Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-16 / 245. szám
HÍRLAP, 1992. október 16., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Ismét Holló-klub Gyöngyösön Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban ismét találkozhatnak a Holló-klub tagjai. Galla Miklós és a Holló Színház társulata legközelebb október 20-án, este hat órától váija azokat, akik szeretnének megismerkedni a műhelytitkokkal és a színház tagjainak egyéni „ambícióival”. Nyelvtanulás az Ifjúsági Házban Az egri Ifjúsági Házban ma délután fél ötkor kezdődik az alapfokú német nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam. A kezdőknek hirdetett kurzus résztvevőit az intézmény tanácstermében várják a szervezők. Diszkontáruház Rózsaszentmártonban A Lőrinci és Vidéke Áfész a közelmúltban alakította át a Rózsaszentmártonban lévő vegyesboltját. A Deák Ferenc út 47. szám alatti üzlet e hét elejétől diszkont jelleggel működik. A hatszáz négyzetméter alapterületű kereskedésben kibővített áru- választékkal várják a helyi vásárlókat. Festmények a művelődési központban A Megyei Művelődési Központ galériájában október 20-tól november 8-ig tekinthető meg Korponay Margó festőművész kiállítása. Az alkotásokat október 19-én 17 órakor Szegedi Erzsébet, a Magyar Rádió munkatársa ajánlja a közönség figyelmébe. Az ünnepélyes megnyitót követően dr. Farkas András kritikus kalauzolja a vandégeket a tárlaton. Gombatermesztési nap Idén Egerben és Kerecsenden rendezik meg a III. országos gombatermesztési napot. Az október 28-i program keretében egy kaliforniai gombatermesztő az amerikai tapasztalatokról tart előadást, a hazai szakemberek pedig a csiperke- és a laskagom- ba-termesztés időszerű kérdéseiről tájékoztatják a résztvevőket. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek az új eljárásokba, és bemutató keretében megismerkedhetnek néhány új termesztőházzal is. Tüdőszűrés Lőrinciben Lőrinciben október 20-ig a könyvtárudvarban tart a kötelező tüdőszűrés. A Mátravidéki Erőmű lakóit a kultúrházban berendezett ideiglenes szűrőállomáson várják október 21-én, délután 13-17, október 22-én pedig 8-12 óráig a szakemberek. Kérik a lakosságot, hogy azok is keressék fel a fenti helyeket, akik véletlenül nem kaptak idézést a szűrésre. Közmeghallgatás Hatvanban Októberben már két alkalommal tartottak közmeghallgatást Hatvan különböző városrészeiben. Legközelebb október 22- én, csütörtökön délután fél hattól a városháza emeleti nagytermében találkozhatnak a városlakók a képviselő-testület tagjaival. Ezen a fórumon is számítanak a lakosság közérdekű véleményeire, javaslataira. A Kamara Színház vendégjátéka Pénteken este 7 órakor Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban kerül színre Szak- csi-Lakatos Béla — Csemer Géza: Cigánykerék című kétrészes musicalje. A főbb szerepeket Nemcsák Károly, Vári Éva, Rátán Zoltán, Lang Györgyi, Falusi Marian (Pa-dö-dö-ék) játsz- szák. „Tündérkirálynő, légy a párom...” >I;i este: Lili bárónő a színházban Clarisse féltékeny, de nem mutatja... (Vásári Mónika és Saá- rossy Kinga) Van az úgy, kérem, hogy az embert annyira rabul ejti egy szituáció, hogy alig bír kimászni belőle. Összekuszálódnak az érzelmi és egyéb szálak, még egy operettben is beletelik némi időbe, mire minden és mindenki újra a helyére kerül. Huszka egyik legnépszerűbb daljátékában, a Lili bárónőben legalábbis így van ez, és ennyiben hasonlít az élethez. A korábban gazdag Illésházyak, ahogy illik, tönkremennek, és adósságaik miatt kénytelenek eladni egykor fényes kastélyukat a festékkereskedőből báróvá avanzsált Malomszeginek. Az ifjú Illés- házymár éppen el akaija hagyni a kastélyt, amikor a vártnál korábban megérkezik a Malomszegi család, akik őt egyszerű komornyiknak nézik. Illésházy vállalja ezt a szerepet, hiszen egyrészt Czobor László néven tehetséges színpadi szerző, másrészt és főképpen, mert az öreg Malomszegi lánya, Lili gyönyörű, ráadásul színésznő szeretne lenni... A népszerű operettet kettős szereposztásban játssza az egri Gárdonyi Géza Színház. A ma esti bemutatón Vásári Mónika mv. alakítja Lilit, Vókó János gróf Illésházyt, Blaskó Péter a némiképp ütődött Remeteházi Frédit, és Saárossy Kinga a ledér színésznőt, Sasváry Clarisse-t. Ugyanezeket a szerepeket a másik felállásban Sivók Irén mv., Pálfi Zoltán, Tunyogi Péter és Dimanopulu Afrodité alakítja. Malomszegi báró szerepében minden alkalommal M. Horváth Józsefet, a két vénkisasszony szerepében pedig Bókái Máriát és Ribár Évát láthatja a közönség. Az előadást Horváth Zoltán érdemes művész rendezte, a díszlet Langmár András munkája, a jelmezeket Tóth Barna tervezte. Tehát ma este hét órakor a színházban: operett, örökzöld dallamokkal, szeretnivaló karakterekkel, színpompás ruhákkal, színes fényekkel, szerelemmel, cselszövéssel, és természetesen: happy enddel... Kedves Előfizetőnk, ha előfizetett októberre, Ön is lehet még a HEVES” HDtIAP milliomosa! Sorsolás: 1992. december 10-én Hogyan juthat bruttó egymillió forinthoz? Aki előfizette októberre a Heves Megyei Hírlapot és időben befizeti a novemberi és decemberi díjat is, és a befizetést igazoló szelvényeket december 4-ig levelezőlapra felragasztva címünkre (3301 Eger, Pf. 23.) elküldi, azok között közjegyző jelenlétében kisorsoljuk azt a boldog nyertest, aki bruttó egymillió forintot kap, és ezzel akár életpályát is változtathat! Előfizetni a helyi postahivatalokban, valamint a hírlapkézbesítőknél lehet minden hónap 24. napjáig. Hogyan tovább a közművelődésben? Elsorvadhat Egerben a felsőoktatás? Szervezeti kérdésekről, személyi változásokról, a közösségi művelődés anyagi lehetőségeiről tanácskozott tegnap a megye mintegy ötven népművelője. A művelődési házak, egyesületek vezetői számára tartottak szakmai fórumot Egerben, a Megyei Művelődési Központban. Sebestyén János MMK-igazgatóintéz- ménye kapcsolattartási lehetőségeiről szólt, s arról a folyamatosságról, ami a házban működő közösségek munkáját jellemzi. A fórum meghívott vendége volt Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (az egykori Népművelődési Intézet jogutódja) igazgatója, aki arról beszélt, hogy milyen keretek között és szervezeti felépítésben folytatják a munkát fővárosi székházukban. (Mint köztudott, ez az intézmény korábban az amatőr művelődési és művészeti mozgalmak országos szintű módszertani irányítását látta el.) Elmondta például, hogy jó nénány önszerveződő egyesület számára infrastruktúrát biztosítanak: irodát, gépírót, fűtést, világosságot. A közeljövőben a művelődés három területével szeretnének kiemelten foglalkozni: a néphagyományoknak a pedagógus- képzésbe való „beépítését” elsőrendű feladatuknak tartják. Módszertani kiadványokkal, táborokkal, tanfolyamokkal segítik a leendő tanárokat. A témáról az MKM-mel közösen, Luca- nap táján háromnapos országos konferenciát is szerveznek. A határon kívül élő magyarsággal szervesebb kapcsolatot szeretnének létrehozni. Az erdélyi, kárpátaljai egyesületekben nagy a fogadókészség, s az igazgató úgy véli, a szakembereknek kölcsönösen van mit tanulniuk egymástól. A működő művelődési házakkal való kapcsolattartást is fontosnak tartják, a jövőben egykét havonta hírlevélben adják közre a fontosabb eseményeket, tudnivalókat. Halász Péter a készülő közművelődési törvény előzetes „fogalmazványát” már be is mutatta a jelenlévőknek, s kérte az ötleteket, véleményeket. Angyal Mária ezt követően a most újjászervezett két osztály, a népművészeti és az általa vezetett kortárs művészetek osztálya összetételét, terveit ismertette. A Magyar Művelődési Intézet anyagi lehetőségeiről is szó esett a találkozón. A. költségvetésük meglehetősen szűkre szabott, s ők is, miként az ország más intézménye, egyesülete, pályázat útján juthatnak támogatáshoz. Jövőre előreláthatóan ötszáznegyvenmillió forintot szán e célra a kormányzat. „Mindenkinek, aki e területen dolgozik (nekünk is), meg kell tanulni pályázatot írni!” — szögezte le jó tanácsként az előadó, akinek mondandóját ezután tartalmas eszmecsere követte. (Folytatás az 1. oldalról) „A bölcsészképzés további fejlesztése és kiszélesítése az egri tanárképző főiskola integrációja útján lehetséges. Az integráció révén bizonyos szakok képzése Egerben folyna. ”Nös, ebből any- nyit lehet kiolvasni, hogy „legyen csak meg az egyesülés, a többit majd eldöntjük utána.” Csakhogy egy ilyen osztozkodásnál a jóval nagyobb súlyú, és eleve központinak szánt intézmény (tehát a miskolci egyetem) minden bizonnyal az erősebb pozíciójából tudna tárgyalni a gyengébbel — s abból bizony akármi kisülhet. Ez tehát a folyamatot kísérő aggodalom oka, s hogy megtudjuk, mennyi valóságalapja lehet, a legilletékesebbhez, dr. Orbán Sándorhoz, a tanárképző főiskola főigazgatójához fordultunk kérdéseinkkel. — Nézze, a kormányprogram értelmében hat univerzitást, azaz egyetemi szövetséget fognak létrehozni. Ezek a következő években 45 milliárd forintot kapnak majd az átalakulás s a különféle fejlesztések, valamint a jelentősen megemelt hallgatói létszámmal kapcsolatos költségek finanszírozására. A többi nyolcvan különféle felsőoktatási intézmény ezzel szemben mindössze húszmilliárdon osztozik majd. Mint ez a két számadat is mutatja: ha valóban fejleszteni kívánjuk és egyetemi szintűvé akarjuk tenni a felsőoktatást Egerben, akkor előnyös, ha csatlakozunk az univerzitáshoz. Véleményem szerint akkor sorvadna el a főiskola, ha ezt nem tennénk meg, hiszen nem jutnánk annyi forráshoz, hogy önálló egyetemmé válásunkat finanszírozhassuk. Ráadásul, mivel tanárképzést csak egyetemeken fognak végezni, még azon is gondolkodnunk kellene, mit és kiket is oktassunk, ha főiskola maradunk. Én biztos vagyok abban, hogy lehet garanciákat találni az egri érdekek védelmére. Ennek egyik eleme, hogy lennének közös feladatok, de lennének olyanok is, melyeket csak Egerben, illetve csak Miskolcon végeznének. A felső- oktatás fejlesztéséről szóló dokumentum már szóhasználatában is jelzi, a minisztériumban sem gondolkodnak a főiskolánk „likvidálásán, hiszen ott „Mis- kolc-Eger központú tudomány- egyetem ” szerepel. — Az anyagiakon túl milyen előnyei lehetnek ön szerint egy ilyen „ egyesülésnek ”? — Egyrészt megkapnánk egyetemmé válásunkhoz az ebben már jártasak segítségét és tapasztalatait, és minden fél számára kedvező munkamegosztást alakíthatnánk ki a képzésben. Másrészt ésszerű, kölcsönös elő- nyöket biztosító együttműködést valósíthatnánk meg számos kérdésben, például a tudományos továbbképzés működtetésében, a kutatás és a nemzetközi kapcsolatok terén, kiadványok készítésében, konferenciák szervezésében, és még sorolhatnám. Gyakorlatilag minden olyan kérdésben, mely nem sérti az egyes intézmények önállóságát, autonómiáját. — Milyen összegre lenne szükség Égerben ehhez az átalakuláshoz? — A tervek szerint a hallgatói létszámunkat a jelenlegi 3200- ról ötezerre emelnénk, s ehhez, illetve az egyetemi funkciók ellátásához új tanépületek, kollégiumok, fejlettebb infrastruktúra szükséges. Mindez körülbelül négy és fél milliárd forintot igényelne. De van egy másik terület is, ahol előre kell lépnünk, hogy az egyetemi kívánalmaknak megfeleljünk, ez pedig a tanszékek, az oktatók tudományos képzettségének emelése. Ugyanis az akkreditálási eljárás után csak azok a tanszékek működhetnek tovább, melyek alkalmasak arra, hogy ott doktori fokozatot lehessen szerezni. Erre ki kell dolgoznunk egy programot, és a következő években intenzíven végrehajtani, ha valóban egyetemmé szeretnénk fejleszteni az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolát. * * * Ma délelőtti ülésén a főiskola szenátusa állást foglal az egyesülés kérdésében, s ha igent mond, még e hónap végén megszületik a szerződés. Az utána következő egyeztető tárgyalásokon születő eredmény hosszú időre meghatározhatja a felsőoktatás sorsát és minőségét Egerben. A szenátus döntéséről lapunk természetesen beszámol. Koncz János Csalással gyanúsítják Az előzetes letartóztatásban lévő Nagy István 24 esztendős egri lakos (képünkön) ellen csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt folytat eljárást az Egri Rendőrkapitányság. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a fiatalember többek között játékautomatákkal, kétes eredetű autókkal üzletelt, de biztosítási manipulációkkal is igyekezett pénzhez jutni. Az országban különböző helyeken tevékenykedett: Egerben, Budapesten, Győrben, Szombathelyen és Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén vett fel jelentős összegű kölcsönt ügyfeleitől, s azokat nem fizette vissza. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akiket Nagy István bármilyen módon megkárosított. Bejelentésüket megtehetik személyesen az egri kapitányságon (Eger, Klapka u. 3.), illetve a 36- 312-555-ös telefonszámon, a 15- 59-es melléken. Várjáték ’92 Évek óta nagyszerű programot biztosít a Forrás Gyermek- Szabadidőközpont ősszel a 6. osztályos gyerekeknek. Szombaton 9 órai kezdettel a Dobó téren és a várban rendezi meg a vitézi játékot, amire félezer gyerek nevezett be. Az érdekes, az iskolások által közkedvelt történelmi játékra az egri hatodikosokon kívül abasáriak és szentesiek is érkeznek, sőt a Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban jelenleg vendégeskedő német csoport is úgy időzítette táborozását, hogv reszt vehessen a nagyszabású rendezvényen. A vitézjelölteknek különböző akadályokat kell leküzdeniük, hogy Dobó kapitány „igaz egri polgárrá” avassa őket. A programot olyan helyszínek tarkítják, ahol a gyerekek zászlót, pajzsot és sisakot, sárkányt készítenek, de váija őket agyagozás, batikolás, hálószövés is. Délben a Vagantes együttes reneszánsz muzsikával szórakoztatja a jelenlévőket a várban. (jámbor) f