Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26-27 / 228. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 26—27., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Lesz-e Siegennek újabb testvérvárosa? Ilyen és ehhez hasonló címmel jelentek meg cikkek az utóbbi hetekben a siegeni lapokban. A - Dél-Westfáliában lévő városnak már jó néhány testvérvárosa van: így Berlin egyik városrésze, Spandau, mint legöregebb; az angol Leeds, a lengyel Zakopa­ne, a hollandiai Rijnsburg, a bel­ga Ypern, és a legfiatalabb a né­met Plauen, amely az egykori NDK területén fekszik. Mint megtudtuk, nagyon-na- gyon szeretnének még egyet. Ez­zel a nem titkolt szándékkal hív­tak meg egy egri delegációt dr. Ringelhann György polgármes­ter vezetésével szeptember 4-7. között testvérvárosi találkozóra. A látogatás egyben a „SILA 92” nevű ipari vásár megnyitójához is kapcsolódott. Ezen a vásáron a fent említett összes város is be­mutatkozott. Eger is, nem cse­kély sikerrel. Vittünk népművé­szeti kiálh'tást, megkóstolhatták az egri borokat, a múzeum fotó- kiállítást készített a városról, volt sok finom egri sütemény és torta, gazdag idegenforgalmi propa­gandaanyag és természetesen ci­gányzene. Persze, ezekre már nem is na­gyon volt szükség, mert a siege- niek nagyon jól ismerik és szere­tik városunkat. Az elmúlt hat év­ben számos kulturális rendez­vény tanúsította ezt itt is, ott is. Ezek révén aztán személyes is­meretségek, barátságok alakul­tak ki, de Eger több intézményé­nek is szoros partneri kapcsolata van már a megfelelő ottani intéz­ményekkel. így aztán nem is lepett meg bennünket, amikor a város veze­tői feltették a polgármester úr­nak a kérdést: ezeket a köteléke­ket nem kívánjuk-e testvérvárosi vagy partnervárosi szintre emel­ni? Mindnyájunknak nagyon jólesett ez az ajánlat, megtisztelő és örömteli volt számunkra, hogy a távoli Westfáliában ennyire szeretnek és tisztelnek bennün­ket. Köszönhető ez azoknak az egrieknek, akik hat év óta intéz­ményi vagy magánszinten jó hí­rünket keltették ott. Jó lenne el­fogadnunk ezt a baráti és segítő jobbot. Dr. Ringelhann György tavaszra meghívta Egerbe Sie­gen polgármesternőjét, Hilde Fi­edler asszonyt, így minden re­mény megvan arra, hogy ezek a kapcsolatok valóban hivatalos szintre emelkednek, és mindkét város önkormányzata elismeri azon törekvések jogosságát és szükségességét, melyek a két vá­ros barátságát idáig mélyítet­ték. Ez nálunk a közgyűlés dolga. Eldönteni, hogy lesz-e Egernek újabb testvérvárosa... Dr. Löffler Erzsébet Európai videocentrum Nemrégen Strassburgban járt városunk polgármestere, dr. Ringel­hann György és Jónás Zoltán újságíró. Bemutatták azt a tervet, amely egy egri székhelyű európai videocentrum kialakításának el­képzeléseit tartalmazza. Megvalósulása esetén az Európában műkö­dő helyi televízióknak állandó műsorcseréjét biztosítja a következő témakörökben: a környezetünkben lévő néphagyományok, különös tekintettel a kisebbségben élő népek kultúrájára, európai műemlék­együttesek. Az intézmény célja, hogy a felsorolt értékeket megőriz­zék az utókornak, és hozzáférhetővé tegyék. A programban az is sze­repel, hogy kétévenként szeptemberben-októberben biennálét ren­deznének, szakmai találkozókat szerveznének a film készítői és a té­ma szakemberei között. Lehetőséget biztosítanak továbbá az alko­tóknak Eger és környéke rendkívül gazdag műemlék- és néprajz-, néphagyománykincsének megismerésére és rögzítésére is. A találko­zó alkalmat nyújt a kisebbségben élők kultúrájának terjesztésére, elő­segítve az egyesülés felé haladó Európa bizalomerősítő együttműkö­dését. A folyamatos működés, valamint a tevékenység fejlődése érdeké­ben nemzetközi alapítványt hoznak létre, amelynek célja a filmgyár­tás és műsorcsere támogatása, ösztönzése, a biennálé alapköltségei­nek biztosítása, a centrum oktatási és kutatási tevékenységének fej­lesztése. De ml van a melósokkal?! A néhai Stecz József 1912-ben létrehozott egy kis öntödét Eger­ben. Gyártottak itt mindent, amire csak a városban és környé­kén élőknek szüksége lehetett: tűzhelyplatnit és diótörő kutyát. Aztán nőni kezdett az üzem, s a cégalapítás 75. évfordulóján (1987-ben) már a közel 400 fős kollektíva figyelte az Ipari Mi­nisztérium prominens képviselő­jét, aki leemelte a piros selyem­mel fedett tálcáról az ollót, s át­vágta a nemzetiszín szalagot az út előtt, mely az elektromos ol­vasztóműhöz vezetett. Fényes jövő ígérkezett. Az olvasztómű zabálni kez­dett: nyersvasat és egyéb adalé­kot, s két pofára a villanyáramot. A falánk jószágot eleinte három műszakban etették a munkások, s — az ő hibájuk lenne? — egy re­nt ásra selejt sikeredett a minőség helyett. Tudjuk be a gazdasági változásoknak(I): megcsappant a gyártmányok iránti kereslet. A keletiek nem bírták megfizetni, az olcsó munkaerőt szimatoló nyugati érdeklődők pedig in­kább a Szépasszony-völgy felé vették útjukat, a délelőtti gyárlá­togatást felejtendő. Először a kétes elemeket en­gedte futni az igazgatóság, majd a bejáróktól vettek búcsút. A szakszervezet és a vállalati kül­döttgyűlés nem nézhette tétlenül a drasztikus racionalizálást. Az elmérgesedett légkörben nem tartóztatták a menni készülő igazgatót. Volt egyszer egy öntöde... Visszafizetésről álmodó hite­lezőket, kiegyenlítetlen számlá­kat örökölt az új vezetés. Már nem tudta megfékezni a megren­delők nélküli, csőd felé iramodó üzemet. — Nem hibáztathatom az elő­deimet ezért a beruházásért. So­kan mások, talán én is megtettem volna ezt a lépést annak idején — mondja Hubay János igazgató, s még hozzáteszi: — Ki számított erre a gazdasági összeomlásra? Idén, január elején, megelőz­ve a hitelezőket és az APEH-et, öncsődöt jelentett a vállalat. A felszámolási eljárás során folya­matosan apadt a létszám, végül 60 fizikai munkással beálltak egy olyan szintre, amivel a bérüket kitermelhették — volt megren­delésük, a kölcsönt sem kellett törleszteniük—, s míg a cégre ve­vőt találnak, megőrizhették vol­na a gyár állagát. Az emberek azonban suttogni kezdtek: „fogytán van a munka­nélküli-segélyre szánt alap az önkormányzati kasszában”. Évek óta nem kaptak fizetés- emelést: „más semmit sem csi­nálva többet kap, mint mi”, s mé­zesmadzagként ott lógott a ren­deletekben leírt „tetemes” vég- kielégítés is. — Nem hitték el, hogy addig jó nekik, míg állásban vannak, hi­szen a felmondási időre kapott bért nem egészíti ki a segély, s a végkielégítés is adóköteles. Egy­kettőrefelélik a pénzüket, aztán mi lesz velük? A küldöttgyűlés megszavazta, hogy szeptem­berben engedjük útjukra őket. Tizenöten maradtak, kizáró­lag az alkalmazotti állomány, alak a felszámolási eljáráshoz el­engedhetetlenek. A meglévő késztermékek értékesítésével igyekszenek a bérükhöz jutni, ha kell, vasat pakolnak és horda­nak, targonca nélkül. — Égészébenszeretnénk elad­ni a gyárat. Viszkok úr, a Reorg Rt. megbízottja meghirdette az Új Magyarországban, s valami menedzserújságban. Tudja fene. Talán a Kiskegyedben is majd ilyen hatékony lett volna a rek­lám. Ki akar manapság öntödét vásárolni 160 millió forintért?— kérdezi kényszeredetten nevet­gélve Hubay úr. — Voltak ugyan érdeklődők, főként nyugatiak, németek, franciák, finnek. Min­denkinek nagyon tetszett, de mire a licitre került a sor, üres volt az iroda. Én bízom benne, hogy va­laki csak megvásárolja, s nem lesz belőle tésztaüzem vagy pék­ség. Az Ostorosi — hajdanán Ne- mecz József — utca lakói nem­egyszer éltek panasszal a város vezetői felé a fülsiketítő zaj mi­att. Az udvarokon nem lobog­hattak száradásra várva a pelen­kák és a fehérneműk, s a gyümöl­csök is élvezhetetlenek voltak a koromtól és a vasportól. Most már csend van, s tiszta a levegő... Négyessy Zita A „Vízöntő” sorozatból tudhatták meg: „Kilépett a testéből, s bejárta a Földet” Az amerikai Virginia államban él egy illető, bizo­nyos Monroeúr, aki „ki- s bejárkál önnön testéből”. Monroe úr nemcsak hódol szenvedélyének, de hí­veket is gyűjtött, sőt mi több, intézetet alapított, ahol ó és társai parakutatásokat folytatnak. Mester­séges úton teremtik meg az ébrenlét és az elalvás határát, s ebben az állapotban tartják órákig, nem­egyszer napokig az erre vállalkozó pácienst. Sze­rencsés esetben a kliensből kilép az energiatest (vagy lélek), s önálló kalandozásokba kezd. Tetsző­legesen változtathatja alakját és térfogatát, remekül lát (360 fokban egyazon időben), olvas a gondola­tokban, továbbá kifinomult a tapintása. Ami kíván­nivalót hagy maga után: az ízlelés és a szaglás (de hát ne legyünk maximalisták). Ennek a bennünk rejlő tudati testnek tömege is van, ezt bizonyítják a kutatások, hiszen a haldokló és a halott ember súlya átlagosan két dekagramm különbséget mutat. Monroe úr belső énje már bejárta a Földet, s még az általunk ismert dimenziókból is sikerült kiszakad­nia. Történelmi vizekre evezett, nemcsak a múltat látta, de az elkövetkezendő jövőt is. Évszázadok el­teltével a lelkek megszabadulnak terhes biológiai testüktől, melyet csak akkor öltenek fel, ha megkí­vánnak egy szelet tortát... — tudhatták meg az ér­deklődők az Ifjúsági Ház „Vízöntő” című soroza­tának előadójától, Bánhegyi Zsolttól, a Parakuta- tási Tudományos Társaság elnökétől. A fesztelen légkörű műsor résztvevői közül né- hányan — ha már a földi porhüvelyükből nem tud­tak kibújni — cipőjüket lerúgva, törökülésben él­vezték a süppeteg fotelokban a földöntúli történe­teket. (né-zi) A z egri Lenkey János és a szé­kelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola kapcso­lata évekre visszanyúló. A két in­tézmény tanárai és diákjai már többször látogattak el Erdélybe, illetve Magyarországra. Leg­utóbb szomszédaink keresték fel barokk városunkat, és töltöttek el néhány emlékezetes napot. Szép látvány volt, amikor szé­kely népviseletben járták be Eger történelmi nevezetességeit, és nagy sikert arattak a Megyei Művelődési Központ dísztermé­ben rendezett műsorukkal. A Lenkey János Általános Iskola igazgatójától, dr. Szombathy Miklóstól megtudtuk: hamaro­san szerződésben rögzítenek egy hosszú távú megállapodást, amelyben lefektetik, hogy folya­matos támogatást — oktatási­nevelési segédanyagokat — biz­Székelyföldi barátság tosítanának a székelyudvarhelyi- egri gyerekek és nevelőik kirán- eknek. Abban már most meg- dúlnak Erdélyországíeoséges tá- egyeztek, hogy legközelebb az jaira. Dalok Erdélyből Népviseletben a vár bejáratánál Cukormentes cukrászat Cukorbetegek, lisztérzékenyek is élvezhetik a finomságokat Faluról városba költözött az „Anna” cukrászat: Andornaktá- lydról Egerbe. Vaszily József mintegy 12 milliós vállalkozását „TihamérOn”, a Makiári úton ta­lálják meg a vendégek. Három esztendeig tartott az építkezés, a kanosszajárás, amíg kinyithatta kapuját az ízlésesen berendezett, nagy választékkal rendelkező cukrászda, amely egyben elegás, szép színfoltja is ennek a városrésznek. Nem min­denki tudja, hogy ez a hóstya Dobó idejében egy Tihamér ne­vű falucska volt Eger tőszom­szédságában, ám a cégtulajdo­nostól és feleségétől hallom, hogy amikor ide telepítették a cukrászatukat, piackutatást vé­gezve kiderítették, hogy „Tiha- méren” mintegy háromezer em­ber lakik... — Mi a kínálat? Banális lenne ez a kérdés, ha nem tudnám, hogy a cégtulajdo­nos saját maga dolgozott ki és szabadalmaztatott néhány — ma már védett — eljárást, amely ré­vén — az egészséges cukorbará­tok mellett — a cukorbetegek és lisztérzékenyek is fogyaszthatják a finomságokat. Ötletéről, mun­kájáról beszél Vaszily József: — Rendszeres kapcsolatban vagyunk az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Inté­zettel, annak vezető munkatársa­ival és a megyei kórház közis­mert szaktekintélyeivel, akiknek a javaslatai alapján máris elkezd­tük készíteni azokat a finomabb­nál finomabb süteményeket, amelyeket a már említett beteg­ségben szenvedők is fogyaszt­hatnak. Előnyben részesülnek azok a vásárlóink, akik rendsze­resen minket keresnek fel, illetve velünk állnak kapcsolatban. — Milyen lesz a választék? — Mintegy kétezerféle olyan termékünk lesz, amelyeket a dia- béteszesek is fogyaszthatnak. Talán nem tűnik dicsekvésnek, de a megye egyetlen olyan cukrá­szata vagyunk, ahol helyben gyártják a keresett terméke­ket.... Meleg őszi nap lévén, a né­hány napja megnyílt üzletben bővülő a forgalom, itt készül a „főzött” fagylalt, amelyből ki­lencfélét számoltam meg. Tor­ták, sütemények, számtalan fi­nomság áll a nem diétázók ren­delkezésére. A cukrászat mintegy 15 főt foglalkoztat, belső és külső fel­szerelése, berendezése korszerű, ízléses, nem is szólva a művészet­pártolásról. A falakon Mátyásáé HRK Mária festményei láthatók és megvásárolhatók. Szalay István Színműhelyes tagtoborzó A nemrégiben Eger város ní­vódíjával kitüntetett Egri Szín­műhely várja tagjai közé mind­azokat, akik kedvet és tehetséget éreznek a színjátszáshoz. A tár­sulat számít azok jelentkezésére is, akik szívesen részt vennének az előadások technikai feladatai­nak (díszlet, jelmez, műszak) megoldásában. A jelentkezőket kedden és csütörtökön estén­ként várják a Megyei Művelődési Központban. Európa Biztosító Egerben Ismét gyarapodik eggyel a me­gyeszékhelyen működő biztosí­tótársaságok száma, rövidesen megnyitja ugyanis irodáját az Európa-Gan Biztosító Rt. A francia, illetve olasz tulajdonban lévő cég élet-, baleset-, vagyon- és felelősségbiztosításokat kínál ügyfeleinek, akiket a Deák Fe­renc út 64. alatti irodában vár­nak. Innen irányítják a Heves, Nógrád és Borsod megyében dolgozó üzletkötőket is. Reforméletmód a mindennapokra Ezzel a mottóval indít tanfo­lyamot a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesülete. A heti háromórás foglalkozásokon a résztvevők megismerkedhetnek majd többek között a holisztikus gyógyítással, a táplálékterápiá­val, a gyógy növények hatásaival, a jógával, a masszázzsal, és a be­tegségek lelki okaival. A tanfo­lyam szeptember végén kezdő­dik, a „szeánszokat” az egyesület székházában, a Bajcsy-Zsi- linszky utca 9-ben tartják majd. Rozmaring a Dobó téren A szüreti napok rendezvény- sorozatához kapcsolódva, a Do­bó téren ad műsort szombaton a Boldogi Hagyományőrző Együttes és a felsőtárkányi Roz­maring Hagyományőrző Együt­tes. A táncbemutató délután négy órakor kezdődik a szabad­téri színpadon. Szakköri évnyitó Ma délután három órakor tartják a Forrás Gyermek-Sza­badidőközpontban a különféle szakkörök évadnyitó ünnepsé­gét, illetve első foglalkozásait. Az évnyitó után diszkót rendez­nek majd, az intézmény profiljá­hoz illően — csak általános isko­lásoknak. Kávéházi csevegés A Dobos cukrászdában az idén is folytatódnak azok a prog­ramok, melyek keretében politi­kai életünk neves személyiségei­vel találkozhatnak, beszélgethet­nek a vendégek. A „Kávéházi csevegés” következő vendége október 1 -jén este hét órakor Fo­dor Gábor országgyűlési képvi­selő lesz, a házigazdák az ugyan­csak fideszes képviselő Horváth László és Molnár Zsolt, lapunk munkatársa. Lazítás és harmónia A szellemi és lelki fáradtság megszüntetésére, mozgásszervi panaszok, gerincfájdalmak eny­hítésére, testtartás javítására ki­tűnően alkalmas az a módszer, melyet keddenként elsajátíthat­nak az érdeklődők a Telekessy u. 2. alatt lévő tornateremben. A résztvevők — a gyakorlatok után — gyógyteázgatás közben be­szélgetnek majd a helyes táplál­kozásról, a reformételek készíté­séről. Bővebb felvilágosítás dél­után 6 órától a 311-731-es tele­fonszámon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom