Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-29 / 255. szám
Nyugdijasbál Az egri Nyugdíjas Érdekvédelmi Szövetség november 7-én, szombaton este 6-tól 11 óráig a Vörös Rák étteremben összejövetelt rendez az idősek részére. A vacsora mellett zene, tánc és tombola várja az érdeklődőket. Jelentkezés az étteremben, illetve hétfőn a Megyei Művelődési Központ 102-es termében, délután 5-től 7-ig. Olajszennyezéselhárítás A Makjány-dűlői (a volt városi szeméttelep) olajszennyezés kárelhárítási munkáinak finanszírozásához a városi polgármesteri hivatal pályázatokkal kíván pénzt igénybe venni. Ez ügyben tárgyalást folytatnak az Eszak- magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséggel és a minisztérium illetékes szakembereivel is. Lezárt patakparti sétány A Dobó tér — Kossuth Lajos út közötti patakparti sétányt az illetékesek tegnaptól jövő év április 30-ig — támfalépítési munkák miatt — teljes szélességében lezárták. A kivitelezési munkák idejére a főmérnöki iroda kéri a lakosság megértését és türelmét. Fórum a privatizációról A bortermelők figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége országos vezetőségi értekezletet tart ma. Ezen az egriek elnöke is részt vesz, s megtárgyalják — többek között — az ágazat kereskedelmi és pénzügyi gondjait is. November közepén pedig a kárpótlásról és a mezőgazdaság privatizációjáról rendez fórumot az egyesület és a földrendező bizottság. Várják az érdeklődőket, akik kérdéseiket írásban is feltehetik é§ elküldhetik a földrendező bizottság címére: Eger, Jókai utca 10. Feszültségoldó relaxáció Ä városi családsegítő, az egészségügyi alapellátást és bölcsődéket irányító intézet mentálhigiénés csoportja autogén tréninget indít és szervez folyamatosan. Az első foglalkozást november 9-én délután 5-től 8-ig tartják az A rany János út 22. számú épületben. Bővebb felvilágosítást a családsegítő központjában (Deák Ferenc út 19.) és a 311-689-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. Az én falum Gárdonyi Géza halálának 70. évfordulójáról holnap délután 3 órakor emlékeznek meg a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban. Az eseményhez kapcsolódó kiállítást dr. Korompai János irodalomtörténész nyitja meg. Ezt követően, délután 4-kor a várban megkoszorúzzák az író sírját. Marosvásárhelyre készül a Harlekin A Gárdonyi Géza Színház Harlekin bábtagozata a jövő héten Marosvásárhelyre utazik vendégjátékra. A társulatot már többéves baráti és szakmai kapcsolat fűzi a marosvásárhelyi bábszínház magyar és román tagozatához. Az egri bábosok két darabbal — „A legkisebb boszorkány” és a „Pétiké, a kis tigris” című alkotással — lépnek színre. A marosvásárhelyiek pedig viszontlátogatásuk során egy norvég mesefeldolgozást mutatnak be, „Zsiványkaland” címmel. Csaknem hatszázan jelentkeztek Matekverseny, tehetségeseknek Csaknem hatszázan — egészen pontosan 594-en — jelentkeztek a matematikaversenyünkre a városból— közölte a hírt érdeklődésünkre Császi Csaba, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola IV. Számú Gyakorló Általános Iskolájának igazgatóhelyettese. Mint köztudott, az iskola a Budapest Bank Rt. egri fiókja támogatásával tanulmányi versenyt hirdetett az általános és más iskolák hasonló korú tanulói részére matematikából és angolból. A verseny elsődleges célja a tehetségkutatás. Külön kategóriában versenyeznek matematikából az 5., 6., 7. és 8. osztályosok. Ugyancsak évfolyamonként értékelik az angol tagozatos gyerekek teljesítményét. A feladatmegoldó verseny négyfordulós. A jelentkezések tehát megérkeztek. Örvendetes — tudtuk meg az igazgatóhelyettestől -, hogy nemcsak a város általános iskolásai, hanem kisgimnazistái, „ előképzősei ” is ott lesznek a mezőnyben. Így az angolkisasszonyok, a GMSZ-es „nyolcadikosok” és dobós „kis- gimnazisták” is szeretnének dicsőséget szerezni iskolájuknak. Az első feladatcsoportot november l-jén kapják meg a versenyzők. A nyilvános döntőt január 15-én tartják majd meg. A legjobbak három-, kettő-, illetve ezerforintos díjakat kapnak. * Egy másik, ugyancsak nagy érdeklődést kiváltó matematikaverseny is zajlik Egerben, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. A tavalyi hasonló rendezvény sikerén felbuzdulva, az idén is meghirdettek általános iskolások részére a versengést, melynek nem titkolt célja, hogy felfedezzék a tehetségeket. Az első fordulón, melyen tesztfeladatokat kellett két óra alatt megoldani, 350-en vettek részt október 21-én. Közülük a negyven legjobb kerül majd a november 11-i döntőbe, ahol már jóval komolyabb, kreativitást, egyéni ötleteket is igénylő feladványok lesznek. A verseny tétje nem kicsi, hiszen a kiírás szerint az első tíz helyezettnek, amennyiben a Szilágyiban akarnak továbbtanulni, nem kell semmilyen vizsgát tenni, és a következő tíz helyezett is előnyt élvez a felvételiken. Az első tíz ezenkívül különféle ajándékokat — menedzserkalkulátort, tudományos számológépet, tortát, könyveket — is kap a szponzorok, többek között a Trader Kft., a Götz Játékbolt, a Dataplan, a Kopcsik cukrászda, a Kontrax jóvoltából. Az eredményhirdetésre december 9-én kerül majd sor a Szilágyi-gimnáziumban. itt bentlakásos tanulmányait. Az ő műsoros bemutatkozásukra kerül sor ma este fél 6-tól a Foglár utcai intézményben. Ezúttal amolyan házi „ki mit tudót” rendeznek a fiatalok, akik 110 társukkal együtt a város hat középiskolájában tanulnak. Mint dr. Dobos József igazgató elmondta: hozzátartozik az est programjához, hogy ilyenkor adják át a korábbi kitűnő és jeles tanulóknak — ezúttal csaknem harminc kollégistának — az eredményeiket elismerő könyveket. Ha ideje engedi, akkor ezeket a jutalmakat ma este a Petőfi Kollégisták Baráti Körének elnöke, dr. Sipos Mihály, az egri Neumann János Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója nyújtja át. Már száz évvel ezelőtt is Környezetszennyezési viták a városban Napjaink egyik napirenden lévő témája a környezetszennyezés elhárítása. Éppen ezért méltán érdeklődést kelthet egy száz évvel ezelőttijogi és hatósági vita az egrígyógyfürdők tőszomszédságában létesítendő gyár körül. Braun Ármin, Rózsa Alajos és Fógel Ágoston a fürdő mellett „Csizmapatkó és egyéb vasárucikk” készítésére gyárat kívánt 1891 áprilisában alapítani, s ehhez iparengedélyt kért a várostól. A mellékelt tervrajzok és leírások alapján tudjuk, hogy a „kályha alakú, s kályha nagyságú gőzmotorral felszerelt műhely. .. egy hat lóerejű álló kazánnal bír, és a kazánra vízszintesen felszerelt gőzgép 18 méter magas kemény vaslemez kéménnyel van felszerelve.” A csizmapatkó készítésére három, gőzgép által hajtott prés, ágy- és ablakvasalások készítésére pedig egy nyomó-, illetve sajtológépjog szolgálni. Az egri érsekség ellentmondott az iparengedély kiadásának nemcsak tűzrendészed, hanem „közegészségügyi szempontból” is. Amint a városi főorvos véleményében olvassuk: „...éppen a gyártelep közvetlen közelében van az érseki díszkert, a kőszén- füst dominálván, a benne való tartózkodást lehetetlenné tenné, és így az a századok óta fennálló rendeltetésétől elvonatik. ” 1981. április 11-én a város kiadta az iparengedélyt, s bár az érsekség e határozatot megfellebbezte, a város és a megye azt helybenhagyta, sőt 1892 szeptemberében a kereskedelmi miniszter is megerősítette a kiadott iparengedélyt. így azután 1893 márciusában az Első Magyar _ Épület- és Bútorvasálás Gyár' építési engedélyt kért a várostól. A helyszíni szemle során az érsekség ügyvédje ismét tiltakozik a gyárnak a fürdő tőszomszédságában való építése ellen, de azzal utasítják el, nogy a gyárban csak „hidegmunka fog eszközöltetni.” Á cég azonban, fittyet hányva a jogszabályokra, megkezdte az építkezéseket engedély nélkül is...! Derszih rendőrhadnagy májusban leállította városi utasításra az építkezést, bár a tulajdonos kereken kijelentette, nogy „Abonyi Emil miniszteri tanácsostól személyesen azon utasítást kapta, hogy az építkezés további folytatását senkinek sincs jogában meggátolni.”(?!) 1893 úniusában az alispán is jóvá- agyta az építési engedélyt. De Samassa János érseki uradalmi jószágkormányzó a városi köz- igazgatási bizottságnál járt el az építkezési engedély visszavonása érdekében. Az eredmény az lett, hogy az „Első Magyar Lakatos és Lemezáru Gyár Rt., már mint bejegyezett cég’' ügye a belügyminiszterhez került. A sajtó 60-70 emberrel dolgozó gyárte£ lepként említette. Végül is Heves Vármegye Közigazgatási Bizottsága is fenntartotta az elődjére kiadott építési engedélyt. De érdemes beleolvasni az érsekség tiltakozó beadványába, „...a szomszédban terül el a közönség által használt közkert, ugyanitt vannak a közfürdők, mindezek pedig kétségtelenül a közegészségügyre szolgáló intézetek, és mint minden gyárnak, úgy ezen gyártelepnek üzeme s üzemével járó kéményfüst inficiálja a környék levegőjét, s általa a közönség elriasztatik e közegészség- ügyi intézmények élvezetétől, s ezen körülmény a közönségre hátrányos. Továbbá a gyár üzeme olyan, mely a közönséget és a szomszédságot folytonosan háborgatja azon zajnál fogva, melyet a folytonos munkában lévő gőzmotor és azzal kapcsolatban a gépek okoznak. A gyár kéményéből kitóduló füst a fürdőben és a kertben való tartózkodást, melyek pedig üdítő helyül szolgálnak, élvezhetetlenné teszik...” De minden hiábavalónak bizonyult, valamennyi akkor létezett hatóság érvényben lévőnek nyilvánította úgy az ipar-, mint pedig az építési engedélyt. S a gyár csak a közelmúltban szűnt ott meg működni... Sugár István Cigányok a régiókban „A legtöbb ország évszázadok óta ki akarja zárni történelméből a cigányságot, kitaszítani vagy erőszakkal asszimilálni. Pedig — tudomásul vesszük vagy sem — a cigányság a maga sajátos, színes kultúrájával évszázadok óta szerves része Európa kultúrájának. Mára döntő pillanatokhoz érkeztünk, sztereotípiák helyett az együttgondolkodás idejét éljük. — ezekkel a szavakkal kezdte vitaindító előadását Jean-Pierre Liegeois professzor a szlovákiai Liptószentmikló- son. Az Európa Tanács kezdeményezésére rendezett háromnapos tanácskozáson az öreg kontinens minden régiója elküldte megbízottját, megyénket Jónás Zoltán újságíró képviselte, aki jelenleg a kisebbséggel kapcsolatos programon dolgozik. Lapunknak küldött beszámolójából megtudhatjuk, hogy a kisebbség életében az óvoda és az iskola rendkívül nagy szerepet játszik. Vizsgálatok igazolják, hogy minél korábban kezdődik a cigány és a nem cigány gyerekek együttélése az oktatásban is, annál nagyobb esély van arra, hogy ez probléma- mentesen zajlik a jövőbeni életükben is. Az emberi jogok kérdése a legfontosabb ebből a szémpontból. Az Európa Tanácsnak az a célja például, hogy a helyi önkormányzatokkal és a cigányszervezetekkel együttműködve új elveket, elméleteket fektessenek le. Ahhoz, hogy a cigányság tragikus helyzeten változtatni lehessen, nem csupán anyagi ráfordításra van szükség — hangsúlyozták többen -, hanem olyan törvényi szabályozásra, amely biztosítja a kisebbségi jogok érvényesülését, és lehetőséget ad a foglalkoztatási, oktatasbeli, valamint a lakáskörülményekben rejlő különbségek megváltoztatására. Nagyon fontos az Európa Közösség tizenkét kultuszminisztere által aláírt, a cigánygyerekek oktatásáról szóló határozat, melynek nyomán elindult egy képzési folyamat. Nem arról van szó, hogy egy-egy cigányiskolát hozzanak létre, nanem minden ország oktatásába kerüljenek be a cigánykultúra elemei. A konferencia résztvevői bíznak abban, hogy a Tanács kék zászlaján szereplő tizenkét csillag egyforma fényt és otthonmeleget ad Európának. Ez a fejlődés egy hosszú és fáradságos folyamat lesz, de együtt kell dolgozni: minden ország legnagyobb tőkéje és gazdagsága az emberekben rejlik, így bízhatunk benne, hogy — ha nem is egyik napról a másikra — az európai eszme megvalósul. A Cantus Agriensis vegyeskar (Fotó: Perl Márton) „Ilyen nagy dolog a szabadság?” Szépen ünnepeltünk, de kevesen Szépen ünnepeltünk, csak kevesen a Gárdonyi Géza Színházban, október 23-án. Örülni kell- e ennek, vagy magunkat hibáztatni? Nem volt félsz senkiben. Sem a párttitkár, sem a munkahelyi vezető parancsszava vagy „jóindulatú kérése” nem vezérelt oda senkit a nézőtérre. Aki ünnepelni jött október 23-án, azt a harminchat évvel ezelőtti események magasztos emléke, a közösséghez tartozás tudata és felelőssége hozta el oda. Nem volt a szó szoros értelmében vett protokoll, nem volt kényszer. Fásultság, elkeseredettség, tétovaság talán igen... De mégis szabadon ünnepeltünk. Az ülőhelyeken egy-egy szál szegfű, s egy-egy versidézet köszöntötte az ünneplő egri polgárokat. Márai Sándor sorai a Mennyből az angyal... című verséből: „...Nem érti ezt az a sok ember,/ Mi áradt itt meg, mint a tenger?/ Miért remegtek világrendek?/ Egy nép kiáltott. Aztán csend leit. / De mostan sokan kérdik, mi történt?/ Ki tett itt csontból, húsból törvényt?/ És kérdik, egyre többen kérdik./ Hebegve, mert végképp nem értik — / Ők, akik örökségbe kapták -:/ Ilyen nagy dolog a szabadság Ez a néhány sor adta meg az ünneplés alaphangját. A szónok, Rácz Sándor kemény, a kormányzat munkáját is bíráló beszéde után az egri társulat művészei szerkesztett Összeállítással mutatkoztak be. Mar az egy esztendősei ezelőtti ünnepen is bebizonyították a közönségnek kü- lön-kúlön és együttesen is: előadóművészként is felelősséggel és színvonalasan dolgoznak. Mintha ki-ki közülük a közösség „Az 1956, Te Csillag!" című irodalmi összeállítás szereplői kitüntetettjeként állt volna oda tolmácsolni a verset, felidézni az eseményeket. A fellépő egri színészek intellektuális érettségét, szakmai felkészültségét is bizonyította ez a délelőtt. Kiválóan szerkesztett, rangos pódiumműsornak lehettünk tanúi. Többek között Márai Sándor, Illyés Gyula, Dsida Jenő, Magyari Lajos, Nagy Gáspár Miklós verseit tolmácsolták. Korabeli hangfelvételek, megzenésített versek tették mozgalmassá, követhetővé és átélhetővé a hallottakat. Nem véletlen, hogy a jelenlevők hangos tetszésnyilvánítással, vastapssal „kísérték” a színpadon elhangzottakat. Nagy Gáspár verssoránál „...és a gyilkosokat néven kell nevezni”, a közösség igazságtétel iránti igényét is kifejezte a kitörő taps. A viszonylag csekély számú S íig kétszáz főnyi) közönség arik Erzsébet igényes, kidolgozott zongorajátékában, és a nem olyan régen alakult egri vegyeskar, a Gergely Péter P’«'/karnagy vezette Cantus Agriensis egységes hangzású produkciójában gyönyörködhetett. A kar — a zeneszerző halálának 25 éves évfordulója tiszteletére — Kodály Zoltán műveit interpretálta. Olyan ünnepi dallamokat szólaltattak meg, amelyek évtizedek óta benne voltak a zenei köztudatban, mégis — tartalmuknál fogva — rendszerint mellőzték azokat az ünnepi műsorokból. Az Ének Szent István királyról, Balassi Szép könyörgése.. Berzsenyi Magyarokhoz című verse Kodály Zoltán zenéjével. Eger tehát méltón ünnepelt. Nagy kár, hogy az egyéni gondok, a szociális feszültségek, az ebből fakadó közöny és fásultság sok egri polgárt távol tartott ettől az eseménytől. Jámbor Ildikó HÍRLAP, 1992. október 29., csütörtök EGER ÉS KÖRZETE Bűvös tarsoly Művelődéstörténeti sorozatot indít gyerekeknek a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont. A tervek szerint nyolc alkalommal találkoznak majd a történelmünk, nemzeti kultúránk iránt érdeklődő kisdiákok neves tudósokkal, szakértőkkel. A „bűvös tarsolyba” sok minden belefér: a koronakutatás, a magyar írástörténet, irodalmi emlékeink és régészeti leletek, őstörténetünk és bibliai örökségünk. Az előadásokat szerdánként délután öt órától tartják majd az októbertol áprilisig tartó időszakban. Az első alkalommal — október 28-án — Csömör Lajos aranyműves beszélt a magyar királyi korona eredetéről. Legközelebb — november 11- én — Forrai Sándor íráskutató tart ismertetést „Az írás bölcsője és a magyar rovásírás” címmel. Diákest a Petőfiben A nyolcvanas évek elejétől hagyomány már, hogy diákesten mutatkoznak be felsőbb éves diáktársaiknak a Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium elsősei. Ebben a tanévben — az utóbbi esztendők 30-35 elsősével szemben — 45 kisdiák kezdte el
