Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-08 / 238. szám
* £ 8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. október 8., csütörtök Amit a kárpótlásról (még) tudni keli Mit kezdhetnek a szövetkezetek a kárpótlási jeggyel? Látogatóban a fesztivál ruhák készítőinél Brokát a körúton Dr. Tölgyessy f Zoltán Kovács Katival és Harangozó Terivel, akik az általa tervezett ruhákat viselik A kárpótlási törvény pontosan rögzíti, hogy az állami tulajdon megvásárlása során mikor, milyen mértékben lehet felhasználni a kárpótlási jegyet. így például a földvásárláson kívül a gazdasági társasággá alakuló vállalatok mérleg szerinti vagyonának, illetve a közvetlen értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább a 10 százalékáig kell ellenértékként elfogadni kárpótlási jegyet. Az Állami Vagyonügynökség meghatározhat 10 százaléknál nagyobb mértéket is, bármikor, bármilyen vagyontárgy értékesítése esetén, hiszen az állam elsődleges célja éppen az, hogy a kárpótlási jegyek támasztotta kereslet mielőbb „kimerüljön”. E cél érdekében a 10 vagy a 20 százalékos „törvényes” mérték fölött akár 60-80 százalékban is elfogadhat kárpótlási jegyet cserébe az értékesített állami vagyonért. Erre ma még nincs kialakult gyakorlat, a döntés minden esetben az ÁVÜ igazgatótanácsának hatáskörébe tartozik. De igaz az ellenkezője is: előfordulhat, hogy az ÁVÜ a 10 százalékot sem engedélyezi. Erre például akkor kerülhet sor, ha a tulajdont külföldi befektető szerzi meg, és nem akarják, hogy vegyes tulajdon jöjjön létre. A kárpótlási jegyek birtokába jutó szövetkezetek ugyanúgy használhatják fel a jegyeket, mint bárki más. Az állami tulajdon privatizálása során a szövetkezetek birtokában lévő kárpótlásijegyek visszajutnak az államhoz, s ezzel bezárul az értékpapír útja: azonnal megsemmisítik. A szövetkezetek privatizációiban való részvételét segíti a törvénynek az a passzusa, amely előírja, hogy az állami élelmi- szeripari vállalatok értékesítésekor legalább a vagyon 20 százalékának fejében kell elfogadni a kárpótlási jegyeket, sőt az is elképzelhető, hogy ez az érték növekszik, az egész vagyont odaadhatják kárpótlási jegyért. Amennyiben gazdasági, stratégiai, pénzügyi szempontból indokolt, hogy az adott vagyontárgyat egyetlen tulajdonosnak adják el (mert a vevő komoly pénzügyi vagy szakmai befektető, netán csak az állammal, vagy még azzal sem kíván társulni, és teljes egészében szeretné megvenni az eladásra kínált állami vagyontárgyat), akkor az Állami Vagyonügynökség a törvényben meghatározott legkisebb mértéktől is eltekinthet. Nem minden állami tulajdonú vagyontárgy értékesítése esetén fogadják majd el a kárpótlási jegyeket. A rendelkezések szerint csak akkor nem alkalmazzák a törvényben előírt legkisebb mérték szabályát, amikor az adott vagyontárgyat egyetlen tulajdonosnak adják el. (újvári) Az egri táncdalfesztiválon két kategóriába lehetett osztani a fellépő énekeseket. Voltak, akik csak úgy kijöttek a színpadra, és voltak, akik megjelentek: fokozottabban tudták magukra vonni a közönség figyelmét társaiknál, sőt rögtön tapsot is kaptak. Bízvást kijelenthetjük, hogy ebben része volt azoknak a ruhakölteményeknek, melyeket a reflektorfényben viseltek. Harangozó Teri csillagos estélyije, Kovács Kati csupa csipke fekete kosztümje, Szulák Andrea gálaruhája, a műsorvezető, Palcsó Brigitta testre simuló miniruhája nemcsak élőben mutattak jól, de a tévé képernyőjén is. Ezeket az alkalmi ruhákat egy magánvállalkozás, a budapesti székhelyű Brokát Gmk készítette. Fölébredt bennünk a kíváncsiság, kik lehetnek ezek az ügyes kezű tervezők és kivitelezők, ezért megkerestük a cég nagykörúton található központját, ahol dr. Tölgyessy Zoltán és Kóczián Tamás közös képviselők fogadtak. Az elegánsan berendezett nappaliban avattak be a Brokát Gmk megalakításának történetébe, illetve fejlődésének állomásaiba. — Jogi doktor létemre úgy kerültem ebbe az üzletágba, hogy mezőkövesdi rokonaim folyton kapacitáltak: miért nem próbálkozom meg némi mellékjövedelem kedvéért matyó népművészeti termékek árusításával — emlékezik Tölgyessy úr. — Ad- dig-addig rágták a fülemet, hogy ráálltam, és Tamással nekifogtunk. Balatonfüreden volt egy butikunk, jártuk a vásárokat is, és várakozáson felül bejött a dolog. Akkor kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne továbbfejleszteni a vállalkozást, és mondhatom, hogy végigjártuk a szakma valamennyi létrafokát az eltelt néhány évben, mire idáig eljutottunk. Nem tagadom, hogy a szerencse is mellettünk állt, de legalább olyan fontos, hogy mindig tudtunk tanulni a saját hibáinkból. — Kezdetben mások által készített holmikat árultunk, mindenfélét, amit kerestek a vevők — veszi át a szót Kóczián úr. — Aztán fokozatosan egyre jobb minőségű holmikat tettünk a kirakatba és a polcokra, és közben egyre jobban érlelődött bennünk a gondolat, hogy hasonlóan divatos ruhákat mi magunk «tudnánk tervezni és előállítani. Közben sikerült itt, az Oktogontól nem messze „fészket rakni”, ami nemcsak az üzlet fekvése miatt előnyös, hanem azért is, mert az alagsorban el tudtuk helyezni a műhelyt. Emellett van még üzletünk a Párizsi utcában, illetve három vidéki városban, és viszonteladóknak is szállítunk. — Ki tervezi a ruhákat? — Ez az én feladatom — veszi vissza a szót Tölgyessy Zoltán. — Természetesen figyelemmel kísérem a legújabb trendeket, ugyanakkor arra törekszem, hogy a modelljeink egyediek, „brokátosak” legyenek. Igyekszünk felhajtani a legjobb minőségű anyagokat — egy részüket külföldről hozzuk —, és megnyerni a gyártáshoz a legjobb szakembereket. Itt csipkékkel, hímzésekkel kell dolgozni, és az csak szép lehet. Minden évszakra új kollekciót készítünk, és szezonváltáskor sorra érkeznek a törzsvevőink, akik az egyedi modelleket keresik, egyre többen külföldről, például Bécsből is. Csak érdekességképpen mondom, hogy amikor a Genesis együttes Pesten koncertezett, Phil Collins mamája is vásárolt nálunk egy romantikus, levélrátétekkel díszített ruhát, amit a kirakatban látott meg. A kirakatainkat egyébként nagyon fontosnak tartjuk, ezek berendezése Tamás feladata. — Igyekszem úgy elkészíteni a kirakatainkat, hogy a cégünk által készített ruhák maximálisan érvényesüljenek, és beljebb csalogassák a vevőt az üzletbe — mondja erről Kóczián Tamás. — A legnagyobb sikere most a. fesztiválkirakatnak van, amiben a művésznők által viselt alkalmi ruhákat állítottuk ki, fotókkal körítve. Sokan megállnak előtte, nézegetik, beszélgetnek, és közben megjegyzik a Brokát Gmk nevét, és előbb-utóbb vásárlóként kopogtatnak nálunk. És mi azon igyekszünk, hogy senki ne távozzon közülük csalódottan vagy elégedetlenül... (koncz) A VOSZ tanácsadási szolgálatának menetrendje A VOSZ térítésmentes tanácsadó szolgálata (Bp. XIII. Radnóti u. 2., I. em.) minden hét csütörtökjén kezdő vállalkozóknak ad tanácsot, keddenként nemzetközi, jogi és vegyesvállalat-alapítási tanácsadást kaphatnak az érdeklődők, szerdánként a számviteli, könyvvezetési és adózási ismeretek vannak soron, a hónap első hetének hétfőjén a vámügyekkel, keddjén az iparjogvédelemmel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Biztosítási és hitelezési tanácsokkal a VOSZ tanácsadói minden második és negyedik hetének csütörtökjén hozzáférhetőek. A hónap első hetének hétfőjén munkavédelmi, szerdáján tőkebefektetési, vagyonértékelési és kereskedelmi tanácsokkal szolgálnak. Tulajdonosok és eladók a körúti üzletben
