Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-01 / 232. szám
HÍRLAP, 1992. október 1., csütörtök 7. Figyelő Magyar bor: minőségjavulás Az utóbbi években határozottan javult a magyar borok minősége, s e kedvező tendencia, úgy tűnik, folytatódik — mondta az MTI-nek Ásvány Ákos, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) igazgatóhelyettese. A változás annak köszönhető, hogy nagyon sok új, minőségi termelésre berendezkedett vállalkozó jelentkezett termékeivel a kül- és belpiacon. Örvendetes, hogy e magas minőségű borokra külföldön — főleg Angliában — és az igényesebb belföldi árusítóhelyeken keresleti piac alakult ki. Ez jó hatással lehet a magyar bortermelés színvonalára és a borturizmus hazai fejlődésére is. Ugyanakkor a gyengébb minőségű kannás borokra is szükség van, hiszen nemcsak hazánkban, hanem más, nagy bortermelői hagyományokkal rendelkező országokban is megvan ezeknek a piaca. Mindezekkel együtt a bormi- nőség-ellenőrzést tovább kellene szigorítani Magyarországon — mondta az igazgatóhelyettes. Ugyanez a véleménye Tóth Sándornak, a Földművelésügyi Minisztérium agrárstruktúrával foglalkozó főosztálya vezetőjének is. A problémát azonban, mint hangsúlyozta, nem a bormi- nőség-ellenorzés központosítása okozza, ahogy az az OBI-t ért kritikákban gyakran elhangzik. Szerinte az ország mérete és a borvidékenkénti borfajták száma nem is indokolja területi borellenőrző állomások létesítését, s így új állomások létrehozása csak a minőség-ellenőrzés költségeit növelné tovább — feleslegesen. A borhamisítások éppen azok számlájára írhatók, akik kibújnak az ellenőrzés alól, és az OBI, amely világszínvonalon is jól működő intézménynek számít, sokat tett a magyar borok külföldi hírének megőrzéséért. A belföldi borminőségrontást a kidol- ozás alatt álló, valószínűleg né- ány hónap múlva a Parlament elé kerülő bortörvény és a hegyközségekről szóló törvény lesz majd képes meggátolni. Expo ’96 Egy válságzóna vágyai Dr. Ringelhann György az Expóhoz kapcsolódó eló'tervekről szólt Világgazdaság sorokban Havanna — Az Egyesült Államok Kubával szemben alkalmazott mintegy három évtizedes gazdasági, pénzügyi embargója 28 milliárd 680 millió dollár közvetlen veszteséget okozott a szigetországnak — számolták ki a havannai gazdasági kutatóintézet szakemberei. Tanulmányuk szerint ehhez az összeghez még egymilliárd 216 millió dollár járul, mint a — kubai szóhasználattal élve — „blokád” miatti közvetett kár. Belgrad — A jugoszláv kormány csakis abban az esetben tud megbirkózni a száguldó inflációval, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete föloldja az embargót elléne — véli Branko Ma- ricic jugoszláv kereskedelmi miniszter. Az infláció kezeléséhez tudniillik nemzetközi pénzügyi segítség kellene, erre azonban Belgrádban csakis a szankciók felszámolása után számíthatnak. Az idei inflációt éves szinten 30 ezer százalékosra becsülik. Milan Panic miniszterelnök ugyanakkor hétvégi nyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy az ENSZ már e héten enyhíteni kezd az ország ellen négy hónapja érvényben lévő embargón. Párizs — Egyelőre nem okozott fennakadásokat a közúti forgalomban a francia kamiono- sok egy részének hétfőn hajnalban kezdődött újabb munkabeszüntetése. Ellentétben a nyári nagy kamionos akcióval, amely hetekre megbénította az ország életét, a teherautó-sofőrök ezúttal nem szándékoznak útakadályokat felállítani. A sztrájkot kezdeményező szakszervezetek egyelőre csak arra szólították fel tagjaikat, hogy ne induljanak el új fuvarokkal, s a különböző autópálya-parkolókban, kamiontelepeken kezdeményezzenek „felvilágosító akciót”. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara a Budapesti Nemzetközi Vásár felpezsdült üzleti hangulatát használta ki arra, hogy négy város: Eger, Mezőkövesd, Miskolc és Tokaj vezetői ismertessék a sajtó- és az üzleti élet képviselőivel a ’96-os Expóhoz kapcsolódó elképzeléseiket. Miskolc alpolgármestere, Pet- rasovszky István szerint a budapesti világkiállítás 36 hektárnyi területe csak a gazdaságilag legerősebb országoknak és cégeknek tud helyet biztosítani. Ezért a borsodi nagyváros lehetőséget kíván adni arra, hogy a kisebb kiállítók is bemutatkozzanak. Terveik között szerepel, hogy ásvány-világkiállítást rendeznek a miskolci egyetemen, és nemzetközi vadászfegyver- és vadászru- ha-tárlatot nyitnak a lillafüredi Palota Szállóban. A kulturális eseményeknek a diósgyőri vár és a tapolcai kőfejtő adna otthont. Mayer János, Tokaj polgár- mestere a 931 éves település elképzelései között kiemelte, hogy egy régészeti kiállítást és egy honfoglalás-kutatással foglalko- ■ zó tudományos tanácskozást szerveznek az Expo idejére városukba. Természetesen a világhírű tokaji bor is szerepet kap ezeken a rendezvényeken. A fehérborok termelőinek világtalálkozóját és borversenyeket szeretnének rendezni városukban. A Matyóföld világkiállítással kapcsolatos terveit Papp János, Mezőkövesd polgármestere ismertette a jelenlévők előtt. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az a kulturális kincs, amit a matyó emberek évszázadok óta felhalmoztak, érdemes arra, hogy bemutassák a világ előtt. Az idegenforgalom fejlesztése Mezőkövesd számára is létfontosságú, ezért minél előbb polgári feladatok ellátására kívánják átalakítani a volt mezőkövesdi szovjet katonai repülőteret. A gyógyturizmus fellendítése érdekében pedig beruházókat várnak a Matyóföldre. Dr. Ringelhann György, Eger polgármestere az Expóhoz kapcsolódó tervek között elmondta, hogy a megyeszékhely a vörösborok termelőinek kiállítását készíti elő, párhuzamosan a tokaji fehérboros rendezvénnyel. Ä borversenyeken és a lovagrendi találkozókon túl gasztronómiai bemutatókat is szeretnének tartani. A városrendezési tervekben már a Szépasszony-völgy átalakítása úgy szerepel, hogy ez az idegenforgalmi nevezetesség kulturált helyszíne legyen a változatos programoknak. A sport is főszerepet kap majd 1996-ban Egerben és környékén. Szilvásvárad a fogathajtóvilágbajnokság megrendezésének terveivel foglalkozik. Eger pedig egy nemzetközi vízilabdatornának szeretne helyet biztosítani, az addig remélhetőleg elkészülő fedett uszodában. A tájékoztatón megjelent Puskás Tamás, az Expo munkatársa is, aki arra a kérdésre, hogy az itt hallott tervekhez mennyi pénzt tud biztosítani az Expo- iroda, összefoglalóan a következőket mondta: — A budapesti Expo is vállalkozói alapon jön létre. így a vidéken hozzákapcsolódó terveket is csak vállalkozói alapon lehet megvalósítani. Azok a tervek, amelyek viszont szervesen kapcsolódnak az 1996. május 11. és október 11. között nyitva tartó Expo fővonalához, azok pályázati céltámogatásban részesülhetnek. Az Expo-iroda munkatársai ezen a rendezvényen felhívták a figyelmet arra, hogy a befektetési és vállalkozási lehetőségek nemcsak Budapesten, hanem vidéken is — eddig még ki nem használt — a városfejlesztés szempontjából értékes területeken kínálkozhatnak, melyek nemcsak a világkiállítás közel 150 napja alatt, de ezt megelőzően és ezt követően is biztos és tartós magyarországi jelenlétet és kedvező lehetőségeket biztosítanak a vállalkozók részére. Vágyak és tervek fogalmazódtak meg tehát ezen a tanácskozáson, és reméljük, hogy nemcsak térségünk, hanem az egész ország fellendüléséhez vezethet egy sikeres Expo. Mert itt is elhangzott a régi jelmondat: az Expo nem cél, hanem eszköz a válságból való kijutáshoz. Nagy Attila Konzumbank-napok Egerben Egy pénzintézet vásárt szervezett — Ma még igencsak kilóg tevékenységünkből, a banki ügymenetből. De ha az ember csak az asztalnál ülve próbál különböző ügyeket elintézni, igencsak tévútra mehet. Úgy érzem, hogy a mai változó világban nagyon nehéz a folyamatokat csak az irodából megítélni. — Tehát a bankárnak az ilyen találkozások a reális mérlegelésben segítenek? — Igen. Az ügyfél lehetőségeit egy ilyen vásáron pontosan le lehet mérni. A vevőkör, s az üzletemberek érdeklődése ragyogóan megmutatja egy-egy árucikk kelendőségét, s azt is lehet látni, hogy üzletfeleink milyen készséggel rendelkeznek ezek eladásával kapcsolatban. Ez is nagyon fontos, mivel sok új vállalkozás indult, s nem igazán értenek még az értékesítéshez. Lehet, hogy meg tudnak szerkeszteni egy esztergagépet, de azt el is kell tudni adni. Manapság a nagy kereskedelmi cégek megszűntek, ezért kell a termelőnek, a kisvállalkozóknak a piaccal is foglalkozni. Egy ilyen alkalommal rá tudjuk vezetni őket, hogy milyen módon lehetséges ez. Sőt, mi is megpróbáljuk magunkat így megmutatni a vállalkozói körnek, hogy nemcsak papírmunkát végzünk, hanem próbáljuk őket támogatni azáltal is, hogy lehetőséget biztosítunk a megmérettetésre. — Nemcsak a bankok lehetnek bizalmatlanok manapság a vállalkozókkal szemben, hanem fordítva is, hiszen hazánkban — még szokatlan módon — az utóbbi időben összeomlott több pénzintézet. Valószínűleg arra is jó alkalom volt ez, hogy megmutassák: nem fantomügyfelekkel dolgoznak... — Valóban így van, mi is szerettük volna megmutatni, hogy hiteleink nem fiktívek, hanem mögöttük életképes vállalkozások húzódnak meg. Erre az alkalomra a partner pénzintézetek is kíváncsiak voltak, mert a megnyitóra meghívott vezetőik, de az önkormányzatok irányítói is nagy érdeklődést tanúsítottak. Egybegyűltek a bankok, takarékszövetkezetek, brókercégek képviselői is, hogy megnézzék: mire vagyunk képesek egy ilyen vásáron. — Ilyenkor az is kiderülhet, hogy egy bank nemcsak hivatal, hanem szerepet játszhat a társadalomban, a közéletben is... — Ez a dolog legnehezebb része. Nem szokás még az ilyen kilépés, elég nehézkesek vagyunk még a szervezésben. De ez a vállalkozás a város életében is jelentős már, hiszen másodízben rendeztük meg. Látványában, tartalmában is jelentős esemény volt. A város vezetőinek is ötletet adhatott azzal kapcsolatban, hogy Egerben akár egy nagyobb szabású vásárt is életre lehetne hívni. Gábor László A Konzumbank Egri Igazgatósága másodszor szervezett vásárt. A célja az volt, hogy a pénzintézet találkozhasson ügyfeleivel, s egyben a fogyasztókkal is. A szeptember 25-26-án megrendezett programra a Dobó tér mellett, a bank előtt került sor. A félszáz kiállítót, s a nézelődőket dr. Balás István, a régió köztársasági megbízottjának területi hivatalvezetője köszöntötte, majd Marosi György, a Konzumbank Rt. vezérigazgatója szólt a résztvevőkhöz. Nemcsak Heves megye, de Nőg- rád kínálatából is ízelítőt adott az ötvennégy egyéni és társas vállalkozó. A vásárlókat szórakoztató rendezvények is várták. — Szokatlannak számít nálunk, hogy egy pénzintézet ilyen vállalkozásba kezd. Honnan jött az ötlet? — kérdeztük Forgács Györgyöt, a Konzumbank Egri Igazgatóságának igazgatóját. — Szerettünk volna az ügyfeleinkhez közelebb kerülni, megismerkedni velük a termékeiken keresztül. Nagyon nehéz a mai világban eligazodni, hogyha az ember csak a vezetőkkel, a hitelt kérőkkel találkozik. Muszáj tájékozódni tevékenységükről, s arról is, hogy kik a partnereik, akik szolgáltatásaikat, termékeiket megfizetik. Egy ilyen vásárban ragyogóan fel lehet mérni azt, hogy egy áru iránt milyen az érdeklődés, s a szolgáltatásokat hogyan tudják eladni az ügyfelek. A meghívottak a legújabb termékeiket hozták el: kis sornyomtatót, modern autórádiókat, s más elektronikai árucikkeket, vagy például itt mutatták be azt az újszerű faesztergát, amely sorozatgyártás előtt áll. — A bankok tevékenységét általában úgy képzeli el az ember, hogy irodákban, pénztárablakoknál végzik a munkájukat, ezért a vállalkozásokbólpedig elsősorban a pénztárkönyvre kíváncsiak. Nem idegen-e ettől a vásár szervezése? Tisztelt Olvasó! Már megint mit talált ki az adóhivatal! Valószínűleg sokaknak ez lesz az első gondolata, amikor megtudja, hogy vagyonnyilatkozatot kell kitöltenie, és az adóhatóságnak megküldenie. Éppen ezért nem érdektelen az érintettek előtt, hogy mi célt is szolgál a vagyonnyilatkozat, mire is használja az adóhatóság, hiszen az elmúlt negyven évben általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terhelte az állampolgárokat. 1988. évben, a személyi jövedelemadó bevezetésekor már megjelent a vagyonnyilatkozat önkéntes formája. Ekkor mintegy ötvenezren nyújtottak be vagyoni állapotukról vagyonnyilatkozatot. Az újabb fordulat 1992. január 1-jével következett be, amikor is az adóeljárási törvény előírta az általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, aminek benyújtási határidejét a kormány 1992. november 30-ában jelölte meg. • Ezen törvényi előírásokat hajtja végre az adóhatóság, amikor az állampolgároknak kiküldi a vagyonnyilatkozat megtételére alkalmas űrlapokat. Mit kell a vagyonnyilatkozatban közölni? A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni az állampolgár tulajdonában (tartós használatában) lévő valamennyi ingatlant és jelentősebb értékű ingóságot. Természetesen a vagyontárgyak felsorolásán túl meg kell jelölni a jelentősebb tartozásokat (hitelek) is, hiszen a kettő együtt adja a tényleges vagyoni állapotot. Mi a célja a vagyonnyilatkozatnak? A vagyonnyilatkozat kizárólag adóellenőrzési célt szolgálhat a törvényi előírások értelmében. Ebből adódóan az adóhatóság összevetheti a személyi jövedelemadó-bevallásban közölt jövedelmet és az évek során bekövetkezett vagyonosodást, és ha a kettő között jelentős különbséget észlel, úgy a magánszemélyt ellenőrzés alá vonja. Ebből következően a vagyonnyilatkozat benyújtásának az állampolgárra nézve most semmilyen következménye nincs, és nem is lehet. Bízom benne, hogy mint 1989 elején, a személyi jövedelemadóbevallás első alkalommal való benyújtása is különösebb zökkenők nélkül zajlott le, ugyanúgy az első általános vagyonnyilatkozat beadása sem fog problémát okozni, még azzal együtt sem, ha mindany- nyian tudjuk, hogy osztatlan lelkesedésre ebben az ügyben az állampolgárok részéről nem számíthatunk. Minarik György az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke APEH-igazgatöságok ügyfélszolgálata megyénkben Központi: Eger, Szvorényi u. 52. Tel.: 36/320-899 Kihelyezett: Gyöngyös, Kossuth u. 1. 37/311-391 Hatvan, Kossuth tér 2. 38/312-133 Heves, Tanácsköztársaság tér 3. 39/311-816 Füzesabony, Rákóczi u. 62. 39/341-055
