Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26-27 / 228. szám

2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. szeptember 26—27., szombat-vasárnap Dubcek állapota A szeptember elsején autóbal­esetet szenvedett Alexander Dubcek visszanyerte eszméletét. A Reuter a prágai televízió hír- dáára hivatkozva jelentette, hogy a 70 éves politikus állapota azonban továbbra is igen súlyos. Dubcek a baleset során gerinc- és mellkasi sérüléseket szenve­dett, és már átesett egy gerinc- műtéten. A Golan-fennsíkról Sulamit Aloni izraeli oktatási miniszter kijelentette, hogy a nemzetközi törvényesség értel­mében a megszállt Golan-fenn- sík Szíriáé, s felszólította a kor­mányt, hogy fél éven belül terjesz- sze be a PFSZ-szel való érintke­zést tiltó törvény módosítását, sőt közvetlen tárgyalásokat sür­getett a palesztin központtal. A kormánykoalícióban részt vevő baloldali Merec párttömörülés vezetője beszédében hibának nevezte Izrael részéről, hogy tá­mogatta az 1967-ben elfoglalt magaslat kolonizálását. Új lendület? Japán és Oroszország szakér­tői szintű tárgyalásokkal próbál­ja meg lendületbe hozni a Jelcin­látogatás lemondása nyomán megfeneklett kétoldalú kapcso­latépítést. Erről született megál­lapodás az ENSZ-közgyűlés al­kalmából New Yorkban tartóz­kodó két külügyminiszter, Vata- nabe Micsio es Andrej Kozirev megbeszélésén. Japán források szerint Vatanabe szorgalmazta, S Kozirev látogasson el Ja- a, mert egy ilyen út elősegí­tené a bizalom újbóli erősödését a kétoldalú viszonyban. Presztízsveszteség Érzékeny presztízsveszteséget kellett elszenvednie a bolgár par­lamentben a Filip Dimitrov ve­zette kormánypártnak, amelyet először szavaztak le a törvényho­zásban a tavaly októberi válasz­tások óta. A 240 fős törvényho­zásban először szavazott egy­mással karöltve a török kisebb­séget képviselő 24 fős frakció és az ellenzéki szocialista párt 106 képviselője a kormánypárt 110 fős frakciójával szemben. A kor­mánypártot vagy féltucatszor le­szavazták az eljárási vitákban, de az időhúzó taktikával meg tudta akadályozni, hogy napirendre tűzzék Sztefan Szavov házelnök leváltásának a kérdését. Az IRA merénylete Az Észak-írország független­ségéért küzdő, betiltott ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) szerda este Belfast egyik külvárosában egy laboratórium előtt nagy ere­jű pokolgépet robbantott. A de­tonáció a rendőrség közlése sze­rint komoly károkat okozott: be­törte a környező házak ablakait, és leszakította a villany- és tele­fonvezetékeket. Több mint egy tucat személyt kórházba kellett szálh'tani. Több mint száz ember orvosi kezelésre szorult az el­szenvedett sokk miatt. Egyedüli jelöltként győzött Ismét Vo Van Kietet válasz­totta meg a vietnami nemzetgyű­lés az ország miniszterelnökévé. Az egyetlen jelöltként induló 69 éves Vo Van Kietet, aki a Vietna­mi Kommunista Párt harmadik emberének számít, a törvényho­zás jelenlévő tagjai egyhangúlag választották meg. Moszkva és a McDonald’s Újabb két éttermet szándéko­zik nyitni a McDonald’s gyorsét­keztető hálózat Moszkvában a jövő nyáron—jelentettebeavál- lalat szóvivője. Oroszországban George Cohon szerint igen nagy sikere van a hamburgereknek és egyéb McDonald’s-termékek- nek, közel három év után még mindig tömött a moszkvai étte­rem. Pedig 1990januárja óta már az árak is meghusszorozódtak az intézményben. 100 milliónyi megvan Már 100 millió fontot sikerült visszaszereznie a Maxwell-va- gyon kezelésével megbízott Ar­thur Andersen könyvvizsgáló cégnek kisebb magánvállalatok eladásából — jelentette be a brit kormány. Rövidesen újabb 50 millióra számítanak ugyanebből a forrásból. Andersenek igen ke­ményen dolgoznak a Maxwell- vagyon vizsgálatán: megbízatá­suk tavaly decemberi kezdete óta mintegy 10 ezer Maxwell-ügyle- tet vizsgáltak ki. Osztrák — magyar média-kerekasztal A sajtót nem irányíthatja a politika Magyar és osztrák újságírók részvételével rendezett pódiumbeszélgetést a bécsi Colle­gium Hungaricum és az osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet. Az eszmecsere témája a sajtó és a politika viszonya, a sajtószabadság, a médiatörvény kérdése volt. A beszélgetést Thomas Chor­herr, a bécsi Die Presse főszerkesztője vezet­te. Magyar részről Domány András, a rádió, Gyulai Zoltán, a televízió munkatársa és Li- povecz Iván, a HVG főszerkesztője vett részt. Az osztrák kollégák — a rádió, a Profil, a Der Standard vezető munkatársai — a közönség­hez hasonlóan, kérdéseket is tettek fel a ma­gyar kollégáknak. Az ausztriai tanulságokat ők lényegében úgy összegezték, hogy a sajtót nem irányíthatja a politika és a pártok. Azoktól függetlennek kell lennie. A téma Ausztriában is napirenden van. Pénteken a karinthiai Weissenseeben osztrák és német újságírók politikusokkal kezdenek háromnapos eszmecseréta médiák politikai felelősségéről, arról a kihívásról, amit a pártállamból a polgári állammá alakulás a sajtó számára jelent. Dumas a német BT-tagságról „Óvatosságot” ajánl Német­ország biztonsági tanácsi tagsá­gának megítélésével kapcsolat­ban Roland Dumas francia kül­ügyminiszter. Dumas egy New Yorkból közvetített rádiónyilat­kozatában azt hangoztatta, hogy a tanács kibővítésének kérdését általában is „nagy körültekintés­sel” kell kezelni. „Meg lehet érteni, hogy az egyesült Németország, amely gazdasági nagyhatalom, el akar­ja foglalni az őt megillető helyét a világszervezetben, különösen akkor, ha ez az óhaja párosul az­zal, hogy a németek felülvizsgál­ják alkotmányukat, s ezzel lehe­tővé kívánják tenni részvételüket a békefenntartó akciókban. Az ENSZ azonban olyan alapokon nyugszik, amelyeket a történe­lem hozott létre, nehéz és ke­gyetlen korszakban.” „Az alapokmány felülvizsgá­lata így igen sok problémát vetne fel. Ehhez egyhangú döntésre lenne szükség, ma pedig már a világszervezetnek 179 tagja van” — hangoztatta a francia külügy­miniszter. Korábban — első fran­cia kommentárként — a Le Mon­de című tekintélyes francia lap azt írta vezércikkében a német igényről, hogy az óhatatlanul gyanakvást kelt Franciaország­ban és Nagy-Britanniában ak­kor, amikor Németország más területeken is igen határozottan érvényesíti saját akaratát. (MTI) Tart Gorbi népszerűsége Németországban változatlan a lelkesedés Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió vezetője iránt. Az észak-rajna-vesztfáliai Dormagen melletti Zonsban a minap több ezren gyűltek össze, hogy láthassák a szovjet exelnököt. Zons volt ugyanis Gorbacsov kétórás rajnai útjának végállomása. Az éljenző tömeg legnagyobb saj nálatára Gorbacsov felesége, Ra- isza az utolsó pillanatban lemondta a részvételt a hajóúton, arra való hivatkozással, hogy az túlságosan megerőltető lett volna a számára. Cáfolják viszont, hogy Raisza beteg lenne. „Erdély elcsatolására törekszenek” Funar vádaskodik Budapesti kor­mányzati tényezők, az irredenták és az RMDSZ szélsőséges vezetői polgárhábo­rú kirobbantása ré­vén Erdély Magyar- országhoz csatolásá­ra törekszenek — fej­tegette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a ro­mán Nemzeti Egy­ségpárt elnökielöltje a „22” című hetilap legújabb számában megjelent inteti újá­ban. A társadalmi párbeszéd 'csoport színvonalas lapjának hasábjain Funar le­szögezte: az Erdély elcsatolására irányu­ló szándék 801, Ro­mánia területén mű­ködő románellenes szervezet létében ölt testet, és közöttük a 801. a Soros Alapít­vány. Magyarország csa- atokat vont össze a atár mentén, a pol­gárháború kitörésére várva, s az RMDSZ kéz a kézben együtt munkálkodik a ma­gyar kormányzattal — hangoztatta ezút­tal is Funar, aki sze­rint mindezt már az RMDSZ és a romá­niai ifjúsági szerveze­tek megszervezésé­nek módja is bizo­nyítja. Fegyvereik vannak, s fiatalok ez­rei távoztak Magyar- országra, ahol kato­nai kiképző táborok­ban a polgárháború­ra készítik fel őket — így az elnökjelölt. Funar kijelentette, hogy elnökké válasz­tása esetén kérni fog­ja a román hírszerző szolgálat költségve­tésének és személyi állományának a nö­velését. A Román Kommunista Párt olitikai végrehajtó izottságának politi­kai okokból elítélt tagjait közkegyelem­ben kell részesíteni — hangsúlyozta az in­terjúban. Találkozás szlovéniai magyarokkal Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke által vezetett hat­párti parlamenti küldöttség, amely France Bucar szlovén par­lamenti elnök meghívására érke­zett csütörtökön a szlovén köz­társaságba, Muraszombaton ta­lálkozott a szlovéniai magyarság vezetőivel. A zömében muravidéki és lendvai magyarokat tömörítő magyar nemzetiségi közösség ré­széről többen, köztük Pozsonec Mária parlamenti képviselő adott tájékoztatást a magyarok helyzetéről és az előkészületben lévő szlovén-magyar kisebbség- védelmi szerződéssel kapcsola­tos elvárásaikról. Kiemelték az új szlovén alkot­mány demokratizmusát, mely a nemzetiséggel kapcsolatos tör­vényhozási kérdésekben vétójo­got fog biztosítani a magyar par­lamenti képviselőknek. A ma­gyar házelnök válaszában a so­koldalú kapcsolatok jelentőségét és bővítését, a határ átjárhatósá­gának biztosítását hangsúlyozta. Ez a Muravidék magyarságának önkifejezését és a Magyaror­szággal való szorosabb kapcsola­tát segíti elő — szögezte le Sza­bad György. Riasztórendszer az autólopások meggátlására Országos elektronikus riasztórendszerbevezeté­sének terveit fontolgatja a francia belügyminisztéri­um az utóbbi időben rendkívül megszaporodott au­tólopások meggátlására. Az országban évente leg­alább 300 ezer gépkocsi tűnik el, s éppen most lep­leztek le Toulouse-ban egy nemzetközi bandát, amely az utóbbi időben több mint száz, nagy értékű gépkocsit lopott el és csempészett a Közel-Keletre. Paul Quiles belügyminiszter személyesen ismer­tette a készülő terveket. A rendőrség három válto­zatot vizsgál, s egyelőre nem döntötte el, melyiket építi ki, illetve ajánlja az autósoknak. Az egyik rendszer szerint a gépkocsi vezetőjének indulás előtt titkos kódot kell beütnie a kocsiban elhelye­zett berendezésbe. Ha ez nem történik meg, műkö­désbe lép a zajtalan riasztórendszer, amelynek rá­diójelzéseit az országban kiépített berendezések úgy észlelik, mint a hordozható telefonok jeleit. A riasztást a berendezések azonnal jelzik azoknak a rendőrőrsöknek, járőröknek, amelyek közelében az ellopott kocsi mozog. Különösen a határok kö­zelében építenék fel a vevőberendezéseket, hogy megakadályozzák a lopott kocsik kicsempészését az országból. A másik módszer sokban hasonlít az előzőre, de itt a riasztórendszert csak akkor helyeznék távirá­nyítással működésbe, amikor az autó ellopását fel­fedezték. A jelzéseket akár a rendőijárorök hor­dozható észlelőberendezései is vehetik, így hamar tudnak az ellopott kocsi nyomába szegődni. Egy harmadik tervezet szerint a lopott kocsi tulajdonosa az országos rendszer felhasználásával — távirányí­tással — egy olyan szerkezetet tudna működésbe hozni, amely leállítja az üzemanyag adagolását, s így a lopott kocsi nem tudna továbbhaladni. Sztálin lánya a menedékhelyen Szvetlána Sztálinát, a szovjet diktátor 66 éves lányát egy jóté­konysági menedékhelyen fedez­te föl a napokban az Evening Standard című londoni esti lap egyik munkatársa. A brit főváros egyik félig fény­űző, félig hámló vakolatú kerüle­tében, Kensingtonban lakik Szvetlána Sztálina, a Ladbroke Grove nevű utca szegényesebb végében, a Carr-Gomm Society jótékonysági egyesület fenntar­totta magányosok menedékott­honában, egy első emeleti szobá­ban. Heti 78 fontot fizet, síiért meleg ételt is kap. Lana Peters néven jelentkezett be. Ez utolsó félje, egy amerikai építész neve, aki tavaly halt meg. Hosszú úton jutott Sztálin lá­nya a menedékhelyre. 1967-ben hagyta el a Szovjetuniót, és az Egyesült Államokba ment. Apja és a szovjet rendszer iránti meg­vetésből anyja leánykori nevét — Allilujeva — vette föl, így vált ne­vezetességgé. Nyíltan beszélt a hazai dolgokról, elítélte apját, a Szovjetuniót, és két sikerkönyvet adott ki, amelyek állítólag vagy 2 millió dollárt jövedelmeztek ne­ki. Tévéfelkérések és házassági ajánlatok tömegét hozta a posta princetoni lakásába. Miután elvált Peters mérnök­től, városról városra költözött Amerikában, előadásokat tar­tott, újabb barátokat és sok el­lenséget szerzett. Olga lánya volt a szeme fénye, és eltökélte, hogy a gyermeknek igazi angol nevel­tetést kell kapnia. 1982-ben Angliába költöztek. Szvetlána házat vett, renoválta az épületet, majd egy év múlva eladta, és ha­marosan Olgával együtt haza­költözött Moszkvába. De nem találták a helyüket, különösen Olga volt boldogtalan. Két év múlva kivándorlási engedélyért folyamodtak, és Gorbacsov megadta. Szvetlána Sztálina elő- szörismét Amerikában, Wiscon­sin államban próbált megtele­pedni, majd 1987-ben — immár úgy látszik, végleg — megint Angliába költözött. Az Evening Standard-beli ri­port így fejeződik be: „Szvetlána nem hajlandó arról beszélni, mi történt vele az azóta eltelt öt év­ben. Amikor meglátogattam a Ladbroke Grove-on, csak ennyit mondott: — Vegye tudomásul, hogy nem adok interjúkat. Ké­rem, hagyjanak magamra. Ezt a szót helyesen választotta ez a ka­rizmatikus, de nagyon szomorú asszony. Amint fölszáll a 70-es buszra, vagy a kensingtoni ócs- kásboltok kosaraiban válogat, vagy másikra cseréli ingyen­könyvtári könyvét, valóban an­nak látszik, ami: magára ha­gyottnak, magányosnak. Sztálin áldozatait milliókban számolják. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy egyikük köztünk él,” „Nem vagyok politikus alkat” Schwarzkopf elutasította az ajánlatot Norman Schwarzkopf tábor­noknak, az Öböl-háborű hősé­nek állítólag a nyár elején alelnö­ki jelöltséget ajánlottak fel, de ő ezt visszautasította, arra hivat­kozva, hogy „apolitikus alkat”. Erről maga a tábornok szá­molt be az ABC tévéállomásnak adott nyilatkozatában. „Nevem felmerült azzal kapcsolatban, hogy én legyek Bili Clinton vagy Ross Pe/otalelnökjelöltje. Mind­kettőjüknek ugyanazt válaszol­tam, nevezetesen, hogy egyálta­lán nem vagyok politikus alkat” — mondotta a tábornok. Schwarzkopf úgy vélekedett, hogy George Bush elnök az Öböl-háború idején példamuta­tóan látta el a hadsereg főpa­rancsnoki tisztét. Kijelentette, hogy Bili Clinton demokrata párti jelölt megválasztása esetén nehézségek támadhatnak a fegy­veres erők főparancsnoki tiszté­nek betöltésében. „Vajon mit tenne egy elnök, aki annak ide­jén nyíltan támogatta a behívás elleni tiltakozásokat, ha neki kel­lene fiatalokat harctérre külde­nie”? — tette fel a kérdést a le­gendás hírű tábornok. A hatóságok sokkja Neonáci halállisták A Bild-Zeitung tegnapi szá­mában közölt jelentés szerint a német rendőrség Braunschweig- ben, egy neonáci lakásban tartott házkutatás során kereken 200 politikus, bíró, államügyész és rendőrségi hivatalnok nevét tar­talmazó halállistára bukkant. Ezenkívül nagy mennyiségű fegyvert és mérget tartalmazó tartályokat is találtak. A DPA idézte egy magas ran­gú alkotmánybíró szavait, aki azt mondta, hogy ez az esemény va­lóságos sokkot okozott a hatósá­gok körében. „Valószínűleg ez az első jobboldali terrorista cso­port a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) szélsőbaloldali terror- szervezet mintájára” — nyilatko­zott a hivatalnok. Németország Visszatoloncolt romániai romák A Helsinki Watch nevű nem­zetközi emberjogi szervezet Hel­mut Kohl német szövetségi kan­cellárhoz intézett levelében ál­lást foglalt az ellen, hogy Német­országból hazájukba kényszerít­sék vissza a bevándorolt romá­niai cigányokat. A New Yorkban nyilvános­ságra hozott írás szerint a német kormány úgy próbál megbirkóz­ni az idegengyűlölet és a faji erő­szak súlyos gondjával, hogy az áldozatok közül bűnbakot vá­laszt ki magának. A DPA szerint a levél felszó­lítja a kancellárt, hogy vizsgálja felül a bevándorlókkal kapcsola­tos politikáját. A szervezet egyúttal felkérte Ion Iliescu ro­mán elnököt, hogy szavatolja a Németországból visszatoloncolt romák biztonságát. // Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy KALO ZOLTÁN életének 64. évében elhunyt. Temetése 1992. szeptember 29-én 14 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. Gyászoló család V------------------------------^ A hét minden N napján 0-24-ig áll rendelkezésére a TEMETKEZÉSI VÁLLALAT. Teljes körű ügyintézés Eger, Tűzoltó tér 5. Tel.: 36/12-165 / Köszönetét mondunk ^ mindazoknak, akik BECSKEI LÁSZLÓ temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család ^Fájdalommal tudatjuk,^ hogy BARTA MIKLÓS hosszú betegség után, életének 70. évében elhunyt. Temetése 1992. szeptember 28-án 14 órakor lesz az cgerbocsi temetőben. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom