Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 28., hétfő HATVAN ES KÖRZETE 5. Tárlat a gimnáziumban Hatvanban, a Kodály Zoltán Általános Iskola galériájában a napokban nyílt meg a Kovács Gábor festőművész alkotásaiból válogatott tárlat. A kiállítást ok­tóber 2-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Apci segély a diákoknak Az apci önkormányzat is igye­kezett enyhíteni a tanévkezdés anyagi nehézségein. Az általá­nos iskolások ingyen jutottak hozzá a tankönyv- és a füzetcso­magokhoz, míg a középiskoláso­kat 2500 forint segéllyel támo­gatták. Újra aerobic Petőfibányán Petőfibányán a helyi művelő­dési házban ismét szerveznek ae- robic-tanfolyamot. A sportolni, mozogni vágyó fiatalok s az idő­sebbek szeptember 30-ig jelent­kezhetnek az intézményben a 20 órásra tervezett szabadidős programra. A hatvani bombázásról Hatvanban a Hatvány Lajos Múzeum baráti köre szeptember 30-án délután öt órától tartja kö­vetkező összejövetelét a múze­um előadótermében. Ezúttal Hatvan tragikus napjáról, az 1944-es bombázásról lesz szó. Bevezető előadást tart majd Sánta László tanár. A rendez­vényre a baráti kör tagjain kívül minden érdeklődőt várnak. Tanévkezdés önkormányzati segítséggel Szűcsiben is úgy határozott a képviselő-testület, hogy tanszer­segéllyel támogatja a diákságot a tanév kezdetén. Az általános is­kolások ingyen kaptak tanköny­vet, a középiskolásokat 1000 fo­rinttal, míg a főiskolásokat és az egyetemistákat 2000 forinttal segítették szeptember elején. Kárpátaljai humor Hatvanban Az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház, valamint a Pat­kó József Közművelődési Egye- sület felkérésére ma este hat óra­kor Balackij Vologya, művész­nevén Pitkin ad műsoros estet az intézményben. A Beregszászon élő humorista és együttese a kár­pátaljai politikai viszonyokat mutatja be a humor nyelvén. Irodalmi vetélkedő A Zagya-parti város művelő­dési házában játékos irodalmi vetélkedőt szerveznek az általá­nos iskolák harmadik-negyedik osztályos tanulói számára. A Ne­mes Nagy Ágnes születésének 70. évfordulója tiszteletére ren­dezett versengésre háromfős csapatok jelentkezését várják október 31-ig. Festmények a könyvtárban Az Ady Endre könyvtárban október 1-jén nyílik tárlat Gesz- tesi Szilvia festőművész alkotá­saiból. A műveket az ünnepélyes megnyitón, este hat órakor László Lilla festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. Antibes-i próbatétel Babák ezer év divatjában Virágos tavaszban indultak franciaországi kirándulásra a hatvani Bajza-gimnázium har­madikos diákjai, hogy tíznapos útjuk során mindinkább megis­merjék a nyelvet és azt a kultúrát, amelyet a gall kakas is fémjelez. Ki gondol ilyenkor rosszra, bá­natra? Előre építgeti magában programját, a közvetlen találko­zások, élmények gazdagságát, így volt ezzel Kertész Krisztina is, mindaddig, amíg agyhártya­gyulladás nem tört rá, hogy szin­te élet-halál között vergődjék ti­zenkét napig Antibes kórházá­ban. A szülők itthon persze rög­tön kapták a visszajelzést a diá­kok kísérő nevelőitől, s teljes kétségbeesésükben igyekeztek mindent elkövetni, hogy gyer­mekük közelébe jussanak. Miként nemrég lezajlott be­szélgetésünk során az apa, dr. Kertész Miklós elmondotta: gyermekükhöz végül időben ki­jutottak Franciaországba, de roppant bonyodalmakkal járt az eszméletlenségbe zuhant kis Krisztina kezeltetésének, haza- szállíttatásának ügyintézése, mígnem Ferihegyen landolhatott a francia légijárat egyik gépe. És hogy ez így alakulhatott, s ma már Krisztina a legjobb egész­ségnek örvend, az egy széles kö­rű összefogás javára írható, mi­után az antibes-i gyógykezelés költsége a kórházi és mentő­számlákkal együtt meghaladta az egymillió forintot, amit nem hord az ember csak úgy a szivar­zsebében. Igaz, hogy a társadalombizto­sítási intézet hetven százalékok kötelezően átvállalt a kiadások­ból, ám bő háromszázezer forint még mindig a levegőben lógott. Bajban ismerszik meg az igaz ba­rát! Ezt vallja dr. Kertész Miklós is, amikor elmondja, hogy nehéz helyzetükben segítette őket a tisztiorvosi hivatal, a HDDSZ, támogatták a lakosságszolgálati Múltidéző: 1702 - 1703 Ozoróczy Ottlyk György és a hatvani uradalom Hatvan helytörténetének ke­vésbé ismert fejezetéhez tartoz­nak a Rákóczi-szabadságharc kitörésének helyi eseményei, a település korabeli birtokviszo­nyai. Salmis herceg (Carolus Theodorus Ott Salmis princeps) tulajdonában volt ekkor a Hat­vanból és a 13 környékbeli falu­ból álló uradalom, amelyet 1701-ben szerveztek meg úgy, hogy több falut ide csatoltak Bu­ják körzetéből is. (Erről Sőtér Ferenc pesti alispán levélben szá­molt be Eszterházy Pál herceg nádornak.) Az uradalom és a ko­rabeli Hatvan életére segít fényt deríteni Salmis uradalmi prefek­tusának, Ottlyk Györgynek az 1711-ig terjedő önéletírása. (Ezt több más naplóval együtt Thaly Kálmán adta ki 1875-ben „Tör­ténelmi naplók” címmel.) Ottlyk Györgyöt a hatvani uradalom prefcktusságára Sál- mis herceg belső embere, egy Rezvik nevű úr ajánlotta. A her­ceg magához hívatta Ottlykot, és megbízta, hogy menjen le Hat­vanba, ott jelentkezzen Mozler- nél, az uradalom megbízott fel­ügyelőjénél. Mozler iktassa be Ottlykot a prefektusi állásba, Ottlyk pedig vizsgálja felül az uradalom állapotát, tegye papír­ra a javaslatát: miként lehet hasz­nosan javítani a gazdaság helyze­tén ? Salmis herceg két pátenst állí­tott ki Ottlyk kinevezésével kap­csolatban. Az első a hatvani ura­dalom tisztviselőinek és a telepü­lés közigazgatási személyeihez szólt, akik kötelesek Ottlyk pre- fektusságát elismerni, minden kívánságát a maximális mérték­ben figyelembe venni, az intéz­kedéseit maradéktalanul végre­hajtani. (A pátens kelt 1702. ja­nuár 20-án, Bécsben.) A másik pátens Heves, Nógrád és Pest megyéknek szólt, lényegében az első pátenssel azonos tartalom­mal. (A hatvani uradalom 13 fal­va e három megye területéhez tartozott.) A pátensekkel Ottlyk leutazott Hatvanba, és szolgálat­ba állt. Összeállított egy olyan je­lentést, amely az uradalom álla­potát tartalmazta, és javaslatot tett a gazdaság fellendítésére. Mai szóval: egy pályázatot nyúj­tott be Salmis herceghez. Ottlyk javaslatai megtetszettek a her­cegnek annak ellenére, hogy né­hány elképzelés a „hatvani nya­kas magyarok” nagy ellenállásá­ba ütközött. Mozler, az uradalom korábbi felügyelője titokban ás­kálódott Ottlyk ellen, szembe pe­dig a prefektusjóakarójának tün­tette fel magat. (Az uradalom tisztviselői között hét német is volt. (Azonban: „minden áskáló- dás és tiltakozás ellenére Salmis elfogadta... Ottlyk javaslatait, ugyanis Generált Cronsfeld véle­ményére hallgatott, aki támogat­ta a prefektus elképzeléseit.” Ottlyk évi ezer rénes forint jö­vedelemben és teljes ellátásban részesült. Ezenkívül Salmis fel­ajánlotta, hogy a saját fia mellé veszi Ottlyknak Fai keresztnevű fiát, és magával viszi Frankfurt am Mainba. A prefektus „sok szép mar­hát” szerzett Hatvanban mind a herceg, mind saját maga számá­ra. Csak a sajat szarvasmarhái száma meghaladta a százat. A kuruc támadások hírére azonban sürgősen el kellett hagynia Hat­vant. Körülbelül négy hét múlva a kurucok rajtaütöttek a váro­son, és elhajtották az összes mar­hát. így Ottlyknak háromezer forintnál is több kára esett, és a Hatvanban maradt minden va- yona elveszett. A kuruc hadak amarosan végleg megteleped­tek itt, ahol helyrehozták a pa- lánkvárat, helyőrséggel látták el, és élelmiszerraktárát létesítettek benne. (A harci cselekmények miatt nemsokára itt tartotta ülé­seit Pest-Pilis-Solt vármegye képviselő-testületé.) A hatvani veszteség után Ottlyk György Trencsénybe köl­tözött, majd maga is csatíakozott II. Rákóczi Ferenchez. 1703-ban Bercsényi gróf karabélyos lova­sezredének a parancsnoka, ké­sőbb a fejedelem főudvarmeste­re volt a szabadságharc végéig. A köznemesi származású, evangé­likus vallású Ottlyk György, mint volt prefektus, hozzájárult a tö­rökök utáni Hatvan újjászületé­séhez, és meghatározó szerepet töltött be a Habsburgok elleni kuruc szabadságharcban. Demény-Dittel Lajos Pillanatkép a nyertesről Andrea kazettája A Heves Megyei Hírlap slá­gerlistája játékának egyik leg­utóbbi nyertese Samu Andrea, aki Hatvanban, a Hangya Áru­házban dolgozik. — Nagyon örülök. Most elő­ször küldtem be megfejtést, és máris nyertem egy klassz kazet­tát — mondja a törékeny, fiatal lány. — Szombaton, amikor meghozta a postás a lapot, rög­tön megláttam benne a nevem. — Milyen zenét szeretsz? — Guns ’n Roses a kedven­cem. De minden zenét szívesen hallgatok, amiről úgy érzem, ne­kem szól. Otthon állandóan az MTV műsorát nézem, hallga­tom, így a legújabb együttese­ket is megismerem. — Diszkóba szoktál járni? — Általában kevés a szabad­időm. Meg táncolni sem szeretek nagyon. Herédről járok be dol­gozni, reggel hétkor indul a bu­szom, este hét óra, mire haza­érek. Itt, az áruházban szeretem a munkámat, a kötött- és rövidá­ru-osztályon vagyok. Gyöngyö­sön, ruházati eladóként végez­tem a szakmunkásképzőben. — A hétvégek hogyan telnek? — Általában bejövök a hatva­ni barátnőimhez, beszélgetünk, nagyokat sétálunk. No és termé­szetesen szenvedélyesen cserél­getjük a videokazettákat, azok közül is a legmenőbb együttesek felvételeit. iroda dolgozói, valamint Hatvan és környéke praktizáló orvosai. Továbbá nem kevesebb, mint 100 ezer forinttal segítették csa­ládját a lakosság soraiból kike­rült „szürke emberek”, akiknek holtáig hálás lesz ez a família. A családfő mindezek után, megköszönve persze a szép ösz- szefogást, egy dologra hívta fel nagyon a figyelmünket, mégpe­dig a külföldre látogatóknak ad- resszálva intelmét. Ne hagyják el soha az országot, hazájukat, bár­hová is induljanak, mielőtt a bal­eset-biztosítás mellett betegség- biztosítást nem kötnek, a gépko­csi-tulajdonosok pedig nem rak­ják jogosítványukba azt a bizo­nyos zöld kártyát is, amelyet minden civilizált országban bár­mikor számon kérhetnek tőlük a környezetvédelem szellemétől vezéreltetve. A baj ugyanis nem jár egyedül... (moldvay) Városismereti vetélkedő A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület hatvani csoportja, a Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre és a Ratkó József Közmű­velődési Egyesület városismereti vetélkedőt szervez. A helytörté­neti versengés döntőjét október 10-én délelőtt rendezik meg az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban. Az eseményre általános és kö­zépiskolások jelentkezését vár­ják. A nevezéseket október 3-ig lehet eljuttatni a hatvani könyv­tárba. A város iskoláinak képvi­selőit személyesen várják a neve­zési szándékkal az intézmény­ben. A nyár folyamán többször is hírt adtunk arról, hogy a Hat­vány Lajos Múzeumban párat­lan kiállítás várja a látogató­kat. A Münchenben élő magyar származású művésznő, Wiedra Berzsenyi Mónika által speciális eljárással készített babákat sok érdeklődő csodálta meg az el­múlt hónapokban. A különböző korok szellemét és hangulatát megidéző remekművek már csak néhány napig láthatók az intéz­ményben: október 4-én ugyanis véget ér a kiállítás. Képeink némi ízelítőt nyújta­nak a különleges tárlatról, amelynek megtekintését kár len­ne elmulasztani. IJj tanév a lőrinci zeneiskolában — Ki az, aki nem ismeri egyik legkedvesebb gyermekdalunkat: a Gólya, gólya, gilicét? Vajon el­gondolkodtunk-e már azon, hogy miről szól ez a dal? Mennyi mélység, mennyi emberi jóság sugárzik ebből a miniatűr re­mekműből, amely a gyermeki lé­lek legmélyéről fakadt? A gólya az az élőlény, amely nagyon kö­zel áll a gyerekhez, az ismeretlen világgal, a környezetével kap­csolja össze. Szereti ezt a lényt, és meg akarja gyógyítani, mert vér­zik a lába, a rossz gyerek, a török gyerek megvágta. A magyar gye­rek jó gyerek, nem orvossággal akarja gyógyítani, nem operálni akarja, mert az orvosság keserű, az operáció fáj. Ő csak a szerete- tévelgyógyít: síppal, dobbal... A zenének varázsereje van, aminek segítségével legyőzhetjük a rosz- szat. Ezért vagyunk optimisták és hiszünk abban, hogy amíg zene van, addig emberség is, ami ter­mészetesen viszont is érvényes, a kettő nem választható el egymás­tól... — ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Bakki Magdolna igazgató a lőrinci zeneiskolában az új tanévet. Szeptembertől újra várják a régi és új növendékeket, akik a zene világával közelebbről is sze­retnének megismerkedni. Az idén a következő hangszerek kö­zül választhatnak a tanulók: fu­rulya, fuvola, oboa, klarinét, fa- ott, trombita, harsona, kürt, tu- a, hegedű, gordonka, gitár, zon­gora és ütőhangszerek. A hang­szertanulás mellett minden gyer­mek elméleti oktatásban is része­sül a szolfézs tárgy keretében. Az óvodáskorúaknak dalos játék­foglalkozásokat tartanak, az ál­talános iskola első és második osztályosai pedig a „kiselőkép- ző” és előképző tanszakokon sa­játítják el a hangszeres oktatás­hoz, szükséges alapismereteket. Újítás az idei tanévtől, hogy továbbképzős növendékeik a ze­neirodalom és a kamarazene tanszokat is választhatják fő tárgyként. Nem feledkeznek meg a város — kultúra iránt fogé­kony — felnőtt lakosságáról sem, őket hangversenyeikre várják sok szeretettel. Legközelebb ok­tóber 2-án délután fél 6-kor ren­deznek tanári hangversenyt — a zenei világnap alkalmábóí — a közösségi házban. A megye legfiatalabb zeneis­kolája működik itt. Alig tízéves: 1981. január 1-jén vált külön a hatvanitól. Vonzáskörzete elég nagy területet ölel fel: a csaknem háromszázas tanulói létszám a Zagyva völgyéből tevődik össze. ígéretesebb növendékeik: Cse- merMelinda, PappMáté, Szabad Attila, Szálai Szilvia (zongora), Csáki Eszter, Fodor Szilvia és Kerekes Tímea (hegedű), a fafú­vósok közül pedig Bercsényi Barbara, Kiss Éva, Nagy Petra, Nyila Júlia és Smid Mónika. Ré­gebbi növendékeik is öregbítik az iskola hírnevét: Bőze Réka például a múlt tanévben az Ame­rikai Egyesült Államokban csil­logtatta hangszertudását. Magas szintű hegedű- és zongorajáté­kával méltón képviselte a ma­gyar zenekultúrát. Az iskola munkájának sikeré­hez nagymértékben hozzájárul a város önkormányzatának segítő hozzáállása: szeptembertől az intézmény három új tanterem­mel bővült, így kényelmesebb körülmények között hatéko­nyabb munkát végezhetnek ta­nárok és növendékek egyaránt. Tornacsarnok Apcon A Hatvan térségében található településeken több helyen is avat­tak idén tornacsarnokot, jó néhány községben pedig mostanában lát­tak hozzá a kivitelezéshez. Apcon a tavasszal kezdtek el a munkálato­kat, és a tervek szerint november végén adják át a létesítményt. A mintegy 15 millió forint beruházással készülő csarnok avatójára né­hány olimpikont is szeretnének meghívni a település vezetői. Az elképzelések szerint a korszerű sportlétesítményt délelőttön­ként az általános iskolások, délután pedig a sportolni vágyó felnőttek vehetik majd igénybe. Pályakezdők speciális szakiskolája A hatvani Városi Művelődési Központban októbertől meg­szervezik a pályakezdők speciá­lis szakiskoláját. Általános isko­lát végzett és érettségizett fiata­lok jelentkezését egyaránt vár­ják. Az 1992/93-as tanévben in­dítanak lakástextil-készítő, bőr­díszműves, virágkötő és virágüz­leti eladói szakokat. Az iskolával a munkanélküli fiatalok helyzetén is szeretnének segíteni. A képzés időtartama két év, gyakorlati és elméleti ok­tatásban egyaránt részesülnek a hallgatók. A kurzus befejezése után szakmunkásvizsgát tehet­nek a résztvevők. A foglalkozá­sokat hétfőtől péntekig napi hat órában tartják. Az érdeklődők még jelentkezhetnek személye­sen a Városi Művelődési Köz­pontban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom