Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-10-11 / 240. szám
L-E, PIFTA MUFTOT? HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. OKTÓBER 10—11. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ffl. ÉVFOLYAM 240. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT srr 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Telepünkön Porotherm falazóblokk, válaszfaltégla, valamint Lasselsberger nemesvakolat gyári áron kapható, illetve megrendelhető. Elhunyt Willy Brandt A második világháború utáni német történelem kiemelkedő szociáldemokrata politikusa, Willy Brandt csütörtökön este 78 éves korában rákban elhunyt. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tiszteletbeli elnökét hosz- szú szenvedés után Bonn melletti házában érte a halál. Kuvaitban építenek Harminchárommillió dollár értékű transzformátor-alállomás építésére szóló kuvaiti tendert nyert el a Transelektro Kereskedelmi Részvénytársaság. A versenytárgyalást egy háborúban megrongálódott alállomás pótlására írták ki, így a Transelektro feladatai közé tartozik a sérült létesítmény lebontása is. A szerződés szerint a bontást 6 hónapon, a teljes munkálatokat pedig 2 éven belül kell befejezni. Megjelenik a Köztársaság A Köztársaság című hetilap alapítványi keretek között működik tovább, és remélhetőleg már a jövő pénteken, legkésőbb két hét múlva ismét megjelenik. Erről Thurző Tibor főszerkesztő tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken. (Mint ismeretes: fizetési nehézségek miatt a lap 25. száma sem október másodikán, sem október kilencedikén nem jelent meg.) A Köztársaság következő száma harmincezer példányban lát napvilágot. Újabb kisgazdapárt Független kisgazdapárti forrásokból az MTI pénteken úgy értesült, hogy október 6-án megalakult a Történelmi Független Kisgazdapárt. A bejegyzési kérelmet az alapítók egy nappal későbbjuttatták el a Fővárosi Bírósághoz. Ezt megerősítette a bíróság illetékese, hozzátéve: ha az okiratot szabályosnak találják, akkor a mai gyakorlatnak megfelelően, körülbelül 2-3 hét alatt a párt bejegyezhető. Már címezik Hágába A bősi vízi erőmű ügyében jövő kedden, október 13-án Pozsonyban tárgyalóasztalhoz ülnek Magyarország, Csehszlovákia és Szlovákia szakértői. A megbeszélések célja, hogy az érintett országok közösen forduljanak az Európai Közösséghez egy háromoldalú, szakértői vizsgálóbizottság felállítása tárgyában — jelentette be tegnap László Balázs kormányszóvivő. A magyar kormány szakértői eközben folytatják a Hágai Nemzetközi Bírósághoz címzett magyar folyamodvány szövegezését és fordítását. Amennyiben kedden Pozsonyban nem sikerül eredményt elérni, Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő fórumához, az Európa Tanácshoz, az Európai Közösséghez és a Duna Bizottsághoz fordul. Előretekintő emlékbizottságok A kormány emlékbizottságot állít fel, mellnek feladata, hogy előkészítse a megemlékezést az 1944-es esztendő eseményeinek ötvenedik évfordulójára. Az újkori magyar történelem sorsfordító esztendejében olyan drámai eseményekre került sor, mint Magyarország náci megszállása, az ország szuverenitásának elvesztése, a sikertelen fegyverszüneti kísérlet, a Szálasi-puccs, a nyilasrémuralom, a tömeges deportálások, és abban az évben alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ország kormánya is. 1994-ben másik fontos évfordulóra is emlékezik az ország: március 20-án lesz száz éve annak, hogy meghalt Kossuth Lajos. A nagy politikus emléke előtti tisztelgést — a kormány csütörtöki határozata értelmében — szintén emlékbizottság készíti elő. A hírközlésről Egerben A falvak is kapcsolódnak Európához A hírközlés a magyar gazdaságban liberalizálás előtt áll, és ezen a liberális piacon robbanásszerű fejlődés várható. Ezzel az optimista jóslattal nyitotta meg tegnap Egerben az északi régió hírközlési helyzetéről rendezett szakmai konferenciát Szabó István, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Egri Szervezetének elnöke. A téma fontosságát jelezte, hogy mintegy kétszáz szakember, illetve önkormányzati vezető és vállalkozó jött el a Technika Házába a MEE és a MTESZ Heves Megyei Szervezetének meghívására, eszmét cserélni és információkat szerezni. A hírközlési szolgáltatások iránt az e területen igencsak elmaradott országunkban igen nagy az igény, ám ezeket az igényeket nem lehet addig kielégíteni, amíg sok kistelepülésen még mindig a század eleji, elavult kézi kapcsolású központok üzemelnek. Nem véletlen tehát, hogy fokozott figyelem kísérte a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatójának, Horváth Pálnak az előadását, aki a MATÁV fejlesztési stratégiáját ismertette. Utalt arra, hogy amióta kiváltak a postából, nagyszabású fejlesztési programon dolgoznak. Ennek köszönhetően a gazdasági élet ismert nehézségei ellenére is ugrásszerűen megnőtt az új állomások száma. A korábbi évek negyvenezres átlagával szemben tavaly 130 ezer új vonalat létesítettek, az idén várhatóan 150 ezret, jövőre pedig körülbelül 280 ezret fognak, vagyis a vállalat teljesíti azt a vállalását, hogy három év alatt félmillió új előfizetőt kapcsol a hálózatba. A távközlési törvény csak most került az Országgyűlés elé, és ennek a késésnek Horváth úr szerint anyagi vonzata is van: körülbelül 30 milliárd forintnyi az emiatt keletkezett privatizációs forráshiány. Igaz, tette hozzá, cserébe a törvénytervezet e legutóbbi változata már egészen „profi”. Szólt a vezérigazgató a MATÁV fejlesztési irányairól is. Céljaik között szerepel belátható időn belül egy országos digitális gerinchálózat kiépítése, minden megyeszékhelyre digitális központok telepítése, a nemzetközi központ kapacitásának bővítése, a nyilvános állomások bővítése és modernizálása, valamint a „faluprogram”, vagyis mintegy ezer község bekapcsolása az országos és a nemzetközi telefon- hálózatba. Régiónkról szólva azt ígérte a vezérigazgató, hogy 1994 végéig Nógrádiéi Szabolcsig megtörténik a teljes automatizálás, és ennek részeként jelentős szerepet kap a faluprogram (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlási hivatalok támogatása A jövő évi költség- vetési törvénytervezet 1 milliárd 639,7 millió forint központi támogatást javasol a kárpótlási hivataloknak, mintegy 10 százalékkal kevesebbet, mint amennyit az idén kaptak. Tavaly, a kárpótlás kezdetének évében a hivataloknak még csak 236,6 millió forint volt a kiadásuk. Erre az évre már 977 millió forintra emelték az előirányzatot, amelyet év közben a kárpótlás felgyorsítása érdekében 858 millió forinttal megemeltek. így az idei kiadás végül várhatóan meghaladja az 1,8 milliárd forintot. A jövő évre javasolt előirányzatból az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal 665,5 millió forinttal részesül. A kárpótlási hivatalokban jelenleg mintegy 1500-an dolgoznak, ám nem kizárt, hogy a jövő év második felében — ha addig sikerül a kárpótlási igények döntő többségét elintézni — megkezdődik a létszámcsökkentés. (MTI Az abortusz szabályozásáról Várhatóan kedden kezdi meg az Országgyűlés az abortusz szabályozásával kapcsolatos jogszabályok általános vitáját. Erről két tervezet is a Ház elé kerül. A kormány a magzati élet védelme címén, szabaddemokrata képviselők egy csoportja pedig a terhességmegszakításról szóló törvényjavaslatként nyújtotta be tervezetét. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása értelmében a Ház a tárgysorozat meghatározásával dönti el, hogy a két tervezet közül végül is melyiket tárgyalja. (MTI) Soros György: A támogatásokat nem vonja ki A személyemet és az alapítványt ért szélsőséges támadások csak egy egészen szűk csoport érdekeit képviselhetik — jelentette ki Soros György pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Ismét megerősítette: a támogatásokat nem vonja ki Magyarországról, sőt alapítványa tevékenységét ki akarja terjeszteni. Legfontosabbnak most a Közép- Európai Egyetemet tartja, amelyet maradandó, magas színvonalú intézménnyé kíván fejleszteni. Soros György visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint ártott Magyarországnak, amikor belpolitikai problémákat tárt a világ közvéleménye elé. Mint mondta: nem ők tehetnek arról, ami ma hazánkban történik. Kérdésre válaszolva Soros György elmondta: a levelére érkezett miniszterelnöki választ nem tartja ugyan kielégítőnek, de erről az ügyről nincs több mondanivalója. Más reakciók viszont meggyőzték arról, hogy a magyarországi szélsőjobboldalnak nincs tömegbázisa, hiszen az embereket ma is megrázza az a hangnem, amelyet 50 évvel ezelőtt volt „divatos” használni. A Soros Alapítvány 22,5 millió dollár és 661 millió forint értékű támogatást nyújtott magyar személyeknek, szervezeteknek és intézményeknek 1984-1991 között. (MTI) Besenyőtelken, az iskolaudvaron lobbant fel a gázláng (Fotó: Gál Gábor) Hetven kilométer hosszú a vezeték Két falut bekapcsoltak a gázhálózatba Ha minden a tervek szerint alakul, akkor már ma beszerelik az első gázórákat a Tigáz szakemberei Besenyőtelken és Dor- mándon, s attól a pillanattól kezdve annak sem lesz akadálya, hogy a már meglévő üzemképes készülékekbe is gázt juttassanak. Tegnap ugyanis átadták azt a hetven kilométer hosszú vezetéket, amelyen át az említett két községbejut el ezentúl a gáz. Az ezzel kapcsolatos munkálatok egy évvel ezelőtt kezdődtek, s a kivitelező Dunatrade jóvoltából augusztusban már megtörténhetett a műszaki átadás is. Az építkezés összesen hetvenmillió forintba került, s ennek az összegnek a nagy részét természetesen a besenyotelkiek állták, hiszen ott hosszabb a vezeték. A lakók családonként ebben a községben 36 ezer, míg Dormándon 30 ezer forinttal járultak hozzá a sikerhez. A tegnapi ünnepségen dr. Ba- kay Árpád, az ipari es kereskedelmi minisztérium államtitkára úgy példázta az eseményt, hogy az már egy kis lépés az új, jobb világ felé, hiszen a gáz a legolcsóbb energiahordozó, sőt még takarékoskodni is lehet vele. Egy hasonlattal élve megemlítette, hogy az ország most operáció utáni állapotban van, s ilyenkor bizony még sajognak a sebek, s a beteg talán rosszabbul érzi magát, mint a beavatkozás előtt. — Ám jön majd a gyógyulás — mondta az államtitkár, s engedélyt adott a gáz üzemeltetésére, s ennek jelképeként az iskolaudvaron meggyújtották a vezeték végén lévő fáklyát. (kova) PHARE Demokrácia Program Segélyezési kísérlet Nagy az érdeklődés az Európai Közösségek Bizottsága által nemrégiben kezdeményezett új, a közép- és kelet-európai országoknak szánt 5 millió ECU ösz- szegű kísérleti segélyezési forma, a PHARE Demokrácia Program iránt Magyarországon. Főként a különféle kamarák, iskolák és egyetemek, önkormányzatok és cigányszervezetek képviselői kértek részletesebb információkat a programról — mondta Herczeg Júlia, az NGKM parlamenti titkárságának vezetője az MTI tudósítójának. Azt nem tudni, hogy hányán adtak be konkrét kérelmet a brüsszeli bizottságba, de a határidő még nem járt le, október 31- éig még bárki pályázhat. A PHARE Demokrácia Program fő célja, hogy a keleteurópai országokban segítséget adjon a politikai, a jogi és a polgári intézmények kiépítésére, különös tekintettel az emberi jogok tiszteletben tartására. A Demokrácia Programmal kapcsolatban egyik fontos tudnivaló, hogy az angol nyelven benyújtandó projekteknek minden esetben meg kell nevezniük legalább egy, EK-beli partnerszervezetet. Az október 31-éig beérkező pályázatokról — benne a társfinanszírozási elképzeléssel — a bizottság decemberben dönt, míg a szerződéseket 1993 januárjában kell majd megkötni. A sikeres tervek 70 százalékát az EK Bizottsága finanszírozza. Az első kifizetések 1993 márciusától várhatók. Amennyiben ezt a kísérletet az Európa Parlament és az Európa Tanács sikeresnek minősíti, remény van arra, hogy a programot jövőre ismét meghirdessék. (MTI) Elérhető a közép- keresetűeknek is? Kulcsátadás a Suzuki- gy árban Tegnap Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója átvette az esztergomi autógyárjelképes kulcsát Dérczy Fe- renctől, a fővállalkozással megbízott Vegyépszer Rt. elnök-ve- zérigazgatójatól. A Vegyépszer mind a magyar, mind a japán cég teljes megefégedésére fejezte be a munkát. Az esztergomi Suzuki-gyár- ban az eddigi próbaüzem tapasztalatai alapján rövidesen kezdetét veszi a gépkocsik sorozat- gyártása. Oktober 22-én pedig az ország számos pontján megkezdődik az értékesítés. Ezen a napon hozzák nyilvánosságra az esztergomi Swiftek árát, amely az ígéret szerint a középkerese- tűek számára is elérhetővé teszi az autót.
