Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

Kereskedelmünk nagykövetei (1.) Béke a kenguruk földjén Hazánkat külföldön nem csupán a nagykövetek képviselik — ke­reskedelmi kirendeltségeinken kevésbé látványos, de igen fontos munka folyik, amelynek eredménye sokszor csak évekkel később lesz kimutatható. Sorozatunkban kereskedelmi diplomatáink egy- egy portréját szeretnénk felvillantani. Csáki Tiborné Sydneyben másodmagával dolgozik hazánk kereskedelmi kirendeltségén. Harmadik éve él az ötödik konti­nensen. — Nem érzi úgy néha, mintha a világ végére száműzték volna? — Különös, de az ausztrál tér­képeken nem ügy ábrázolják a világot, mint a mienken. Náluk Ausztrália van felül, s ha így néz­zük, egészen másutt van a világ vége. De komolyra fordítva: amikor 1988-ban életemben elő­ször itt jártam, beleszerettem eb­be a gyönyörű, kontinensnyi or­szágba. Akkor a brisbane-i Expo vendége voltam, Ausztrália szü­letésének 200. születésnapját ünnepelte, és engem is magával ragadott az a hangulat. Amikor szóba került a kiküldetésem, azt kértem, ha mód van rá, ide akk­reditáljanak. Hálás vagyok a sorsnak, hogy teljesült a kívánsá­gom. — Hogy él sok ezer kilométer­re a hazájától egy kereskedelmi diplomata? — Ketten a férjemmel vágtunk az útnak, a főiskolás lányom fél év múlva jött utánunk. Nagyon nehéz időszaka volt az életünk­nek, de aztán egyenesbejöttünk. A kapcsolatok kiépítése sem volt könnyű, hiszen ebben a távoli or­szágban eladni is nehéz, vásárol­ni sem könnyű. Hiába találunk kedvező áron valamilyen termé­ket, a szállítási költségek olyan nagyok, hogy a legjobb üzletet is meghiúsíthatják. De szerencsére sikerült kicsit lendíteni az auszt­rál-magyar kereskedelem szeke­rén, és ez szakmailag is boldoggá tesz. — Mit kell tudni ahhoz, hogy valaki a világ túlsó felén is meg­állja a helyét? — Mindenekelőtt a nyelvet, de amikor megtudtam a döntést, beiratkoztam a könyvtárba, és módszeresen elolvastam minden könyvet, ami ausztrál szerzőtől hozzáférhető volt. Ma már isme­rem a nemzeti irodalmat. Csodá­latos, magas kultúrájú emberek az ausztrálok, s ezt az is bizonyít­ja, hogy a kontinens számos nemzetisége békében tud együtt élni. — Mit tanulhat az ember az ausztráloktól? — Például azt, hogyan kell ra­cionálisan élni, a munkát és a szórakozást úgy ötvözni, hogy az mindenkinek hasznára váljon. (FEB) Ha bezártak már a bankok ••• A HESS valutaváltó automaták az OKHB következő telephelyein állnak az ügyfelek rendelkezésére a nap 24 órájában: 1. Baja, Béke tér 11. 2. Békéscsaba, Luther u. 8-17. 3. Budapest, Kossuth tér 18. 4. Budapest, Margit krt. 43-45. 5. Budapest, Sas u. 3. 6. Celldömölk, Kossuth L. u. 18. 7. Esztergom, Kossuth L. u. 24. 8. Gyula, Megyeház u. 1. 9. Hatvan, Grassalkovich u. 3-5. 10. Kapuvár, Fő tér 7. 11. Keszthely, Fő tér 6-8. 12. Mosonmagyaróvár, Frankel Leó-ltp. A ép. 13. Pápa, Kossuth u. 21. 14. Siófok, Fő u. 101. 15. Szekszárd, Szapáry u. 25-29. 17. Várpalota, Felszabadulás út 22. 18. Zalaegerszeg, Dísz tér 2. HÍRLAP, 1992. szeptember 24., csütörtök 7. A Parlament és az áfa Nem a kamatlábat kellene csökkenteni? Az állam fő bevételi forrásai közül a társasági adó és a szemé­lyi jövedelemadó jelentősége várhatóan csökkenni fog. A költségvetés számára a legbizto­sabb bevételi forrás a jövőben az általános forgalmi adó (áfa) lesz, amely kivétel nélkül minden áru­cikkben, szolgáltatásban meg­testesül. Az állam ugyanis a vá­sárlás révén tudja leginkább „megfogni” az adófizető állam­polgárokat. Amennyiben a Par­lament jóváhagyja az áfa-men­tesség megszüntetését és a két­kulcsos áfa-rendszer bevezeté­sét, 1993-tól valamennyiünknek mélyebben kell belenyúlnunk a zsebünkbe. — Ésszerű-e a ma mélyponton lévő gazdasági helyzetben — amikor egyébként is nagymér­tékben csökkennek az áfa-bevé­telek — bevezetni a kétkulcsos adórendszert? — kérdeztük dr. Mészáros Kálmántól, a Pénz­ügykutató Rt. munkatársától. — Valamennyien a költségve­tés részvényesei vagyunk, ezért úgy vélem, mindannyiunk érde­ke, hogy a költségvetés rendben legyen. Ellenkező esetben ka­tasztrofális helyzetbe kerülne a gazdaság. Ha a társasági adót nö­velnék, az az új vállalkozások el­len hatna, ha az szja-t emelnék, az a feketeszektor izmosodását segítené elő, a vámemelés inflá­ciót gerjesztene, s hátrányosan hatna az ipar belső szerkezetére is. Az állam számára a legjobb megoldás a forgalmi adó kiter­jesztése valamennyi termékre és szolgáltatásra. így bevételei job­ban kalkulálhatókká válnak. A kétkulcsos áfa helyett én személy szerint inkább a háromkulcsos híve vagyok: az osztrák adórend­szerhez hasonlóan a luxuscik­kekre egy magasabb áfa-kulcsot tartanék érdemesnek bevezetni. Ez társadalmilag igazságosabb teherviselést eredményezne. — A lakosság megélhetési kö­rülményei viszont romlani fog­nak a 0 kulcsos áfa eltörlése kö­vetkeztében, hiszen az alapvető élelmiszerek, a tüzelő, a gáz, az energia és más szolgáltatások drágulnak... — Azokról a kedvezmények­ről vah szó, amelyeket az úgyne­vezett szocialista igazságosság alapján a régi rendszer nyújtott. Kétségtelen tény, hogy az adó- kedvezmény eltörlése a lakosság nagyobb részének, szegényebb rétegének az eddiginél több ki­adást jelent majd, de egyszerűen jelenleg nincs ennél jobb megol­dási alternatíva. — Milyen inflációs hatással számolnak az áfa-kulcs módosí­tásakor? — Mivel jelentős részarányt képviselnek azok a termékek, amelyek az eddigi nullásból a 8 százalékos kategóriába emel­kednek, megítélésünk szerint et­től a lépéstől 3-5 százalékos inf­lációnövekedés várható. Ám en­nél jóval lényegesebb a költség- vetési deficit hatása a kamatlá­bakra. A magas kamat a fejlesz­tésre igénybe vehető pénz árát befolyásolja, vagyis növeli a be­ruházások költségeit, végső so­ron pedig a műszaki fejlesztés nyomán előállított termékek árát. Mértékadó körök jövőre 15-25 százalék körüli inflációt jeleznek, amiből csuupán 3-5 százalék lesz az adórendszer vál­tozása miatti árszínvonal-növe­kedés. Véleményem szerint nem az áfa-bevételektől kellene a gazdaság javulását várni, inkább arra kellene törekedni, hogy ra­dikálisan csökkenjenek a kamat­lábak a pénzügyi szférában. Per­sze itt kölcsönös az összefüggés: ha az áfa-bevételek helyett a na­gyobb költségvetési hiányt a tő­kepiacról kellene finanszírozni, az is inflációnövelő tényező len­ne. A kormányzatnak arra kelle­ne törekednie, hogy a nagy defi­cit a lehető legkisebb kamatnö­vekedést okozza. Ha a jövő év második, s 1994 első felében kedvező fordulat következne be a gazdaságban, az a későbbiek­ben az áfa-kulcsok csökkentését is lehetővé tenné. Újvári Gizella Adózók, figyelem! A Hírlap 1992. július 1-jei számában „Az adóról” címmel kiadtunk egy tájékoztatót. Fi­gyelemfelhívás volt ez mindazon magánszemélynek, aki talál­mányértékesítést, tudományos és művészeti tevékenységet foly­tat, ingatlan-bérbeadást, mező- gazdasági kistermelést végez, és 1991. év során ugyanezen tevé­kenysége utáni jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó jogszabályok szerint állapította meg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján 1992. ja­nuár 1-jétől a vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező magánsze­mély számít egyéni vállalkozó­nak. Amennyiben a fent felsorolt tevékenységek végzéséhez a ma­gánszemély nem vált a helyi ön- kormányzatnál vállalkozói iga­zolványt, hiába rendelkezik 1991. évről adószámmal, a jöve­delmét 1992-ben mint egyéni vállalkozó nem számolhatja el. Ez annyit jelent, hogy vesztesé­get nem hozhat át, nem mutathat ki, a költségeit csak a bevételi nagyságig számolhatja el. Amennyiben a vállalkozói igazolványt a tevékenység vég­zéséhez beszerezte vagy beszer­zi, és 1992. szeptember 30-ig igazgatóságunkhoz bejelenti (APEH 67. r. sz. nyomtatvá­nyon), úgy 1992. január 1-jétől folyamatosan egyéni vállalkozó­nak számít a jövedelemelszámo­lás szempontjából. Nem tért ki a korábbi tájékoz­tatónk részletesen az egészség- ügyi és szociális vállalkozást folytató magánszemélyekre, pl. orvosokra. Akik a 113/1989. (XI. 15.) MTZ-rendelet, vala­mint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM-rendelet alapján folytat­ják magánrendelésüket (ma­gánpraxist), vállalkozói igazol­vány kiváltása nélkül számítanak 1992. január 1-jétől a törvény szerint egyéni vállalkozónak. Tehát bevételeiket a költsége­ikkel teljes mértékig szembeállít­va, veszteséget is kimutathatnak, melyet a következő évre átvihet­nek. Könyvvezetésük bevételi és költségnyilvántartás lehet, ha az előző évi és a várható költségek a 36 eFt-ot nem haladták, illetve nem haladják meg, ellenkező esetben hivatalunk által hitelesí­tett pénztárkönyv vezetése köte­lező. A magánpraxist folytatni 1992. január 1-jétől adószám­mal lehet. Az a magánszemély, aki ilyen tevékenységet végez, de adószámmal még ez idáig nem rendelkezik, 1992. szeptember 30-ig bejelentkezését pótolhatja. A bejelentkezéshez az APEH 66. r. sz. nyomtatványt kell kitöl­teni. A bejelentkezéskor az általá­nos forgalmi adó körbe való be­lépésnél vegyék figyelembe, hogy az egészségügyi szolgálta­tás tárgyi mentes tevékenység az áfa-törvény szerint. Azon magánpraxist folytató orvosok, akik már 1991. decem­ber 31. előtt adószámot kértek és kaptak, és ez idáig az adószámuk megszüntetését nem kérték (vagyis jelenleg is praktizálnak), azokat a hivatal automatikusan az egyéni vállalkozók közé sorol­ja 1992. évben. Kérjük a fentiekben érintett ügyfeleinket, hogy bejelentési kötelezettségüknek postán, vagy ügyfélszolgálati időben 1992. szeptember 30-ig tegyenek ele­get. Gál Sándorné ügyfélszolgálati önálló csoportvezető APEH Heves Megyei Igazgatósága Osztrák üzletember a keleti befektetések ellen Barátságtalanul nyilatkozott a kelet-közép-európai, és ezen be­lül az általa legjobban ismert ma­gyarországi gazdasági viszo­nyokról és a külföldi beruházási körülményekről Thomas Prinz­horn, az osztrák gyáriparos-szö­vetség gazdaságpolitikai bizott­ságának elnöke. Az élesen jobb­oldali beállítottságú Neue Kro­nen Zeitungban az üzletember — aki a lap szerint eddig 2 milliárd schillinget ruházott be Keleten — hazugságnak nevezi a kelet-eu­rópai gazdaság és piac növeke­dési kilátásairól szóló pozitív előrejelzéseket. Prinzhom szerint ezeknek az országoknak még évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy a nyugatival valamennyire is ösz- szehasonlítható színvonalat érje­nek el. A hamis jelentések oka szerinte az, hogy azok a nyugati menedzserek, akik a keleti pro­jekteket erőltették, most nem akarják beismerni, milyen rosz- szul menneLott a dolgok. Konkrétumokról szólva Prinzhom arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt 24 hónapban a papír- és csomago­lóipar 40 százalékkal esett visz- sza, miközben az import 100 szá­zalékkal emelkedett. A sokat di­csőített 13 ezer vegyes vállalko­zás szerinte ugyancsak csalóka: a legtöbb csak arra való, hogy kép­viselőik forgalmi adó nélkül vi­hessenek külföldről gépkocsit. A Káli Csemetekert megkezdi fenyő, örökzöldek, cserjék árusítását, azonos fajtából többféle méretben. Hétköznap: 6-15 óráig Cím: Kál, Bajcsy-Zs. u. 77. Ne feledje! A jelenlegi kapcsolási szám elé egy 3-ast kell tárcsázni! Holnaptól Eger és a 36-os körzet telefonszámai MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Miskolci Igazgatósága jegynek Vetőmagboltosok figyelem! Megjelent a Sluis & Groot Kft legfrissebb zöldségvetőmag ajánlata. Teljes kínálatunkról kérje ismertetőnket! Bármilyen kérdésével szívesen állunk rendelkezésére. Megrendelésével közvetlenül hozzánk forduljon! Címünk: 1539 Budapest, Pf. 617. Telefon: 115-0414, 115-3625, 135-6875 Vetőmagjainkat postai utánvéttel elküldjük, valamint mintaboltunkban árusítjuk: Ócsai Kísérleti Állomás (Ócsa, Némedi út) Sluis & Groot Sluis & Groot Magyarország Vetőmagtermelő és Kereskedő Kft 1025 Budapest Gomba u. 28 Postacím: 1539 Budapest Pf 617 Tel 115-0414.115-3625.135-6875 Telex 22-3538 Fax 135-0535

Next

/
Oldalképek
Tartalom