Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-24-25 / 251. szám
2. ÍGY ÜNNEPELT MEGYÉNK HÍRLAP, 1992. október 24—25., szombat—vasárnap Elismerések a közbiztonsági munkáért A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon október 23-a alkalmából csütörtökön délután tartottak kitüntetésátadó ünnepséget. Az eseményen jelentették be, hogy eredményes szakmai munkája elismeréséül a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet adományozta Kszel Jánost. törzszászlósnak. A belügyminiszter Pintér Sándort, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője Kriston István r. zászlóst részesítette dicséretben és jutalomban. November 1-jei hatállyal a fő- kapitányság vezetője soron kívül rendőr őrnaggyá léptette elő Gyurkó Géza r. századost, rendőr főhadnaggyá továbbá Szilvási Gyula r. hadnagyot, rendőr főtörzsőrmesterré Forgács Józsefi. törzsőrmestert. Főkapitányi dicséretben és jutalomban részesült Bozó Lászlóné, dr. Dósa Flórián r. hadnagy, dr. Francsics Ottó r. őrnagy, Gulyás Andrást. törzszászlós, Józsa Arnold r. őrnagy, Kalcsó Gyula t. százados, Kovács Istvánná, Miklós József r. őrnagy, Neufeld József né r. főtörzsőrmester, Reisz Jánosné r. főhadnagy, Szigili János r. főhadnagy, Urbán László r. őrnagy, Benedek István, Dege Józsefné, ifj. Dege Józsefné, Kisné Tóth Etelka, Szabó Béláné és Szerencsi Lászlóné. Ugyanígy ismerte el a főkapitány a rendőrnap szervezésében nyújtott kiemelkedő teljesítményét Bálint Sándor t. századosnak. Kál: „Az ország megszállás alatt állt” Nyilatkozik az igazságügy-miniszter Történelmi bejelentés hangzott el Kálban azon az ünnepi eseményen, amelynek szónoka dr. Balsai István igazságügy-miniszter volt. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos igazságtételhez fűződőén kiemelte: a világ előtt ez már ismert volt, hiszen az ENSZ hosszas elemzés után állapította meg, hogy azon az őszön hazánkat agresszió érte, amely háborús helyzethez és cselekményekhez vezetett. Immár nemzetközi jogilag is tisztázott, hogy az ország megszállás alatt állt, háborús események zajlottak a szembenálló felek között, s a polgári lakossággal szemben, amelyhez nem volt szükség hadüzenetre. Az más kérdés — jelentette ki tudósítónknak adott rövid inteijújában —, hogy itthon ez idáig mindenki más „mederbe” terelte az események értékelését, elsősorban az „elévülés” jogi oldaláról közelítették meg az akkori bűnök számonkérésének megítélését. A helyi katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisét követően — a község központjában lévő épületen elhelyezett ’56-os márványtábla előtt — rendezett megemlékezésen mondta ki a miniszter: „...1956-ban háború volt, bűnei nem évülhetnek el!” Erre utalva jelentette be szónoklatában : — Nem tudtunk még eleget tenni az igazságtétel során annak a jogos elvárásnak, hogy felelősségre vonjuk az elmúlt rendszer legsúlyosabb bűneinek elkövetőit. Önök tudják, hogy ennek a jogi megközelítése korábban zátonyra futott, most azonban három törvényjavaslat kerül a Parlament elé. Az egyiket az MDF- frakció már benyújtotta, a másodikat a kormány nevében a jövő héten terjesztem be, a harmadik pedig a KDNP javaslata lesz. Mind-mind különböző megközelítésből és jogcímeken szorgalmazza a bírósági felelősségre vonás/azokban az esetekben, amelyekben ez lehetséges... Önök is hallhatták — folytatta a miniszter —,hogy megtört a jég: a legfőbb ügyész elrendelte a nyomozást a háborús helyzet előidézése, kirobbantása, a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyelőre ismeretlen felelősei, tettesei ügyében. Sejtjük, hogy kikről van szó, azonban a nyomozás és a vizsgálat derít majd fényt kétséget kizáróan személyüket illetően... A szónok a továbbiakban kiemelte még, hogy a forradalom és szabadságharc 36., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 3. évfordulója arra késztet bennünket, hogy számot vessünk immár szabad életünk vállalásaival, munkánk eredményeivel. Ezek közé tartozik, hogy aránylag nyugodt körülmények között végeztük el a rendszerváltás eddigi teendőit, hoztuk meg az ehhez szükséges törvényeket, tettük sínre a százezreket érintő kárpótlás folyamatát, alapoztuk a piacgazdaság struktúráját, teremtettük meg a jogállamiság, a demokrácia feltételeit. Természetesen — hangsúlyozta az igazságügy-miniszter — semmi sem ment és megy simán, ilyet senki sem ígért, hiszen minden józanul gondolkodó honfitársunk tisztában volt azzal, hogy az új élet megteremtése nehézségekkel, lemondásokkal, áldozatokkal jár. Ez napjaink realitása, amely éppúgy hozzátartozik életünkhöz, mint október 23. eseményeinek, mártíijai emlékének felidézése. Ezt tették azzal a főhajtással is, amellyel tisztelegtek az ’56- osok emléktáblája előtt. E márványlaphoz kísérte a lakosság koszorúját dr. Balsai István, a kormány tagja, illetve Tompa Vilmos polgármester. Kegyelettel adóztak a mártírok emléke előtt a pártok helyi képviselői, majd dr. Balás István helyezett el koszorút a köztársasági megbízotti hivatal nevében. A bensőséges aktus alatt a helyi Bartók Béla, illetve a füzesabonyi Tinódi Férfikar alkalomhoz illő dalcsokra hangzott fel. Ünnepi állománygyűlések A honvédzenekar pattogó indulóira sorakozott fel az egri Dobó István Laktanyában a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj személyi állománya. Az október 23-i ünnep alkalmából tartott állománygyűlés résztvevőit — köztük a meghívott vendégeket — a csapatzászló, valamint az elöljáró fogadása után Dávid Tamás őrnagy köszöntötte, majd Bagó Sándor alezredes mondott beszédet. Ebben egyebek között méltatta az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeit, s jelentőségét a mai katonapolitikai rendszerváltásban, átalakulásban. A honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka díszparancsának ismertetése után Szabó Béla alezredes, helyőrségparancsnok nyújtotta át az elismeréseket az arra érdemeseknek. A Szolgálati jel 25, illetve 10 év után járó fokozatát hu- szonketten kapták meg, számosán részesültek tárgyjutalomban. Ez alkalommal soron kívül főhadnaggyá léptették elő Nyirkó Sándor hadnagyot. — Hazámat szolgálom! — visszhangzott az alakulótéren, ahol a katonás vezényszavak, valamint a Szózat elhangzása után a feszes díszmenettel zárult az ünnepélyes állománygyűlés. A Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon is ünnepi állománygyűlésen emlékeztek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, valamint a köztársaság kikiáltásának évfordulójára. Ött is első alkalommal adták át a honvédelmi miniszter által alapított, a Magyar Honvédség állományában a tényleges szolgálati évek után adományozható Szolgálati jelet. A tiszti Szolgálati jel I. fokozatát kapta: Ungvári János alezredes, II. fokozatát: Kovács László őrnagy, III. fokozatát: Dér István százados, Simon József százados, Kurczina János százados és Gál Csaba „Aranybetűkkel íródik be a község történetébe ez a nap” — adta meg Kápolna polgármestere, Lendvai Mátyás a tegnapi esemény summáját. S valóban, az új harang és az újjávarázsolt templom szentelése nemcsak a falu lakóit, hanem a környéken élőket is oda vonzotta. Ugyanis dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke végezte a szertartást. A templom előtt verses köszöntővel fogadták az érseket, majd a kápolnai egyházközség nevében Kladiva Alajos üdvözölte. Dr. Seregély István fölidézte 1956-ot, amikor tanára úgy fogalmazott a szabadságharc leverése után, hogy ezt a sebet a kommunizmus már nem heveri ki. Akkor jámbor bátorításnak tűnt ez, de ma már nemzeti ünnep október 23-a. Ezt a földet ezer éve lakja ez a nemzet, és semmilyen viszontagság sem tudta eltörölni keresztény hitünket — fűzte hozzá. Bizonyság az is erre, hogy még a gazdasági nehézségek között is képes volt e százados. A tiszthelyettesi Szolgálatijel II. fokozatát kapta: Dobos József zászlós, és III. fokozatát: Molnár Sándor főtörzsőrmester. A Magyar Honvédség parancsnoka özv. Kelemen Józsefné, Bozsik Pálné és Hugh György né anyai hivatását jutalmazta. Ezenkívül különböző szintű elismeréseket adtak át. község arra, hogy Szent József tiszteletére újonnan öntsön harangot, amelynek a hangja békességet és szebb jövőt hirdet. A harang megáldása után a gyönyörű templomot szentelte meg, és misézett egri érsek. Szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben a „szerencsétlen emberi próbálkozás” a programjába vette a vallás kiirtását. Az eredmény az lett, hogy gazdasági és erkölcsi romlásba vitték ezt az országot. A világ figyelmét hazánk hívta fel először arra 1956-ban, hogy milyen embertelen is ez a kísérlet. Ma már ünnep ez a nap, az emberek fellobogózzák a házukat. Ez is a magyarság életrevalóságáról beszél, akárcsak a harang és a megújult templom. Mint hangsúlyozta, hálát kell adnunk azért, mert minden veszélyt túléltünk ezen a földön, s elődeink ránk hagyták, amire szükségünk lehet, s a Mindenható Isten megőrizte szívünkben a keresztény hitet, amely örökség és forrás. „Ne csak megkopott Kápolnai harang- és templomszentelés feszület, de az életet adó hit jelentse a kereszténységet otthonainkban.” — hangsúlyozta az érsek. A háborúban elpusztult kápolnai harang utódja is azért szólal még, hogy hirdesse: a templom mindnyájunk második otthona lehet, ahol a kegyelem forrására találhat minden ember. Ezt követően az érsek megköszönte az itt élő hívő katolikus közösségnek a hithez való ragaszkodását, s elmondta, hogy a Mindenható Isten viszonzó bőkezűségét remélhetik, mert adósa senkinek sem marad. Az ország egyik legforgalmasabb útján jelzi ez a megújult templom, s a harang, hogy a vallás nem avulhat el. S a kérdést is fölteszi egyúttal: mit akarhat tőlünk az Örök Isten? Egyúttal bizonyságot ad a jövőben bízó egyházról. „Adja meg ez a reménységet, hogy érdemes élni” — mondta a szentbeszéd végén dr. Seregély István. A község polgármestere, Lendvai Mátyás köszönte meg, hogy eljött erre az alkalomra az egri érsek. Elmondta, hogy milyen fontos is a templom: szegény az a közösség, ahol nincs ott Isten hajléka. A harangok — mint hangsúlyozta — fájdalmukban és örömükben szólalnak meg. Most ez utóbbi bírja szóra az új harangot, mert nagy dolog történt a község életében. Aláhúzta, hogy a lelkiismeretes, a hívek bizalmát élvező plébános sarkallta összefogásra a hívőket. „Egyedül az igazság állja ki az idő próbáját” — mondta válaszul dr. Seregély István, s szavaira válaszul már az új harang zúgása felelt, amelyet közben felhúztak a toronyba. Ez a hang kísérte hazáig a kápolnai híveket, s a más településekről érkező vendégeket. Ünnepi névadó Hevesen Kettős ünnepet ültek Hevesen, a Középfokú Oktatási Intézetben. Az évfordulóról történő megemlékezés mellett ugyanis tegnap délután vette fel Eötvös József nevét az intézmény. Az esemény a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd dr. Hegedűs György, Heves város polgármestere emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről. Ezt követően dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára méltatta a 36 évvel ezelőtti történések tanulságait, majd Eötvös József életéről és munkásságáról beszélt. Ezután dr. Tóth László, az oktatási intézmény igazgatója idézte föl a forradalom és szabadságharc eseményeit, majd az immár Eötvös József nevét viselő intézet kamarakórusa adott színvonalas műsort. Az ünnepség befejező akkordjaként a Hevesi Fúvószenekar és a majorette-együttes lépett fel. A hevesi megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. tötte Palásty Miklós régi ’56-os megemlékezésével, illetve koszorú elhelyezésével a haranglábnál, ahonnan a csengő-bongó hang ezúttal a forradalom és szabadságharc áldozataiért szólt. Nagymise után gyűltek a falubeliek a kultúrházban is össze, a helyiséget szintén zsúfolásig megtöltve, hogy valamennyi vendégükkel — dr. Vass Géza megyei főjegyzővel, a környékbeli polgármesterekkel, a gázhálózat építőivel és üzemeltetőivel — közösen fordulhassanak népünk sorsfordulói felé. Dr. Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke volt a szónok. Régi gyöngyösi ügyvédi szolgálati idejét idézve, a falunak is ismerőseként beszélt közös utunkról az államalapítás, illetve még egy sor más nevezetes esemény említésével, szólt a szabadságért, a társadalmi felemelkedésért vívott harc eredményeiről, veszteségeiről, méltatta 1956 érdemeit, s hangsúlyozta tanításait. Szavait követően a Gárdonyi Géza Színház Gyöngyöshalászról elszármazott művésze, Balogh András lépett Hontalanul című nívós irodalmi összeállításával a közönség elé, majd pedig az ünneplők átvonultak a közeli óvoda udvarára. Itt a jelképes gázmáglyánál Hegede József polgármester tett rövid visszapillantást az elmúlt hónapok erőfeszítéseire, illetve az Országgyűlés alelnöke fellobbantotta a lángot, amit az egyik helybéli polgár, Kiss István Tibor kedves versével is köszöntöttek. Uj tornaterem Karacsondon Karácsond község régi álma, s legalább 15 esztendős komolyabb törekvése, hogy általános iskolájának igazi tornaterme is S en. A rendszerváltás után az ormányzatnak jutott a vágy valóra váltása. Tavaly tavasszal határozott a helyi képviselők testületé a terv megvalósításáról, s még akkor ősszel a szükséges paneleket is megrendelte, beszerezte a hivatal, egyben pedig elindíttatta a kivitelezést. A Tanép Kft. fővállalkozásában az idei nyár végére a műszaki átadás-átvételig jutottak, nemzeti ünnepünkön pedig a település őszinte örömére hivatalosan is felavathatták a jó minőségben elkészült, szépen berendezett, impozáns, 600 négyzetméteres alapterületű épületet. A korábbi szükséghelyiségnél négyszerte nagyobb és galériás modern csarnok természetesen szertárat, öltözőket, vizesblokkot is kapott, sőt — ügyes megoldással — az építkezés még két új tanteremmel gyarapította az oktatási intézményt. Az állami céltámogatás 4,9 milliós összegével együttesen 22 millió forintos beruházás avatásánál méltóbb keretet aligha kaphatott volna a karácsondi ünnep. Jelentősége és méretei alapján a tornaterem lehetett a tegnapi megemlékezés színhelye is, ahol nemzetünk történelmi fordulóira — Pongrácz József országgyűlési képviselő társaságában — Schamschula György államtitkár emlékeztetett beszédében. Ezt követően Száméi István polgármester jelképes kulcsnyújtással adta át Sebők Józsefné iskolaigazgatónak az értékes építményt, amelyet Pap József plébános meg is áldott. A szépszámú érdeklődő számára a továbbiakban az iskolások irodalmi színpadának, kamarakórusának, valamint a művelődési ház népdalkörének műsora, a diákok látványos tornabemutatója, valamint a gyöngyösi karatésok nem kevésbé érdekes összeállítása tette maradandóbbá az eseményt. A karácsondi ünnepség résztvevői Gázgyujtás Gyöngyöshalászon Már sok évvel ezelőtt — amikor Gyöngyösre vezették a földf ázt — lett volna lehetőségük a alásziaknak is, hogy ugyanezen ellátás előnyeit szomszédaikhoz hasonlóan élvezzék. Ám akkor nem ragadták meg az alkalmat. A település új vezetői határozottabban is törekedtek annak elérésére, amit elődeik elszalasztottak, s így — versenytárgyalás után — mihamarabb megbízást adtak a kiválasztott generálkivitelezőnek, a Cirkobau Rt.-nek a feladat elvégzésére. Szinte példátlan gyorsasággal tettek az építők eleget az önkormányzat kérésének, hiszen az idei márciusi kapavágás után lényedében már június végéig befejeztek a kívánt munkát. Azóta a fővezetékekről történő bekötéseken a sor, mi több: napjainkig ezek túlnyomó részét is elvégezték. A kilátások szerint a jövő héten pedig minden igénylő család otthonába — a lakosság 80 százalékosnál valamivel nagyobb részéhez — eljut a várva várt korszerű tüzelőanyag. Érthető az öröm, amivel Gyöngyöshalász népe a pénteki verőfenyes napra ébredt. Az ünnepet — még az istentiszteletet megelőzve — az SZDSZ helyi csoportjának szervezésében kedves kis rendezvény köszönFüzesabony: „Világosságot gyújtani...’ Füzesabony már október 22- én, csütörtökön ünnepi díszbe öltözött. A központi ünnepség színhelyén, a városi művelődési központban igen szépen berendezett színpad várta az odaérkezőket. Az esti ünnepség a Himnusz hangjával kezdődött el, a helyi zeneiskola vegyeskara énekelte. Antal Annamária ezután Wasa Albert „ Üzenem haza”című versét szavalta el, majd dr. Pásztor József, Füzesabony város polgármestere lépett a mikrofonhoz. Történelmi példákkal bizonyította, hogy népünk szabadságtörekvéseit mindig a külső, nagyhatalmi erők, érdekek fojtották el, taposták sárba. Végre azonban sikerült vértelen forradalom során lerázni az igát, megszabadulni az idegen katonáktól, világosságot gyújtani a sötétségben. — Nekünk, mostani megválasztott vezetőknek és az utánunk jövőknek is az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezt a függetlenséget megőrizzük — hangsúlyozta, majd egy szomorú évfordulóra is felhívta a figyelmet. A közeli hetekben lesz 50 éve annak, hogy 200 ezer hazánkfia elesett, ottmaradt á Donnál. Békére van szükség, mert a háború a szenvedésen kívül más semmire sem vezet — hangsúlyozta végül. Ünnepi műsorral fejeződött be a megemlékezés. A vegyeskar Kodály Zoltán és Johannes Brahms alkotásait adta elő. Chopin Cisz-moll keringőjét Kovács Anita adta elő zongorán, míg Quantz Andante művét Huszár Edit fuvolán, Nagyné Rózsa Zsuzsanna zongorán és Váradi Tamás oboán szólaltatta meg... Tegnap reggel a város római katolikus templomában ünnepi gyászmisevolt ebből az alkalomból, délután pedig a művelődési központban szórakoztató műsorra várták az abonyiakat. Lobog a halászi máglya
