyébként kiválóan beszélt magyarul — 1918-ban lemondott a trónról, s 1948-ban hunyt el. Ferdinándot fia, III. Borisz követte az uralko­dásban, aki főként politikai meg­fontolásokból ortodox hitben nevelkedett, a keresztapja pedig nem volt más, mint II. Miklós orosz cár. Borisz Itáliából hozott feleséget magának, Johannával 1930-ban kötött házasságot. Gyermekük, Simeon 1937- ben született. Simeon apja halála után, 1943-ban, hatévesen került trónra, de helyette természete­sen régenstanacs vitte az ügye­ket. Igaz, nem sokáig, a kommu­nisták ugyanis 1946-ban meg­fosztották trónjától, és kikiáltot­ták a népköztársaságot. Nem tetszik a szobrok elleni hadjárat A magyarországi szovjet kato­nasírok megrongálása, a sírok fö­lé emelt emlékművek lebontása ellen emelt szót szerda késő este az osztankinói televízió. A tudó­sítás sajnálatosnak nevezte, hogy mindez akkor történik, amikor megegyezés született a második világháborúban Voronyezsnél elesett magyar katonák emlék­művének felállításáról. A Vojennij Revju című tévé­műsorban bemutatott magyar- országi tudósítás utalt arra, hogy az ország felszabadításában elesett 140 ezer szovjet katoná­nak állított emlékművek elleni „hadjárat” még 1990-ben kez­dődött, s kiterjedt az utcanevek megváltoztatására is. Ä filmkockákkal illusztrált beszámoló tételesen felsorolta, hogy Veszprémben, Székesfe­hérvárott és Zircen hogyan és hány szovjet sírt gyaláztak meg az utóbbi időben. Á jelentés ki­tért arra is, hogy Budapest hatá­rában lebontották Osztapenko kapitány szobrát. Külön hangsúlyt kapott a je­lentésben a szovjet emlékművek, köztük a Gellért-hegyi állapota, bemutatva az összefirkált, fes­tékkel leöntött és az orosz felira­toktól megfosztott talapzatokat. Y Köszönetét mondunk N V Köszönetét mondunk 'S' V Köszönetét mondunk N mindazoknak, akik mindazoknak. mindazoknak szeretett halottunk akik a rokonoknak, ismerősöknek, HALASI ISTVÁN TÓTH TIBOR barátoknak, akik felejthetetlen temetésén rész vettek, nyugdíjas tanár halottunk és fájdalmunkat temetésén részt vettek, BOGDÁN IMRE enyhíteni és virágaikkal temetésén részt vettek, igyekeztek. fájdalmunkat enyhítették. és virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család A gyászoló család A gyászoló család ^^^jdaíőmmánűdá^űk^^ hogy szeretett féljem, édesapám, nagyapánk KATONA BÉLA 1992. október 10-én csendesen eltávozott körünkből. Temetése 1992. október 20-án 14 órakor a gyöngyösi Alsóvárosi temető ravatalozójában lesz. A gyászoló család hogy szeretett nővérem GUBA VALÉRIA életének 89. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1992. október 21-én 12 órakor a gyöngyösi Alsóvárosi temetőben lesz. Guba Erzsébet Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk ÖZV. NAGY SÁNDORNÉ szül. Eged Juliánná temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család >

Next

/
Oldalképek
Tartalom