Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-24-25 / 251. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. október 24—25., szombat—vasárnap Kertész leszek Árvácska és társai Az árvácska és azon társai, amelyekről most szó lesz, a kétnyári dísznövények táborába tartoznak. Kétnyárinak nevezzük azokat a növényeket, amelyek a magvetésüket követő évben adják viráguknak zömét. Közöttük a sztár az árvácska. Nyár közepén végzett magvetésekből, ha a növények fejlődése erőteljes, már ősszel virágzó példányokat kapunk, sőt enyhe teleken ez a virágzás folytatódik, ha szórványosan is. A kerttulajdonosok gyakran választják ezeket az egyedeket anyanövényül, annak reményében, hogy jövőre az egész állományuk ilyen folyamatos virágzású lesz. A vetőmagboltokban kapható fajták zömét különböző francia, német, holland nemesítő cégek állították elő Európában es Kö- zép-Azsiában honos fajták kereszteződéséből. Tehát a házi „magfogásból” már nem várhatunk a szülőre hasonlító, teljes értékű kultúrát. Ha árutermelés a cél, megbízható, fémzárolt vetőmagot használjunk, csak így lesz piacképes a palántánk. A kertünkbe ültetett árvácska önmagát veti el, elhullajtott magjai kikelnek, a következő évben virágot hoznak. De ez már „elfajzott” növény. Új fajták előállításával ma leginkább Hollandiában foglalkoznak, elsősorban korai, nagy virágú, élénkebb színű újdonságokat hoznak piacra, Amerikából pedig nagy, hullámos, fodros virágú fajtákkal ejtik ámulatba a kertbarátokat. A virág színe lehet fehér, sárga, piros, barna, halvány- és sötétkék, a virág rajzolata pedig csíkos, kisebb-nagyobb szemfoltos. Parkokban, kertekben, virágládákban az egyik legkedvesebb, legdekoratívabb díszítőelem. Sűrűn ültetve mutat a legjobban (20x15 cm). Egészséges talajba tegyük, mert érzékeny az edénynyaláb-betegségekre. Önálló kiültetésben is dekoratív, de jól társítható kora tavaszi hagymásokkal, egyéb kétnyáriakkal. Az árvácska mellett leggyakrabban a százszorszép és a nefelejcs található. A százszorszép Európa mérsékelt égövén, így hazánkban is őshonos. Vadon élő rokonai kedves, szerény virágjaikkal kora tavasszal díszítik rétjeinket. Termesztett fajtái többnyire telt virágúak. Szegélyezésre, nagy színfoltok képzésére, balkonládák beültetésére, sírok díszítésére használhatjuk. A nefelejcs kissé érzékenyebb, biztonságosabb, ha csak tavasz- szal ültetjük ki. Ha az őszi palántázás mellett döntünk, talajtakarással (lombbal, faforgáccsal) védjük a téli hidegtől. Hazánkban a nefelejcsnek inkább a kék virágú fajtái kedveltek. Pedig van (és az is szép) fehér, rózsaszín változata is. Felhasználási, alkalmazási lehetősége hasonló a százszorszépéhez, de van vágott virágként termeszthető fajtája is. Ez azért előnyös, mert akkor virágzik, amikor még más, tömegesen jelentkező szabadföldi vágott virág nincs a piacon. Ráadásul kék színe van, amiből kevés a választék. Érdemtelenül hanyagoltuk el — ma már alig van a kertekben — a század elejének egyik közkedvelt szabadföldi és hajtatott vágott virágát, a sárga violát. Virágjai — fajtánként változóan — szimplák vagy teltek, sárgák vagy barnásbordók. Védett fekvésben kora tavasszal — szinte ahogyan a hó elmegy — már nyílik. Élénksárga színe, friss, intenzív illata némileg feledteti a téli sáros, szürke napok egyhangúságát... V. Pénzes Judit A legdivatosabb a „miniárvácska”. Virága apró, de bőséges, emellett sokáig tart Az egri borok világa a költői vallomások és az egri bornevek tükrében Közleményünk címe tömören arra hívja fel az olvasók figyelmét, hogy nemcsak a szőlészeti szakirodalom emlegeti a legjobb magyar borok között az egri borfajtákat, hanem költőink lantján is elhíresedett az egri fehér- és vörösborok neve, ereje, íze, színe, tüze, fűszerszámossága. Az egri öorjelzős szerkezettel nevezték meg Eger szőlőtermő hegyeinek „finom levét,”az „Egri bércek jó borát” (Petőfi). Az egri bor szókapcsolaton alapuló jelentésátvitellel gyakran az egri jelző a bor jelzett szó jelentéstartalmát és használati értékét is megnevezte: „Önts le egy pohár jó egrit!”, azaz „Eger áldott nedvét”. Arany János sem véletlenül emlegeti az egri bor jelzős szerkezetet a Toldi szerelme e versrészletében: „ Csapon öreg hordók egri bora lüktet.” Az Eged hegyén termett szőlőből szűrt bor nemcsak a költők lantján híreseden el, a megfelelő szakirodalom is a legjobb borok között emlegeti „Egerpiros borát. A kiváló szakember, Görög Demeter szerint „Eger termi a legjobb egri bort, mely egészséges, erős, igen édes, fűszerszámos. Az egri borok világában a fejér és a vörös borok öregbítették az egri bor hírét és nevét. Különösen az egri veres vagy vörös bor országszerte híres és keresett borfajta volt. A mélytüzű veres bort az egriek a bika véréhez, annak színéhez hasonlítgatták, s ez adott alapot a bikavér elnevezés megjelenésének. Az 1800-as évek elejétől kezdve vannak adataink a bikavér életútjáról. A bikavér színű bor nyelvi forma rövidült: bikavér bor, bikavér. Aü- loxéra utáni években már olyan cikkek jelentek meg, amelyek arról értesítik az olvasókat, hogy „Egert újra gazdag szőlőhegyek veszik körül, melyeken ismét szűrik a kitűnő egri bikavért” (Vasárnapi Újság, 1902. 43. sz.) A költők vallomásainak hosszú sorát az egri poéta, Zalár József nyitja, s büszkén vallja, hogy „kapós volt Eger bikavér bora.” Vörösmarty Mihály ugyancsak e borfajta színére utalva emlegeti a törökvér megnevezést: „Ittanak a hősök, s az egyik így pendítve: „Török vér!/ Hagy folyjon, mondá hévvel az egri Dobó /S folyt az azóta határ nélkül, s a barna pogány vére s lelke Dobónak forr lángboraidban, Eger”. (Egri bor). Hogy az egri borok világa a költői vallomások tükrében „egy korty magyar történelem ’’tükörképét is elénk vetítheti, tanúsíthatja Pákozdy Ferenc költeménye, amelyben az őszinte vallomás szülte költői motívumok az egri borok dicséretét zengik: „Bikavér. Egri bor, Pirosbor. Sose jöhetett volna jobbkor,/ ál- dassék, aki hozta: /illata,... íze. Egy korty magyar történelem /Ha még egyszer arra járnék, /a pincéiben/ Csak megállnák, /Nem mulatni, nem dőzsölni /Csak leülni, üdvözölni /Csak egy korty borral, bikavérrel, /De leginkább az egri névveT (Alföld, 1974. 5. sz.) Az egri fejér bor híre, neve is állta a versenyt számával és minőségével egyaránt. A legjobb fehérfajták: a sárga furmint, a fejér, a juhfarkú frankos, fehér go- hér, somgohér, galyas fejér. Az Egerbe látogató turisták szívesen kóstolgatják az egri leányka borfajtát is. A megnevezés eredetére vonatkozólag több, egymástól eltérő véleményt ismerünk. Vannak, akik a leány szavunk kicsinyítő képzős alakját látják benne, és a leány-, lányszőlő megnevezéssel hozzák kapcsolatba. Van olyan vélemény is, hogy „a leánycsecsű szókapcsolatból rövidült leány, leányka annak a borszőlőfajtának is nevet adott, melynek bogyói fehéressárgák, a napsütötte oldalon rozsdás színűek. Ebből a szőlőfajtából szűrik a jó erős, ízes és illatos egri leányka elnevezésű csemegebort. A szőlőtermelő egriek ajkán és az egri borfajtákat lajstromozó szakemberek leírásaiban elmaradhatatlan az egri minősítő jelző, ezzel a külön megjegyzéssel megerősítve: Egerből való szőlőből szűrt bor: Az „Egerben honos” szőlő- és borfajták között gyakran emlegetik ezeket a megnevezéseket: egri kadarka, egri szemelt furmint, egri vörös, egri fejér, egri bikavér, egri leányka. Az egri köznép, a hóstyai kapás nemzetség szókészletének jellemző sajátsága, hogy igen gazdag az olyan szavak használatát tekintve, amelyek az egri borok világával is kapcsolatba hozhatók. A kiforrt bort a meghig- gadtjelzővel emlegették. A pelyhes szőlő nyelvi forma sajátosan egri. így minősíti az 1871-ben megjelent borászati szótár: „Pelyhes szőlő, ez a neve Egerben annak a tömött gerezdű, édes és jó bort adó szőlőfajtának.”. S végül szóljunk arról is, hogy költőink szinte a látvány rangjára emelik az egri szüretek, szedések történéseit: „Zeng sáros városunk ostorpattogástól /Iszonyú zörgés az abroncsozástól/ Nyugta nincs senkinek nagy kiáltozásoktól/ Tsá, Hajsz hordókád hordástól / Vérszínű takarmányt húznak szekereken / Amott már kinyomott levet tse- berekben /töltenek, szurkos kézzel hányják pincetokban/ Ez kádra fordítja a megszedett szőlőt /Ez töri, ez szűri, ez hozza, ez viszi hegyekről szedőköt”. (Orczy Lőrinc) Dr. Bakos József Sokféle módszert alkalmaznak A faj dalomkliniliák faj dalonibetegei Michael Ben Menachem neve ismerősen cseng a hazai közönség előtt is. A magyar származású svéd klinikai pszichológus feleségével, Elinorral közösen magánklinikát tart fenn Svédországban. Klinikájuk azok egyike, amelyek Nyugaton széles körben „fájdalomklinika” néven ismertek. E klinikák munkájáról és tapasztalatairól kérdezzük Michael Ben Menachemet. — A fájdalom rejtélyes jelenség, noha az ember ősidők óta szeretné megérteni a fájdalom okát, és gyógyírt találni rá. Ma még a tudomány sem tud magyarázatot adni, jóllehet, anatómusok, fiziológusok, farmakológusok, valamint pszichológusok kutatják szerte a világon a fájdalom titkát, a betegágyaknál keresik a gyakorlati megoldásokat a belgyógyászok, a sebészek, az aneszteziológusok, továbbá az ideggyógyászok. — Nem segítenek a különböző fájdalomcsillapítók ? — A dolog nem ilyen egyszerű, különösen nem a krónikus fájdalmak esetében. Jó, ha nem felejtkezünk meg arról, hogy a fájdalomcsillapítók az egész szervezetre hatnak, nemcsak arra az idegpályára, amelyik a fájdalommal kapcsolatos. Hátfájásnál például nemcsak annak okait szünteti meg, hanem az idegrendszerre hatva, az idegpályákon közlekedő impulzusokat is csökkentik vagy megállítják. Akiknek az agyába nem érkeznek fájdalomimpulzusok, azoknak nincs fájdalomérzetük. A probléma ott van, hogy a gyógyszerek a beteg idegrendszerében általános tompulást idéznek elő, ami leszűkíti az életfunkcióit, nem is beszélve a gyógyszerek egyéb melfékhatásairól. — Akkor viszont óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés: mit lehet tenni? — Modern és komplex kezelési módszerekre lehet és kell számítani. Már az ötvenes években, főleg az Egyesült Államokban a tudósok rámutattak arra, hogy olyan speciális klinikákra van szükség, ahol az idült fájdalmak diagnosztikájával és kezelésével tudnak foglalkozni. Jó tíz év elteltével kezdték meg működésüket az úgynevezett fájdalomklinikák. Először csak néhány létesült, ma már széles körben elterjedtek a nyugati országokban. — S mi ezeknek az intézményeknek a „specialitása”? — Ezeken a klinikákon a fájdalom nemcsak valamilyen gyógyítandó betegség tünete, amelyet minden egyes szakorvos a saját szakterületének megfelelő, sajátos szempontok szerint minősít, hanem itt már maga a fájdalom a betegség, amit elemzőnk, és összehangolt munkával kezelünk is. A beteget „fájdalombetegként” fogjuk fel. A fájdalomklinikákon általában szakorvosok mellett más specialisták is dolgoznak: klinikai pszichológusok, gyógyszerészek, szociológusok, gyógytornászok. A mi svédországi fájdalomklinikánkon gyógymasszőrök, sőt még gyógykovács js dolgozik. A fájdalomklinika a fájdalom leküzdésére szolgáló eljárások gazdag eszköztárát képes bevetni és eredményesen alkalmazni: a gyógyszeres, a szenzoros és — nem utolsósorban — a pszichológiai módszereket. Ezek nem zárják ki egymást, sőt megfelelő kombinációjuk lehetővé teszi a kínzó fájdalmak enyhítését, gyakran megszüntetését. — Milyen módszert, eljárást alkalmaz a leggyakrabban ? — Húsz éve foglalkozom fájdalombetegekkel. Természetesen ahány beteg, annyiféle a probléma, és annyiféle megoldás lehetséges. Mégis.vannak bevált módszereim, amelyek az esetek többségében eredményre vezetnek. — Említene néhány konkrétumot? — Tapasztalatom szerint nagyon jó hatásúak a relaxációk és a lazítási gyakorlatok. Ezeket a páciensnek megtanítjuk, aki azután odahaza saját maga is tudja alkalmazni. Ezek a gyakorlatok, mint például a progresszív rela- xáció vagy más, önszuggesztiós, önhipnotikus módszerek, jó hatásúak más tekintetben is: erősítik az önbizalmat, az önértékelést, a szellemi teljesítményt fokozzák. A relaxációs gyakorlatok eredményét maga a beteg is mérni tudja egy nagyon egyszerű, de elmés műszerrel, az úgynevezett bio-fedback kártyával, amelyet stresszkártyának is nevezünk. Mondanom sem kell, hogy végtelen türelem, figyelem szükséges a fájdalomterápiához, a betegnek állandóan éreznie kell, hogy az őt kezelő szakemberek törődnek vele, érdekli őket a páciens sorsa, megértik, és segíteni akarnak rajta. B-vitamin — már fogamzás előtt A B-vitamin segíthet abban, hogy a gyermekek egészségesen jöjjenek a világra. Az ÜSA egészség- ügyi hatósága javasolja azoknak a nőknek, akik gyermeket akarnak, hogy időben szedjenek B-vita- mint a születési hibák, így például a nyitott gerincoszlop elkerülésére. Az USA-ban, Angliában, Magyarországon, Kubában és Ausztráliában végzett különböző vizsgálatok alapján a washingtoni egészségügyi hatóság azt tanácsolja, hogy ezek a nők naponta 0,4 milligramm, a vérszegénység bizonyos fajtáinak enyhítésére szolgáló folsavat vegyenek be. Ezt tartalmazzák a leveles konyhakerti növényekből készült főzelékek, a citrusgyümölcsök, a kenyér vagy a müzli. Túl sok azonban a szervezetbe juttatott B-vita- minból is ártalmas lehet: a napi legnagyobb dózis se haladja meg az egy milligrammot. Az amerikai javaslat szerint az asszonyoknak több héttel a fogamzás előtt kellene a B-vitamin rendszeres szedését elkezdeni. Válóper után A bíró a bontóper után így szól a férjhez: — Az Ön elvált feleségének havi 1200 frank tartásdijat ítélek meg! — Ez igen kedves magától — örvendezik a volt férj — ... Szavainak folytatását lásd a vízsz. 1., valamint függ. 6. és 30. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: M, É, L) 14. Ruha hegyes tárgyon való rögzítődése 15. Férfinév 16. Gyógynövényként termesztett félcserje 17. Szelíd erdei állatok 19. Jó a szemed 20. Női név 21. Vanádium és nitrogén 22. Babilon városának másik neve 24. A titokzatos lovas neve 25. Rövidítés orvosok neve előtt 26. Villanófény 28. Székesegyház 29. Betegség 30. A kapuig vele megy 33. Valamit rosszul, hibásan csinál 34. Fiatal nőstény szarvas 35. Menekülésszerűen futott 37. ... mars! (Takarodj!) 38. Lengyel város 40. Kendermegmunkáló eszközök 42. Díjként adott fémkorong 44. Mázsái 45. Levestésztát csíkokra vág 47. Orosz város 48. A slam- buc másik népies neve 51. Az utcáról szűrődik be 53. A sertés hímje 54. Épp ellenkezőleg 56. Szükséges 57. Luxemburg és Németország gk-jele 58. Rövidítés idegen számok előtt 59. A távolabbi tárggyal 61. A jelenlegi napon 62. Női név 64. Magasabbra tartja 66. Nagyobb meny- nyiségű 68. Forma 69. Művészi torna eszköze 71. Sürgeti. FÜGGŐLEGES: 1, Alvásból magához tér 2. Nagyon kicsi elemi részecske 3. Állati végtag szaruképződménye 4. Részben bekap! 5. Igen —oroszul 6. Az idézet második részel. Légnemű anyag 8. „A” sérülés 9. Asztácium 10. Életre keltett mitológiai agyagszobor 11. Szalonnát főz 12. Micsodát 13. Valakit rendre utasít 18. Fürdőszoba kelléke 21. Dunántúli megye lakója 23. Hízelgésként mondott dicséret 26. Római hatos 27. Férfiak udvarias megszólítása 29. Vizet fertőtlenít 30. A volt férj szavainak befejező része (zárt betűk: D, I, S) 31. Régies felsőkabát 32. Jó modor 33. A személyét megelőző helyre 36. Szlovák népcsoport tagjai 39. Vsszanéz! 4L Meghatározott számú személy 43. Álomba ringató 46. Női név 49. Hajnalban lecsapódó nedvesség 50. Ételt készít 52. Rudas László monogramja 54. Indiai vallás híve 55. Hajó része 59. Női név 60. Sárgás talaj 62. Férfinév 63. Amely személyt 65. Erika becézve 67. Bizmut és fluor 68. Megkevert tan! 70. Az arany vegyjele 72. Tantál. * * A megfejtéseket október 29- ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
