Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-04 / 209. szám
4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1992. szeptember 4., péntek Mikófalvai utak Négy utca burkolatát újították fel a közelmúltban Mikófalván, részben aszfaltoztak, részben pedig kavicsot szórtak a lefektetett szurokba. A helyi önkormányzat mintegy másfél millió forintot áldozott a beruházásra. Faluhíradó Szintén mikófalvi hír, hogy immár helyi újsággal is rendelkezik a település. A „ Faluhíradó” első száma márciusban jelent meg, s nemrég augusztusban is napvilágot látott az újság, amelyben a községi eseményekről, rendezvényekről, illetve a termelőszövetkezetben történtekről számolnak be. Világháborús emlékmű Bekölcén Új első és második világháborús emlékmű épül Bekölcén. Ha minden jól megy, október ó-ára elkészül az áldozatoknak emléket állító alkotás, amely a tervek szerint az ABC-áruházzal szemben lévő parkban kap majd helyet. Jövő év végére telefon? Jó néhány település kapott a közelmúltban crossbar-telefont a pétervásárai körzetben. Nem egy község ugyanakkor különböző okok miatt kimaradt a távhívásból, így többek között Hevesaranyos is. A helyiek abban reménykednek, hogy a Matáv mintegy tíz községet érintő telefonprogramja mihamarabb megvalósul, s a jövő év végére Aranyoson s a környező falvakban is hallható lesz az olyannyira várt tárcsahang. Bélapátfalván Már a fövő évet tervezik... Feltúrt utcák fogadják az arra járókat Bélapátfalván: fektetik a közművezetékeket, jól halad a tervezett beruházás. Erről is szót ejtettek a legutóbbi önkormányzati ülésen a település képviselői, akik előtt — egyebek között — a költségvetés elmúlt félévi végrehajtásáról készült beszámoló feküdt. — Jól gazdálkodott a testület — foglalta össze megállapításaikat beszélgetésünkkor Barta Norbert polgármester. — Az észszerű takarékosságnak köszönhetően sikerült megvalósítani az eddigi elképzeléseinket. így többek között azt, hogy mintegy 6-8 millió forintot fordíthattunk egészségügyi fejlesztésre: számítógépet, műszereket és felszereléseket vásároltunk a rendelőbe. Nyugodtan léphettünk hát át a második fél évbe, amelynek a legnagyobb munkálata a szennyvízhálózat lefektetése. Ez az egész falut behálózza majd: az idén 30, jövőre újabb 20 milliót költünk rá. Az a tervünk, hogy a következő évben fejlesztjük majd a víztisztító telepet, amelynek a kapacitását a mostani 800- ról napi 1200 köbméterre növeljük. S ami még fontos ebben az ügyben: a beépítendő amerikai gépek, berendezések és a biológiai tisztító segítségével első osztályú minőségű vizet kapunk majd vissza. — Ha jól értettük, akkor a testület már a jövő évi teendőket vette számba... — Nagy munkák állnak előttünk a következő esztendőben, alaposan elő kell hát készítenünk minden lépést... A szennyvízzel kapcsolatos beruházás mellett bővíteni kívánjuk az általános iskolát. Ennek a munkálatait is elkezdjük még az idén, hogy a következő tanévben már a négy új tanteremben is megindulhasson a tanítás. És ott lesz a gázhálózat megépítése: 110-es csöveket fektetnek le a szakemberek, gondolva ezzel a mónosbéliekre, akik szintén szeretnének majd rákötni a gerincvezetékre. így megspórolhatják ugyanis egy önálló fogadóállomás építésének költségeit... M Bükkszentmártonban Kevesen kérik vissza a földet Amint az köztudott, megyénkben is megkezdődtek már a. földárverések, ám a legtöbb helyen érdektelenség övezte az eseményt, alig néhányan jelentkeztek, hogy szeretnének kárpótlási jegyükért cserébe egy-egy darab földet, erdőt, szántót, legelőt. Bükkszentmártonban a későbbiekben kerül majd sor az árverésre, annyit azonban már jelenleg is tudni, hogy a kistelepülésen szintén nagyon kevés a földvisz- szaigénylő, kevesen keresték meg ilyen ügyben az önkormányzatot. A képviselő-testületnek természetesen ettől függetlenül vannak bizonyos kötelezettségei: ennek megfelelően a legutóbbi ülésen, augusztus végén létrehozták a helyi földrendező bizottságot. Dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke a község polgár- mesterével, Kormos Bélával avatta fel a létesítményt (Szilvás István felvételei) Balaton öröme Itt vannak a szükséges gyógyszerek is — mutatja Fehér Ist- vánné és Baranyi Imréné Elkészült a rendelő Amint arról már beszámoltunk, néhány nappal ezelőtt átadták Balatonban az új orvosi rendelőt. Az épület Lehóczky Ferenc bükkszéki vállalkozó keze munkáját dicséri, aki tavaly május végén kapta meg a „terepet” az ónkormányzattól, júniusban kezdte el a munkákat, s idén júliusra készült el azokkal. Akkor zajlott le a műszaki átadás, most, szeptember elsején pedig a község lakói és a háziorvosi szolgálat is birtokba vehette az egészségügyi intézményt. A megyei közgyűlés elnöke, dr. Jakab István vagta át a nemzetiszínű szalagot a meghívottak jelenlétében, maid dr. Varga László orvos beszélt arról, hogy a hozzájuk tartozó körzetben — amely Balatont és Bükkszentmártont foglalja magában — 1800 a betegek száma, s őket ez idáig nagyon rossz körülmények között tudták csak fogadni, de ez most szerencsére megváltozott. Dr. Varga László háziorvos Varga Lászlónéval és Köves Ferencné- vel a betegek adatait rögzítő számítógép előtt Felújították a művelődési házat Elsősorban a helyi népi együttesről, s a lakodalmasról híres országszerte és külföldön is Mikó- falva. A nyári, meleg napokban a hagyományőrző rendezvényekkel nincs is semmi gond, a szabad ég alatt nyugodtan megtarthatók, ám ősszel és télen már más a helyzet: a községi művelődési házban fogadják a német, svéd, holland vendégeket, akiket bizony ott a múltban nem túl jó körülmények vártak. Nem véletlen, hogy a helyiek próbáltak változtatni az áldatlan helyzeten. Erőfeszítéseiket siker koronázta, csaknem hárommillióforintért korszerűsítették, felújították a művelődési házat, és egy vizesblokkal bővítették azt. Az intézményben a mozi a veszteség miatt már korábban megszűnt, a falusi könyvtár pedig egy másik épületben kapott helyet, így most jobbára csupán alkalmi rendezvényeknek, a fentebb említett vendégeskedésnek ad otthont a ház, amelynek műszaki átadása szeptember 11-én történik meg. Tüzet oltott Ivád és a környék lakossága Milliárdokat mentettek meg A napokban beszámoltunk arról, hogy Ivád határában nagy kiterjedésű erdőtűz pusztított. Az egri, az ózdi és a salgótarjáni tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, ám Ivád lakossága sem nézte tétlenül az egyre terebélyesedő lángokat. Bacsó István polgármester a hangosbemondón keresztül riasztotta az otthon lévő polgárokat, s erre csaknem százan indultak neki az erdőnek. A 65 éves Grenyovszky Gyuláné például elsőként csatlakozott a többiekhez, s oltotta a tüzet, mások személyautóval hozták a vizet a „vörös kakas” megfékezésére. Kaszab Balázs, a helyi Gárdonyi Tsz elnöke utasítására pedig mindenki, aki részt vett a késő éjszakáig tartó oltásban, üdítőt és élelmiszert kapott. (Szántó György képriportja) Iparűzési adó Péterkén Három ezreléket fizetnek majd a vállalkozók A tervek szerint százezer forint feletti nettó bevételük három ezrelékét fizetik majd a város kasszájába iparűzési adóként a jövő évtől a pétervásárai vállalkozók. A rendelettervezetet első fordulóban már tárgyalta a képviselő-testület: az elképzeléseket most közszemlére tették, s várják a javaslatokat. Az ülésen nem hangzott el ellenvélemény dr. Gyula Zoltán jegyző előteijesz- tésével kapcsolatban. Ez egyébként az említetten kívül tartalmazza azt is, hogy az alkalmi árusok napi 500forintot fizetnek majd. Emellett számos kedvezményt is figyelembe vesznek, így például a kezdő vállalkozó egy évig nem fizet egy fillért sem, s az sem, aki új munkahelyet teremt, s azt legalább egy évig fenn is tartja. Nem fizetnek továbbá a tisztán élelmiszer-árusítással foglalkozó boltok, így a pékségek, tejivók, zöldségesek sem. A tervezetet várhatóan a következő önkormányzati ülésen fogadják majd el, s ha valóban így történik, akkor január 1-jétől vezetik be a helyi iparűzési adót. Addig is az elképzeléseket elküldték a város pártjainak, érdekképviseleti szervezeteinek, amelyek közül — oldalunk zártáig — csak a Magyar Szocialista Pórt helyi szervezete reagált írásban. Csak az akadályokat kell átépíteni Szilvásvárad újra világbajnokságra készül A meglehetősen jól sikerült szilvásváradi négyesfogat-hajtó világbajnokság 1984-ben az addig meglévőnél is nagyobb hírt szerzett a községnek. Nem csoda, hogy azóta már többen biztatták őket, vágjanak bele ismét, rendezzenek hasonló világversenyt. Éppen ezért nem is keltett különösebb meglepetést a hír, amikor a napokban dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Szalajka-völgy mellett fekvő település megpályázta az Expo évében — 1996-ban — rendezendő világbajnokságot. Egri Zoltán polgármester ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy ugyan a létesítmények a helyi ménes „kezelésében” vannak, mégis a polgár- mesteri hivatal adta be a pályázatot, ugyanis a ménes sorsa, tulajdonjoga jelenleg bizonytalan, az viszont bizonyos, hogy a községnek mindig lesz önkormányzata. A polgármester úgy vélte, jó eséllyel pályáznak, hiszen a legutóbbi rendezvény sikeres volt, s a legközelebbit várhatóan Németországban tartják. Mivel azonban ott ez már a második világbajnokság lesz, így nem valószínű, hogy harmadszor is pályáznak. A magyar bajnokság döntőjét éppen most rendezik itt, ez is bizonyítja: a pálya ma is kiválóan alkalmas versenyekre. Éppen ezért jelentős beruházásra nincs is szükség, olyan nagyságrendűre pedig semmiképpen, amilyenre 1984-ben. Egyedül arra van szükség, hogy — mivel azóta a szabályok módosultak — az akadályokat átépítsék. Ezenkívül szeretnék a teljes szennyvízelvezetést megoldani, ám ezt akkor is megteszik, ha esetleg mégsem rendezhetik meg a világversenyt.
