Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-20 / 248. szám

HÍRLAP, 1992. október 20., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. semmi cico... a cudar címer Közszemlén a tervezetek. Egyelőre egyik sem tetszik... Bizony, Gyöngyös város cí­mere alaposan megdolgoztatja nemcsak a környéken élő művé­szeket, alkotókat és muzeológu­sokat, hanem a képviselő-testü­letet is. Tudvalévő ugyanis, hogy a volt városi tanács egyik utolsó ténykedése eredményeképpen elkészült egy címerváltozat. (Ol­dalunkon a hírhasáb fölött ezt a nyomatot láthatják.) A rend­szerváltáskor azonban (talán) természetes igényként jelentke­zett, hogy az új önkormányzat­nak új jelképekre van szüksége. Tegyük hozzá, hogy a zárójeles megjegyzés nem egészen go­noszkodó, hiszen a városatyák közül többeknek tetszik ez a cí­mer. Nos, több stáció és felkérés után május 20-án úgy döntött a testület, hogy pályázatot ír ki he­lyi alkotók számára a címerterv elkészítéséhez. Ennek beadási határideje szeptember 20-a volt, s az első helyzetinek 50 ezer fo­rint jutalmat szavazott meg a kulturális bizottság. A feladat nehézségét utólag az is híven tükrözi, hogy míg a pályázati fel­hívást huszonnyolcán vették ki a hivatalból, addig csupán nyolc pályamű érkezett be. Ezek közül a legjobbnak a „Gyöngyös ’92” elnevezésűt találta a bizottság, az alkotó nevét azért nem tudjuk közölni, mert a pályázat jeligés volt. Hosszas procedura után végül is öten szavaztak e munka mel­lett, a többség azt javasolta, hogy egy másik, eddig még el nem hangzott ötlet valósulják meg a jövőben. Ennek értelmében az 1902-es, úgynevezett árvaszéki pecséten lévő címer lesz majdan Gyöngyös jelképe. Ez sokkal egyszerűbb kivitelezésű, mint az előzőek, nincs rajta a szendéiket szimbolizáló galamb, illetve a pajzsot tartó férfi és nő alak. Raj­ta van viszont a farkas, a nap s a félhold is, mely hármast már régóta Gyöngyös címereként ismeri föl a közönség. A címerről szóló diskurzust kedves és vidám pillanatok is tar­kították, s ritkán tapasztalt jó­kedv hullámzott az üléstermen, úgy este hat óra tájban. Ennek tolmácsolásaként íme álljon itt néhány megjegyzés az elhang­zottak közül. A polgármester huncut mo­sollyal a szemében közli, hogy a pályamunkák egyike-másika túlságosan grafikusra sikerült, s akad olyan, amelyen a szendéi­ket szimbolizáló fej kísértetiesen hasonlít Mozartra. (Ami persze nem lenne baj, ha Gyöngyös vol­na Salzburg.) Valaki azt feszegette, hogy a már egyszer elutasított iparmű­vészeti alkotással igen megegye­ző a legjobbnak ítélt mu. Mire Tőkés László fideszes város­atya eképp reagált: „Persze, mind a kettőn van farkas.” Ha lehet, még nagyobb de­rültség kísérte a másik Fidesz-es Keresztesi József szövegét. Rodó Attila képviselőtársa ugyanis azt javasolta, hogy adják az ötvenez­ret az el nem fogadott, ám mégis legjobbnak ítélt pályamű tulaj­donosának, és vegyék rá, hogy ennek fejében tervezze meg az újat. Mire Keresztesi felemelte a mutatóujját, és félig-meddig ko­molyan intett a felszólalónak: „De csak semmi cicó...” Tanulságos volt Horváth László, történész-muzeológus megjegyzése is, aki érdeklődé­semre elmondta, hogy ő körül­belül háromhavonta szokott megjelenni a testületi üléseken, ilyenkor bemutat egy-egy cí­mert, hozzáfűzi a levéltári adato­kat, majd távozik. A csütörtöki ülés egyik szünetében is hamis­kásan jegyezte meg: „látom az arcukon, hogy ma sem lesz cí­mer.” Majd a végeredmény tuda­tában, mikor egyszerre hagytuk el az üléstermet, még odaszólt: akkor találkozunk három hónap múlva. Remélhetőleg igaza lesz, és ha hamarabb nem is, legalább jövő januárban új címer díszeleghet majd Gyöngyös zászlaján, hiva­talok pecsétjein. Bár régen ez úgy tűnik egyszerűbben oldó­dott meg. A város egyik haszná­latban levő pecsétjét ugyanis haj­dan az egyik polgármester utasí­tására igen gyorsan megrajzol­ták. A fiúgimnáziumban. Doros Judit Gyöngyösi vállalkozók Három esztendeje Gyöngyö­sön még csupán félezer körüli iparos dolgozott, s a magánke­reskedők száma ennek a felétől is messze állt. Azóta sok a változás: az iparosok tábora megközelíti a kilencszázat, a kereskedőké pe­dig meghaladja a nyolcszázat. A legtöbben szerelők, javítók, te­her- vagy személyszállítók, a sze­mélyi és gazdasági szolgáltatá­sok területén dolgoznak, az élel­miszer, illetve a ruházati keres­kedelemben, a vendéglátásban tevékenykednek. Már az I. félévben 735 üzlet működött a városban, közülük 487(!) volt egyéni vállalkozóé. Virulnak a boltok, hiszen ben­nük a vásárló már úgyszólván mindent megtalál, s ha sokaknak egyre kevesebb is a pénze, valaki mindig otthagy belőle valameny- nyit. Más dolog, hogy a hálózat a „buzgalom” ellenére sem szol­gálja igazán az ellátást. A fo­gyasztói igények maradéktalan kiegészítése jó néhány kereske­dőnél — sajnos — csak másodla­gos, sokkal inkább a gyors meg­gazdagodás a fontos. Hosszabb távra csupán a kisebbség tervez, s az igazán színvonalas tevékeny­ség is övék. Nem véletlen, ha az üzletnyi­tásokat a hatóságok is fenntartá­sokkal fogadják s a boltokat oly­kor tüzetesebben ellenőrzik. Ilyenformán például a megyei fogyasztásvédelmi felügyelőség hét központi indítású vizsgálatá­nak mindegyikébe bevonta a gyöngyösi kereskedelmi egysé­geket s két helyi kezdeményezé­sű „portyát” is indított már az I. félévben. Részben hivatalból, másrészt konkrét panaszok alap­ján összesen 77 helyen jártak a felügyelők, s 29 esetben kellett felelősségrevonást alkalmazni­uk. Ez utóbbiak során 24 pénz­bírsággal — együttesen 57,5 ezer forintos „büntetéssel” — s öt fi­gyelmeztetéssel emlékeztettek a rendre. Tizenhét alkalommal pe­dig államigazgatási határozattal kötelezték a magukról megfe- ledkezőket hiányosságaik meg­szüntetésére. „Agykarbantartás” — Silva módszerével Gyerekek, alfában Az agykontrollnak számos lel­kes híve akadt, s akad ma is, de talán ugyanannyian vannak azok, akikben kételyek fogalma­zódnak meg Silva módszereivel kapcsolatban. Ezúttal gyerekeknek hirdetett agykontroll-tanfolyamot a gyön­gyösi Török Ignác Gyermek- Szabadidőközpont. A plakát azt ígérte, a résztvevők a pozitív gondolkodás, a hatékonyabb ta­nulási technika, az eredménye­sebb proglémamegoldó készség, a memória javítása, és önbecsü­lésük növelése terén érhetnek el eredményeket. A négy napos tanfolyam első része október 10- 11-én volt az intézményben. A tapasztalatokról kérdeztük Fe- hérné Kolozsvári Katalint, aki a kurzust szervezte. — Gy. Tarjányi Mária, aki a csoportot vezeti, azt kérte, hogy legfeljebb 25 érdeklődőt szer­vezzünk egy csoportba. A felhí­vásunk nyomán végülis 24-en je­lentkeztek. Az első nap végén ér­deklődtem, hogy hogyan érezték magukat, s arról számoltak be, hogy már ekkor le tudtak menni alfába, és megtanultak lazítani. Egyébként 9 és 13 év közötti gyerekek jelentkeztek, szinte fele-fele arányban fiúk és lá­nyok. Volt, aki a szülei javaslatá­ra irakozott be, mások olvasták Silva könyvét, és ettől kaptak kedvet. — Miben különbözik a gyere­keknek szóló agykontroll tanfo­lyam a felnőttekétől? — Abban, hogy nekik mesés, játékos formában kell elsajátíta­niuk Silva módszerét. Kopjafa-avatás Detken Detken ha késleltette is a történelem a felismerést, nem marad el a tiszteletadás a község védelmében 1944. november 17-én áldozatul esett ismeretlen illetőségű Dobos István honvéd emlékének. A közel­múltban rendbetették a hősi halott sírját, amire a hazánkban dolgozó erdélyi munkások rövidesen kopjafát is faragnak. A temetőbe kerülő oszlopot a közelgő halottak napján kegyeleti ünnepségen avatják, szentelik. Kedves elhatározás a helyi általános iskola részéről, hogy a továbbiakban gondozza is a — ki tudja honnan ide került — katona végső nyughelyét. Már a harmadik Gordon-tréninget kezdik A Gyöngyösi Családsegítő Központ az elsők között kezdett a hatásjavító Gordon-tréningek szervezéséhez. Saját költségén eddig két tanfolyamot rendezett a szülő és gyermek kapcsolatá­nak javítására, most pedig már a harmadik foglalkozássorozat előkészítésén fáradozik. Az utóbbi — a legközelebbi — a diák és tanár viszonyának tökéletesí­tésére vállalkozik, remélhetően az előzőkhöz hasonló eredmé­nyességgel. A 10 hetes kurzus előadói a kaliforniai Gordon In­tézet tanárai lesznek, s részvétele önköltséges. Október végéig el­sősorban a pedagógusok jelent­kezését várják a rendezők, s a he­ti háromórás talákozók látogatá­sánál számítanak az iskolák anyagi támogatására is. Mátraházán eltűnt egy rendelő (Folytatás az 1. oldalról) — A mátraházi egykori szol­gáltatóházban bérelt rendelőnk állapota is megromlott az évek során — válaszolja. — Mennye­zete és oldalfala alaposan be­ázott, néhány négyzetméteren nemcsak rendkívüli módon elvi- zesedett, hanem penészessé is vált. Még tavaly ősszel jeleztem ezt az elöljáróimnak, s válaszul a bejelentést a helyszínen ellen­őrizték. A hatósági szemle meg­erősítette aggályaimat, s követ­kezésképpen a városi tisztifőor­vos, dr. Mózer Albert 1991. de­cember 10-én keltezett levelé­ben a helyiségeket rendelésre al­kalmatlanoknak minősítette. Egyben pedig a főorvos úr kérte szakmai gazdánkat, a Bugát Pál Kórházat az azonnali és hathatós intézkedésre. Megkeresték az épületet kezelő Patina Rt.-t, de a cég nem javította ki a hibákat, így a kórház akkori orvos-igazgató­ja, dr. Nagy János januárban fel­mondta a bérleti viszonyt. S azó­ta a felszerelést a berendezést is elszállították Mátraházáról. — Ebben maradtak? — Nyilvánvalóan magam is kerestem a megoldást. A sporttá­bor és a Hotel Pagoda vezetői ajánlottak ugyan rendelőnek al­kalmas épületet, de megállapo­dás a mai napig nem született egyikükkel sem. — Hány beteget érint a kiala­kult állapot? — Ahogyan számolgattuk, leg­alább 600-at. Foglalkozom to­vábbra is bármelyikükkel, de ta­gadhatatlan, hogy ezáltal a füredi rendelő lényegesen zsúfoltabbá vált. Ügy vélem, hogy semmi­képpen sem ez lehet a megoldás, a betegek érdekében feltétlenül vissza kellene állítani a korábbi gyakorlatot. Mátraháza csak kö­zelebb lenne mindenkinek, mint Mátrafüred, s én szívesen is vál­lalnám újra a rendszeres kijárást. Miként a mai napig még a Csór- réti kéréseknek is zokszó nélkül, változatlanul eleget teszek, jólle­het a csökkentett átalányomból már nem futja az autózásokra. Ráadásul pedig nemrégiben ki­derült, hogy bár a vízitelep bejá­rója a körzetemben van, maga a hely valójában Gyöngyössoly- moshoz tartozik... — Honnan kaphatna segítsé­get? _ — Úgy tudom, hogy a rendelő fenntartása, működtetése a tisz­tiorvosi szolgálat felügyeletével végső soron a gyöngyösi önkor­mányzat feladata. A polgármes­teri hivatalban viszont talán már nincs is pénz az emlegetett „al­rendek)” visszaállítására... A városházán a hivatal humán igazgatóságának szakmai mana- gere, dr. Dóra Ferenc főorvos, akitől biztatóbbat is remélhetnék az ügyben, meglehetősen zavar­ba jön, amikor érdeklődésemmel bekopogok irodájába. — Az az igazság, hogy csak májustól vagyok itt félállásban, s az igazgató úrtól csupán tegnap értesültem a témáról, így nincse­nek róla bővebb információim — magyarázza. — Kétségkívül saj­nálatos a dolog, valóban kelle­metlen a helyzet, de a megoldás­ra most még nem tudok különö­sebbet mondani. Főleg, ha — mint a házban tájékozódtam — a rendelő ügyének rendezése nem is tartozik önkormányzati hatás­körbe... Amennyiben azonban tényleg a „mi asztalunk” na­gyobb késedelem nélkül próbá­lok intézkedni. Mindenekelőtt kapcsolatot teremtek a mátrahá­zi gyógyintézettel, amelynek la­kótelepén is volt valamikor or­vosi rendelő. Ha még rendelke­zésre állna ilyen célra, s újból megnyithatnánk ezúttal immár a körzeti ellátás jobbá tételére, vi­lágos, hogy ezt választjuk. Más esetben pedig további lehetősé­gek után nézek. Nos, hogy lesz-e vagy sem újra körzeti orvosi rendelő Mátraházán, egyelőre — még mindig — talány. Pedig a léte reális igény, a hiánya vitathatatlanul kellemetlen az érintett többh, mint félezer ember szá­mára. S még panaszosab lesz, ha újra beállnak a rossz idők, jön a tél, amikor az átlagosnál is kínosabb a közlekedés. Ezért tényleg a legsürgősebb intézkedésre lenne szükség a gondok feledtetésére. S véletlenül sem éppen ettől kellene sajnálni a szükséges forintokat. Gyóni Gyula Az Állami Számvevőszék vizsgálta Megfelelő a város gazdálkodása Az Állami Számvevőszék ille­tékesei júliusban és augusztus­ban ellenőrizték Gyöngyös ön- kormányzatának pénzügyi és gazdasági tevékenységét. Ennek célja az volt, hogy megállapítsák: betartják-e a gazdálkodásra vo­natkozó törvényeket és központi rendelkezéseket, belső szabály­zataik és azok végrehajtási gya­korlata összhangban van-e a ma­gasabb szintű jogszabályokkal, törvényesen használják fel az ál­lami pénzeszközöket vagy sem, illetve, hogy az önkormányzati tulajdon és annak hasznosítása hogyan segíti elő a településen élők igényének kielégítését. Megállapították, hogy a jogal­kotás és a jogalkalmazás helyi szintjén valamennyi fontos kér­dés napirendre került, és a képvi­selő-testület megalkotta mind­azon rendeleteket és határozato­kat, melyekre szükség volt. Az éves költségvetést sem lehet ki­fogásolni, hacsak olyan szem­pontokból nem, hogy az infor­mációs hiányosság miatt a bevé­telek tervezése nem minden esetben volt megalapozott. Gyöngyösi Barbie Barbie Rockshow címmel in­dult új szórakoztató műsorsoro­zat az elmúlt hét végén a gyön­gyösi tiszti klubban. A rendezők az összejöveteleket a továbbiak­ban is pénteki napokon tartják. Segítség Erdélynek Az Erdélyből Mátrafüreden nyaralt kászoni általános iskolá­sokat visszatértük után is támo­gatják a körzetbeliek. A közel­múltban diavetítőt, illetve -fil­meket, valamint gyermekszínda­rabokat küldtek a Mátraaljáról a magyar nyelvű tanulás könnyíté­sére. Gyerek­szabadidőközpontban felnőtteknek A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont­ban nemcsak a tizenévesekre, hanem az idősebb korosztályra is gondolnak. Ennek jegyében ajánlják a Fészekrakók-klubját fiatal házasoknak, a Szülők já­tékstúdióját apukáknak és anyu­káknak, drámapedagógia tanfo­lyamot tanároknak, természetes gyógymódokat és társastáncot mindenkinek. Véradás A gyöngyösi vértranszfúziós állomás októberben több vér­adást is szervez különféle válla­latoknál, hivataloknál. így októ­ber 21-én a Thorez Bányaüzem, míg október 28-án a Mátra Vo­lán Üzeme ad helyet mindazok­nak, akik véradással kíván­nak segíteni beteg embertársai­kon. Környezetvédelem Visontán delmi mérőrendszer is, amely­nek üzembe helyezését e napok­ban végzik az erőműben. A tény­leges por- és gázkibocsátás mér­tékének pontosabb megismeré­séhez, illetve csökkentéséhez fo­lyamatosan üzemelő környezet­védelmi mérőrendszer szüksé­ges. A porkoncentráció mérése módot nyújt az elektrofilterek üzemének folyamatos ellenőrzé­sére, a meghibásodások gyors ki­szűrésére. Az erőmű 200 méte­res kéményén távozó füstgáz hő­mérsékletének, sebességének, nyomásának por- és kéndioxid- koncentrációjának folyamatos mérése lehetővé teszi az üzemvi­teli paraméterek optimális érték­re történő szabályozását, s ezzel a szennyezőanyagok kibocsátá­sának mérséklését. Ha minden a tervek szerint alakul, november­ben Visontán már működik majd a közel 50 millió forint költségű környezetvédelmi mérőrend­szer... K. B. Karácsondi „tücskök” A karácson­di Tücsök tánccsoport arra vállalko­zott, hogy megőrizze és népszerűsítse a cigány kultúra értékeit. Teszik ezt versben, táncban, dal­ban — tolmá­csolva a hagyo­mányaikban is továbbélő ke­sergő-mulató hangulatokat. Felvételünk az együttes egy korábbi fellé­pésén készült. Visontán, a Mátrai Erőmű Részvénytársaság Mátrai Hő­erőművében az elmúlt évben be­fejeződött nagy rekonstrukciós programnak kiemelt környezet­védelmi része volt a levegőtiszta­ság-védelem szempontjából döntő fontosságú porleválasz­tók, elektrofilterek cseréje. Az erőmű 200 megawattos blokkja­inál összesen 6 db elektrofiltert cseréltek le az igen korszerűnek számító német LURGI típusú­akra — mintegy 1,2 milliárd fo­rint értékben. A levegő tisztasá­gának védelme érdekében ki­emelten foglalkoznak azzal, hogy a szűrőberendezések mini­mális zavara esetén a legsürgő­sebben kijavítsák a hibát, és szükség esetén azonnal leállítsák az erőművi blokkot, ha az elekt- rofiltereknél jelentkező meghi­básodást üzem közben nem le­hetséges elhárítani. A filterek folyamatos kontroll­ját szolgálja az a környezetvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom