Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. szeptember 8., kedd „Fenyegetik a magyar demokráciát” Vetélytársak közvetett vitája Bush cáfolt, Clinton magyarázkodott (Folytatás az 1. oldalról) így az ellenzéki politikusok­nak kötelező feladatuk, hogy fel­hívják a figyelmet ezekre a veszé­lyekre, s növeljék a társadalom éberségét. Ezeket nem elsősor­ban a kormánykoalíció okozza, hanem a körülöttük lévő veszé­lyes erők. — Az előadásában azt is emlí­tette, hogy a következő kormány­nak vezető ereje lesz az SZDSZ. Mire alapozza ezt, hiszen éppen a napokban megjelent közvéle­mény-kutatás szerint igen ala­csony a párt népszerűsége? — A Szabad Demokraták Szövetsége jelenleg valóban nem alkalmas arra, hogy egy kormány vezető ereje legyen. De hát aki a magyar politikát ismeri — én ezek közé tartozom —, az tudja, hogy a mi erőnk létezik, csak most éppen tartalékoljuk. Ez a párt másfél évvel ezelőtt zavarba került, hiszen akár a magyar tár­sadalomnak, úgy a mi tagsá­gunknak sem magas a demokra­tikus iskolázottsága. Ez a régeb­bi vezetésünket helytelenül arra késztette, hogy begubózzék. — Úgy látszik, hogy a helyzet változott, hiszen Pető Iván szege­di előadása felfogható volt elnöki programbeszédnek is... — Nyilvánvaló, hogy a párton belül ez a liberális koalíció a leg­erősebb platform, s a további­akban erőteljesebben is kívá­nunk politizálni. Ez az előadás ennek a koalíciónak volt a prog­rambeszéde. Olyan pártot kívá­nunk létrehozni — s ez mind Pe­tő, mind az én felszólalásomból kiderült —, amely a stabilizációt garantálja ebben az országban. A mostani kormány ugyanis — nem fogok tiltakozni, ha ezt ki­nyomtatja — szörnyűséges politi­kát folytat. Nem teremti meg a lehetőségeit az alkotmányos rendnek, hanem inkább támadja azt. Mi majd arra törekszünk, hogy Magyarország egy kelleme­sen tűrhető hely legyen. — Pető Iván a Magyar De­mokrata Fórumot „fordított va- rangyos békának” nevezte. Olyannak, amelyik előbb király­lánynak tetszett, ám a csók után kiderült róla, hogy béka. Ön mi­lyen metaforával jellemezné az SZDSZ-t? — Az SZDSZ most Csipkeró­zsika. Most nyugszik, viszont rö­videsen ébredés várható. Akár szereti valaki az SZDSZ-t, akár nem, tudomásul kell venni, hogy nem lehet pótolni. Ez egy nagy liberális néppárt, s — a közhiede­lemmel ellentétben — nemcsak az értelmiségé. Értelmiségiek irányítják ugyan, de ez minden magára valamit adó pártban így van. Ránk most nagyon fontos feladat vár, és aki ennek a telje­sítésében megakadályoz ben­nünket, az legalábbis nem tesz jót. Kovács Attila George Bush amerikai elnök és demokrata párti vetélytársa, Bili Clinton vasárnap este közve­tett televíziós vitát folytatott: az NBC televíziós társaság műsorá­ban válaszoltak a kampány kö­zéppontjában álló kérdésekre. Bush elnök cáfolta a múlt hé­ten kiadott hivatalos adatokat, amelyek szerint az országban több ember él a hivatalos sze­génységi küszöb alatt, mint 1964 óta bármikor, s hogy augusztus­ban a magánszektorban további 167.000 munkahely szűnt meg. Bush azt mondta, hogy nem tud hinni ezeknek a statisztikáknak, de a helyzeten mindenképpen segíteni kell — ám a demokrata párti törvényhozás megakadá­lyozta gazdasági terveinek vég­rehajtásában. Jóllehet, takaré­koskodni kell, a védelemhez szükséges pénzt elő fogják te­remteni — védte meg az elnök döntését, amellyel 250 millió dollárt fordítanak egy — sok szakember szerint felesleges — új harckocsi kifejlesztésére. Bush döntő érve a kérdésben az volt, hogy a védelmi kiadások további csökkentésével még inkább nö­vekedne a munkanélküliség. Bili Clintonnak ismét magya­ráznia kellett, miért nem volt ka­tona a vietnami háború idején. A meg-megújuló gyanú szerint Clinton annak idején különböző praktikákkal érte el, hogy — sok kortársával ellentétben — nem hívták be. A politikus ezúttal is elismerte, hogy — mint annyian mások — ellenezte a háborút, de tagadta, hogy tisztességtelen műszerekkel vonta ki magát a szolgálat alól. A The Times cikke a Csurka-tanulmányról A dühös és kiábrándult új szegények zászlóvivője Szakítás a horvátok és muzulmánok között A The Times című brit lap teg­napi számában Ernest Beck Bu­dapestről jegyzett cikkében azt írja, hogy a magyar kormány, fenn akarván tartani a legstabi­labb kelet-európai állam státusát az ország számára, megpróbálja korlátozni azt a kárt, amelyet a kormányzó MDF jobboldalán feltámadó antiszemita és nacio­nalista retorika okoz. A szerző „A zsidó összeeskü­vés legendája” című írásában úgy véli: a kelet-németországi jobboldali erőszak láttán nő a félelem, hogy a szélsőség kitör­het Magyarországon is, megoszt­hatja a pártot es megdöntheti Antall József törékeny jobbkö­zép kormánykoalícióját. A tudó­sító Csurka Istvánnak arra a cik­kére emlékeztet, amely szerinte „neonáci ideológiát idéz”, és „vi­lágméretű zsidó pénzügyi össze­esküvés” vádját hangoztatja. — Csurka szerint — olvasható a The Timesban — Göncz elnök a New York-i és tel-avivi liberáli­sok hatalmába került, amiért nem teljesítette Antall követelé­sét a kormány hiedelme szerint ellenzéki rádió- és a tévéelnök eltávolítására. De Antall úr sem úszta meg korholás nélkül; a rák­kezelés alatt lévő miniszterelnö­köt Csurka olyan beteg ember­nek nevezi, akinek meg kellene neveznie utódját, hogy elkerül­hető legyen egy kommunista puccs — így a The Times. — Habár friss közvélemény­kutatások szerint a legtöbb ma­gyar elutasítja a jobboldali szél­sőséget, Csurka a dühös és kiáb­rándult magyarországi újszegé­nyek elégedetlensége zászlóvi­vőjének számít — folytatja a lap. Miközben naponta csökken az életszínvonaluk, azt látják, hogy volt kommunisták befektetési bankárként születnek újjá, és az állami vállalatok igazgatói jelen­tős profitokat zsebelnek be kül­földiek betársulásából. A gazda­ság recesszióba süllyedt, a mun­kanélküliek száma az év végére elérheti az egymilliót, úgyhogy a zsidó-kommunista összeesküvés történelmi bűnbakja vevőkre ta­lálhat az új piacgazdaság szélén tengődök körében — írta a brit lap tudósítója. László Balázs kormányszóvi­vőtől eztidézte a The Times: — A cikk java részét olyan emberek csalódása ihlette, akik azt hiszik, hogy puhák vagyunk a kommu­nizmussal szemben. Azt akarják, hogy képen töröljék az igazság­gal a volt pártfőnökök mosoly­gós arcát. — A csatakiáltás első követ­kezménye már megvolt. Az 1956-os felkelés egyik emlék­művére zsidócsillagot mázoltak. Bőrfejűek külföldi diákokat tá­madtak meg. Antall József egye­lőre visszahőkölt az ellenzék kö­vetelte részletes elítéléstől. Egy yenge parlamenti beszédben alványan elhatárolta magát Csurka nem részletezett „téves következtetéseitől”. De a párt­egység érdekében „magánvéle­ménynek” nevezte a szerző cik­két — olvasható a The Timesban. Nyílt szakadás történt a bosz- nia-hercegovinai horvát és mu­zulmán egységek között: Velimir Marie, a szarajevói horvát egysé­gek főparancsnoka vasárnap es­te 48 órát adott a muzulmánok­nak, hogy elhagyják Szarajevó általuk megszállt horvát város­negyedeit. Azt is közölte, hogy a jövőben csak Mate Boban bosz­niai horvát vezető utasítására hajlandó támogatni a muzulmá­nokat a Szarajevót körülvevő ostromgyűrű áttörésében. Az AP értesülései szerint Ma­rie azzal vádolta a muzulmáno­kat, hogy az utóbbi napokban horvát állások ellen indítottak támadásokat, amelyek követ­keztében hat horvát fegyveres életét vesztette. A muzulmánok kirabolják a szarajevói horvátok otthonait is — így Marie. Nehéztüzérség lövi Szarajevót Szarajevó városát tegnap haj­nal óta ismét szerb nehéztüzérsé­gi lövedékek becsapódásai ráz- kódtatják meg. A DPA-nak a bosnyák rádióra hivatkozó jelen­tése szerint a bosnyák főváros szinte minden kerületére a leg­különbözőbb űrmértékű ágyúk lövedékei zúdultak. A tüzérségi tűz e rádiójelentés szerint első­sorban a szarajevói repülőtérre összpontosult. Több épületet ta­lálat ért, és szintén lövedékek csapódtak be a kifutópályára. Egyelőre nem ismeretes, hogy voltak-e áldozatai e tüzérségi tá­madásnak. Cáfolnak az örmények Azeri ellentámadás Az azerbajdzsáni erők visszaverték az örmény egységek támadását Karabah-hegyvidéken. Ellentámadásuk során visszaszerezték az el­lenőrzést az örmények által a hét végén elfoglalt települések fölött — jelentette vasárnap az azeri hírügynökség. A bakui védelmi miniszté­rium közleményére hivatkozó jelentés szerint az azeri és az örmény csapatok között már harmadik napja folynak a heves összecsapások. Az örmény hírügynökség cáfolta az azeri harci sikerekről szóló ba­kui jelentést. Moszkvai valutapiac Közel 1,2 milliárd dollár cse­rélt gazdát az év első nyolc hó­napjában a moszkvai bankközi valutapicon. A hetente két alka­lommal megrendezendő valuta­piaci árveresen kialakult min­denkori dollár-rubel árfolyamot használja hivatalosként az orosz központi bank. ZÖLDSÉG­GYÜMÖLCS üzletemet Eger, Rózsa K. u. 18. sz. alatt, az OÁZIS virágszalon mellett! Piaci árakon és széles választékkal várom kedves vásárlóimat! A horvátok Szarajevó nyugati lakónegyedeiben élnek többség­ben, és egy esetleges végleges szakítás azt eredményezné, hogy a szerbek által körülvett muzul­mánok nem jutnának sem üzem­anyaghoz, sem pedig egyéb szál­lítmányokhoz. A nacionalista Marie, aki szerint Bosznia-Her­cegovinát nemzetiségi területek­re kellene osztani, a szarajevói horvát főhadiszálláson kijelen­tette: szörnyű vérontást okozna, ha valaki egységes államot akar­na létrehozni Bosznia-Hercego­vinában. Boszniában nincsenek bosnyákok, csak horvátok, mu­zulmánok és szerbek. Mustafa Hajrulahovic, a sza­rajevói muzulmán erők főpa­rancsnoka elutasította az ultimá­tumot, és közölte: Boszniát nem lehet „kantonokra” felosztani, s ha ezt valaki nem fogadja el, mi addig harcolunk, amíg fel nem szabadítjuk területeinket. A boszniai horvátok és a mu­zulmánok között nem ez az első viszály; a korábbi nézeteltérése­ket azonban a két fél igyekezett színfalak mögötti egyezkedéssel megoldani. Á kantonizálást támogató mostani horvát álláspont Rado­van Karadzic boszniai szerb ve­zető helyzetét erősíti, aki már hónapok óta az egykori jugo­szláv tagköztársaság nemzetisé­gek közötti felosztását szorgal­mazza. A köztársaság területé­nek kétharmada a háború előtti lakosság 31 százalékát kitevő szerbek kezében van, a maradék területet pedig a lakosság 17 szá­zalékát alkotó horvátok ellenőr­zik. Német fegyverek Horvátországba? Német vállalatok az ENSZ- és EK-embargó ellenére is szállítanak fegyvereket Horvátországba. Az AP-nek a Kathimerini című lapra hivatkozó jelentése szerint „teljes mértékben megbízható” források azt állítják, hogy 1991 júliusa és 1992 áprilisa között a német vállala­tok harckocsikat, Stinger típusú rakétákat, ágyúkat és lőszert szállí­tottak Horvátországba. A lap szerint bizonyítékok vannak arra, hogy meg nem nevezett német cégek 1991 júliusában 20 harckocsit juttattak el Eszékre, októ­berben és novemberben pedig aknavető- és ágyúszállítmányok, vala­mint hetven Stinger légvédelmi rakéta érkezett Zárába. A lap szerint decemberben 60 német harckocsit szállítottak Fiume kikötőjébe. A Kathimerini értesülései szerint 1992 januáija és áprilisa között további 100 Stingert, 3 millió dollár értékű lőszert, 1500, fegyverek­kel megrakott személygépkocsit, továbbá negyvenezer katonai egyenruhát juttattak el a német cégek a horvát megrendelőknek. A lap azt is tudni véli, hogy Horvátország májusban további ezer Stin­gert és százezer AK-47-es géppisztolyt rendelt különböző német cé­gektől. Lusztráció lengyel módra Hat lusztrációs törvényjavas­lat került szombaton a lengyel parlament elé megvitatásra. Ezek mindegyike tiltja, hogy a volt biztonsági szolgálat, a kato­nai hírszerzés és a kémelhárítás tagjai, és a velük együttműkö­dők, a pártközpont és a pártfőis­kola, a cenzúra és az egyházügyi hivatal, valamint a pártbizottsá­gok dolgozói közhivatalt töltse­nek be Lengyelországban. A kü­lönbség elsősorban abban van közöttük, mennyire szűkítik le az érintettek körét, illetve mennyire tágítják ki a közhivatal értelme­zését. A törvényjavaslatok több­sége az üzemi pártbizottsági tag­ságot is kizáró oknak tartja, s le­hetetlenné tenné a továbbiakban e kategória számára a hivatal vi­selését nemcsak országos vezetői szinten, de például a jog minden területén, nem vezethetnének ál­lami tulajdonban lévő vállalatot, újságot, nem tölthetnének be semmilyen igazgatói állást, nem lehetnek tanszékvezetők, s nem lennének választhatók még a fa­lusi önkormányzat tagjaivá sem. Karol Modzelewski történész professzor, aki több mint 9 évet töltött 1964-től kommunista börtönökben, aki 1980-ban kita­lálta a Szolidaritás nevet, s beter­jesztette e történelmi szerepet játszó szervezet működésének tervét, a Gazeta Wyborczában terjedelmes tanulmányban fog­lalt állást a lusztráció ellen. Nem jogi oldalról, hanem a minden­napi élet szemszögéből vizsgálva az ügyet megállapította, hogy a lusztráció a kommunisták 1968­as tisztogatásánál sokkal széle­sebb körű és súlyosabb hatással lenne, legalább 200.000 ember számára tenné lehetetlenné a funkcióviselést, megtizedelné a lengyel tudományos és gazdasági elitet. Egyetlen tényleges ered­ménye: a nómenklatúrát felvál­taná a „szolidatúra”. A törvényjavaslat vitájából a szerző idézte Jan Szafraniec fel­szólalását, aki nyíltan kijelentet­te, hogy a lusztrációt nem disz­kriminatívnak kell tekinteni, mert annak elsőrendű célja, hogy helyet csináljon olyan emberek­nek, akik korábban nem kaptak lehetőséget funkciók betöltésé­re. Modzelewski szerint minden tisztogatás, ami politikai kritéri­umokon alapul, a káderállo­mány színvonalát süllyeszti, hi­szen a beteget nem a sebészorvos múltja, hanem szaktudása ér­dekli, s ügyvédet is képességei és nem életrajza alapján szokás vá­lasztani. Ezért alapvetően fele­lőtlen minden lusztrációs javas­lat. A tényleges cél tehát a figye­lem elterelése, áldozati bárányok keresése, és mozgatórugója való­színűleg a következő választá­soktól való félelem. A lusztráció ugyanis lehetetlenné tenné, hogy a következő parlamenti választá­sokon indulhasson a Demokrati­kus Baloldali Szövetség, amely jelenleg a parlament második legnagyobb pártja, s ezzel korlá­toznák nemcsak a lusztráltak jo­gait, de azét a milliós vagy több­milliós táborét is, amelyik rájuk kíván szavazni. Választások — megfigyelőkkel A szeptember 27-re kitűzött romániai parlamenti és elnökvá­lasztást nemzetközi megfigyelők részvétele mellett bonyolítják le. A bukaresti kormány bejelentet­te, hogy több kormányt és nem­zetközi szervezetet felkért, küld­jenek megfigyelőket a választá­sokra. Közülük néhányan — így Bonn, Málta és az Arab Liga — már jelezték, hogy hajlandók eleget tenni a kérésnek. Jelcin eltökélt Borisz Jelcin az eredeti tervek szerint szeretné megvalósítani japáni látogatását. „Nem áll szándékomban az utazás elha­lasztása, ha sokan hisztérikusan ellenzik is a területi kérdések megvitatását” — mondta az orosz államfő a japán televízió által megrendezett beszélgeté­sen. Először fordult elő, hogy orosz vezető televíziós vitán vett részt japánokkal, köztük olya­nokkal, akik valamikor az elhó­dított japán szigeteken laktak. Castro keserűsége Jószerint csak az olimpián el­ért kubai sikereket tudta a sziget- ország lakossága elé lelkesítő példaként állítani Fidel Castro állam- és pártvezető, a kubai nemzeti ünnep alkalmából Cien- fuegosban tartott megemlékezé­sen. Ugyanakkor buzdítónak szánt beszédében keserűen je­lentette be: leállították az ország egyetlen, s már kilencven száza­lékig kész atomerőművének épí­tését, mert nem tudják tovább fi­nanszírozni a beruházást. Elkobzott fegyverek Csaknem ezer, engedély nél­kül tartott lőfegyvert koboztak el a bolgár hatóságok ez év januárja és júliusa között. A belügymi­niszter adatai szerint az engedély nélkül tartott fegyverek között 318 vadászfegyver, 249 pisztoly, 62 katonai karabély, 12 géppisz­toly és 3 könnyű géppuska volt. Az elkobzott fegyverek között szerepelt 116 darab, házilag ké­szített lőfegyver. A hatóságok­nak 760 darab lőfegyvert szol­gáltattak be önként. A tőke becsalogatása Az észak-koreai vezetés lehe­tővé kívánja tenni teljesen kül­földi tulajdonú vállalatok műkö­dését az ország északkeleti ré­szén tervezett különleges gazda­sági övezetben — közölték szöuli források. A Phenjanból szárma­zó dél-koreai értesülés szerint a törvénytervezet, amelynek ki­mondott célja a külföldi tőke be­csalogatása a kommunista északi országrészbe, már elkészült és csak a parlament jóváhagyására vár. A gazdasági zóna a dél-ko­reai befektetők előtt is nyitva áll — mondották észak-koreai ille­tékesek szöuli tárgyalópartnere­iknek az egyik legutóbbi pan- mindzsoni megbeszélésen. Kimenekített segélyek Oroszország az idei év első fe­lében mintegy 10-12 milliárd dol­lárt kapott külföldi segélyek for­májában, de ennek az összegnek a felét menekítették ki az ország­ból ugyanezen idő alatt illegális csatornákon — közölték ameri­kai pénzügyi források. A szakér­tők értesülései szerint az első fél évben legalább 5 milliárd dollár­nyi orosz tőke vándorolt külföld­re, elsősorban azért, mert az ex­portbevételhez jutó hazai válla­latok nyereségeiket inkább nyu­gati bankokban tárolják, ahe­lyett, hogy otthon fektetnék be. USA: csökkenő munkanélküliség Az Egyesült Államokban au­gusztusban — immáron a máso­dik egymást követő hónapban — némileg mérséklődött a munka- nélküliség aránya. Washingtoni bejelentés szerint augusztusban a munkanélküliek aránya 7,6 százalékos volt, ami 0,1 száza­lékkal alacsonyabb a júliusi mu­tatónál. Hírügynökségi beszá­molók a hivatalos jelentés ismer­tetésekor ugyanakkor arra hív­ják fel a figyelmet, hogy a ráta csökkenése nem az amerikai gazdaság erősödésének az ered­ménye, hanem annak, hogy a kormány különleges munka­helyteremtő programot indított a tizenévesek számára a nyári idő­szakra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom