Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-08 / 238. szám

HÍRLAP, 1992. október 8., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Jobb utak Visontán Az egri EGET fővállalkozá­sában a víz- és villanyvezetékkel ellátott új lakóterülethez aszfalt- burkolatú út is készült Visontán. Az egyelőre még lakatlan Vadvi­rág úton az elmúlt héten volt a műszaki átadás, s csupán hét te- . lek vár értékesítésre. A további­akban ugyanennyi parcella kerül kialakításra a kepviselő-testület által csak ezután meghatározott, de várhatóan szerény, 100-150 forintos négyzetméterenkénti áron. AmbruszJózsefné polgármes­ter legfrissebb hírei ezek a tudó­sító érdeklődésére, ugyanakkor persze hogy más újdonságokat is említ. Bár valamivel ugyan a tan­évkezdés után, de tálán nem túl­ságosan késve — hiszen az anyagi segítség a rászorulónak bármi­kor jól jön —, kedden az iskolá­sok támogatását is kifizették. A faluban ennek során minden óvodás számára 500 forintot juttatott az önkormányzat, míg az általános iskolások ezret, a középiskolások kétezret, a főis­kolások, egyetemisták pedig há­romezret kaptak. Ilyenformán csupán az új oktatási szezon in­dulását összesen 200 ezer forint­tal könnyítette a község. Azon­kívül persze, hogy az alsó tago­zatosok ingyentankönyvben ré­szesültek, s az Abasárra eljáró felső tagozatosok buszbérleteit is fizetik ősztől. Újság ugyanekkor az Alkot­mány út mintegy 150 méteres járdájának elkészítése, a Csapás úton kezdődött vízelvezetés, s a Sport úton majd az ezt követő ha­sonló munka. Ami pedig a későbbieket ille­ti: készül mar a gázellátás tanul­mányterve, s — Abasárral közö­sen — szeretnék megoldani Vi­sontán a szennyvízelvezetést is. Az együttesen is igen költséges — mintegy 200 millió forintra becsült — beruházáshoz állami céltámogatásra pályázik az ön- kormányzat. S az elképzelések megvalósításához vagy társulást szervez a lakosság körében, vagy pedig lakásonként mintegy 50 ezer forintos közműfejlesztési hozzáj árulást kér. (gy) Markazon is sok a lopás A markazi képviselő-testület legutóbbi ülésén — több más mellett — a község közrendje, közbiztonsága is napirendre ke­rült. Mint a rendőrség körzeti megbízottjának beszámolójából kiderült: a korábbi évihez képest csökkent az ismertté vált bűncse­lekmények száma. Egyfelől ör­vendetes a javulás, másrészt azonban a helyzet még koránt­sem megnyugtató, hiszen általá­ban csak minden negyedik eset­ben sikerül a bűnüldözőknek le­fülelniük az elkövetőt. S az sem éppen szívderítő, hogy a felfe­dett esetekben igen sok a lopás, majdnem Jeles a részaránya. Eredményesebb lenne a felde­rítés, ha a sertettek előbb, s pon­tosabban jelentenék az eseteket, főleg pedig jobban vigyáznának a javaikra. Netalán a vagyonvé­delmi felszereléseket is határo­zottabban, s többen használnák. Gyakori ugyanis, hogy távozás­kor a gazda nem zárja be a kapu­ját, ajtaját, üresen álló régi hazá­ra vagy távolabbi nyaralójára pe­dig hosszú ideig ra sem néz. Elég sok baj van az autósokkal is, akik kocsijukban hagyják az indítókulcsot, s nemcsak vezet­nek, hanem balesetet is elkövet­nek ittasan. Csupán súlyos köz­lekedési balesetből kettőt okoz­tak a legutóbbi időszakban. Jócs­kán találkozik a rendőr szabály- sértésekkel, nemegyszer olya­nokkal, amelyekhez már kévés a helyszíni bírság, s így feljelentést is kell tennie. A körzeti megbí­zott 38 utóbbi intézkedéséből mintegy harmadrész kapcsolatos a markaziakkal. Ha a tapasztalatok jelenleg még nem is megnyugtatóak, sze­rencsére remény lehet a helyzet jelentősebbjavulására. Lényeges segítséget jelenthet ebben a nemrég kapott rendőrautó és a térségben — Domoszlón — már szerveződő körzeti rendőrállo­más, amely kétségkívül érezteti majd pozitív hatását. A szemétügyről Hamarosan betelik a kommu­nális szeméttelep Gyöngyösön, amely a város szélén, a 3-as szá­mú főút mellett — egész ponto­san a Szurdok-part aljában — ta­lálható. Azon túl, hogy nem va­lami „esztétikai élmény” sehol sem — így a Mátraalján sem! — egy-egy szeméttelep látványa, Gyöngyösön már-már egyre égetőbb a távlati szemételhelye­zés kérdése. A Hírlap informá­ciói szerint szelektív hulladék- gyűjtés bevezetéséről is szó van a Mátra fővárosában. Az úgyne­vezett „szemétügyről” kérdez­tük tehát Szilágyi Attila város­üzemeltetési igazgatót, mert a városházán ez is az ő „asztala”. — Egész pontosan mikor telik be Gyöngyös kommunális sze­méttelepe? — Számításaink szerint 2 év múlva, és ha addig új helyet nem találunk, vagy nem változtatunk a gyűjtési módszerünkön, ha úgy tetszik: nem hajtjuk végre a ki­dolgozott hulladékgazdálkodási koncepciónkat, marad a prizmá- sítás... — Mit jelent ez? — Egész pontosan ez azt je­lenti, hogy megfelelő gúlama­gasságban tovább töltik a sze­méthegyet úgy, hogy közben az oldalát rekultiválják. Szóval, ez minden lesz, de szép nem, és kör­nyezetvédelmi szempontból sem a legjobb megoldás. A jelenlegi szemétlerakónk is kifogásolha­tó. Ha maradnánk a prizmásítás- nál, akkor már most gondolnunk kellene arra, hogy a majdan ke­letkező gázokat el kell fáklyázni. Ennek az alépítményeit már most el kell helyezni. Alapvető­en mérni (mázsálni) kellene a be­érkező szemetet, a bevezető út nem a legjobb, nem tudjuk, mi lesz a csurgalék vizekkel, nincse­nek megfígyelőkútjaink. Egy­szerű szemrevételezéssel is lát­szik, hogy veszélyes hulladéknak minősülő anyagok is vannak a le­rakón. Sokan nem tudják, hogy egy eldobott alka-line elem több hektoliter felszín alatti vizet tönkre tud tenni, elszennyezni. — Mit tehát a megoldás, mert ezt az állapotot — napnál is vilá­gosabb — így fenntartani nem le­het. — Egy kiutat látunk azon túl, hogy a környezetvédelmi tuda­tot is jócskán formálnunk kell, be kell vezetni a hulladékgyűjtési mód változását. Ezzel kapcsolat­ban már döntött a képviselő-tes­tület, hogy a hulladékgazdálko­dásra versenyfelhívást ír ki. Ez megtörtént. Tisztáznunk kell az új szeméttelep helyét is. Termé­szetesen olyan helyre kell építeni egy új szemétlerakót, ami a kör­nyezetvédelmi szempontoknak megfelel. A talajtól függően egy betonteknőt kell létesíteni, amit kétszeres gumiszigeteléssel kell ellátni, figyelőkutakkal, csapa­dékvíz-elvezető rendszerrel, má­zsával, esetleg utószelektáló gépsorral, úgynevezett kopakto- rokkal, amik tömörítik a szeme­tet. Az a cél, hogy az új helyre mi­nél kevesebb hulladék jusson. A hulladékgazdálkodásnak ez a lé­nyege. Ezt csak úgy tudjuk elér­ni, hogy kísérleti jelleggel szelek­ciót vezetünk be. — Konkrétan hogyan valósul ez meg? — Arról van szó, hogy a sze­métgyűjtést a szelektivitás irá­nyába toljuk el. Ez azt jelenti, hogy frakciónként és fajtánként külön-külön lesz gyűjtve, kezel­ve, visszaforgatva, lerakva a Gyöngyösön keletkező kommu­nális szemét. Amivel azonnal tu­dunk kezdeni, az az üveghulla­dék, melyet Gyöngyösoroszi- ban, az ottani őrlőműben zúzat- nánk össze. A veszélyes hulla­déknak minősülő alka-line ele­mek gyűjtését is még az idén el­kezdjük. Az elemvásárlási he­lyekre rakunk ki ehhez megfele­lő edényzetet. Ennek az a célja, hogy ne a gyöngyösi szemétte­lepre, hanem inkább veszélyes- hulladék-lerakóba kerüljön a használt elem. Ez sem olcsó megoldás, de nem szennyezhet­jük el vízbázisunkat, mert uno­káink alatt vágjuk a fát. A tiszta karton gyűjtése is megoldható, mert már működnek átvevőhe­lyek és olyan kartongyárak, ahol visszaforgatott papírokat is gyár­tanak. A lényeg, hogy kísérleti jelleggel a szelektív gyűjtést sür­gősen el kell kezdeni. — Ki biztosít ehhez megfelelő feltételeket? — A kiírt pályázatnak az vol­na a lényege, hogy aki a tőkét ide hozza, az biztosítsa az egységes gyöngyösi hulladékgyűjtő edényzetet, azaz a „kukákat” a lakosság számára. Az önkor­mányzatnak két feladata van, egyrészt az, hogy a szelekciót be­vezesse, másrészt pedig ügyeljen arra, hogy a vállalkozó — aki el­nyeri a pályázatot — ne a csilla­gos égig emelje a szemétszállítási dijat, mert a lakosságnak is van tűrőképessége... Az edényzetet tehát a vállalkozó biztosítja, de a szemétszállítási díj mérsékelt emelésével azért számolni kell. Az állampolgároknak minden­képpen meg kell érteniük, hogy a jelenlegi szeméttelepet így fenn­tartani nem lehet, erre minden­képpen áldozni kell... — Ez másként is igaz: Gyön­gyöst ilyen szemetesen fenntarta­ni nem lehet! A szelekció beveze­tésével a gyűjtés és kezelés kultu­ráltabban fog-e menni? — A jelenlegi gyűjtésnél a kulturálatlanság abból adódik, hogy nem egységes az edényzet. Sajnos, emiatt le kellett szedni a kukásautók fenéklemezét, ami­nek következtében maga a sze­metesautó is szemetel. Teljesen más lesz a helyzet, ha egyforma kukákkal ráállunk a szelektív gyűjtésre. Külön lehet majd gyűjteni a zöldhulladékot, pa­pírt, üveget, és ezt tisztábban, a környezetet nem szennyezve, el lehet majd szállítani. Nagyon szeretnénk, ha 1993. január 1-jé- től ez már megvalósulna Gyön­gyösön. KorcsogBéla Otthon el vagyunk foglalva önmagunkkal Olasz polgármester — Gyöngyösön A közelmúltban a gyöngyösi zeneiskola vendége volt Fianco Statut, Médea város polgármes­tere. — Ostravába indultam — ma­f yarázta találkozásunk során a özépkorú szakállas úr —, s ba­rátaim meghívására megálltam két napra Gyöngyösön is. A zene összekapcsol minket. Médeá- nak, ennek az észak-olaszorszá­gi kisvárosnak vagyok a polgár- mestere. A mi zeneiskolánk alapszinten már felvette a kap­csolatot a gyöngyösiekkel. Egy­szer a mandolin szakosak már jártak itt, és a gyöngyösi vonósok is voltak nálunk. Szeretnénk, ha állandósulna, sőt továbbfejlődne ismeretségünk. — Csupán szakmai kapcso­latról van szó? — Nem, nagyon szeretek ide jönni. A visszatérés örömet je­lent. Úgy érzem, az olaszok is szimpatikusak a magyarok szá­mára. Nem túlzás, ha azt mon­dom, kedvelnek minket. Ven­dégszeretők, figyelmesek, segí­tőkészek. Egészen más az, amit a könyvekben olvastam önökről, pedig ott sem írtak rosszakat. Mi otthon nagyon el vagyunk foglal­va önmagunkkal, ezért olyan üdítő megfürödni ebben a szere- tetben. — Mi égeti el energiájuk nagy részét? — Hatalmas gazdasági és po­litikai gondok uralják hétköz­napjainkat, s ezek teljesen felőr­lik erőinket. Tudjuk jól, hogy a világ tele van súlyosabbnál sú­lyosabb bajokkal, és segítenünk kellene ezek orvoslásában, de már nem jut rá energia. Meg az­tán az olasz emberek többségét nem is érdekli más, csak a sajátja. Pedig 50 kilométerre lakunk Szlovéniától, a felborulást és testvérharcot elég közelről érez­zük. És mégis... — Milyen az olasz demokrá­cia? — Gyenge! Nálunk most nincs igazi demokrácia. 1945 óta a 70 százalékos kormánykoalíció rányomja mindenre a bélyegét, mert a többség elve alapján dön­tenek. Magyarországon, úgy hal­lom, kedvezőbb ez az arany, s akármennyire panaszkodnak is az itteniek, bármennyire furcsán hangzik is, amit mondok: kedve­zőbbek a feltételek a demokráci­ára, mint Olaszországban. — Párttag? — Igen, a szocialista párt tagja vagyok, amely itteni értelemben a szociáldemokratának felel meg. Médeában szerencsére kedvezőbb a helyzet, mint Ró­mában, mert nálunk 50-50 szá­zalék gyűri egymást a vitás kér­désekben. — Az Ön számára melyik or­szág jelenti a példás demokráci­át? — A francia és a német áll hozzám legközelebb, de az ame­rikai is sokkal reményteljesebb, mert a négyévenkénti választá­sok magukban hordozzák a gyö­keres változás reményét. Leg­alább a reményt... Nálunk ilyen nincs. — Mit szól Olaszország új pártjához, a LEGA-hoz? — Nem szeretem, mert pusz­tít. Minden ellen lázad, mindent kikezd. A párt vezetője felosz­totta országunkat három részre, így van gazdag Észak-, elfogad­ható Közép-, és egy szegény Dél- Olaszország, amely minden problémának a fő okozója. Éve­kig harcoltunk azért, hogy egysé­ges legyen az országunk, azután jön egy párt, és szét akarja rob­bantani. Nem kívánt jelenség ez a világ egyetlen pontján sem. Küzdenünk kell ellene... Sz.. :K. Kékesi terefere... Pusztul a gyönyörű történelem Gerő Ervin képei 1931-ben született a Selmec­bánya melletti gyönyörű kis ma­gyar faluban, Hodrusbányán. Neve: Gerő Ervin. Foglalkozása építész, festőművész. Az ő képe­iből látható most Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Fiatalos lendületű, fürge járá­sú embert ismertem meg a 61 éves mesterben, amint képtől ké­pig szökdelve, a festmények cí­meit ragasztgatta a falra a tárlat­nyitás előtt. Közben figyelme fó­kuszából engem sem eresztett, érdekelte az illetlen látogató, aki a rendezgetés perceiben lábat- lankodott. Érdeklődésemre gyors elutasító választ kaptam: — Nem adok el egyet sem, mind a szívemhez nőtt!—mond­ta. — Részben utazásaim doku­mentumai, tájak, melyek rabul ejtettek. Ott van például Szaraje­vó, nézze meg! Milyen nyugalom és szépség árad róla. Hová tűnt? Én legalább őrzöm. Ezért nem adom. De nem válók meg szülő­földem dokumentumaitól sem. Magyar föld. Nézze, szinte min­denütt Selmecbánya! Teljesen lepusztult ez a XIV. századi vá­ros. Én őrzöm színeit, elnyűhe- tetlen formában. Hiába az ígér­getések mindenfelől. Még az UNESCO-tól is kaptam lelkesí­tő választ, de a pénz nem jön se­honnan. És a vakolat tovább hámlik. De váljon pár percet, van még egy kis dolgom, aztán majd beszélgetünk. Látom, ér­dekli. Aztán nem kellett várnom semmit, azonnal folytatta, ne­hogy elröppenjen az a kicsi lehe­tőség is, amely teremtődött szá­mára. A kibeszélés örömpillana­ta... — Mit mondjak még magá­nak? Érdekel-e valakit, hogy én egy erdőtanácsos és egy városi tisztviselő fia vagyc%, hogy a gyönyörű Érsekújvár gimnáziu­mába jártam, amely Pázmány Péter nevét viselte? Egyetemre Pozsonyba iratkoztam be, s pe­dagógiai tanulmányaimat Besz­tercebányán végeztem el. Most pedig nyugdíjas vagyok két éve. Jó itt lenni, öröm, hogy Gyön­gyös lehetőséget adott erre a ta­lálkozóra. Ilyenkor érzem, kitá­gul a világ, és ebben helyem van nekem is. Élek, és ez jó. Hiszen majdnem meghaltam. Szeren­csére az orvosi kések megmen­tettek, és most itt vagyok. Sajnos, a betegségem miatt nem tudtam elkészíteni a gyöngyösi témájú festményeket. A nyolc egri váz­latból is csak ezután lesz kép! Felgyógyulok egészen, és akkor elkészítem. Mit mondjak még? Beszéljek a szerencsémről, mert olyan kiváló tanáraim voltak, akik bátorítottak, segítettek? Gyönyörű visszagondolni az in­dulásra, és szomorú is. Mert én apró részletekben látom, pici cserepekben, vakolattöredékek­ben, hogyan pusztul napról nap­ra városunk, a gyönyörű történe­lem, és löki odébb egy seprű a le­folyócsatorna felé vagy egy vas­lapátra, ragacsos szeméttelepre. Sziki Károly Kékesi szimpózium Holnap, október 9-én orvosi szimpóziumot tartanak Kékes te­tőn, a helyi gyógyintézet egész­ségügyi szállójának nagytermé­ben. A délelőtt 10 órakor kezdő­dő, sorrendben immár XVII. pajzsmirigy-kongresszus elő­adói közé a szakma több neves professzorát is várják. Füredi fórum A mátrafüredi részönkor­mányzat lakossági fórum össze­hívását tervezi. Az elképzelések szerint a művelődési ház mozi­termében október 15-én 18 órá­tól kerül sor az eseményre. Tornaterem Karácsondon A Tanép Kft. kivitelezésében elkészült a karácsondi általános iskola új, korszerű tornaterme, amelynek már a berendezésénél tartanak. Úgy tervezik, hogy a sportlétesítményt az október 23-i ünnepségen avatják. Korszerűbb szanatórium Mátraházán A Mátrai Állami Gyógyinté­zet mátraházi szanatóriumában várhatóan október végéig befe­jeződnek az idén kezdett fürdő­szoba-felújítások. A továbbiak­ban — szakaszosan — a beutaltak még nagyobb megelégedésére folytatják a hasonló munkákat. A program szerint két-két szoba kap majd közös fürdőhelyiséget, s megvalósításához az intézet egyik szárnyában még szintén ebben az esztendőben hozzálát­nak. Videós találkozó Gyöngyösön A gyöngyösi Dél-Kálvária­parti Parabola november 2. és 8. között amatőr videofilme- sek találkozóját rendezi. Októ­ber 15-ig hat kategóriában vár­ják a szervezők a jelentkezőket, akiknek 7-20 perces alkotásait a Kálvária-part, a Pesti, az Ifjúság, a Mérges és a Koháry úti lakóte­lepek kábeltévés rendszerében sugározzák majd hivatalos és kö­zönségzsűrizésre. Figyelem a postást, hogy el ne szalasszam év végéig kifizetni a Heves Me­gyei Hírla­pot. Rá is bízom a kis szelvénye­ket, hogy december 4-ig beér­kezzenek a Hírlaphoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom