Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. szeptember 10., csütörtök Adózók, figyelem! Hogyan kell elszámolni a gépkocsiköltségeket? A személyi jövedelemadóról szóló 1992. évi XX. törvénnyel módosított 1991. évi XC. törvény 3. sz. melléklete (átmeneti rendelkezések) 5. pontja jelzi, hogy 1992. március 31. után a gépjárművek üze­meltetésével kapcsolatos költségek elszámolásánál változás következett be. Nem az elszámolható költségek köre, hanem az elszámolásra vonatkozó jogszabály és a költségek elszámolásának módja, feltételei változtak meg. Az elszámolható költségek köre, fajtája 1. Tüzelő- és kenőanyag-felhasználási költség. 2. Fenntartási, javítási, felújítási költség. 3. Beszerzési költség, mely értékcsökkenési le­írás formájában elszámolható költség. Fontos tudnivaló: 0 — 1992. január 1-jétől útnyilvántartás vezetése a költségek elszámolásához kötelező! — Saját tulajdonú gépjárműnek számít a házas­társ és segítő családtag tulajdonát képező gépjármű is. A költségfajták elszámolása A tüzelő- és kenőanyag-felhasználás költségeit 1992. január 1. és március 31. között a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM sz. rendeletben szereplő alap­normák és korrekciós tételek alapján lehetett meg­állapítani az útnyilvántartásban szereplő kilométer és a mindenkori üzemanyagár figyelembevételével. Ezen időszakban a saját tulajdonú, kizárólag üzemi gépjámű esetében az üzemanyag-felhasználást számlával is igazolni kell. Ez alól egy kivétel volt: ha személygépkocsi ese­tén a saját gépjármű hivatalos célú használatáért já­ró költségtérítésről szóló 9/1991. (V. 16.) KHVM. sz. rendelet szerinti (minden költségre kiterjedő, nemcsak üzemanyagra) költségelszámolást alkal­mazta a vállalkozó (választása szerint). Az üzem­anyag-felhasználás normájaként ebben az esetben is a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM rendelete adott alapnorma-szabályozást. 1992. április 1-jétől a 9/1991. (V. 16.) KHVM. és a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM-rendeletek hatá­lyukat vesztették, s helyette a 60/1992. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet lépett életbe. Az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználások alapnormáját és a korrekciós tételeket a rendelet, il­letve annak mellékletei tartalmazzák minden gép­járműre. Ez a rendelet is ad választási lehetőséget a személygépkocsinál. Úgynevezett egyszerűsített eljárással, benzinüzemű és gázolajüzemű járművet véve figyelembe, lökettérfogattól függően „áta­lány” is elszámolható. Az elszámolás választott módja egy adóéven be­lül (naptári év) nem változtatható. Miután kormányrendelet szabályozza a mérté­keket, 1992. április 1-jétől az üzemanyag- és kenő­anyag-felhasználást számlával igazolni nem kell. A fenntartási, javítási és felújítási költségek 1992. január 1. és március 31. között a számlával igazolt költségeket a saját tulajdonú és kizárólago­san üzemi gépjárműnél teljes összességben el lehet számolni. A saját tulajdonú nem kizárólagosan üzemi járműnél az útnyilvántartás és a jármű által megtett összes kilométer arányában kellett az elszá­molható költséget megállapítani. A személygépkocsinál ettől eltérően, vagyis a 9/1991. (V. 16.) KHVM-rendelet szerinti elszámo­lás alapján költségátalányt (6,50 Ft/km) lehet al­kalmazni. 1992. április 1-jétől minden gépjárműre csak a ténylegesen számlával igazolt felújítási, javítási költségek számolhatók el. Amennyiben nem kizá­rólagos üzemi gépjárműről van szó, az adóév alatt a gépjárművel összesen megtett út és az üzleti célú használat során megtett út arányában kell a költsé­geket elszámolni. 1992. január 1-jétől a nem saját tulajdonú és ki­zárólag üzemi gépjármű esetén a bérleti díjon kívül elszámolható a számlával igazolt felújítási, javítási költség, ha a bérleti szerződés szerint azok a ma­gánszemélyt terhelik. Értékcsökkenési leírás elszámolása A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1. sz. melléklet II. pont) szabályozza, mely 1992. január 1-jétől hatályos. Csak saját tulajdonú jármű eseté­ben lehet értékcsökkenést költségként elszámolni. Egyéni vállalkozó: ha a járművet a vállalkozás­ban öt éven belül használja, akkor a tárgyévre eső költségként 20 százalékos amortizációs kulccsal a tárgyi eszköz (állóeszköz) egyedi nyilvántartólap­ján szereplő értékre elszámolhat értékcsökkenést. Az értékcsökkenés öt év alatt írható le. A már korábban vállalkozásban használt gépkocsinál az öt éven belül azonban elszámoltnak kell tekinteni már az értékcsökkenést, — ha 1988. január 1-jét megelőzően szerezte be, vállalkozásban működtette a járművet, és 1988. ja­nuár 1-je előtt az általános jövedelemadó-fizetési kötelezettségnek az átalány útján (kivetés útján) tett eleget; — ha a jövedelemszerző tevékenységéhez már használta a gépjárművét, ugyanakkor jövedelem- tartalomként a személyi jövedelem elszámolásakor a jogszabályban meghatározott ún. bevétel alapján rendelet szerint vélelmezett jövedelemelszámolást alkalmazta; — arra az évre, továbbá 1992. január 1-jétől március 31-ig, amelyben a vállalkozásban vagy a jö­vedelemszerző tevékenység végzése kapcsán a sze­mélygépjármű költségeit a 9/1991. (V. 16.) KHVM. sz. rendelet alapján a saját gépjármű hiva­talos célú használatáért járó költség figyelembevé­telével (6,50 Ft/km) számolta el, illetve tehergép­jármű után díjszabás szerinti díjtérítést számolt el. Önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb há­rom évvel korábban beszerzett gépkocsi értékcsök­kenési leírását megkezdheti. Az öt évre történő elszámolás ebben az esetben is adott. Ha azonban van olyan megelőző év, melyben már hivatalos célra használta a járművet, és az ún. 6,50 Ft/km költségtérítést akár egy esetben is el­számolta, azon év már az öt évbe beszámít. Ha a gépkocsit a magánszemély már korábban amortizálta, akkor az értékcsökkenési leírást a ko­rábbi szabályok alapján (pl. gyorsítottan) is folytat­hatja. Amennyiben nemcsak hivatalos célra, vagy kizá­rólag üzemi célra van használva a jármű, az amorti­zációs költség éven belül az útnyilvántartás és a gépjárművel megtett összes út arányosításával ve­hető figyelembe. Követendő eljárás Ha saját személy gépjárművét hivatalos célú használatra vette igénybe valamely dolgozó, 1992. március 31-iga 9/1991. (V. 16.) KHVM. sz. rende­let szerint útnyilvántartás vagy kiküldetési rendel­vény alkalmazásával, kocsitípustól függő alapnor­ma szerinti fogyasztást figyelembe véve, számol­hatta el az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználást, a költségátalányként pedig 6,50 Ft/km-t vehetett figyelembe. (A 6,50 Ft/km a felújítást, fenntartást és az amortizációs költséget volt hivatott fedezni.) 1992. április 1-jétől a munkáltató a dolgozó útnyilvántartása szerint (mely eseti igénybevételnél az útirendelvény), bi­zonylat nélkül, költségei között elszámolhatja az üzemanyag-fogyasztást (vagy az alapnorma, vagy a lökettérfogat szerinti átalány szerint, azonos éven belül azonban mindig csak az egyik módszert alkal­mazva.) A javítási, felújítási, értékcsökkenési, le­írási költségek megtérítését saját elhatározása sze­rint állapíthatja meg és számolhatja el költségei kö­zött. A munkáltató vagy a kifizető a kifizetett költség- térítésből előleget köteles vonni az SZJA-törvény 46. paragrafus (2) (4) bekezdés, illetve a 48. parag­rafus (1) (2) bekezdés szerint. A magánszemélynek a költségtérítést bevétel­ként kell kezelnie, és az üzemanyagon és kenőanya­gon kívül csak a számlával igazolt, útnyilvántartás­sal arányosan elszámolható .költségeket vonhatja belőle le. Az így keletkezett jövedelem után, mint ■összevonandó jövedelem után, az adót meg kell fi­zetnie. Ha év végén a magánszemélynek a munkavi­szonyból származó jövedelme mellett csak ezen be­vétele van azonos munkáltatótól, csak abban az esetben tehet nyilatkozatot a helyette való bevallás leadására, ha költségként semmit nem kíván az ilyen bevétellel szemben elszámolni. A nem önálló tevékenységnél a gépkocsi érték- csökkenési leírásának nincs időkorlátja a beszerzés évére vonatkozóan. Minden olyan gépkocsinak meg lehet kezdeni 1992. január 1-jétől a leírását, ha a beszerzésről bi­zonylat van, melyre az értékcsökkenés elszámolá­sát nem kezdték meg. Abban az esetben, ha korábbi években már a hivatalos kiküldetésre ezen járművel kapcsolatosan az ún. 6,50 Ft/km költségátalányt akár egy esetben is elszámolta, arra az évre vonat­kozóan az értékcsökkenést elszámoltnak kell tekin­teni. Gál Sándorné f ÓRIÁSI VÁLASZTÉK! KEDVEZŐ ÁRAK! VONALKÓDOS SZÁMLÁZÁS! TISZA FŰSZERT A TISZA FÜSZÉRT hatvani STANDARD ÁRUHÁZA szeretettel várja vásárlóit. Cím: HATVAN - NAGYTELEK VISZONTELADÓKNAK NAGYKER ÁRON, FOGYASZTÓKNAK FOGYASZTÓI ÁR -5 % engedmény! =\ Kannás étolaj 3,5 literes Nagyker. ár: 239,- Ft Fogy. ár: 270,- Ft Ráma margarin 1/4 24,50 Ft 27,70 Ft ARIEL mosópor 600 g-os 131,25 Ft 152,- Ft DONETT öblítő 0,5 literes 47,- Ft 54,- Ft (^OTTHON instant kávé 60 g 58,- Ft 65,- Ft ................... 7 Vállalkozni pedig szükséges Blúzok helyett rózsákkal Van egy kis üzletecske Gyön­gyösön, a déli városrészben. Te­nyérnyi nagyságú- Ennek ellené­re mégis nagyon kellemes min­den odabent. Csupa virágból áll az egész. Virág az asztalon óriási Ínagy tartóban, virág a falakon különböző rekeszekben, virág a polcokon, de még a földön is. Aki ide bejön, derűs szívvel ér­kezik, aki innen kimegy, mosoly­gó arccal távozik. A boldogság egy kis szigete ez az üzlet. — Mióta van itt? — érdeklőd­tem Mácsi Pálnétól, a tulajdo­nostól. — Ide ebben az évben, febru­ár 17-én költöztem. — Meg kellett vásárolnia a he­lyiséget? — Nem, én ezért bérleti dijat fizetek. Ez egy szárítóhelyiség volt. Ide ajtót kellett vágatni, és ehhez kellett az engedély a városi hatóságoktól. — Kinek a költségén végezték el az átalakítást? — Az én költségemre végez­ték el a munkát. — Elegendő egy ilyen kis üz­lethelyiség a kereskedelmi tevé­kenységhez? — Igaz, csak nyolc négyzet- méteres az egész, és ha nagyobb lenne, még jobb lenne, de nekem most ezzel kell megelégednem. Egy ettől négyszer nagyobb üz­lethelyiségből jöttem el, mert nem győztem fizetni ott a bérleti díjat. — Hogy jött arra az elhatáro­zásra, hogy itt virágüzletet nyis­son? — Ez elég furcsa dolog, mert a szakmám női szabó. — Tehát egy női szabónak csak virágüzlete lehet? — Nem egészen. Onnan in­dult ki, hogy otthon különböző fajsúlyú hölgyekkel foglalkoz­tam. Testsúlyra is, szellemileg is. Mikor nagyon ideges lettem mi­attuk, megkértem őket, szerez­zenek nekem egy négyórás ál­lást. így sikerült a városgondo­záshoz kerülnöm. Pénzbeszedő lettem. Aztán egyik napon kö­zölték velem, hogy a virágüzle­tükben van szükségük rám, mert ott kell kisegítenem. — Beleunt a női szabóságba? — Bele. Állandóan a négy fal között voltam. Mindig ugyan­azok a nők vettek körül. Hallgat­nom kellett kicsinyes szószátyár- kodásukat. Itt viszont cserélőd­nek az emberek. — Még mindig nem értem, mi­ért lett vállalkozó? — Egyszerű. Közbejött egy olyan barát, akinek a sugallatára vágtam bele ebbe az üzletbe. Ő anyagilag is segített. — Ezek szerint egyedül él? — Özvegy vagyok több mint tíz éve. Van egy nagylányom, aki férjnél van, van egy nagyfiam, aki most középiskolás, és van már unokám is. A volt barátom­mal a kapcsolatom már meg­szűnt. — Anyagilag mit változott a helyzete, hogy ebbe a kis helyi­ségbe költözött? — Ez az üzlet jobban kiesik a vásárlók útjából, az igaz. De a bérleti dijam kedvezőbb. Meg nem fogok gazdagodni, majd szépen eléldegélek. Bevallom, mielőtt végleg döntöttem volna, hogy mit csináljak, két-három éj­szakát gondolkoztam rajta. Má­soktól is, főleg a testvéremtől kértem véleményt. De annyira ismerem magam, hogy amibe én belefogok, azt nem adom fel. — Mi az eltelt néhány hónap mérlege? — Élvezettel csinálom, amit csinálok, és jó eredménnyel. Semmi gond. — Számít az valamit, hogy eb­ben a környezetben dolgozik, ahol szinte mindenki jó ismerős? — Nagyon sokat számít. Úgy érzem, megszerettek engem itt. Igyekszem mindenkinek a kí­vánságát teljesíteni. Ha azt mondják, ez vagy az kellene, megpróbálom megszerezni. Olyan, mintha itt már családtag­gá váltam volna. — További elképzelések? — Szeretném bővíteni az áru­kört. Gondoltam virágtápsze­rekre, illetve ajándéktárgyakra. De ez mind pénzkérdés. Majd szépen, lassan eljön annak is az ideje. — Kölcsönt kellett felvennie az üzlet kialakításához? — Nem. Még a család tagjai­tól sem. Egyedül a fiamnak a ta­karékbetétjét használtam fel, de azt is már törleszteni vissza. Eb­ben is lassan utolérem már ma­gam. — El lehet mondani, hogy elé­gedett ember lett magából? — Igen, igen. Boldog és ki­egyensúlyozott ember vagyok. G. Molnár Ferenc Nagyszabású leértékelési akció kezdődött szeptember 7-től, amíg a készlet tart az egri TÜZÉP-teiepen és a Paletta Lakáskerámia Szalonban. Engedmény Barna 40x40-es pala 40 % Lábazati burkoló 50 % Rezolit 131 50 % 2 m-es 60-as és 90-es PVC cső 50 % 200-as eternitcső 50 % Kertészeti fekete fólia 50 % PVC tömlő 50% 1000x2000x0,8-as horganyzott lemez 30 % Eloxált ablakpárkány 70 % Kiskunhalasi ablakok különböző méretben 30 % Műanyag erkélyajtók különböző méretben 50 % SOFA ablakok különböző méretben 20 % Hevesi belső ajtók szintén különböző méretben 50 % Színfurnéros belső ajtók különböző méretben 50 % Budapesti ablakok különböző méretben 50 % Budapesti erkélyajtók szintén különböző méretben 50 % Budapesti mahagóni belső ajtók különböző méretben 60 % Ablakzsaluk különböző méretben 50 % Fém nyílászárók különböző méretben 50 % Alu, nagysinusú trapézlemez 1000x2000 40 % Lepke vaskapuk és kerítésmezők 50 % Csaphornyos tölgyparketta 20 % Mozaik tölgyparketta 20 % Megvásárolhatók az egri TÜZÉP-teiepen Eger, Kistályai út. Telefon: 20-322, 20-073, Telefax: 10-224. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉR 10 in2 alatti csempék és padlóburkolók egységesen 500 Ft/m2-es áron. Olasz BIDET több színben 1000 Ft/db Egyes burkolok 20—60 %-os engedménnyel Pezsgő, bermudakék, bordó fürdőkád 30 % engedménnyel Mosdók és BIDET csaptelep 30 %-os engedménnyel Lábazati és szabadtéri klinker burkolóelemek 20—40 % árengedménnyel. Keresse fel a Paletta Áruházat Paletta Áruház a TÜZÉP-teiepen Eger, Kistályai út Telefon: 20-192. Telefax: 10-224. Paletta Lakáskerámia Szalon Eger, Kistályai út 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom