Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. szeptember 3., csütörtök 8. Adózók, figyelem! Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Válasszon rátermett munkatársakat Az adóhatósághoz adószámkérésre — mely min­den vállalkozóra nézve kötelező érvényű — a kö­vetkező feltételek teljesítése után lehet bejelentkez­ni: 1. Az egyéni vállalkozónak el kell dönteni a vál­lalkozás tevékenységét (szakmát), pl. kiskereske­dés, export-import tevékenység, cukrász, cipész, pék stb. Fel kell keresni a leendő telephely szerint illeté­kes polgármesteri hivatal vállalkozókkal foglalkozó ügyintézőjét, ahol felvilágosítást kaphatnak a vál­lalkozói igazolvány kiadásának feltételeiről. Amennyiben a vállalkozói igazolványt az ügyfél már megkapta, akkor lehet a telephely szerint illeté­kes adóhatóságnál bejelentkezni. Például: egy magánszemély Ostoroson lakik, de Mezőkövesden fog üzemeltetni egy büfét. A telep­hely Mezőkövesd, ami Borsod megyében van, ezért a Borsod megyesi APEH-nál kell adóbejelentkezé­si lapját leadni! A bejelentkezéshez szükséges nyomtatvány június 12-től formailag, illetve tartal­milag megváltozott. Ilyen nyomtatványt a nyomtat­ványboltokban térítés ellenében lehet vásárolni, száma: APEH 66. rsz. A nyomtatvány hátoldalán részletes kitöltési út­mutató van. A nyomtatvány minden egyes pontjára pontos választ kell adni. Hiányzó adatok miatt a vállalkozójelöltnek sajnos vissza kell küldenünk a nyomtatványát, ami miatt csak jóval később juthat adószámhoz, mint ahogy szeretné. A vállalkozó számára nem érthető pontok kitöltésénél (ilyen le­het a választható könyvvezetés módja, vagy az áfa­alanyiság választása) segítséget kell kérni az érdek- képviseleti szerveknél működő adótanácsadói, il­letve könyvelői irodáktól (pl. IPOSZ) vagy az APEH ügyfélszolgálati csoportjától. Amikor a vál­lalkozó már adószámmal rendelkezik, a választott könyvvezetése szerint pénztárkönyvet, illetve nap­lófőkönyvet kell vásárolnia, amit az ügyfélszolgála­tainkon hitelesítenie kell. Ezekbe a könyvekbe a vállalkozással kapcsolatosan felmerülő bevételeit, illetve kiadásait bizonylatok alapján, időrendi sor­rendben be kell vezetni, majd havonta összesíteni. Amennyiben az adózó által bejelentett adatok valamelyikében is bármilyen változás történik, azt 15 napon belül a telephely szerint illetékes adóha­tóságnál be kell jelenteni. Pl.: név-, lakcím-, telephelyváltozás, profilbővü­lés vagy -változás, tevékenység megszüntetése, el­számolási számla nyitása, megszüntetése vagy vál­tozása, áfa-alanyiság változása (értékhatár elérésé­nél mindenképpen be kell jelenteni a változást, mi­vel az adószám és az adófizetési kötelezettség meg­változik). Mindezen változásokat a nyomtatványboltban beszerezhető APEH 67. rsz. nyomtatványon kell bejelenteni, mely postán is beküldhető. 2. Adóalanyként kell bejelentkezni az adóható­ságnál mindazon magánszemélyeknek, akik nem egyéni vállalkozóként, de rendszeresen végeznek értékesítést, nyújtanak szolgáltatást. Ezen magán- személyekre ugyanis az áfa-törvény hatálya kiter­jed. (Többségében a nagyságrend miatt ugyan ala­nyijogon mentesülhetnek az ÁFA fizetése alól. Ez a mentességük az adószámukból kitűnik.) A szellemi tevékenységet folytató magánszemé­lyek (festők, tervezők, adótanácsadók, ingatlan­bérbeadók stb.) a fent említett APEH 66. rsz. nyomtatványon jelentkezhetnek be adóalanynak. A módosításokat nekik az APEH 67. rsz. nyomtat­ványon kell közölni. Az egyéni vállalkozók és az ál­talános forgalmi adó fizetésére kötelezett magán- személyek között a lényeges különbség, hogy utób­binak vállalkozói igazolványt nem kell kérnie tevé­kenysége gyakorlásához, és bejelentési kötelezett­ségük a lakhely szerint illetékes adóhatóságnál van. 3. A jogi személyiségű vállalkozások, társaságok (részvénytársaság, kft., vállalat, szövetkezet), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasá­gok (betéti társaság, gmk, közkereseti társaság stb.) bejelentkezésénél APEH 64. rsz. nyomtatványt kell használni. A bejelentkezési lap benyújtásával egyidejűleg 1 db társasági szerződést vagy alapító okiratot, továbbá 1 db cégbíróság által lebélyegzett bejegyzési kérelmet is be kell adni. A változás beje­lentése az APEH 65. rsz. nyomtatványon történik. 4. Társadalmi szervezeteknek (pártok, szakszer­vezetek, vadász-, halász-, sportegyesületek) és az alapítványoknak az APEH 65. rsz. bejelentkezési nyomtatványhoz 1 db alapító okiratot vagy alap­szabályt és 1 db megyei bírósági végzést kell csatol­ni. A változás bejelentése az APEH 65. rsz. nyom­tatványon történik. 5. Az önálló (önkormányzat, polgármesteri hi­vatal) és nem önálló költségvetési szervek (óvoda, iskola) a bejelentkezést a TÁKISZ-nál teszik meg. Csak az általános forgalmi adó körébe való beje­lentkezésüket kell hivataluknál megtenni. Ezt az APEH 65. rsz. adatmódosító lapon kell bejelente­niük. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos mó­dosításon kívül mindennemű adatváltozást a TÁ- KISZ-hoz kötelesek bejelenteni. 6. Minden egyéb szervezetnek, társulásnak (pl. egyház, társasház, építőközösség, oktatói munka- közösség) az adóhivatalhoz történő bejelentkezést az APEH 64. rsz. nyomtatványon, az adatmódosí­tást az APEH 65. rsz. nyomtatványon kell megten­nie. A jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásoknak és egyéb szervezetek­nek mindig a székhely szerinti adóhatóságnál kell bejelentkezniük adószámkérés céljából. Azok a vállalkozások, szervezetek, amelyek az APEH 64. rsz. bejelentkező lap beadásával válnak adóalannyá, az egyszeres könyvvitel alkalmazása esetén a bejelentkezés időpontjában a naplófő­könyvüket hozzák magukkal, mert hivatalunknak azt hitelesíteni kell. A naplófőkönyvet a nyomtatványellátó az alábbi típusban forgalmazza: BT, GMK, JGMK, KKT, társasház 505-ös Nap­lófőkönyv Alapítvány 506-os Naplófőkönyv Társadalmi szervezet 507-es Naplófőkönyv Lak. szövetkezet 508-as Naplófőkönyv Tájékoztatásunk a bejelentkezés leglényegesebb kérdéseit tartalmazza. Ezen túlmenően ügyfélszol­gálatainkon ügyfélszolgálati időben további felvilá­gosítással szolgálunk. Rudnák Gáborné, APEH Érdemes vállalkozni? Még mindig a kereskedő jár jól Szarvason egy volt tehenészeti telep privatizációja nyomán tej­es sajtüzem létesült. A forgalma­zók 187 forintért kínálják azt a sajtot, amely a boltokban 400 fo­rintos árcédulát visel. A példa nem rendhagyó, nagyon is min­dennaposjelenség az élelmiszer- üzletekben is, a zöldség-gyü­mölcs piacon is. — Most, amikor gyökeres át­alakuláson megy át a mezőgaz­daság, van-e remény arra, hogy a kereskedelmet tisztességes árrés­re kényszerítenék? Egyáltalán, hogyan működik manapság a hazai felvásárlási és értékesítési rendszer, s miként alakulnak az árak? — erről kérdeztük Sárossy Lászlót, a Földművelésügyi Mi­nisztérium politikai államtitká­rát. — A korábbi felvásárlási és értékesítési monopóliumból ki­alakult vállalkozások vitték ma­gukkal monopoljogosítványu­kat, továbbra is diktálják a ter­melőknek a feltételeket és az ára­kat, tisztességtelenül magas jö­vedelmet zsebelve be. Ennek a rendszernek a fejszámolása ér­dekeket sért, érthető, hogy az ilyen irányú lépésekkel szemben nagy az ellenállás mind az expor­tőrök körében, mind a belkeres­kedelem területén. A termelők szervezetlenségének és kiszol­gáltatottságának is része van ab­ban, hogy ez így alakult. Nem vé­letlen az sem, hogy a vállalkozói kedv az elmúlt időszakban nem elsősorban a termelőszektorra volt jellemző, hanem sokkal in­kább a kereskedelmi, forgalmi, piaci szférára, hiszen ott remél­hették a tőkebefektetés gyors megtérülését. Én ezt a mai hely­zetet az átalakulás első fázisának tartom. A tőke általában először a kereskedelmi szférába áramlik, de később beáll egy kényszerpá­lyára, mert csak akkor lehet ke­reskedni, ha megvan hozzá a megfelelő termelői háttér, az áru is. — Ha ilyen pontos képe van a helyzetről a minisztériumnak, akkor miért nézi ölbe tett kézzel a felvásárlók diktatúráját? — A piacgazdasági szemlélet­tel ellentétes volna megszabni a kötelező vagy garantált felvásár­lási árakat. Az érdekképvisele­tek megalakulása jelenti majd a kiutat ebből a jelenlegi áldatlan állapotból. Az ő feladatuk lesz megvívni az árharcot, és kialakí­tani az eladó és a felvásárló kö­zötti áralkut. Javulás várható majd a felvásárlási, értékesítési rendszerben akkor, amikor a pri­vatizáció során az állami mono­póliumok helyébe lépő, egymás­sal versengő szervezetek színre lépnek, és ezzel párhuzamosan megerősödik az érdekvédelmi szféra. — Ez utóbbi annál is inkább fontos, mivel az elkövetkező idő­ben sokan választják majd az egyéni vállalkozás útját. Van a minisztériumnak adata arról, hogy pontosan mennyien készül­nek erre? — A majdan induló magán- vállalkozások számát illetően óvatosságra intek mindenkit. A szövetkezeti átalakulási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy va­lamelyik új szövetkezeti formá­ban — adott esetben már mint tulajdonosnak — továbbra is le­gyen munkahelyük mindazok­nak, akik úgy érzik, hogy a felté­telek hiánya miatt egyelőre nem vághatnak bele magánvállalko­zásba. Inkább várnak néhány évet, amíg fel tudnak készülni, és megszerzik a szükséges anyagia­kat és a vállalkozáshoz nélkülöz­hetetlen szakmai ismereteket. Súlyos hiba lenne emberek tízezreit belehajszolni a biztos bukásba, ezzel tulajdonképpen az egész átalakulás hitele menne veszendőbe. Szerencsére a kö­rülmények nem teszik lehetővé, hogy a hozzá nem értők nagy számban vállalkozóvá váljanak, hiszen nincs meg ehhez a megfe­lelő anyagi hátterük. Vélhetően őszre már megbíz­ható adataink lesznek arról, hogy kik akarnak saját földjükön gazdálkodni. Békés megyében például sok gazdánál már az udvaron állnak a gépek, a traktorok, amelyek biztosan el is indulnak majd az őszi-tavaszi munkák kezdetén. A korábbi szövetkezetek tagjai jószerivel már eleve önállóan gazdálkodtak. Közülük az átla­gosnál biztosan nagyobb szám­ban válnak majd vállalkozók. Úgy gondolom, hogy ha egy tízéves folyamat végére az ország mezőgazdasági földterületének több minta felén egyéni magán- gazdálkodás folyik majd, akkor sikeresnek könyvelhető el az át­alakulás. Ha ez ma egyik napról a másikra történne meg, valósá­gos tragédia volna, mert erre még nincs felkészülve az agrárnépes­ség. (FEB) Gyakorlatilag mindenki tud­ja, hogy a sikeres vállalkozás nem is annyira a pénzen múlik, sokkal inkább azon, kiket választunk munkatársainknak. A legjobb üzlet is csődbejuthat, ha az alkal­mazottak nem eléggé felkészül­tek, ha hiányzik belőlük a „siker­orientáltság”, a kreativitás. Külföldön ezt úgy mondják: a személyzeti marketing legalább annyira meghatározó az üzleti életben, mint a piacfeltárás. Eb­ben az esetben is a marketing szót használják — és nem a ná­lunk megszokott „személyzeti munka” fogalmat —, ami egyben kiemeli a lényeget is: létezik a munkaerőpiac, ahol a kereslet­kínálat éppen úgy szabályoz, mint a termékek piacán. Hogyan válasszuk ki a fel­adatra legjobban megfelelő sze­mélyt? Célszerű már a tanulmányi idejük alatt kiszemelni leendő munkatársainkat. A rátermett humán-menedzser rendszeres kapcsolatot tart az egyetemek­kel, főiskolákkal, a vállalkozás profiljába tartozó, átképzéssel foglalkozó cégekkel, s igyekszik még az „iskolapadban” kisze­melni a legrátermettebbeket. Igyekszik módot találni arra is, hogy kölcsönösen, alaposabban megismerkedhessenek a nyári szünetben, a szakmai gyakorlat idején ajelöltek és a vállalat me­nedzserei. De a felvétellel sem zárul le a folyamat: a legalapo­sabb szaktudás is elavul egy-két év alatt, fel kell frissíteni, korsze­rűsíteni kell a tudást. Mindez azonban csak a dolgok egyik ol­dala. A legrátermettebb, legfel­készültebb alkalmazottak sem tudnak maximális teljesítményt nyújtani, ha nincs körülöttük nyugodt légkör. Például ha a csa­ládot a gyerekek elhelyezésének gondja nyomja — a cég segítsége sokat lendíthet a munkakedven. A személyzeti menedzser fel­adata a vezetők „ tudásának ” kar­bantartása is. Mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb gon­dot — különösen a fiatalabb, még gyakorlatlanabb menedzse­rek esetében — a kommunikáci­ós készség gyengeségei okozzák. Sokan nehezen fejezik ki magu­kat mind írásban, mindszóban, s ezen csak speciális tanfolyamok, tréningek segíthetnek. Ugyanez a helyzet a nyelvtu­dással is. Hiába a nyelvvizsga, a bizonyítvány, igazi gyakorlatot csak a külföldi tapasztalatcserék, az üzleti tárgyalások adhatnak. Néhány nagyobb világcég gya­korlatára érdemes odafigyelni: leendő vezető munkatársaikat — még mielőtt elfoglalnák új pozí­ciójukat — „világ körüli útra” küldik, bemutatják leendő part­nereiknek, a konkurencia hason­ló beosztású munkatársainak. Ez egyben tesztelés is: ha kiderül, hogy a jelölt nem találja meg le­endő üzletfeleivel a hangot, fon­tolóra veszik a visszahívást is. A személyzeti marketing sok­oldalúságát mutatja, hogy szá­mos cégnél nemcsak az új embe­rek felvételét bízzák a humán- menedzserre, hanem egyben a pályakarrierjét is megrajzoltat­ják a jelölteknek. A belépés per­cében tudnia kell a cég vezetésé­nek, ki az, akire később csak egy- egy részleg vezetését lehet bízni, kiben van több, kiből lehet felső szintű vezető. S amikor e prog­nózisok készülnek, bizony, nem sajnálják a pénzt sem, igénybe veszik a legjobb szakembereket, a legköltségesebb vizsgálati módszereket is. Mert végül is a vállalkozás egészének sikere a tét. Nyé. Könnyű felmondani a magyar dolgozóknak Terjedelmes hírügynökségi je­lentésben foglalkozik a magyar munkaerő-piaci változásokkal budapesti keltezéssel az APA osztrák hírügynökség. Értékelé­se szerint az ez év július 1-jével hatályba lépett új magyar Mun­katörvénykönyv jelentősen megkönnyíti a munkavállalók­nak való felmondást. Átlagosan 30-40 napos a felmondási idő, s csak akkor tilos felmondani a magyar alkalmazottaknak — írja az ÁPA —, ha az beteg, beteg gyermekét ápolja, áldott állapot­ban van, vagy pedig katonai szol­gálati idejét tölti. Ezáltal Ma­gyarország a külföldi tőkebefek­tetők számára csak még vonzób­bá vált — idézi az APÄ Radnay József előadásának érvelését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság bí­rája a Vegyesvállalati Szövetség képviselőinek tartott. Radnay előadása szerint a szakszervezetek jogait jelentő­sen korlátozták. Azok ezentúl csak a munkavállalókat szervez­hetik, és kollektív szerződéseket köthetnek. Az üzemi tanácsok megvá­lasztása során pedig csak azok a szakszervezetek képviseltethetik magukat, amelyek legalább az ottani dolgozók 10 százalékának szavazatát bírják. Munkajogi sé­relem esetén csak a magyar mun­kavállaló fordulhat bírósághoz. Az új Munkatörvénykönyv szerint — úja az APA — a mun­kahét maximum heti 40 óra le­het, s naponta nem hosszabb 12 óránál. Megszűnt a központi bérszabályozás, csak a minimál­bért állapítják meg központilag. Külföldiek Magyarországon is csak engedéllyel dolgozhatnak, ezért az NGKM-ben kell jelent­kezniük. Kivételt képez ez alól, ha a külföldi igazgatói posztra kerül a magyar munkahelyen. Már gyorsétkeztetésről álmodik a tulajdonos Hannover — az egri vár alatt — Miért pont Hannover... és miért pont Gilde sör? — kérde­zem Czakó Gyulát, a vár alatti hangulatos kis étterem tulajdo­nosát. — Az egész egy fagylaltozóval indult — válaszolja —, ami még ma is az étterem része. Vagyis még régebbről. Onnét, hogy a Park Szállóban voltam portás, aztán indulásakor a Fellner sörö­zőbe kerültem. Már akkor meg­állapodtam a vezetőjével, hogy ha valamilyen lehetőségem adó­dik a vállalkozásra, odébb állok. Ez történt 1986 februárjában, amikor megnyitottam az olasz fagylaltozót. A söröző ötlete négy évvel ké­sőbb jött, amikor az épület tulaj­donosa pont a szomszédomból kiköltöztette a butikját, a belvá- osba. Felajánlotta nekem azt a helyiséget is, és én örömmel kap­tam az alkalmon. Előzőleg volt egy salátabárom is a Minaret mellett, de azt közben eladtam. Viszont adódott az ötlet, hogy amolyan reggelizőhelyet csinál­junk a fagylaltozó mellé. — De nem jött be... — Nem, mert bele se kezd­tem. Jobb gondolatnak tűnt, hogy egy pékséggel egybekötött sörözőt alakítsak ki. Amolyan „péktanulmányútra” mentem el Hannoverbe, ahol betévedtem egy Gilde sörözőbe. Azonnal be­villant, hogy Titze Nándor bará­tom akkoriban csinálta meg a Domolos Kastélyszállót, s ezt a fajta sört már árulták Magyaror­szágon. Hannoverben, az egyik ismerősömnek szintén kapcsola­ta volt a Gilde-sörgyárral, így nem tűnt nehéznek, hogy egy ha­sonló típusú vendéglőt és is létre­hozzak. Főleg azért, mert ez a sörfajta akkor még nem volt túl­ságosan elteijedt nálunk. — És aztán? — Megtudtam, hogy Pécsen gyártják licenc alapján a Gilde-t — azóta is tőlük kapom a sört, nagyon rugalmasak és megbíz­hatóak. A pékség helyett pedig melegkonyhát csináltunk. Ami­ért a Hannover nevet adtuk a vendéglőnek — az egy másik tör­ténet. írtam a hannoveri polgár- mesternek, hogy ez az ötletem támadt. Meghívtam az avatóra is. Csak egy válaszlevelet kap­tam, hogy örül neki, de sajnos, nem tud eljönni. — A sör csak az egyik dolog. A másik: aránylag ugyan kevés, ám annál változatosabb ételek szerepelnek a kínálatban. — Gondoltam a külföldiekre is az étlap összeállításánál. Mert ugye van, aki a gulyás meg a töl­tött káposzta miatt jön hozzánk, ám egyre többen a reformkony­ha hívei. Semmit se főzünk zsíro­sán, sok húsfélét adunk salátá­val, vannak kifejezetten vegetá­riánus ételeink, mint a zöldséges rétes, a póréhagyma-leves vagy a brazil zöldségkrémleves. Igye­keztem árban is elfogadható ma­radni — a legdrágább ételünk a bélszín. Kitűnő a szakácsunk is: Sike Attilát „csábítottam el” a Park Szállóból. De ha ő nincs itt, akkor én főzök — ez a hobbim. — A szokatlan ételek szokat­lan hozzávalókat is igényelnek... — Igen, és éppen ezért néha elég nehéz beszerezni mindent itthon. Zöldborsot mostanában hiába keresek, s a szűzérmét is mindig elteszi nekem egy isme­rős bácsi. Van, hogy egy fél nap telik el az anyagbeszerzéssel. — Gondolom, egy magánvál­lalkozónak nem a nyersanyag az egyetlen gondja. — Az én gondom mások gondja is. Magas adók, rossz hi­telfeltételek, soroljam? Ráadá­sul az idén nagyon megcsappant a vendégforgalom — a rezsi vi­szont ugyanannyi maradt. Árat már nem emelhetek, mert győz a konkurencia, a rezsit nem csök­kenthetem tovább, mert képte­lenség. Ördögi kör. — Tervek? — A fagylaltozóban olasz alapanyagú fagylaltkülönleges­ségeket árusítunk;-,-,Straciatella, Casatta, Mascapolo, Tiramisu, Bianco Nero...” Ézeket még nem ismeri túlzottan a magyar közön­ség, úgyhogy a közeljövőben tar­tunk egy fagylaltárverést, és fél­áron kínáljuk egy napig az új­donságokat. A másik, az igazi ál­mom egy gyorsétkeztetős étte­rem. Már felvettük a kapcsolatot egy angol céggel, a Dixie Fried Chicken-nel — ha sikerülne a belvárosban egy nagyobb helyi­séget szerezni, azonnal belevág­nék. A várig ugyanis mostanában kevesen jönnek el...

Next

/
Oldalképek
Tartalom